Horváth Bence

A 2500 fős jászsági településen, Jánoshidán nagy erőkkel küzdenek a gondozási válság ellen. Csak az idős klub működtetésére a település az iparűzési adóbevételeinek a felét költi. A Tudatos Öregedés Alapítvánnyal közösen most egy olyan településfejlesztési programba kezdtek, amely az idősek ellátására építve kínál a falunak és az ott élő fiataloknak perspektívát. A DW riportja.

A Bloomberg pénteki információi szerint a magyar kormány által vezetett konzorcium 4 milliárd euróért vásárolná meg a budapesti Liszt Ferenc repteret tulajdonló Budapest Airportot. Arról már régóta hallani, hogy a magyar kormány nagyon szívesen megvenné a repülőteret, de a nemzetközi tulajdonosok a korábbi vételárat kevesellték.

A gazdasági lap két forrás alapján most arról ír, hogy a négymilliárd eurós ajánlatot már megfontolták, és valószínűleg hajlani fognak az eladásra. A lap egyik bennfentes forrása szerint a tranzakciót még a jövő évi magyarországi választások előtt nyélbe is üthetik.

A Budapest Airport legnagyobb részvényese a német reptérfenntartó vállalat, az AviAlliance, ők nem kívánták kommentálni a lap értesülését, ahogy a magyar részről a tárgyalásokat vezető Palkovics László minisztériuma sem.

A Bloomberg megjegyzi, hogy Magyarország ötmilliárd dollár értékű kötvénykibocsátást vitt véghez az előző hónapban, emiatt pedig megnőtt az ország pénzügyi mozgástere, annak ellenére is, hogy az EU több milliárd eurónyi forrást tart vissza az országtól, mivel nem látják biztosítottnak, hogy a források egy részét nem korrupt módon használná fel a kormány.

A vételi ajánlatot tevő konzorciumnak a Bloomberg cikke szerint része a Mol, illetve az Indotek-csoportot vezető Jellinek Dániel. A gazdasági lap korábban úgy értesült, hogy a nemzetközi tulajdonosi kör meg akarta ismerni a többi konzorciumi tag kilétét is, illetve biztosítottnak akarták látni, hogy a csoport rendelkezik a szükséges pénzügyi és technikai háttérrel, ami egy reptér működtetéséhez kell. A magyar kormány a lap forrása szerint még nem biztosította a jelenlegi tulajdonosok által kért információkat, ugyanakkor a kormány azt szeretné, a megállapodás még idén megszülethetne.

A repülőtér üzemeltetése a Gyurcsány-kormány alatt, 2005 decemberében került a brit BAA International Ltd.-hez, ami a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadáért 464,5 milliárd forintot fizetett. Másfél évvel később a pakettet eladta a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó részlegének, és három pénzügyi partnerének. Bár a Fidesz kritizálta Gyurcsányék privatizációját, a második Orbán-kormány 2011-ben eladta a Budapest Airport Zrt. maradék állami tulajdonban maradt 25 százalékát is 36,6 milliárd forintért.

Csaknem fél tonna heroint foglaltak le az ausztrál hatóságok Melbourne kikötővárosában egy Malajziából érkezett konténerben - közölte szombaton az ausztrál szövetségi rendőrség és határőrség közös közleményben.

Az összesen 450 kilogramm, 1290 darab tasakba csomagolt kábítószer értéke 140 millió ausztrál dollár (32 milliárd forint). A hatóságok szerint ez volt Ausztrália történetének eddigi legnagyobb drogfogása.

Az üggyel összefüggésben őrizetbe vettek egy malajziai állampolgárt. A gyanúsított, ha elítélik, akár életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat. (MTI, AP)

Brandon Fellows egyike volt azoknak, akik január elején, Trump választási veresége után megrohanták a Capitolium épületét Washingtonban, és egyike most azoknak, akinek emiatt bíróság elé kell állnia. Fellows esete annyiban különleges, hogy a 27 éves férfi úgy döntött, magát fogja képviselni, és nincs szüksége ügyvédre.

Ez azonban a jelek szerint nem bizonyult telitalálat ötletnek: az amerikai jogi ügyekre szakosodott Courthouse New Service beszámolója szerint Fellows kedden kellett megjelenjen óvadéki tárgyalásán, és a férfi véletlenül olyan szövetségi bűncselekmények elkövetését is bevallhatta, melyekkel eddig nem is vádolták.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy Fellows rosszul tudta, és azt hitte, előkészítő meghallgatás következik csak, nem pedig óvadéki tárgyalás, így nem is készült fel megfelelően. Fellows korábbi, hivatalból kirendelt ügyvédje, illetve a bíró is több alkalommal igyekeztek figyelmeztetni a férfit, hogy ne akarja saját magát képviselni, de nem jártak sikerrel.

A férfi a Capitolium épületébe betörve bejutott Jeff Merkley szenátor irodájába, és ott marihuánát szívott. Ekkor készült róla egy fotó, amit bizonyítékként használtak fel a tárgyaláson. Fellows a tárgyalásig szabadlábon védekezhetett, ám végül Trevor McFadden bíró elrendelte a férfi őrizetbe vételét, mert Fellows obszcén üzenetet hagyott az ügyében kirendelt szolgálati tiszt hangpostáján és felhívta a tiszt anyját is. Ezen kívül nem jelent meg a bíróság által előírt vizsgálaton, amin a mentális állapotát akarták felmérni.

A bíró sem nagyon tudta, mit nagyon tanácsolhatna még a férfinak. Mint a tárgyaláson elmondta, még sosem látott olyat, hogy valaki magát képviselje egy óvadéki tárgyaláson, és ennek szerinte elég jó oka van. Hiszen bármi, amit itt elmond valaki, felhasználható lesz ellene a későbbi tárgyaláson is.

Az óvadéki tárgyalás a beszámoló szerint meglehetősen hosszúra nyúlt, Fellows hosszan beszélt, a legkülönfélébb témák felé elkalandozva, például, hogy a volt barátnője elégette a ruháit vagy hogy miről írt könyvnaplót középiskolában.

Fellows elmondta azt is, hogy felvett egy beszélgetést a korábban kirendelt védőjével, Cara Halversonnal arról, hogy felvegye-a kapcsolatot a bíró családjával, mert akkor új bírót kaphat. Erről a kiskapuról a férfi a neten olvasott. Bevallotta azt is, hogy ezt már megtette korábban egy New York állami bíróval. A kirendelt védője Fellows szerint azt mondta neki, hogy nem lesz semmiféle kiskapu, és ha megpróbálja ezt, le fogják tartóztatni.

Az eskü alatt valló Fellows több olyan esetet is elmondott, melyek potenciálisan szövetségi bűncselekménynek minősülhetnek, többek között az igazságszolgáltatás megakadályozásának kísérletét. A bíró az ítélőképesség elképesztő hiányának nevezte Fellows produkcióját, és arra jutott, hogy a férfi nem tartaná be, amit a bíróság előírna neki, ezért nem engedheti óvadék ellenében szabadlábra.

Fellows a meghallgatása során közölte, hogy gyerekkorában zaklatták, Asperger-szindrómában és ADHD-ban szenved, és tanulási nehézségekkel küzd. A szövetségi ügyész, Mona Furst szerint viszont Fellows azt gondolja, hogy ő itt az igazi áldozat, és mindenki téved mindenben, ő az egyetlen, aki átlátja a dolgokat.

Az Országos Előválasztási Bizottság közleménye szerint pénteken ismét megdőlt a rekord: közel 102 ezren vettek részt az előválasztáson.

Sátrakban 78471, míg online 23525 szavazatot adtak le, ez 101996 szavazatot jelent összesen. Ez az eddigi legmagasabb részvételi adat az országos előválasztás történetében. Az összesített részvétel hat nap után 543.585 fő.

Az új szavazók száma is tovább nőtt. Már több mint 166 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem. Az előválasztás két fordulójában összesen 800 ezer választópolgár élt az előválasztáson a választójogával.

A részvételi adatok az előválasztás első és második fordulójában jelenleg így néznek ki:

Az előválasztás szombat estig tart, addig lehet szavazni arról, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Az online szavazási eljárásban a 20 órakor még sorban álló szavazópolgárok videós azonosítását még elvégzik az operátorok. A sikeres videós azonosítás után 24 óráig adhatják le a szavazatukat. Ekkor zárul le véglegesen az előválasztás második fordulója. Az online szavazatok fizikailag is rögzítésre kerülnek. A személyes szavazatokat tartalmazó urnákat ma éjjel szállítják fel a vidéki urnatároló helyiségekből Budapestre, ahol vasárnap reggel kezdődik el a szavazatszámlálás. Végeredmény vasárnap késő éjjel várható a közlemény szerint.

Az Egyesült Államok kormánya anyagi jóvátételt ajánlott fel azoknak az afgánoknak, akik egy amerikai dróntámadásban vesztették el hozzátartozóikat, írja a BBC.

Az eset pár nappal az amerikai csapatkivonások befejezése előtt történt Kabulban: egy téves információn elrendelt dróncsapás következtében egy segélymunkás, Zemerai Ahmadi és családjának kilenc tagja, köztük hét gyereke halt meg. A Pentagon emellett közölte, hogy dolgoznak azon, hogy a támadást túlélő családtagok az Egyesült Államokba költözhessenek.

A támadás egy nappal azután történt, hogy az Iszlám Állami helyi szerveződése, az IS-K pokolgépes merényletet követett el a kabuli reptérnél. Az amerikai hírszerzés augusztus 29-én nyolc órán át követte a segélymunkás autóját, mivel azt feltételezték, hogy a férfi az IS-K tagjaihoz köthető. A megfigyelő drónok rögzítettek egy jelenetet, ami úgy nézett ki, mintha robbanóanyagokat pakolnának be az autójába, de utólag kiderült, hogy csak vizes palackok voltak.

Az amerikai hadsereg részéről Kenneth McKenzie tábornok tragikus hibának nevezte a történteket, és elárulta azt is, hogy nem a táliboktól kaptak információkat ehhez az akcióhoz.

A támadás akkor történt, amikor Zemerai Ahmadi megállt autójával az otthonánál, ami három kilométernyire van a kabuli reptértől. A dróntámadást egy másik robbanás is követte, amivel a hadsereg elsőnek azt közölte, hogy ez bizonyította, hogy tényleg robbanóanyag volt az autóban, de utólag már úgy látják, hogy a ház előtt álló üzemanyagtartály robbant fel.

Az egyik meggyilkolt férfi, Ahmad Naser korábban tolmácsként segítette az amerikai hadsereg munkáját, és egy másik olyan áldozat is volt, aki korábban nemzetközi szervezeteknél dolgozott. Mindketten rendelkeztek vízummal ahhoz, hogy beléphessenek az Egyesült Államokba.

A kártérítési javaslatot csütörtökön jelentette be a kormány, miután Colin Kahl helyettes államtitkár találkozott az Nutrition and Education International nevű segélyszervezet alapítójával, Steven Kwonnal. Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin korábban már elnézést kért a hozzátartozóktól, de egyikük, Farshad Haidari korábban arról beszélt, hogy ez nem elég, az amerikaiaknak személyesen kéne bocsánatot kérniük.

Oroszországban két további sajtóorgánummal bővült a külföldi ügynökök listája, a moszkvai igazságügyi minisztérium pénteken felvette nyilvántartásába a Roszbalt hírportált és a politikai elemzésekre szakosodott Republic portált.

Dmitrij Kolezev, a Republic főszerkesztője Telegram-csatornáján kifogásolta az igazságügyi tárca döntését, mondván, hogy a portál nem kap külföldről finanszírozást. Hangsúlyozta, hogy előfizetőik hozzájárulásaiból tartják fenn tevékenységüket.

Nyikolaj Uljanov, a Roszbalt főszerkesztője pedig bejelentette, hogy fellebbezni fognak a döntéssel szemben. Szintén azt állította, hogy a hírportálja nem kap külföldről pénzt, sőt kiemelte, hogy munkatársai között nincsenek kettős állampolgárok.

Az idegen ügynökök listáján jelenleg mintegy kilencven jogi- és természetes személy szerepel, köztük több tucat újságíró és független sajtóorgánum, mint például a Dozsgy, vagy a Meduza.

A dpa német hírügynökség felidézte, hogy a névsoron eddig még nem lett feltüntetve az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett Dmitrij Muratov orosz újságíró alapította Novaja Gazeta című független lap. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten viszont arról beszélt, hogy a rangos kitüntetés nem minősülhet Muratov számára egyfajta pajzsként, amely megvédi jogsértések esetén a bűnügyi eljárásoktól, illetve attól, hogy esetleg felvegyék a külföldi ügynökök listájára.

Az idegen ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök a vonatkozó szabályozás értelmében kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni a hivatalos státusbesorolásukat.

A napokban az orosz keresőoldal, a Yandex hírkeresője pedig már el is kezdte megjelölni azokat a cikkeket, melyek a hatóságok által külföldi ügynöknek címkézett oldalakon jelentek meg. (MTI)

Terroristatámadás gyanújával kezeli a Scotland Yard a brit parlamenti képviselő, Sir David Amess meggyilkolását. A 69 éves Amess péntek délután éppen képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor egy 25 éves férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta. A képviselő életét nem sikerült megmenteni.

A Metropolitan Police bejelentése szerint a támadó, akit a helyszínen őrizetbe vettek, potenciálian iszlamista szélsőségesekhez köthető.

Az őrizetbe vett 25 éves férfiről a rendőrség csak annyit közölt, hogy brit állampolgár, és jelenleg egy essexi rendőrőrsön tartják vizsgálati fogságban. A tájékoztatás szerint eddig két londoni lakcímen kezdődött házkutatás. A rendőrség továbbra is azt gyanítja, hogy a férfi egyedül cselekedett, de a támadás körülményeinek vizsgálata jelenleg is folyik. A BBC kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy egy szomáliai származású férfi lehetett a támadó.

Sir David Amess 1983 óta volt tagja folyamatosan a jelenleg kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, és erőteljes állatvédő kampányairól, valamint ugyancsak markáns EU-szkeptikus nézeteiről is közismert volt. Meggyilkolását az egész brit politika döbbenten és sokkolva fogadta.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el.

Jo Coxot, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták.

Jo Cox a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagja volt.
Nagy-Britanniában az utóbbi négy évtizedben ötször ért fegyveres támadás parlamenti képviselőket; ezek közül - David Amess pénteki és Jo Cox öt évvel ezelőtti meggyilkolásával együtt - négy volt halálos végű. (MTI, BBC)

Miután az elmúlt napokban több MSZP-s politikus is Dobrev Klára mellett állt ki az előválasztás második fordulójában, a szocialista párt Országos Elnöksége csütörtökön rendkívüli ülést tartott, ahol értékelték az előválasztást, és arra jutottak, hogy korábbi tartózkodó álláspontjukat megváltoztatva Márki-Zay Pétert támogatják.

Az MSZP közleményében azt írja, hogy az elmúlt napokban külön úton, de mindkét miniszterelnök-jelölt azzal a kéréssel fordult a párt vezetéséhez, hogy tegye egyértelművé az álláspontját a miniszterelnök-jelöltek támogatásáról, ezért ezt most megteszik.

Mint írják,az előválasztáson Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnök-jelöltségét éppen azért támogatta az MSZP, mert benne látta azt a politikust, aki hitelesen képes képviselni a baloldali és zöld értékeket, ugyanakkor alkalmas arra, hogy egy sokszínű, többféle értékrendet képviselő pártokból álló szövetséget összefogjon, és a pártok felé elköteleződéssel nem rendelkező bizonytalan választókat is megszólítson, és maga mellé állítson.

Karácsony visszalépése után a cél nem változott, és úgy látják, hogy 2022-ben megvan az esély arra, hogy leváltsák a Fidesz-rendszerét, és erre azzal a miniszterelnök-jelölttel van nagyobb esély, aki képes az új többséget maga mellé állítani.

„Az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása alapján – bár mindkét miniszterelnök-jelölt hasonló, az MSZP elvárásaival összhangban álló baloldali-zöld programot képvisel – Márki-Zay Péternek van nagyobb esélye arra, hogy 2022-ben megnyerje az országgyűlési választást.

Az MSZP Országos Elnökségének korábbi állásfoglalása alapján az MSZP tagjainak személyes döntésén múlt, hogy kit támogatnak a második fordulóban. Az MSZP vezetése azonban a mai döntése értelmében arra kéri valamennyi tagját és szavazóját, hogy az előválasztás hátralévő időszakában Márki-Zay Pétert támogassák” – írja a párt közleménye végén.

Otthonmaradásra szólította fel a koronavírus ellen be nem oltott lakosokat csütörtökön Kaja Kallas észt miniszterelnök, a megfertőződés magas kockázatára figyelmeztetve az érintetteket.

Kijelentette, ha valaki semmilyen körülmények között nem akarja beoltatni magát, akkor inkább ne menjen sehova, ne találkozzon más emberekkel. "Ha megfertőződsz, nagyon komolyan megbetegedhetsz" – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján a kormányfő.

Az észt kórházakban jelenleg 342, koronavírussal diagnosztizált beteget ápolnak - mondta Kallas. Hozzátette, hogy a kórházi vezetők szerint a betegek többsége az oltatlanok közül került ki. A kórházak zsúfoltsága tovább nő, így a helyzet nagyon aggasztó.

Kaja Kallas két nappal korábban azt mondta, hogy a be nem oltott lakosokra vonatkozó további korlátozásokkal elkerülhető lenne országos vesztegzár bevezetése. Irja Lutsar, az észt kormány tudományos tanácsának vezetője szintén azt mondta, hogy szigorítani kell a be nem oltottakra vonatkozó korlátozásokat.

A mintegy 1,3 millió lakosú Észtországban eddig 723 643 lakos kapta a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját, további 44 ezren még csak az első oltást vették fel.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki adatai alapján a balti államban a koronavírus-járvány tavalyi kezdete óta 168 884-en betegedtek meg, és a halálos áldozatok száma 1409. (MTI)

Az Egyesült Államok kormánya szerdán jelentette be, hogy szinte az ország teljes partvidéke mentén szélturbinákat terveznek telepíteni az óceánba. Ez az ország első nagyon léptékű terve arra, hogy partmenti turbinákat vonjanak be az energiatermelésükbe.

A kormány célja, hogy a partmenti vízterületeket, melyek szövetségi tulajdonban vannak, már 2025-ben megnyithassák a szélerővel foglalkozó fejlesztők előtt. A New York Times beszámolója szerint a mostani programbejelentés pár hónappal azután történt, hogy a Biden-kormány jóváhagyta az első nagyobb, piaci szereplő által megtervezett szélerőparkot, nem messze a gazdag amerikaiak nyaralóinak helyt adó Martha’s Vineyard közelében. A kormány már akkor elkezdett vizsgálni számos további, lehetséges helyszínt is.

A kormány részéről a belügyi államtitkár, Deb Haaland beszélt arról, hogy egy olyan ambiciózus tervet akarnak megalkotni, ami egyszerre segíti a klímaváltozás elleni harcot, jól fizető munkahelyeket teremt és felgyorsítja az ország átmenetét egy tisztább energiájú jövőbe.

Biden korábban azt ígérte, hogy 2030-ra a 2005-ös szint felére viszi le az amerikai gazdaság fosszilis kibocsátását. Ezt többek között elektromos járművek terjesztésével, illetve a tisztább energiaforrásokkal, elsősorban nap- és szélenergiával tervezik elérni. A kormány 2030-ig 30 ezer megawattnyi partmenti szélerőforrást akar létrehozni.

Ezen kívül a Kongresszus előtt van az a nagyobb gazdasági csomag, melynek része lenne egy 150 milliárd dolláros program, melyben az áramszolgáltatóknak fizetnének, cserébe azért, hogy növeljék a tiszta forrásokból származó áram részarányát.

A szerdai bejelentést ünnepelték a témával foglalkozó, a lapnak nyilatkozó energetikai szereplők, ugyanakkor egyelőre semmiféle garancia nincs arra, hogy a vállalatok bérbe is fogják venni a szövetségi vízterületeket, és oda turbinákat telepítenek majd. Az is kérdés persze, hogy a megvizsgálandó vízterületek közül végül mennyit találnak majd bérlésre alkalmasnak, hiszen hajózási, természetvédelmi és katonai szempontokat is figyelembe kell majd venni.

A Mexikói-öbölben pedig, ahol az olajipar komoly erőkkel van jelen, arra is lehet majd számítani, hogy minden eszközzel igyekeznek majd megállítani vagy lassítani a turbinák építését.

A norvég városban öt ember meggyilkolásával megvádolt dán férfi ismert volt a rendőrség előtt, közölték a hatóságok csütörtökön. Szerda este egy 37 éves férfi kezdett el csigás íjjal lőni emberekre Kongsberg városában. Öt embert megölt, két embert pedig megsebesített. A rendőrség letartóztatta, és már szerda éjjel megkezdték a kihallgatását, az első beszámolók szerint együttműködött a hatóságokkal.

A rendőrség az első bejelentések után már hat perccel a helyszínre ért, de nem sikerült azonnal hatástalanítaniuk a támadót, aki a rendőrökre is íjjal lőtt, majd menekülni kezdett. A feltételezések szerint mind az öt áldozatát a rendőrökkel való összecsapása után ölte meg.

A regionális rendőrfőnök, Ole Bredrup Saeverud tájékoztatása szerint a hatóságok ismerték a férfit, mivel bűntetett előéletű volt, majd áttért az iszlám vallásra, és félő volt, hogy radikalizálódhat. A férfi apja norvég, míg az anyja dán, és évek óta a városban élt. (BBC)

Érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat – állapította meg jogerős ítéletében a Kúria. A szolgáltatás nyújtásának lehetőségétől az érvényes ajánlata ellenére eleső Bábolna Bio ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kártérítési igényt érvényesítsen az önkormányzattal szemben, írja közleményében a cég.

A Bábolna Bio 47 éven át irtotta a főváros patkányait, 2018-ban azonban a Tarlós István vezette főváros egy új konzorciumot hirdetett ki győztesnek. A Bábolna Bio akkor bírósághoz fordult, mivel úgy látták, hogy az RNBH konzorcium ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert szakmai ajánlata nem felelt meg a Fővárosi Önkormányzat által előírtnak, és szerintük a nyertes által benyújtott referenciák nem igazolták megfelelően, hogy eleget tesz az alkalmassági követelményeknek.

A közlemény szerint a 2018-as közbeszerzési tenderen a Bábolna Bio is indult és a nyertesként kihirdetett konzorciumot követő legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be. Miután nem őt nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat az eljárás nyertesévé, a tender eredményével és elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A döntőbizottság a Bábolna Bio kifogásai ellenére, még azok elbírálása előtt engedélyezte a szerződéskötést az önkormányzatnak az RNBH Konzorciummal, továbbá elutasította a cég kérelmében foglaltakat, és az önkormányzat közbeszerzési eljárását, valamint annak eredményét jogszerűnek minősítette. Ezt követően fordult jogorvoslatért a bírósághoz a Bábolna Bio a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát kérve.

A most lezárult hosszadalmas közigazgatási per alatt a Fővárosi Önkormányzat az eredetileg 2022-ig szóló szerződés ellenére új eljárást hirdetett a patkányirtási feladatok ellátására 2020 őszén. Ezt ismét az a konzorcium nyerte, amely 2018-as ajánlatának érvénytelenségét megállapította a mostani jogerős ítélet.

„A cég álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat jogszabályba ütköző 2018-as döntésével, valamint ennek a Közbeszerzési Döntőbizottság általi megerősítésével súlyos anyagi és erkölcsi kár érte, amellyel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a kártérítési igényét” – írják erről.

Alekszej Navalnijt nyolc hónappal ezelőtt vették őrizetbe az orosz hatóságok, rögtön azután, hogy visszatért Moszkvába. Az orosz ellenzéki politikust azóta is egy büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva Vlagyimir régióban, a hatóságok pedig időközben betiltották és megpróbálták ellehetetleníteni Navalnij mozgalmát.

Ennek ellenére 2021-ben Navalnij csapata megszervezte eddigi egyik legnagyobb projektjüket, a taktikai szavazást a szeptemberi parlamenti választások idejére. Navalnij most a börtönből üzent kollégáinak és támogatóinak, a kézzel írt levelét pedig a független orosz lap, a Meduza is láthatta.

A hat pontba szedett levélben Navalnij egyrészt összefoglalja az elmúlt hónapok történéseit, másrészt a mozgalom jövőjéről is írt. Üdvözli az összes kollégáját, és megüzente azt is, hogy nagyon hiányzik számára a közös munka. Megírta azt is, hogy jelenleg rendben van az állapota a börtönben, és sok fogoly van, akit sokkal rosszabbul tartanak.

Arra kéri a támogatóit, hogy ne fogják vissza magukat csak amiatt, hogy neki emiatt a börtönben bármiféle kára származhat. „Dolgozzatok tovább, anélkül, hogy visszatekintenétek. Nem tárgyalunk túszejtő terroristákkal” – írja erről.

Gratulált ezenkívül csapatának, amiért összezúzták a kormánypárt Egyesült Oroszország tolvajait, és amiért a Kreml kénytelen volt a teljes csalás-arzenálját bevetni, hogy kiküszöböljék a taktikai szavazás hatékonyságát. „Megteremtettük a többséget” – írja, utalva arra, hogy többen szavaztak a taktikai szavazás szerint, mint ahányan a kormánypártra, és a kormánypártnak magas árat kellett fizetnie emiatt: Putyin rendszere annyira elnyomó intézkedésekhez kellett nyúljon, melyek már Oroszország jövőbeli fejlődését gátolhatják.

„Nem lesz technológia, GDP-növekedés, oktatás, egészségügy” – írja Navalnij, aki szerint a pár hónapnyi kampányuk hatására úgy született újra a rezsim, hogy az már a növekedés, az előrelépés minden formájával szemben ellenséges. Szerinte Oroszország közeljövője a visszaesésről, a lemaradásról és az emelkedő árakról szól majd, és szerinte a Kreml ennek költségeit az orosz lakosságra fogja áthárítani.

Navalnij üdvözölte azt is, hogy mozgalma nélküle is fejlődik és alakul. „Még mindig nem világos, hogy miféle bestia leszünk a végén, de az biztos, hogy gyönyörű, gyors, bátor és éles fogú” – írja, majd hozzáteszi, hogy az idei választások elcsalása kísérteni fogja az államot.

Emellett elmondta azt is az aktivistáknak, hogy ne aggódjanak amiatt, hogy ha elhagyják az országot, az erkölcsileg kifogásolható vagy nem elég hősies tett. Szerinte ez a dilemma évszázadok óta foglalkoztatta az orosz ellenzéket, de ma már inkább távmunkáról, semmint emigrációról van szó. „Ez egy nagy, új világ, szóval kit érdekel, hol ülsz a laptopoddal. Csak az számít, hogy mit teszel– írta ezzel kapcsolatban. Szerinte csapatának minden egyes tagja alapból bátor, és már épp elég embert tartóztattak le a mozgalomból, nincs szükség további foglyokra.

Navalnij a végén arról ír, hogy további tanácsokat nem akar adni, a kinn lévő kollégái ma már sokkal pontosabban átlátják a helyzetet, mint ő. Azzal zárta, hogy hazatérése és bebörtönzése óta minden egyes tapasztalata arról győzte meg, hogy a támogatói a világ legjobb emberei. „Ti vagytok Oroszország reménye, szeressétek és értékeljétek ezeket az embereket még jobban e nehéz időben” – tette még hozzá.

Az előválasztás szervezőinek csütörtök reggeli beszámolója szerint továbbra is nagyon magas a résztvevők száma, még azzal együtt is, hogy a keddi rekordot szerdán már nem sikerült túlszárnyalni. Szerdán összesen 85708 ember szavazott a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt valamelyikére. 66938 ember személyesen, míg 18770 ember online.

Ez az eddigi harmadik legmagasabb részvételi adat az országos előválasztás történetében. Az összesített részvétel négy nap után 345.881 fő.

Az Országos Előválasztási Bizottság beszámolója szerint az új szavazók száma is tovább nőtt: már több mint 94 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem. Az első fordulóhoz képest könnyebbé vált a részvétel azzal, hogy megszűnt a választókerületi illetékesség, így az ország összes szavazópontján tudnak érvényesen szavazni a választásra jogosultak. Összesen tehát az előválasztás két fordulójában már 727 ezer ember vett részt.

Egy 37 éves dán férfit vettek őrizetbe, miután csigás íjjal öt embert megölt, kettőt pedig megsebesített a norvég Konsberg városában. A gyanúsított a városban élt, közölték a rendőrök csütörtök hajnalban.

A rendőrségi beszámolók szerint a férfi együttműködik a hatóságokkal, és részletes beismerő vallomást tett. Továbbra is azt feltételezik, hogy a támadásokat egyedül követte el. Kiderült az is, hogy az elfogása során összetűzött a rendőrökkel is. Két embert jelenleg is intenzív osztályon ápolnak, egyikük egy szabadnapos rendőr.

A rendőrfőnök nem kívánta kommentálni azt az értesülést, hogy a támadó egy rendőrt hátba lőtt. Elmondása szerint a támadások nagy területen zajlottak, a város több pontját is bűnügyi helyszínként kell kezelniük.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lehetett a merénylő indítéka, a rendőrség nem zárta ki a terrorizmus gyanúját sem.

A 28 ezres Konsberg városában este negyed hétkor érkeztek az első bejelentések arról, hogy a város központjában egy férfi csigás íjjal mászkál, és többeket meglőtt. Az utcákon pánik tört ki, a beszámolók szerint sokan menekülni kezdtek. A rendőrök nagy erőkkel érkeztek ki, és 20 perccel az első bejelentés után elfogták a férfit, egy kisebb összetűzés után.

A támadó elsőnek egy Coop üzletben kezdhetett el lőni, több áldozatot is innen jelentettek. Norvégiában a támadás után elrendelték, hogy a rendőrök vegyék magukhoz a lőfegyvereiket. A norvég rendőrök általában lőfegyver nélkül teljesítenek szolgálatot, de a támadás miatt átmenetileg most változtatnak ezen. (Guardian, BBC)

Frissítették a veszélyeztetett fajokat összegző vörös listát, melynek összeállításán több ezer szakértő és önkéntes dolgozik, és az derült ki, hogy több madárfaj is komoly bajban van: a sarlósfecskét, a sárszalonkát és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti.

A BirdLife International elemzése során 544 őshonos madárfaj sorsát vizsgálják a kontinensen. A legutóbbi, 2015-ös elemzésük óta három faj el is tűnt Európából: a talpastyúk, a rozsdástorkú guvatfürj és a fenyősármány.

A Guardian beszámolója szerint a kontinens madárfajainak 30 százalékánál figyelték meg a populációk csökkenését. Európában a fajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás, míg 6 százalékuk közel áll a fenyegetettségi szinthez. Anna Staneva, a BirdLife európai vezetője elmondta a lapnak, hogy az eredmények riasztóak, de nem lepték meg őket.

A vörös listát ugyanis 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben is frissítették, és világosan látszott a korábbi felmérésekből is, hogy a madárfajok populációja meredeken zsugorodik. A kutatások során több millió megfigyelést használnak fel. Korábban már az EU 2013 és 2018 közötti belső felmérése is arra jutott, hogy csak a madárfajok negyede van jó természetvédelmi helyzetben. Többek között az élőhelyek elvesztése, az ipari mezőgazdaság terjeszkedése, az erőforrások túlhasználása, a szennyezés, a nem megfelelő erdőgazdálkodás felelős a visszaesését, és ehhez jön még a klímaváltozás minden következménye.

Staneva szerint olyan rendszerszintű fenyegetésekről van szó, melyek nagyban kapcsolódnak ahhoz, ahogy az emberi társadalmaink működnek, és ahogy használjuk az erőforrásokat. Szerinte ez az eredmény egy világos jelzése annak, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk, és változtatni kéne ezen. Beszélt arról is, hogy ugyan egyesével, személyesen is tehetünk a változásért a mindennapjaink során, de a leghatékonyabb az lehet, ha a politikusoktól követeljük, hogy cselekedjenek.

Egy madárfaj akkor kerül a közel fenyegetett kategóriába, ha három generációnyi idő alatt 25 százalékot csökken a populációja. Ha több mint 30 százalékot, akkor fenyegetett lesz. Regionális szinten akkor számít egy faj kihaltnak, ha több mint öt éven át egyetlen alkalommal sem észlelik. Időnként előfordulhat, hogy egy kihaltnak nyilvánított faj visszatérjen, ez történt most a sztyeppi lile és a sivatagi poszátával.

Stanevát az lepte meg igazán a mostani jelentésben, hogy gyakori madárfajok, például a vetési varjak és a sárszalonkák is nagyobb bajba vannak, mint amit 2015-ben lehetett látni. Akadtak azért jó hírek is: a tervezett, hatékony természetvédelmi munkának köszönhetően a bölömbikák, az Azori-szigeteki süvöltők és a fakó keselyűk helyzete is javult öt évhez képest. És van pár faj, ami a melegedő klíma miatt járt jól: a nagy goda az izlandi melegebb hőmérséklet miatt lehet nagyobb biztonságban, míg a gyurgyalag ma már jóval északibb terüleken is felbukkanhat, szintén vélhetően a melegebb hőmérsékletek miatt.

Szerdán jelent meg az a tanulmány a Current Biology című szaklapban, melyben a kutatók azt állítják, hogy 2700 éves székletmintákat megvizsgálva kiderült, egy osztrák sóbánya munkásai sört és kéksajtot fogyasztottak a munka mellé.

A bánya az Alpokban, Hallstattnál működött, és a kutatást vezető mikrobiológus, Frank Maixner elmondása szerint őt meglepte, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtt működő bányában már képesek voltak tudatosan fermentálni. A most feltárt eredmények lehetnek egyben a legrégebbi bizonyítékai a sajtérlelésnek Európában, tették még hozzá a kutatók az AFP beszámolója szerint.

És ugyan az alkoholfogyasztással kapcsolatban bőven maradtak fel már korábbi írásos és tárgyi emlékeink, a sóbányászok széklete az első mikrobiológiai igazolását adja annak, hogy ittak már sört akkoriban a kontinensen.

A bécsi Természettudományi Múzeum kutatója, Kerstin Kowarik arról beszélt az AFP-nek, hogy világossá vált számukra, hogy az ókori kulináris gyakorlatok nemcsak kifinomultak voltak, de hogy az összetettebb élelmiszer-feldolgozási technikákat, például a fermentálás is nagyobb szerepet kapott ebben az időszakban.

Hallstatt ma az Unesco világörökségi listáján szerepel, több mint 3000 éven át zajlott itt sókitermelés. Az ott dolgozó bányászok a semmi közepén, mindenkitől elzárva kellett dolgozzanak. A bányában ettek, aludtak, és ott is kellett megoldaniuk minden testi szükségletüket. És annak köszönhetően, hogy a bányában viszonylag stabil, 8 Celsius-fokos a hőmérséklet, illetve a magas sótartalom miatt, de a székleteik viszonylag jó állapotban megmaradtak.

A kutatók összesen négy mintát elemeztek: az egyik a bronzkorból, kettő a vaskorból, míg egy a 18. századból származott. Az egyik minta 2700 éves volt, és találtak benne két gombát, a Penicillium roqueforti és a Saccharomyces cerevisiae, melyeket ma élelmiszerkészítéshez használnak. És minden jel arra utal, hogy a bányászok tudatosan fermentáltak, olyan mikroorganizmusok segítségével, melyeket ma is erre a célra használnak.

A kutatók elemezték a bányászok étrendjét is, így derült ki, hogy nagyrészt magvakat, némi gyümölcsöt fogyasztottak, míg a bab és némi hús jelentette a fehérjeforrást. Maixner szerint amúgy ez egy kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított étrend volt.

Csütörtök este tizenegy körül fog landolni a Szardínia szigetének fővárosából, Cagliariból induló járat Rómában, és minden jel szerint ez lesz az olasz légitársaság, az Alitalia utolsó útja.

Az Alitalia 75 év után szűnik meg. Létrejöttekor a második világháború után felívelő olasz gazdaság és a la dolce vita hangulat szimbóluma volt, írja a vállalatról a Wall Street Journal üzleti nekrológjában. Az olasz légitársaság számára a végső csapást a koronavírus-járvány vitte be, de már előtte is számos problémával küzdöttek.

Pedig a hatvanas években még Európa harmadik legnagyobb légitársasága volt, a British Airways és az Air France mögött, de a kétezres évekre egyre súlyosabb gondok ütötték fel a fejüket, és a vállalat 2017 óta csak az olasz állam közbenjárásának köszönhetően nem ment még csődbe. A WSJ összefoglalója szerint a légitársaság az elmúlt két évtizedben folyamatosan veszteséget termelt, közben pedig állandóan sztrájkok akadályozták a működését. Ez egészen a legutolsó időkig megmaradt: ezen a héten is több mint száz járatot kellett törölni az alkalmazottak munkabeszüntetései miatt.

A hatvanas években nemcsak az olasz film sztárjai utaztak rendszeresen a társaság járataival, de a Hollywoodból Európába érkező amerikai filmsztárok is gyakran választották az olasz társaságot. Ami idővel a pápák kedvelt utazási eszköze is lett: évtizedeken át a katolikus egyház vezetői az Alitalia gépeivel utaztak. Nemrég Ferenc pápa is így járt Budapesten.

A lap által idézett elemzések szerint az Alitalia egyik fő problémája az volt, hogy soha nem tudtak érdemben alkalmazkodni a légiközlekedés deregulációjához, ami a nagy társaságok, illetve a fapadosok létrejöttéhez vezetett. Ráadásul az egyre gyorsabbá váló olasz vonatok is folyamatosan vitték el a belföldi utasokat előlük. Az egymást követő olasz kormányok próbáltak mindent megtenni, hogy talpon tartsák a céget, becslések szerint 2008 óta összesen 10 milliárd euróval segítették ki a vállalatot, de hiába.

2016-ban az egyik legnagyobb részvényes, az Egyesült Arab Emírségek-beli Etihad Airways megpróbálta még egyszer újraszabni a társaság megjelenését, de ez sem vezetett eredményre: míg 2012-ben az Alitalia 25 millió utast szállított, ami az olasz piac 17 százalékát jelentette, és nagyjából megegyezett azzal, amennyit a Ryanair hasított ki a piacból, 2019-re a Ryanair részesedése duplája lett az olasz cégének.

A járvány jelentette az utolsó szöget a vállalat számára, Mario Draghi miniszterelnök pedig nem volt hajlandó ismét a cég segítségére sietni. Az állam ugyanakkor átveszi az Alitalia eszközkészletének egy részét: 720 millió eurós állami befektetéssel indul el pénteken a száz százalékos állami kézben lévő Italia Trasporto Aereo (ITA), ami 52 repülőgépet, illetve a legtöbb reptéri kikötési lehetőséget vett át az Alitaliától.

Az Alitalia márkát pedig megpróbálták elárverezni, de senkinek nem kellett a 290 millió eurós kikiáltási áron. Az ITA vezetése jelezte, hogy szívesen vitték volna a márkanevet is, de ennek az összegnek maximum a felét fizették volna ki érte. Azt egyelőre nem tudni, hogy a pápák a jövőben az ITA járatait használják-e majd.

Hetek óta izgatottan figyeli a világ, hogy mi lesz egy korábban leginkább csak az ázsiai gazdasági szaksajtót követők számára ismerős kínai cég sorsa: az Evergrande Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő óriásvállalata, és nagy bajban van. A 305 milliárd dolláros adósságot görgető vállalat képtelen törleszteni a lejáró tartozásait, és szinte biztos, hogy hamarosan valahogy padlót fog. A kérdés ezért elsősorban az, hogy ezt az összeomlást mennyire tudja majd kontroll alatt tartani Peking, és milyen járulékos veszteségei lesznek a zuhanásnak.

Szeptember közepén írtunk először hosszabban az Evergrande helyzetéről, és a lényegi kérdések azóta sem dőltek el: bár vannak hírek arról, hogy a vállalat portfóliójának egy részét felvásárolhatják, és naponta bukkannak fel különféle, hol optimistább, hol pesszimistább bejelentések, azt még mindig nem látni, hogy mi lesz az Evergrande sorsa. Azt azonban egyre több elemző gondolja, hogy az ingatlanos óriásvállalat bukása korszakhatárt jelenthet a kínai gazdaság számára.

Donald Trump egykori amerikai elnök vállalkozása megpróbált több millió dollárnyi, külföldi kormányoktól származó bevételt elrejteni, állítja egy kongresszusi bizottság. A Reuters beszámolója szerint a bizottság úgy látja, hogy a tranzakciók nyugtalanító kérdéseket vetnek fel a washingtoni Trump International Hotel működésével kapcsolatban.

Trump elnöki ciklusa idején a szálloda, melynek épületét Trump a szövetségi államtól bérli, népszerű találkozóhelye volt a Trump támogatóinak, külföldi vendégeknek és republikánus tisztségviselőknek is.

Ugyanakkor a demokraták vezette bizottság pénteken azt közölte, hogy Trump ugyan azt állította, hogy hivatali ideje alatt 150 millió dollárt keresett a szálloda által, valójában több mint 70 millió dolláros veszteséget termelt a vállalkozás. A bizottság emellett azt találta, hogy a szálloda 3,7 millió dollárnyi bevételt kapott külföldi kormányoktól (ebből 7400 vendégéjszakát fizethettek volna ki), és ez felveti az összeférhetetlenség kérdését. Az amerikai alkotmány ugyanis világosan kiköti, hogy az elnökök nem fogadhatnak el külföldi kormányok felől semmiféle anyagi juttatást.

A bevételek egy részét a szálloda átadta az amerikai kormánynak, ugyanakkor nem könyvelték el a szabályoknak megfelelően a szövetségi ingatlanokat kezelő ügynökség, a GSA felé.

Trump ügyvédjei azzal érveltek a bíróság előtt, hogy a volt elnök tulajdonrésze önmagában nem sértette meg az alkotmányos rendelkezést.

A Kongresszus demokrata tagjai már Trump elnöki ciklusa idején is szerettek volna többet megtudni a szálloda pénzügyi helyzetéről, de a GSA akkor nem adott ki semmiféle iratot. A hatalomváltás után nem sokkal, idén nyáron viszont már együttműködőbbnek mutatkoztak.

A bizottság emellett azt találta, hogy Trump több millió dollárt mozgatott át más vállalkozásaihoz, megnehezítve így a GSA számára, hogy ellenőrizzék, valóban nem vesz-e ki profitot a szállodából.

Trump amúgy a nyáron már megpróbált megszabadulni a szálloda bérleti jogától.

Június közepén jelent meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) arról, hogy a kormány 35 évre (!) magánkézbe adná a magyar autópályák és autóutak üzemeltetését és fejlesztését. Az állam cserébe pedig rendelkezésre állási díjat fizetne a kiválasztott cégnek. Hatalmas üzletről van szó, a G7 egy korábbi számítása szerint mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot is megközelítheti, egy pénteki tárgyalási napon azonban kiderült, hogy a kormánynak ennek ellenére nincsenek valós számításai, melyek megalapozhatnák ezt a döntést.

A Szabad Európa beszámolója szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az állami szerv csak előzetes számításokkal rendelkezik, melyeket ők maguk is csak becslésnek tekintenek. Mivel az EU-s szabályok értelmében ha öt évnél hosszabb koncesszióba terveznek valamit kiszervezni, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez meg fog térülni az állam számára. Ezekből a számításokból kéne kiderüljön, hogy megéri-e az államnak az egész üzlet, és hogy mennyit kereshetne ezen a kiválasztott piaci szereplő.

Ezeket a számításokat az NKI nem volt hajlandó kiadni, ezért a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatalt.

A Szabad Európa beszámolója alapján a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán kiderült az is, hogy az NKI még nem is biztos abban, hogy 35 évre kötnének koncessziós szerződést, ugyanis fenntartanák maguknak a jogot, hogy az ajánlatok függvényében változtasson a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon.

Az NKI jogi képviselője emellett elmondta azt is, hogy az eredeti számításuk nem tekinthető véglegesnek, és csak akkor lesz az, meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek jelenleg, melyek becslésnek tekinthetőek, hiszen a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama még nem ismert.

Emiatt minden számításuk döntés-előkészítő dokumentumnak számít, azokat pedig nem minden esetben kell nyilvánosságra hozniuk, hiszen ez befolyásolhatná az ajánlattevőket.

A Szabad Európa idézi a Transparency International jogi érvelését is, mely szerint már a kiírás pillanatában lezárt számítással kellett volna rendelkezzen az NKI, hiszen e kalkuláció alapján döntheti el a kormány, hogy megéri-e 35 évre szerződni egy vállalattal.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében amúgy arra jutott, hogy az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a jogvédő szervezetnek.

A cikk kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatot több jel alapján eleve kapkodva írta ki a kormány: például az NKI-nak még honlapja se volt, a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Ráadásul a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét alatt kellett dönteni egy 35 éves, gigantikus léptékű üzletről.

A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Themis mellett amúgy Mészáros Lőrinc érdekeltségei sejlenek fel.

Az áramszolgáltatás csökkentésével fenyegette meg Franciaország pénteken Jersey szigetét a Brexit következményeként a francia halászhajókra vonatkozó új szabályokat illetően kialakult újabb vita miatt. "Az áramszolgáltatás csökkentése lehetséges, de annak lekapcsolása Jersey lakói számára a télen, nem fog bekövetkezni" - mondta Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a BFM hírtévében.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak van egy energiaexportra vonatkozó része is. "Szabályozni tudjuk az ellátást. Nem kívánom, hogy eddig jussunk. De ez egy politikai lehetőség" - fogalmazott a kormánytag.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására hivatkozva áprilisban új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

Jersey szeptember 29-én bejelentette, hogy 64 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak, 75 kérelmet pedig elutasított. A francia kormány összesen 169 hajónak kért engedélyt. London további 12 engedélyt adott ki a brit vizekre a partjainál a 87 kérelem ellenére.

"Minden összevetve valamivel több mint 450 engedélyt kértünk. És kitartunk a 450 mellett" - mondta Clément Beaune. "Célzott retorziós intézkedéseket fogunk bevezetni az Egyesült Királyság ellen, amennyiben London nem alkalmazza a megállapodást" - tette hozzá az államtitkár, de azt nem pontosította, hogy francia vagy uniós fellépésre gondolt.

"A briteknek szükségük van ránk, európaiakra, a termékeik eladásához, beleértve a halászatot is. Szükségük van ránk az energiaszolgáltatásukhoz, a pénzügyi szolgáltatásaikhoz, a kutatóközpontjaikhoz" - hangsúlyozta az államtitkár.

"Mindehhez vannak retorziós intézkedéseink, együttműködési intézkedéseink, amelyeket életbe tudunk léptetni, ha a britek továbbra sem tartják be a Brexit-megállapodást. Ha a britek nem tarják be az ő részüket, mi sem fogjuk 100 százalékosan a miénket" - tette hozzá.

A francia kormány álláspontja szerint a britek az európaiakkal kiprovokált konfliktusokkal próbálják meg leplezni a Brexithez kötődő nehézségeiket.
„Elrontották a Brexitet, ez az ő választásuk, ez az ő kudarcuk, nem a miénk” - mondta az államtitkár.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről tartott tavalyi tárgyalássorozaton az egyik leghevesebb vita London és az EU között éppen a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, annak ellenére is, hogy a halászati ágazat a brit és az uniós hazai összterméknek (GDP) egyaránt alig néhány tized százalékát adja.

Májusban annyira eszkalálódott a két ország közötti vita, hogy London hadihajókat is tengerre küldött.

A 444 három munkatársa, Czinkóczi Sándor, Halász Júlia és Szász Zsófi Hégető Honorka-díjat kapott a kiszáradástól különösen sújtott Homokhátságon élő gazdák küzdelmét bemutató riportjukért.

A Hégető Honorka-díjat 2003 óta olyan videóriportok készítőinek ítéli oda a zsűri, akik magas színvonalon készítenek el társadalmi érzékenységű riportokat. A díjat az RTL Klub alapította a 29 éves korában autóbalesetben elhunyt tévés szerkesztő Hégető Honorka emlékére.

Idén közel 70 pályázatból az alábbi pályaművek kaptak elismerést. A fődíjat a Telex videója kapta, melyben a tiszai szeméthalmok útját követték végig, és díjazták még a hvg.hu két videóját is.

A díjazott riportfilmeket ezen az oldalon lehet elérni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számolt be arról, hogy a bírósági ítélet szerint az új egyetemi modellel szemben megfogalmazott kritikája miatt, megtorlásként rúgta ki a már alapítványi formában működő SZFE az egyik oktatóját, Faur Annát.

A jogvédő szervezet közleménye szerint Faur Anna 2017 óta dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatóként, majd oktatóként, és többek között felkérték a részvételre abban a kutatásban, melynek célja a teljes dráma- és médiaoktatás megreformálása volt. Szerződése 2020 februárjában lejárt, akkor – kétéves ikergyermekeire és a vírushelyzetre tekintettel – úgy döntött, hogy egy időre otthon marad.

2020 szeptemberében az SZFE újra szerződést kötött az oktatóval, már az új alapítványi modell keretei között. Az új szerződés – a korábbi munkaviszony dacára – próbaidőt is tartalmazott, ezt használta ki az SZFE vezetése, ugyanis próbaidő alatt nem kell indokolni a felmondást. Faur Anna azonban kezdettől fogva meg volt győződve arról, hogy nem azért mondtak fel neki, hanem azért, mert részt vett a FreeSZFE mozgalomban, az egyetem dolgozói sztrájkjában, és filmet is forgatott az egyetemfoglalás eseményeiről.

A TASZ beszámolója szerint ezt igazolta a bíróság pénteki, elsőfokú ítélete, ami szerint az SZFE dolgozóinak sztrájkja a véleménynyilvánítás egy sajátos formája volt, Faur Annát pedig azért távolították el az egyetemről, mert ebben a véleménynyilvánításban részt vett, kiállva a munkáltatóval szemben.

Erőteljes robbanás történt egy síita mecsetben az Afganisztán északi részén fekvő Kunduz városában, írja a BBC. Helyszíni beszámolók szerint a robbantásban, ami épp a pénteki imák idején történt, legalább 50 ember meghalt, és több mint 140 sérültről tudni.

Afganisztánban a síiták kisebbségben vannak, és korábban több alkalommal is követtek már ellenük merényleteket szélsőséges szunnita csoportok.

A merénylet tényét az ország irányítását átvető tálibok is megerősítették, egy szóvivőjük annyit közölt, hogy számos ember meghalt, illetve megsérült. A támadásért egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, de az Iszlám Állam alá tartozó IS-K korábban már több alkalommal támadta az ország síita közösségeit.

A csoport a tálibok uralmát is elutasítja, a közelmúltban több pokolgépes merényletet is elkövettek, elsősorban az ország keleti részén. Az IS-K támadásai komoly kihívást jelenetnek a tálibok számára is, akik a hatalomváltásuk legitimációját épp az erőszakos támadások felszámolásának ígéretével is akarták megalapozni.

Közösségi oldalán jelentette be Botka László, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Pétert támogatja. Szeged polgármestere arról ír, hogy tudja, a pártok önmagukban nem képesek győzni, szükség van a hitüket vesztett, rendszerkritikus civilekre is, és tudja, hogy „ennek a tábornak a kiszélesítésére és összefogására a legalkalmasabb a barátom, szomszédom és harcostársam, Márki-Zay Péter, akit nagy örömmel támogatok a rendszerváltáshoz vezető úton.”

Botka 2019-ben távozott az MSZP-ből, miután a párton belül ellehetetlenítették, hiába volt egy ideig a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. Botka egykori pártja, az MSZP pénteken azt közölte, hogy egyik jelölt, így sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter mögé nem állnak be az előválasztás második fordulójában, de a győztes jelöltet támogatni fogják majd a tavaszi választáson.

Franciaország október végégig visszaadja Beninnek azt a 26 értékes műkincset, amelyet több mint száz éve hurcoltak el az afrikai országból - jelentette be pénteken Emmanuel Macron francia elnök.

Az úgynevezett Béhanzin-kincseket a gyarmati háborúk idején, 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén fekvő Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. A tételek között szerepel egy királyi trón, amely a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac Múzeumban őrzött csaknem 70 ezer afrikai műkincs legértékesebb darabja.

A francia államfő 2017-es megválasztása után ígéretet tett arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak. A benini régiségeket, amelyeknek restitúcióját tavaly decemberben a francia parlament is megszavazta, egy ünnepségen adják majd át, amelyen jelen lesz Patrice Talon benini elnök is. A kincsek többsége jelenleg a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac múzeumban található.

Az afrikai országok és Franciaország montpellier-i csúcstalálkozóján a francia elnök azt mondta, hogy hasonlóképpen járnak el az Elefántcsontpartról elhurcolt műkincsekkel is. A csúcson külön ülést szenteltek pénteken az elhurcolt műkincsek ügyének.

Egy Macron által megrendelt 2018-as szakértői jelentés szerint mintegy 90 ezer afrikai műtárgy lehet francia múzeumokban, többségük a Quai Branlyban. Az elnök új alapokra akarja helyezni az afrikai országokhoz fűződő viszonyát, ennek egyik sarkalatos eleme a rabolt műkincsek restitúciója. (MTI, AFP)

A Global Times című kínai lapban pénteken megjelent beszámoló szerint az észak-kínai Sanhszi tartományban a Fenho folyó alsó szakaszánál a megáradt folyó elérte az elmúlt csaknem negyven évben regisztrált legnagyobb kiterjedését. A roppant vízmennyiség nyomása alatt csütörtökön beszakadt a folyó egyik gátja. A környékről több mint 1800 embert kellett kitelepíteni.

A tartományban emellett házak dőltek össze, vasútvonalak rongálódtak meg és földcsuszamlások alakultak ki a több helyen rekordmértéket öltő esőzések nyomán. A múlt hét szombattól csütörtökig tartó esőzések ideje alatt több mint 20 ezer embert költöztettek biztonságos, átmeneti szállásokra Sanhsziban, ahol a természeti csapás az eddigi jelentések szerint négy ember életét követelte. A tartományban biztonsági intézkedésként 27 szénbányát zártak be ideiglenesen, növelve az elmúlt időszakban a szénhiány okozta áramellátási problémák miatti aggodalmakat.

Meteorológusok szerint Sanhsziban a csapadék mennyisége szeptemberben több mint négyszerese volt az elmúlt évek azonos időszakában regisztráltnak.
A július közepén súlyos áradások által sújtott, közép-kínai Honanban is újabb árvizek alakultak ki. A Sárga folyón található, Szanmenhszia duzzasztógáton csütörtökön az árvíz elérte az 1979 óta mért legmagasabb szintet - írta a Global Times a Honan Zsipao (Henan Daily) című helyi lapra hivatkozva. A szintén a Sárga folyón található Hsziaolangti duzzasztógátnál pedig a vízszint 271,18 métert elérve ugyancsak rekord magasra emelkedett.

Az esőzések miatt árvízelhárítási munkák folynak Senhszi és Santung tartományokban is, az előrejelzések szerint pedig pénteken és szombaton további csapadék várható az érintett területeken.

Július közepén Honanban több mint háromszáz ember veszítette életét, mintegy 18 ezer ház omlott össze és több mint 46 ezer rongálódott meg a napokon át tartó esőzések miatt kialakult súlyos áradások következtében. Az áradások a legtöbb áldozatot a tartomány székhelyén, Csengcsouban követelték, ahol július 20-án rekordmennyiségű eső esett, folyókká változtatva az utcákat, és elárasztva a város egyik metróvonalát. (MTI)

Csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy a legjelentősebb irodalmi díjat idén a tanzániai regényíró, Abdulrazak Gurnah kapja.

Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, de már jó ideje az Egyesült Királyságban él, évtizedeken át a University of Kent professzora volt. 18 évesen, az erőszak elől menekülve érkezett Angliába. Legismertebb regényei a Paradise (1994), amit Booker-díjra is jelöltek, illetve a Desertion (2005) és a szintén Bookerre jelölt By the Sea (2001). Ha minden igaz, egyetlen regénye sem jelent meg magyarul.

Gurnah előzetesen nem számított az esélyesek közé. A Nobel-bizottság értékelése szerint a díjat a gyarmatosítás következményeinek és a menekültek sorsának megalkuvást nem ismerő, együttérző bemutatásáért kapta.

Szépirodalmi pályája mellett tudományos tevékenysége is jelentős, számos posztkoloniális szöveg és tanulmánykötet szerkesztője, ő szerkesztette a Cambridge által kiadott Companion to Salman Rushdie című tanulmánykötetet és az Essays on African Writing két kötetét is.

Információink szerint kedd délelőtt a pártelnökök ülésén dőlt el több, az előválasztás második fordulóját érintő technikai kérdés is.

Döntés született arról, hogy a szavazólapokon mindhárom miniszterelnök-jelölt, azaz Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter neve is rajta lesz. Jelenleg ugyan nem tudni, hogy Karácsony és Márki-Zay közül ki fog visszalépni, ha egyáltalán, ám a szavazólapokat kedden nyomdába kellett küldeni. Ezért ha a szavazások megkezdésééig valóban lesz visszalépés, akkor a visszalépő nevét az összes szavazólapról filctollal kell majd lehúzni.

Karácsony hétfőn azt mondta, kezdeményezni fogják, hogy Márki-Zay Péterrel együtt szerepeljenek a szavazólapon, amolyan közös ajánlatként, de a Civil Választási Bizottság már jelezte, hogy erre nincs lehetőség.

Döntöttek kedden arról is, hogy hasonlóan az első körhöz, ismét szükség lesz igazolvány-alapú azonosításra az online szavazók esetében, azaz mindenkinek be kell majd mutatnia a kamerába a személyijét és a lakcímkártyáját.

Újabb kínai ingatlanfejlesztő mulasztotta el egy kötvénye kifizetését a kínai ingatlanszektor pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos, az Evergrande cégcsoport eladósodása nyomán kialakult aggodalmakat alátámasztva.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában kedden megjelent beszámoló szerint a sencseni székhelyű Fantasia Holdings cégcsoport nem folyósította az egyik lejáró kötvénye után hétfőn esedékes 205 millió dollárt hitelezői részére.

A Fantasia, amelyet az egyik korábbi kínai alelnök unokahúga alapított, 2021 első felében 153 millió jüan (24 millió dollár) nyereséget könyvelt el, miközben a bevétele a múlt év azonos időszakához képest 18,5 százalékkal növekedve elérte a 10,9 milliárd jüant (1,7 milliárd dollár). A cégcsoportot a tőzsdén 415 millió dollárra értékelték.

A csoport a fizetés elmulasztásáról szóló, a hongkongi tőzsdére eljuttatott bejelentésben azt is közölte, hogy a részvényeivel történő kereskedés szüneteltetését kérte.

Kedden továbbra is szünetelt emellett a China Evergrande csoport részvényeinek kereskedése is. A csoport hétfőn kereskedési szünetet kért az ingatlankezelő részlegét érintő, jelentős tranzakcióval kapcsolatos bejelentéséig. Az Evergrande a bejelentésről annyit előlegezett meg, hogy az a vállalat részvényeire vonatkozó, esetleges általános ajánlatról szólhat. A Global Times című kínai lap hétfőn arról írt, hogy a dél-kínai székhelyű Hopson Development készül megvenni az eladósodott Evergrande ingatlankezelő részlegének 51 százalékát.

A Evergrande, amely 305 milliárd dolláros tartozást halmozott fel, az elmúlt hetekben elmulasztotta egyes dollárkötvényei után járó kamatok, összesen 162,38 millió dollár kifizetését. Amennyiben a 30 napos türelmi idő alatt nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a cégcsoport törlesztési csődbe kerül, aminek súlyos hatásai lehetnek a kínai gazdaságra, de egyes félelmek szerint a globális pénzügyi rendszerre is. Az Evergrande hónapokkal ezelőtt került nehéz helyzetbe annak nyomán, hogy a kínai kormányzat 2017 óta egyre szigorítja az ingatlanszektor szabályozását az adósságállomány és a spekuláció növekedésének megfékezésére. A pekingi kormány mentőövet dobhatna a vállalatnak, de elemzők ezt a lehetőséget tartják a legkevésbé valószínű forgatókönyvnek. A szigorítások nyomán számos kisebb ingatlanfejlesztő ment csődbe Kínában az elmúlt években.

Az Evergrande körül kialakult helyzetről korábban részletesen is írtunk. (MTI, Financial Times)

Miután Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2020-as költségvetés elszámolását a parlamentnek, elvileg tisztán kéne látszódnia, hogy mire ment el a tavaly elköltött 28 333 milliárd forint, és hogy miért keletkezett 5311 milliárd forintos hiány, ám mint a Népszava írja, több fontos kérdésben még mindig nem látni tisztán.

Kiderültek ugyanakkor újabb költések a gazdaságvédelmi alapból. Ebből az alapból tavaly 4030 milliárd forintot költött el a kormány, de a cégeknek nyújtott közvetlen gazdaságvédelmi támogatás csak 908 milliárd forint volt. Ehhez képest a Népszava összesítése szerint az állami cégek 1197 milliárd forintot kaptak, és ennek jelentős része az állami cégek feltőkésítésére szolgált.

Ezek közül is kitűnt a Magyar Posta Zrt. esetében alkalmazott megoldás: az állam 42 milliárd forintért vásárolt meg egy bélyeggyűjteményt, de hogy ez ne legyen tiltott állami támogatás, a Magyar Posta átadta a Bélyegmúzeumot az államnak.

Elment 207 milliárd forint az „egyes energetikai kérdésekről szóló előterjesztés szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó forrásigény” címen, de az nem derül ki az előterjesztésből, hogy ez mit jelent, és hova került a pénz. A Népszava szerint más forrásokból ugyanakkor tudni, hogy ez a pénz az év végi pénzszórás idején kerülhetett az állami tulajdonban lévő MVM energiaholdinghoz.

Emellett a gazdaságvédelmi alapból 137,7 milliárd forintot kaptak a Fideszhez köthető közalapítványok, melyeket nem ritkán kormánytagok irányítanak. A Mathias Corvinus Collegium volt a legnagyobb kedvezményezett, rajtuk keresztül például 14,5 milliárd forintot kapott a Kommentár Alapítvány, ami kiadja a Kommentár folyóiratot.

A benyújtott zárszámadást a parlamentnek egyszerű többséggel kell elfogadnia, így a fideszes többség vélhetően simán áldását adja majd ezekre a tranzakciókra.

A Jelen számolt be arról, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődje megsértette azoknak a gyermekeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát, akiket kizárólag anyagi helyzetük miatt emeltek ki családjukból azzal, hogy nem adott világos szakmai módszertani útmutatást a „kizárólag anyagi okra visszavezethető családból kiemelése tilalmának érvényesülése tárgyában és nem végzett célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek ezirányú gyakorlatáról”.

Azaz nem vizsgálták, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, akik a kiemelésről döntöttek, megsértik-e a vonatkozó gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja, hogy a szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemelés tilos.

A Jelen cikke is hangsúlyozza, hogy ezt annak ellenére sem ellenőrizték, hogy az elmúlt évtizedekben hazai és nemzetközi kutatások is megmutatták, hogy a gyakorlat még létezik, és az ENSZ gyerekjogi bizottsága is többször kifogásolta ezt az eljárást. Az ítélet kimondta, hogy számos, a kiemeléshez kapcsolódó fogalom tisztázatlan, és túl sok múlik a szakemberek szubjektív megítélésén.

A bíróság kimondta azt is, hogy a gyerekeket nemcsak szegénységük miatt diszkriminálták, de roma származásuk miatt is hátrányt kellett elszenvedniük, mivel a szegénység elsősorban a roma gyerekeknél lett a kiemelés oka.

„A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2004. január hó 27. napjától megsértette a ténylegesen kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt roma származású Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát azon mulasztásával, hogy nem végzett célzott vizsgálatot annak mértékéről és okáról, hogy a ténylegesen kizárólag rossz anyagi helyzetük miatt családból kiemelt gyermekek kiemelkedően nagy arányban roma származásúak” – áll az ítéletben, amit a lap idéz.

A pert az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) indította 2017-ben, miután a szervezet felkérésére szakemberek kutatást készítettek a Nógrád megyei kiemelési gyakorlatokról. Hasonlóra jutottak, mint az ombudsman ugyanabban az évben: hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmada szegénység miatt kerül ki családjából.

Ítéletében Uzsoky Ágnes bíró nemcsak megállapította a gyermekvédelmi rendszer diszkriminatív gyakorlatát, de egyben kötelezte az Emmi-t a jogsértés megszüntetésére, azaz a minisztériumnak öt éven keresztül minden évben meg kell vizsgálnia Nógrád megyében a családból kiemelt, percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek számát, a vizsgálatok eredményét pedig nyilvánosságra kell hozniuk.

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli és közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.

A PSZ és a PDSZ közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezeket Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja ismertette.

Az első pont, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. A második követelés, hogy szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen. A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek - akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat - maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Követeléseikről kedden levélben Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

A PSZ elnöke kiemelte: 2018 óta kongatják a vészharangot, hogy ha a pedagógushiány, az alacsony bérek, a rendkívüli magas munkaterhek nem változnak, akkor a rendszer összeomlik, "nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket". Ezen ügyek rendezésére 2018-tól 2021 októberéig nem született érdemi döntés, pedig 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. A koronavírus-járvány miatt viszont "az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva" felfüggesztették a tárgyalásokat - ismertette Szabó Zsuzsa, közölve: mostanra viszont az ügy olyan fontossá és annyira halaszthatatlanná vált, hogy a PDSZ elnökségi tagjaival úgy döntöttek, "muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból", és közös sztrájkkövetelésekben kérik az említett problémák megoldását.

A PSZ elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta: a pedagógusbérek már évek óta nem őrzik meg reálértéküket, azokat most is a 2014-es minimálbérhez igazítva számítják. Kiemelte: folyamatosan hallják a kormány részéről, hogy januártól "nekiállnak valamilyen béremelésnek".

A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak.

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.

Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.

A Turista Magazin mutatta be Demjén Tamás felvételét, amit egy kameracsapdával rögzített a Börzsönyben, és teli torokból bőgő szarvasbikák láthatóak rajta.

Demjén Szob és Márianosztra közelében, a patakok mentén igyekezett kameracsapdákat elhelyezni, de az idei nagy szárazság miatt látszott, hogy a korábbi évekből ismert dagonyákban most nincs víz. „Végigjártam a patakot a bőgő helyek közelében, és kerestem kihempergett részt, ahol látszott, hogy nagy eséllyel szarvasbika járt. Bíztam a szerencsében, hogy újra visszatér oda egy kis hűsölésért” - mesélte el Demjén a videó készítéséről.

A címlapi kép csak illusztráció, Kovács Attila/MTI fotója.

A katolikus egyház képviselői által elkövetett szexuális zaklatásokat feltáró francia bizottság kedden tette közzé, hogy vizsgálataik szerint a zaklatásoknak mintegy 216 ezer gyerek lehetett az áldozata 1950 óta.

A bizottság vezetője, Jean-Marc Sauvé ezt azzal egy időben jelentette be, hogy a hivatalos jelentést is nyilvánosságra hozták. A jelentés összeállítása során egyházi, bírósági és rendőrségi dokumentumokat is felhasználtak, és áldozatokkal is készítettek interjúkat.

A jelentést a francia katolikus egyház rendelte meg 2018-ban, miután egyházon belüli szexuális zaklatással kapcsolatos botrányok törtek ki több országban is. A jelentést készítő bizottság az egyháztól függetlenül dolgozhatott.

Sauvé keddi bemutatóján elmondta, hogy a problémák ma is léteznek. És beszélt arról is, hogy egészen a kétezres évekig az egyház teljes érdektelenséget tanúsított az áldozatok felé, és igazán csak 2015-16 környékén indult meg érdemi változás. Korábban azonban az egyház nemcsak hogy nem tett eleget a zaklatások megelőzéséért, de volt, amikor bár tudomásuk volt róla, nem foglalkoztak vele, és olyan is, hogy tudatosan engedték zaklatóknak, hogy gyerekek közelébe kerüljenek.

A feltárt ügyek többsége a feltételezések szerint vélhetően mára elévült, azaz a francia törvények értelmében nem lehet vádat emelni miattuk.

Sauvé elmondta azt is, hogy a bizottság maga összesen 2700 áldozatot azonosított, de a kutatásaik és felméréseik alapján az áldozatok tényleges száma becsléseik szerint 216 ezer körül lehet, és a szám 300 ezer fölé is felmehet, ha a laikusok által elkövetett visszaéléseket is beszámítják.

A keddi bemutatón az áldozatok megsegítésére létrehozott szervezet, a La Parole Liberee (A Felszabadított Beszéd) alapítója, Francois Devaux a helyszínen megjelent egyházi vezetőket az emberiség szégyenének nevezte, és elmondta, hogy ebben a feltárt pokolban undorító tömeges bűnöket követtek el, de még rosszabb volt a bizalom, az erkölcsök és a gyermekek elárulása. Erről a szervezetről készített 2019-ben filmet François Ozon, arról akkor részletesen is írtunk.

Sauvé korábban az államtanács, a legmagasabb francia közigazgatási és jogi szervezet alelnöke volt, és nemrég arról beszélt, hogy az elkövetők számát alsó hangon 2900 és 3200 közé teszik. (Reuters, BBC)

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. Korszakhatárhoz ért a gyümölcstermesztés: jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével kell számolni a következő években - derül ki az agroinform.hu kedden megjelent elemzéséből.

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák, az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. A gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy - hangoztatja az elemzés.

Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az elemzésben kiemelte: különösen a kajszi- vagy az őszibarack van fokozottam kitéve a megnövekedett fagyveszélynek. Amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények felét is elérheti a felszámolás, ami nem kis területet jelent, hiszen a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi- vagy őszibarack terem.

A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány fenyegeti leginkább a gyümölcstermesztést. Évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki kizárólag a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt. A gépi betakarítás ugyanis csak az ipari célra szedett termésnél jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni - mutat rá az elemzés.

A gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: 41 százalékuk legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka, de a meggyfák 47 százaléka és a körtefák 43 százaléka is elmúlt tizenöt éves.

A régebbi telepítések nem teszik lehetővé az intenzív gazdálkodást: az almáskerteknek mindössze 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.

Az elemzés kitér arra is, hogy a KSH adatai szerint a gyümölcsösök egyharmadát már évekkel ezelőtt is olyan gazda irányította, akinek életkora 60 év felett volt. A 65 év felettiek aránya is elérte a 20 százalékot. A generációváltást követően pedig a fiatalabbak gyakran döntenek a tevékenység felszámolása mellett.

A felsorolt tényezők következtében az agroinform.hu arra a következtetésre jut, hogy a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.

Az intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány szintén emeli a költségeket, amit érvényesíteni kell az árakban. Mindent egybe vetve az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik. (MTI)

2019 novemberében alapvetően két táborra szakadt az emberiség. Voltak, akik szerint már minden lényeges kérdésre választ kaptunk az életben, hiszen kiderült, hogy mi történik, ha egy alvó nyulat körberaknak répával. És voltak, akik ugyan egy pillanatra nem akarták kisebbíteni a friss felismerés jelentőségét, de úgy érezték, hogy ez még nem a Végső Válasz, valami még hiányzik.

2021 októberére kiderült, hogy az elégedetlenkedőknek volt igazuk. Hiszen eddig nem tudtuk, mi történik, ha egy alvó macska elé tesznek egy rákot. Szerencsére ennek vége:

Elég könnyű lenne most azt gondolni, hogy innen már tényleg nincs tovább. De ha a 2019-es nyulas-répás eset megtanított minket valamire, akkor az éppen az alázat fontossága.

Hosszú írást szentelt a Politico a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér munkásságának. Várhelyi 2019 óta az EU bővítési biztosa, miután Orbán eredeti biztosjelöltjéből, Trócsányi Lászlóból nem kért az Európai Parlament.

A Politico újságírói tucatnyi uniós hivatalnokkal beszélgetve, illetve belső dokumentumokat megismerve írnak arról, hogy bár az uniós biztosokat a pártatlanságnak kellene vezérelnie, Várhelyi az esetleges uniós bővítéssel kapcsolatos tárgyalások során szemlátomást kivételez Szerbiával kapcsolatban, és igyekszik kisebbíteni a jogállamisággal és emberi jogok helyzetével kapcsolatos negatív észrevételek súlyát.

A lap szerint azzal, ahogy Várhelyi ignorálni igyekszik a jogállamisággal kapcsolatos szempontokat, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által megfogalmazott elvárásokkal is szembemegy, és sokkal inkább a magyar kormány kottája szerint játszik.

A Politico hangsúlyozza, hogy mind Orbán, mind a szerb államfő, Aleksandar Vučić kormányzásával kapcsolatban szokás autokrata elemekről beszélni. Az persze egyáltalán nem magától értetődő, hogy Várhelyi erőfeszítései bármilyen eredményre vezethetnek majd a közeljövőben: az EU tagországok kormányainak többsége egyelőre nem akarja elsietni az unió bővítését. Ugyanakkor Várhelyi eljárásai mégis kockára tehetik a Bizottság megítélését a nyugat-balkáni kormányok körében. Abban a régióban, ahol az EU mellett Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl-menti államok is igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni.

Várhelyi nem kívánt interjút adni a lapnak, de írásban válaszolt a Politico pár kérdésére, és itt azt állította, hogy a bővítési tárgyalások során igenis figyelembe vette a jogállamiság kérdését is. Ugyanakkor a Bizottság tisztviselői, uniós diplomaták és EP-képviselők ezzel nem értenek egyet.

A Bizottság egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője arról beszélt, hogy Várhelyi aláássa a Bizottság tekintélyét a partnerországok és a tagállamok kormányai előtt. Egy másik diplomata az EU-bővítés Voldemortjaként hivatkozott Várhelyire: szerinte a magyar biztos a „budapesti urainak agendáját követi, autoriter vezetőkkel barátkozik, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket”.

A lapnak több nyilatkozó is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyzetének kulcsfontosságú kérdésnek kell lennie, amikor EU-n kívüli, de az EU-ba vágyó államokról beszélünk. Az osztrák szociáldemokrata Andreas Schieder és a holland zöld Tineke Strik EP-képviselők is elmondták, hogy Várhelyi egyáltalán nem győzte meg őket arról, hogy fontos lenne számára ez a szempont.

Szerbia esetében ráadásul EP-képviselők és jogvédő szervezetek is úgy látják, hogy nemcsak hogy előrelépés nem történt az emberi jogok, illetve a jogállamiság területén, de egyes esetekben visszaesést is tapasztaltak. A bővítési és szomszédsági biztos azonban nem emelte fel emiatt a szavát.

A lap által megismert dokumentumok szerint Várhelyi és szűk csapata igyekszik mindent megtenni azért, hogy Szerbia csatlakozását gördülékennyé tegyék, és ehhez többek között a hivatalos uniós szövegekben is felvizezik a szerb demokrácia problémáiról szóló részeket.

Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalások első körét, de több nyugat-balkáni országhoz hasonlóan még nem teljesítette a hivatalos tárgyalások megkezdődéséhez szükséges feltételeket. Időközben azonban több nemzetközi jogvédő szervezet felmérése szerint is romlott a demokrácia állapota az országban. Két EB-tisztviselő elmondása szerint Várhelyi irodája ennek ellenére javította fel Szerbia értékelését a jogállamiság terén az idei bővítési jelentésben. A Politico ráakadt azokra a dokumentumokra is, melyek szerint Várhelyi hivatala nyáron a Bizottság saját értékelésével volt elégedetlen a szerb jogállamisággal kapcsolatban, és Várhelyi külön levélben kifogásolta, hogy milyen szakértőket idéztek a témával kapcsolatban.

A Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői beszámoltak arról is, hogy cél volt, hogy felgyorsítsák a szerbiai tárgyalásokat, és nyomás volt a stábon, hogy ehhez megoldásokat találjanak. Várhelyi ezzel kapcsolatban azt írta a lapnak, hogy az egész régió csatlakozási folyamatát szeretné gyorsítani.

A Politico ír arról is, hogy Várhelyi lépései a Bizottságon belül is ellenérzéseket keltettek, és a Bizottság alá tartozó Jogérvényesülés és fogyasztópolitika főigazgatóság három tisztviselője is negatív értékelést adott az idei bővítési jelentésre. Ez elsősorban azért történt, mert a szerb állapotok túl pozitívan voltak ebben bemutatva, árulta el a lapnak két bizottsági forrás.

A lap úgy tudja, hogy a Várhelyi vezette Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság (DG NEAR) több tisztviselője is arra kérte más főigazgatóságokon dolgozó kollégáit, hogy lépjenek fel a DG NEAR közpolitikai javaslataival szemben. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó források szerint ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy Várhelyi tevékenységét ellensúlyozzák, hiszen nem lehetséges, hogy minden egyes, a magyar biztos hivatala által beterjesztett dokumentummal szemben így járjanak el.

Egy nagyobb emberi jogi szervezet képviselője, aki név nélkül nyilatkozott, mivel nem akarta, hogy a szervezete és a Bizottság közötti munkakapcsolat sérüljön, elmondta a Politicónak, hogy mára feladta a reményt, hogy Várhelyivel egyeztethessen. Miközben Várhelyi elődje, az osztrák Johannes Hahn bármikor állt a rendelkezésükre, ha bővítési kérdésekről volt szó.

Azért is kritizálták Várhelyit, mert nem tett eleget azért, hogy feloldja az Észak-Macedónia körüli konfliktusokat. Észak-Macedónia még nevet is változtatott azért, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse, ugyanakkor nyelvi és történelmi konfliktusok miatt a bolgárok mindenféle egyeztetést blokkolnak. A Bizottságból nyilatkozó források szerint Várhelyi egyáltalán nem törekedett megoldani ezt a problémát, és egy EU-diplomata szerint ennek kellene legyen jelenleg a kiemelt ügynek a portfóliójában, de semmiféle előrelépést nem tud eddig felmutatni.

Várhelyi idén felvetette azt is, hogy akkor Albánia kezdhesse meg a tárgyalásokat, míg Észak-Macedónia nem, ez pedig sokakat felháborított, hiszen az országértékelés alapján mindkét ország ugyanúgy áll, így ugyanannyira jogosult lenne a tárgyalásokra. Egy német zöld EP-képviselő, Romeo Franz szerint annyi a különbség, hogy Orbán Viktor az észak-macedón ellenzéket támogatja. Ennek világos jele az is, hogy Nikola Gruevszki jelenleg is Magyarországon tartózkodik.

A Politico cikke szerint Várhelyi kinevezése óta a DG NEAR több magas beosztású tisztviselője is távozott, mások pedig veszítettek lelkesedésükből. A problémát az okozza, hogy a stáb nagy része erőteljesen elköteleződött bizonyos értékek felé, de a kabinet jelenlegi álláspontja sokszor eltér ezektől, mondta el a lap egyik forrása. Szerinte Várhelyi egy „teljesen másik bolygón él”.

Várhelyi maga azt írta a lapnak, hogy rendkívül nagyra értékeli a DG NEAR minden beosztottjának munkáját. Von der Leyen szóvivője, Eric Mamer pedig azt írta a Politicónak, hogy Várhelyi a Bizottság elnökének teljes bizalmát élvezi.

Várhelyi Olivér karrierjéről 2019-ben hosszabban is írtunk.

Jelentős mértékben, 14 százalékkal zsugorodott a világ korallállománya kevesebb mint egy évtized leforgása alatt: a Guardian által idézett kutatásban 2009 és 2018 között vizsgálták a világ óceánjainak korallzátonyait, és azt találták, hogy ebben az időszakban 11700 négyzetkilométernyi pusztult el belőlük. Ez nagyjából annyi, mint amennyi élő korall van ma még Ausztráliában.

Egy szintén most közzétett jelentés pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt meg azoknak az algáknak az aránya, melyek a rossz állapotban lévő korallokból lökődnek ki.

A korallok fehéredését és pusztulását elsősorban az óceánok melegedő hőmérséklete okozza.

A kutatás során találtak reménykeltő jeleket is: vannak korallok, melyek a megnövekedett külső stressz ellenére is ellenállóak tudtak maradni, és van esély arra, hogy megmeneküljenek. Igaz, ehhez a felmelegedés azonnali lelassítására lenne szükség.

A tanulmányt jegyző ausztrál kutatók szerint az egyértelműen kijelenthető, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világ korallállományára, és épp ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklésére lenne szükség.

A korallzátonyok rendkívül fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban: bár az óceánfenék mindössze 0,2 százalékát fedik le, becslések szerint a tengeri élőlények mintegy negyedének otthonául szolgálnak, és rengeteg tápanyagot biztosítanak az arra járó vízi lényeknek.

Az elmúlt évtizedben olyan tempóban zajlott a korallpusztulás, hogy a legtöbb helyszínen esély sem volt a regenerációra, ugyanakkor a kutatók ezen a téren is láttak már biztató jeleket: 2019-ben a zátonyok 2 százalékkal tudták növelni a területeiket. Ezért vannak, akik abban bíznak, hogy a megfelelő körülmények együttállása esetén ismét jelentősen nőhetne a korallzátonyok mérete. Ugyanakkor a zátonyokat a klímaváltozás mellett a túlhalászat, a part menti túlzott ipari beavatkozások és a romló vízminőség is károsítja. Egy nemrég megjelent hasonló kutatás arra jutott, hogy a világ korallzátonyai az ötvenes évek óta megfeleződtek.

Tajvan ismételten felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel a felelőtlen provokatív cselekedetekkel, miután rekordszámú kínai vadászgép repült be a tajvani légvédelmi zónába. Kína zsinórban negyedik napja sérti meg a tajvani védelmi légteret, összesen közel 150 repülővel. A BBC által idézett elemzők szerint a légtérsértés üzenet lehet Tajvan elnökének is a sziget nemzeti ünnepe elé.

Az elmúlt években Kína egyre gyakrabban provokálja a sziget kormányát: Peking Tajvant szakadár tartományként kezeli, és nagyon komoly diplomáciai-geopolitikai erővel igyekszik elérni, hogy a világ egyetlen országa se kezelje saját jogokkal rendelkező államként a szigetet. A kezdeti egy-egy vadászgép által elkövetett légtérsértésekből mostanra az lett, hogy pár nap alatt több mint száz gép tűnt fel a tajvani védelmi zónába. Legutóbb 34 J-16-os vadászgép és 12 H-6-os, nukleáris töltetett is szállítani képes bombázó repült el a tajvani ellenőrzés alatt álló Pratas-szigetek mellett.

Tajvan vezetése szerint Kína súlyosan felrúgja a Tajvani-szoros stabilitásának és békéjének status quóját. Peking válaszában Washingtonnak üzent, figyelmeztette őket, hogy ne támogassák a tajvani függetlenségpárti szereplőket.

Elemzők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy Peking egyre feszültebben figyeli, ahogy a tajvani liberális kormány a függetlenség hivatalos kinyilvánítása felé tendál. Caj Jing-ven elnök korábban azzal kerülte meg ezt a problémát, hogy azt nyilatkozta, Tajvan már eleve egy független állam, ezért nincs szükség a függetlenség kikiáltására. Tajvannak saját alkotmánya, hadserege és demokratikusan megválasztott kormánya van. Kína korábban már jelezte, hogy szükség esetén akár erővel is kikényszeríthetik a sziget egyesülését a kínai állammal.

A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatal felnőttek mentális állapotán, amelyre sokkal több figyelmet kell fordítania a kormányoknak - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

„A járvány következményei jelentősek, de ez csak a jéghegy csúcsa: már a vírus előtt is nagyon sok gyerek küzdött egészségügyi vagy pszichés problémákkal, amelyekre nem fordítottak elég figyelmet” – mondta el Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

A kiskorúak mentális állapotát vizsgáló jelentés összeállítói szerint minden 7, 10 és 19 év közötti gyerek közül egy diagnosztizált mentális zavarral küzd, évente pedig közel 46 ezer tinédzser követ el öngyilkosságot, amely így egyike az öt leggyakoribb halálozási oknak ebben a korcsoportban.

A szervezet szerint a helyzet sokat romlott a járvány alatt, részben a karanténintézkedések miatt.

„A korlátozások hétből legalább egy gyereket közvetlenül érintettek, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását vetették vissza” - teszik hozzá, kiemelve, hogy a napi rutin összeomlása, az elmaradt szabadidős tevékenységek, és az aggodalom a család jövedelme, illetve egészsége miatt sok fiatalban hagyott nyomott harag, aggodalom és a jövő miatti szorongás formájában.

A jelentésben az UNICEF emellett felszólította a világ kormányait, fordítsanak több pénzt a mentális zavarok kezelésére. (MTI)

Magyar idő szerint hétfő késő délután és este több órán keresztül nem volt elérhető sem a Facebook, sem a vállalat tulajdonában lévő Instagram és Whatsapp. A hibát világszerte lehetett tapasztalni, legalább hat órán át maradtak az emberek tartalmas kikapcsolódási lehetőségek nélkül.

A helyzet éjszakára rendeződött, ismét minden szolgáltatás elérhető. A vállalat szerint egy konfigurációs változtatás okozta a kimaradást. A Facebook fejlesztőinek közleménye szerint az elhibázott rendszer-konfigurálás érintette a belső rendszerüket is, emiatt pedig nehezebb volt megoldani a felmerülő hibákat. Elmondásuk szerint semmi nem utal arra, hogy a felhasználói adatok bármilyen szempontból veszélybe kerültek volna a leállás során. Hétfőn Mark Zuckerberg is elnézést kért a problémákért:

A BBC összefoglalója szerint voltak, akik hibát tapasztaltak a Facebook virtuális valóság-headset-platformjának, az Oculusnak a használata közben is.

A globális leállás egy nappal azután történt, hogy a média elé állt a Facebook egy korábbi alkalmazottja, Frances Haugen, aki különféle belső dokumentumok nyilvánosságra hozásával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Facebook a növekedést fontosabbnak tartotta, mint a biztonsági kérdéseket.

Egy náci koncentrációs tábor parancsnokságának titkárnője volt az a 96 éves nő, aki megszökött a tárgyalása elől, jelentette csütörtökön az illetékes német bíróság. A vád szerint Irmgard Furchner 18, illetve 19 éves volt, amikor a parancsnokságon dolgozott, és több mint tízezer gyilkossághoz lehet bűnrészesként köze. Az idős nő egy Hamburg-közeli idősotthon lakója, innen szökött meg.

A vádak szerint a mai Lengyelország területén lévő stuffhof-i haláltábor parancsnokának, Paul Werner Hoppenak volt a titkárnője 1943 júniusa és 1945 áprilisa között.

A bíróság csütörtökön közölte, hogy a nő reggel elhagyta az idősek otthonát, és taxival ismeretlen helyre távozott, ezért letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Ha el is fogják kapni a rendőrök, elsőnek orvosi vizsgálatnak vetik majd alá, hogy kiderüljön, alkalmas állapotban van-e ahhoz, hogy meghallgassák. Mint az Euronews írja, évtizedek óta ő az első nő, akit a nácik által elkövetett bűnök miatt állítanának bíróság elé Németországban. Tavaly egy másik egykori titkárnő már bíróság elé kerülhetett volna, de ő meghalt, mielőtt az ügye a bírósági szakaszba ért.

A holokauszt túlélőit képviselő ügyvéd, Christoph Rückel elmondása szerint Irmgard Furchner folyamatosan együtt dolgozott a táborparancsnokkal, ő gépelte és iktatta a kivégzési és a deportálási parancsokat is. A bíróság előzetes tárgyalás során februárban döntött arról, hogy a nő idős kora ellenére is vád alá helyezhető, de csak napi 1-2 órás tárgyalások lehetségesek.

Furchner korábban, az 50-es és a 80-as évek között tanúként több alkalommal is állt a bíróság előtt, többek között egykori parancsnoka, Hoppe ügyében. Akkor azt állította, hogy nem tudott semmit a gyilkosságokról, és nem volt kapcsolatban a foglyokkal. A vádemelést történészi munkák alapján indították meg.

Lemondott csütörtökön Bojan Veselinovic, a szlovén állami hírügynökség (STA) igazgatója, azzal indokolva a döntését, hogy a kormányzati kommunikációs hivatallal (UKOM) folytatott tárgyalások sikertelenek voltak - közölte az STA.

Mint nemrég beszámoltunk róla, Janez Janša kormánya 2020 decembere óta próbálja a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával módszeresen kiéheztetni a szlovén közszolgálati médiumot. Abban pedig, hogy a szlovén hírügynökség, az STA most a csőd szélére került, közvetve Orbán Viktor is szerepet kapott: a pénzügyi támogatást ugyanis egy koholt ügyre hivatkozva vágta el a kormány. 2020 októberében találkozott egymással a magyar és a szlovén kormányfő, és a tárgyalásukról szóló tudósítás rövidebb volt annál az interjúnál, amit az STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített. Janša emiatt akkoriban a „nemzet szégyenének” nevezte az állami hírügynökséget.

"Soha nem veszek részt az újságírói autonómia eltiprásában" - írta lemondó levelében Veselinovic. Hozzátette: nem tudja, és nem is akarja elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a kormány képviselője szabott a hírügynökségi közszolgáltatás finanszírozásához.

A szlovén hírügynökség már 273. napja ingyen végzi a munkát. Veselinovic emlékeztetett arra, az államnak törvényi kötelezettsége, hogy havi juttatásban részesítse az STA-t, amit nemrég a legfelsőbb bíróság is kimondott. "Ezt idén köteles lett volna szerződés nélkül is megtenni, de mi még mindig tárgyalunk róla" - mondta. Úgy vélte: ez csak további formája a szándékos halogatásnak és az újabb feltételek szabásának.

A szlovén kormány idén júniusban fogadta el azt a rendeletet, amely feltételekhez köti az STA 2021-es évre vonatkozó finanszírozását. Veselinovic szerint a rendelet törvénytelen, és erőszakkal akarja megváltoztatni az STA sikeres üzleti modelljét, továbbá csökkenteni piaci aktivitását, bevételeit és alkalmazottainak számát.

A kormány a megjelent cikkek és fotók után fizetne, továbbá a témák terjedelmét is ő szabná meg, a hátralékot pedig már ezen elvek alapján fizetné ki visszamenőleg is - mutatott rá az igazgató.

Veselinovic úgy vélte: a kormány vitája az STA-val mindig is a függetlenség aláásásáról szólt, ő pedig távozásával olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Ljubljana hozzáállása még nagyobb figyelmet kap.

Az UKOM még tavaly decemberben tájékoztatta a kormányt arról, hogy nem tudja teljesíteni a szlovén hírügynökséggel kötött szerződést 2020-ban, és 2021-re sem tud szerződést kötni vele, mert a hírügynökség igazgatója nem adta át azt a dokumentációt, amely lehetővé tenné az állami hozzájárulás folyósítását. Az STA többször is tudatta, hogy a törvényeknek megfelelően válaszolt az UKOM által feltett kérdésekre, de részletesebben csak a kormánynak tartozik beszámolóval.
Az állam képviseletében az UKOM évente köt szerződést a hírügynökséggel, és havonta utalja át a működéséhez szükséges összeget. Ez 2020-ra kétmillió euró volt (közel 700 millió forint), további kétmillió euró bevételt üzleti tevékenységből szerzett az STA.

Az UKOM a hírügynökség tavalyi utolsó negyedévi támogatásait egészen januárig visszatartotta, míg a kormány ideiglenesen jóvá nem hagyta a hátralék folyósítását. A hivatal azonban továbbra sem kötött szerződést a hírügynökséggel 2021-re, így az az idén még egy fillért sem kapott az államtól, ami miatt a csőd szélére került.
Veselinovic 2009-ben lett az állami hírügynökség igazgatója, jelenlegi megbízatása az év végén jár le. A hírügynökség a hónap elején pályázatot írt ki az igazgatói posztra. (via MTI)

Csütörtökön bűnösnek mondták ki Nicolas Sarkozy egykori francia államfőt a 2012-es kampány illegális finanszírozásának ügyében zajló vizsgálat végén, írja az AFP francia hírügynökség. Az ügyészség azzal vádolta meg a jobboldali politikust, hogy a lehetőségekhez képest sokkal többet költöttek a kampányára. A bíróság megalapozottnak találta a vádakat, és illegális kampányfinanszírozásért egy évnyi börtönre ítélték.

Az ítélet ellenére nem valószínű, hogy Sarkozy börtönbe köt ki, ahogy nem került oda a legutóbbi, idei ítélete után sem.

A 66 éves Sarkozy ma is a francia jobboldal népszerű alakja, annak ellenére, hogy az elmúlt években több nyomozás és eljárás is zajlott ellene gyanús pénzügyei miatt. Idén egyszer már három évnyi börtönre ítélték korrupcióért, illetve befolyással való üzérkedésért. De a három évből kettőt felfüggesztve kapott, és a harmadikat se kellett letöltenie, elég volt a bíró szerint, ha az ítélet ellen egyből fellebbező Sarkozy otthon elektromos megfigyelőeszközt hord.

A mostani ügyben az ügyészség egy év börtönt kért Sarkozyre, amiért 2012-ben a legálisan lehetséges 22,5 millió euró helyett legalább 42,8 millió eurót költöttek el a Francois Hollande elleni kampány során.

Sarkozy mindössze egyetlen nap jelent meg a tárgyalások során, és ekkor számviteli részletnek nevezte a kérdést, amivel nem tudott foglalkozni, mivel túlságosan elfoglalt volt az ország vezetésével. Azt pedig egyszerűen tündérmesének nevezte, hogy valaha is felelőtlenül bánt volna a közpénzekkel.

Az AFP megjegyzi, hogy ez az ügy sokkal kevésbé keltette fel a francia közvélemény érdeklődését, mint a korábbi, melyben Sarkozyt korrupcióval vádolták.

A koronavírus miatt kórházba került, illetve elhunyt betegek oltottsági adatainak nyilvánossága érdekében kezdeményez eljárásokat a szocialista Ujhelyi István. Az európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán közvetített csütörtöki online sajtótájékoztatón azt mondta, a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordul a koronavírusos betegek oltottsági adatainak megismerhetőségéért.

Elmondta azt is, hogy lejárt a közérdekű adatigénylésének megválaszolására a törvény szerint rendelkezésre álló tizenöt nap, de sem a Miniszterelnökség, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala nem válaszolt a kérdéseire.

Az EP közegészségügyi bizottságának tagja azt kérdezte, ha részletes adatokat lehet tudni az elhunytak betegségeiről, akkor miért nem lehet tudni, hogy be voltak-e oltva, és hogy milyen oltást kaptak. Kifejtette azt is, hogy az adatok megismerhetősége segítené az oltási kampányt.

Elmondta, a betegek oltottsági adatainak nyilvánosságra hozása az Egyesült Államokban vagy Európa nagy részén teljesen természetes, sőt olyan statisztikákat is vezetnek, hogy a megbetegedettek milyen oltóanyagot kaptak.

A szocialista képviselő azzal magyarázta a kormány "titkolózását", hogy a kínai gyártó javaslata ellenére az idősek jó részét Sinopharm-vakcinával oltották be, ami sokaknál nem alakított ki védettséget. Ez pedig súlyos erkölcsi, politikai és jogi kérdéseket vet fel, mert valaki megvette, engedélyezte és "parancsba adta" a Sinopharm-vakcinával történő oltást az időseknél - hangoztatta Ujhelyi István, aki szerint a kormány magát buktatja le, ha nem adja ki a kért adatokat. (MTI)

A Facebook nyilvánosságra hozta annak a belső kutatási anyagnak egy részét, ami azzal foglalkozik, hogy a vállalat tulajdonában lévő Instagram milyen hatással van a tinédzserek mentális egészségére, írja a Verge. A hónap elején a Wall Street Journal közölt oknyomozó cikket arról, hogy az Instagram belső kutatása alapján a cégnél tudtak arról, hogy a szolgáltatás káros a fiatalok egészségére. Akkor a Facebook azzal reagált, hogy a lap félreértelmezte a kutatási eredményeket, azokból egyszerűen nem következik, hogy az Instagram toxikus lenne a tinédzserlányok számára.

A Facebook amerikai idő szerint szerda késő este két pdf-et osztott meg oldalán. Nem sokkal később a Wall Street Journal további négy belső dokumentumot is bemutatott. A lap újságírója, Jeff Horwitz azt állítja, hogy a Facebook pár perccel azután rakta ki a két dokumentumot, hogy a lap jelezte a cégnek, egy órán belül élesítik a cikküket a témában.

Az első cikk megjelenése óta nagy volt a nyomás a Facebookon, hogy nyilvánosságra hozza a belső dokumentumokat. A WSJ cikkeiben többek között kiemelte, hogy az Instagramnál számos problémáról tudtak: például, hogy a fiatal lányok 32 százaléka mondta azt, hogy amikor rosszul érzik magukat a testük miatt, az Instagram használata csak ront a helyzeten.

A Facebook által megosztott dokumentumokban ezek az állítások egy kicsit más keretezéssel, de végül is visszaköszönnek. A Facebook például úgy értelmezte az adatokat, hogy a kisebb életelégedettséggel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel mondják azt, hogy az Instagram ront azon, ahogy érzik magukat.

A dokumentumok kevéssel azelőtt váltak nyilvánossá, hogy a Kongresszus illetékes bizottsága csütörtökön meghallgatást fog tartani a Facebook és az Instagram gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásáról.

Az EPAM Systems nevű amerikai vállalat megerősítette csütörtökön, hogy az alkalmazottja volt az a férfi, akit két nappal korábban egy minszki razziában agyonlőttek a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) emberei.

Az amerikai székhelyű szoftverfejlesztő cég arról tájékoztatott a Reuters hírügynökségnek küldött közleményében, hogy a KGB emberei lelőtték a cég 31 éves alkalmazottját, a feleségét pedig őrizetbe vették. A vállalat azonban nem fedte fel az illető kilétét, és nem erősítette meg azokat a feltételezéseket sem, hogy az áldozat amerikai állampolgár volt.

"Miközben nem nevezte meg semmilyen hivatalos forrás, meg tudjuk erősíteni azokat a sajtóhíreket, hogy EPAM-alkalmazott volt. (...) A vállalatnak nincsenek információi arról, hogy rendelkezett más állampolgársággal vagy tartózkodási státusszal Fehéroroszországon kívül" - közölte az EPAM Systems.

A 31 éves férfit kedd este lőtték le razzia közben a KGB emberei. A jelentősebb bűncselekmények ügyében vizsgálódó Fehéroroszországi Nyomozó Bizottság közölte, hogy a razziában "terrorcselekményekben részt vevő személyek után kutattak", és a biztonsági erőknek ellenálló, "rendkívül veszélyes bűnöző" lőtt először, de a biztonságiak a tüzet viszonozva ártalmatlanították őt. Az incidensben meghalt a KGB egyik embere is. Az incidensről a fehérorosz televízió sugárzott videofelvételt. A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy parlamenti képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi kapcsolatban állt az ellenzéki mozgalommal.

Svjatlana Cinahouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója, Franak Viacorka közölte, hogy a lelőtt férfit Andrej Zeltcernek hívták, és valóban az ellenzéket támogatta.

A fehérorosz hatóságok szerdán blokkolták a hozzáférést az incidensről tudósító Komszomolszkaja Pravda hírportálhoz, amely a hasonló nevű orosz portál fehérorosz változata. A hatóságok nem adtak erre semmilyen magyarázatot. A naponta átlagban húszezer ember által olvasott hírportál cikkében megjelent egy négymondatos hozzászólás az illető egykori osztálytársától, aki kedvező színben tüntette fel Zeltcert, azt mondta róla, hogy mindig kiállt az igazság mellett.

Az Aljakszandr Lukasenka elnökhöz hű erők kíméletlenül lépnek fel a tavaly augusztusi, elcsalt elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Többek között razziákat tartanak olyan háztömbökben, ahol feltételezik, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak. A hatóságok több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, több ezret súlyosan bántalmaztak. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka elutasította az ellenzék felszólítását, hogy mondjon le, és tartsanak új választásokat, a tiltakozókat pedig erőszakos lázadást szító bűnözőknek nevezte. (via MTI)