Csurgó Dénes

Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, alig 21 442 szavazattal előzve meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett - derül ki a francia belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos végeredményből. A mintegy 48 millió francia állampolgár közül 23,3 millióan járultak az urnákhoz, ami 47 százalékos részvétel, ami rekordalacsonynak számít.

Az csak a második fordulóban fog eldőlni, hogy az elnöki koalíció meg tudja-e tartani az abszolút többségét a parlament alsóházában, és Emmanuel Macron szabadon végre tudja-e hajtani a programját, vagy relatív többség mellett alkalmi szövetségesekre lesz szüksége a jobboldalról a kormányzáshoz. Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal

a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát,a Nemzeti Tömörülés 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel. A jobbközépnek mondható, a 10 százalékot elérő Köztársaságiak frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt 222 és 295 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a baloldali összefogás (NUPES) 150-210 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. Macron pártjának jelöltjei 417 helyen jutottak tovább (ezek felében az első helyen), de ez százzal kevesebb, mint 2017-ben. A baloldal 380 körzetben lesz jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti 146-hoz képest. Marine Le Pen pártja 208 körzetben maradt versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerte meg az első fordulót.

A választás vesztese Eric Zemmour szélsőjobboldali publicista, volt elnökjelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, és pártjának jelöltjei is mindenhol kiestek, így a Visszahódítás nevű új formációnak nem lesznek nemzetgyűlési képviselői.

"Az az igazság, hogy az elnöki párt vereséget szenvedett" - mondta vasárnap este Jean-Luc Mélenchon, a baloldali összefogás vezetője arra kérve a választóit, hogy "rohamozzák meg" az urnákat a második fordulóban. A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett baloldali Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogásnak (NUPES) azonban kevés a tartaléka a második fordulóra, a távolmaradás elsősorban az Emmanuel Macron szavazóbázisát jelentő fiatalokat és a középosztályt érintette az első fordulóban.

Olivier Véran, a parlamenti kapcsolttartásért felelős kormánytag vasárnap este elismerte, hogy a választási eredmény "figyelmeztetés" a kormánytöbbségnek, amelyet meg kell hallani. Élisabeth Borne miniszterelnök úgy vélte, hogy kizárólag az Együtt! elnöki koalíció lesz képes jövő vasárnap többséget szerezni a nemzetgyűlésben.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettették meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerült, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elérő jelölt indulhat. (MTI)

Peren kívüli egyezség született a Google és a céget nemi alapú diszkrimináció miatt perlő női munkavállalók között, a techcég 118 millió dollárt (mintegy 44 milliárd forintot) fizet a felpereseknek - jelentette be hétfőn az őket képviselő ügyvédi iroda közleményben. Az ügyvédi iroda négy nő képviseletében indított pert, a megállapodás értelmében viszont a Google 15 500 olyan nőnek fizet 236 különféle munkakörben, akik 2013 szeptembere óta dolgoznak vagy dolgoztak a cégnél.

A 2017-ben benyújtott keresetben Kelly Ellis, Holly Pease, Kelli Wisuri, és Heidi Lamar azt állította, hogy a Google-nél alacsonyabb beosztásba kerültek, mint azonos képzettségekkel és képességekkel rendelkező férfi kollégáik, és mellőzték őket előléptetéseknél. A vádirat szerint ennek következtében nem nőtt a fizetésük sem, a vezetőség pedig nem hagyta jóvá áthelyezési kérelmüket más, több előrelépési lehetőséget kínáló részlegbe.

Az egyezség részeként három éven belül független, külső vizsgálatnak kell alávetni a Google toborzási eljárását, és szintén független munkaerőpiaci szakértő értékeli majd a vállalat béregyenlőségre vonatkozó kimutatásait.

Iványi Gábor egyháza, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség 316 millió forintot gyűjtött össze az szja 1 százalékos felajánlásokból. Mindezt a Magyar Nemzet írta meg a NAV összesítése alapján, arra téve erős utalásokat, hogy ezért kellett a "baloldali politika által keltett hírverés" az "Orbán-ellenes lelkésznek".

Arról ír így a kormányoldal kedvenc lapja, hogy Február 21-én NAV nyomozók szállták meg az egyház és az ahhoz tartozó civil szervezetek irodáit, állításuk szerint költségvetési csalás miatt nyomozva, ami után több politikus és aktivista jelent meg a helyszínen, és nyomult be az épületbe, válaszokat követelve, később pedig tüntetést szerveztek, kiállva Iványi szervezetei mellett. Az adóhatóság nem sokkal azután szállt ki Iványi egyházához, hogy a lelkész neve fölmerült ellenzéki köztársasági elnökjelöltként.

A NAV későbbi közlése szerint azért nyomoztak, mert 2015 és 2019 között a MET-hez tartozó 14 szervezet 1300 dolgozójának bruttó munkabéréből levonták a járulékokat, de azokat nem fizették be, ezzel hárommilliárd forint kárt okozva a költségvetésnek.Iványi viszont azt hangoztatta, hogy a magyar állam tartozik 12 milliárd forinttal az egyházának, amit annak ellenére sem térít meg, hogy pert vesztett a MET ellen Strasbourgban. Ez a tartozás részben abból áll, hogy az állam nem hajlandó kifizetni a MET szervezeteinek az államtól átvállalt közfeladatok ellátása után járó támogatást. A 2017-ig felhalmozódott tartozást az állam a strasbourgi per után rendezte, a maradékot viszont nem. a NAV viszont 250 milliót inkasszózott a szervezetektől. Iványi szerint a NAV is tartozik az egyháznak, mert miután az állam visszavonta a MET egyházi státuszát, 2016 és 2019 között az adóhatóság nem fizette ki az egyháznak felajánlott 1 százalékokat. Iványiék 2021-ben visszakapták a technikai számukat, így újra tudnak szja-felajánlásokat fogadni. A Magyar Nemzet cikke szerint csak azért nem kaptak technikai számot, mert Iványi azt elfelejtette kérni a NAV-nál.

Bár a kormánypárti lap azt inszinuálja, hogy Iványiék "egyházának" (a lap hivatkozik rá idézőjelben) kellett a februári felhajtás ahhoz, hogy sok felajánlást kapjon, valójában viszont nagyjából ugyanannyian küldték idén is a MET-nek az 1 százalékukat, mint tavaly. Iványi Gábor még februárban azt mondta, hogy a 2020-as év után közel 40 ezer felajánlótól 315 millió forintot kaptak, a 2021-es év után pedig szintén közel 40 ezer embertől jött be 316 millió. Ezzel amúgy a MET az ötödik legtöbb felajánlást gyűjtő, technikai számmal rendelkező szervezet, megelőzve például a Hit Gyülekezetét, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) vagy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH).

A költségvetés tervezetének beadása elég komoly esemény egy ország politikai életében, ilyenkor kellene kiderülnie, hogy a kormány pontosan mit és hogyan tervez a következő egy évre. Varga Mihály idén is elvitte Kövér Lászlónak a jövő évi költségvetés tervezetét, ami meg is jelent, van benne egy csomó szám, amiből mi meg is próbáltunk kibogarászni pár érdekességet. Ez viszont évről évre nehezebb, az Orbán-kormány, pontosabban kormányok ugyanis lényegében egyre átláthatatlanabb költségvetésekkel állnak elő, amit aztán egyre szabadabban és kontroll nélkül írnak át később, ahogy csak kedvük tartja. Az idei évre ez különösen fájdalmasan igaz, ugyanis Orbánék a minisztériumokat is teljesen átszervezték, így még annál is kevésbé lehet kiolvasni a dokumentumból, hogy hogyan alakulnak egyik évről a másikra az állam közpénzügyei, mint eddig lehetett.

Egyre nagyobb a homály

Az Orbán-kormány költségvetései már évek óta egyre kevésbé átláthatók. A Költségvetési Felelősség Intézet a napokban publikálta összehasonlító jelentését, amely szerint nemzetközi összehasonlításban a régióban csak a nem uniós tagállamok költségvetései zavarosabbak. Az intézet az Open Budget Survey nevű nemzetközi módszertan szerint elemezte még a 2021-es költségvetést, ami a maximális 100 pontból mindössze 44-et kapott. Csak hogy könnyebb legyen értelmezni, ez mennyire rossz, a módszertan szerint 61 ponttól lehet megfelelően átláthatónak tekinteni egy költségvetési rendszert.

A KFIB elemzése szerint a magyar költségvetési rendszer és minden éves költségvetés átláthatóságát csökkenti az, hogy a kormány finoman szólva nem igyekszik nagyon érthetően kommunikálni a saját pénzügyeiről. Nem publikál például semmilyen dokumentumot a költségvetés irányelveiről, amelyben vitára bocsájtaná, hogy mik lesznek a következő év prioritásai és azokat konkrétan hogyan tervezi elérni. A kormány persze beszél prioritásokról, de azok megvalósulását aztán a költségvetés soraiból kellene kibogarászni, ami, ahogy arra mindjárt rátérünk, szintén nagyon nehéz. A tervezet mellé ugyan szokott a kormány csatolni egy egyszerűsített költségvetést, amiből elvileg közgazdasági végzettség vagy több éves gazdasági újságírói tapasztalat nélkül is meg kellene, hogy értse az állampolgár, mire mennyit szán a kormány, de a KFIB meglátása szerint ezt nem igazán terjeszti a Pénzügyminisztérium, abba nem fejti ki az intézkedéseit és alapvető adatokat hagy ki belőle, például az államháztartás makrogazdasági környezetéról.

Jó, a kormány nem rágja az emberek szájába a költségvetést, de azért magából a tervezetből kiderül, hogy mi mennyi és miért, nem? Nem. A Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése szerint a költségvetés átláthatóságát nagyban rontja, hogy az előirányzatban egy ideje csak az arra az évre szóló adatokat tartalmazza. A 2023-as költségvetési tervezetben például mindenhol csak az szerepel, hogy mondjuk az adott minisztériumnál mekkora kiadásokkal számol a PM. Ez nem volt mindig így, régebben az egy évvel korábbi megvalósult költségvetés adatai is szerepeltek a dokumentumban, vagyis rögtön látszott, hogy mondjuk egészségügyre vagy oktatásra többet vagy kevesebbet költene a kormány. Most viszont legfeljebb akkor derül ez ki, ha megnyitjuk a 2022-es tervezetet is, és kibogarásszuk mindkét dokumentumból a számokat.

Csakhogy, amint erre Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza rámutatott a 444 kérdésére, ez nem igazán informatív, ugyanis a 2022-as tervezethez képest a kormány számtalanszor átírta már a költségvetést. Ez bevett gyakorlat 2016 óta, amikor kitalálták, hogy már nyáron adja be a pénzügyminiszter a tervezetet. Azóta a költségvetés sokkal többször módosul utólag, ezzel követhetetlenné téve az állami költekezéseket és lényegében kiüresítve a költségvetés megalkotásának és elfogadásának folyamatát.

A 2022-es tervezetet a 2023-assal összehasonlítani szinte értelmetlen feladat. Már csak azért is, mert ma a kormány 5000 milliárd forinttal kisebb GDP-vel számol 2022-re, mint 2021 nyarán tette, amikor az idei költségvetés tervezete megszületett. Azóta pedig választások is voltak, ami előtt a kormány elszórt 1800 milliárd forintot különböző hangulatjavító lépésekre, az szja-visszatérítéstől a 13. havi nyugdíj visszavezetéséig, amelyeknek nincs nyoma még a 2022-es tervezetben. A kormány ráadásul notóriusan újból és újból átírja a költségvetést, ide-oda csoportosítva pénzeket, növelve vagy csökkentve összegeket tetszés szerint. Ezt pedig aztán, azon kívül, hogy megírja a Magyar Közlöny, sehol nem lehet követni. Petschnig Mária Zita szerint

csak remélni lehet, hogy valahol a Pénzügyminisztériumban valakik követik ezeket a változásokat és legalább ők átlátják, hogy hogyan alakul a költségvetés, de kifelé semmi ilyen összesítés nem elérhető. A közgazdász szerint ha a 2022-es tervben szereplő GDP-vel számolunk, akkor úgy tűnhet, hogy 2023-ban az idei évhez képest kevesebbet költ majd például a GDP arányában a kormány oktatásra és egészségügyre. De nem tudjuk, hogy ez így van-e, mert nem létezik elérhető összesítés, ami az éppen aktuális GDP előrejelzéshez képest újraszámolja az idei költségvetést. Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ahogy arról már írtunk, az új minisztériumi szerkezetben nagyon sok terület más tárcához került, így nagyon nehéz követni és összehasonlítani, hogy mire mennyi megy.

Hurráoptimizmus a háborúk évtizedében

Petschnig Mária Zita szerint azért van, ami kiderül a 2023-as költségvetési tervezetből, például az, hogy elég nagy mázli kell hozzá, hogy az teljesíthető legyen. Ezt a Költségvetési Tanács is finoman megfogalmazta a kedden kiadott véleményében, amelyben Petschnig értelmezése szerint lényegében azt mondja, hogy a költségvetés teljesíthető, ha a makrograzdasági környezetben minden úgy alakul, ahogy azt a kormány most várja. A Matolcsy Györgyből, Kovács Árpád volt- és Domokos László jelenlegi ÁSZ-elnökből álló testület egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy

"A Tanács véleménye szerint a tervezetben bemutatott gazdasági bővülés megvalósulhat,ha az orosz-ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek"Mindez be is jöhet, de az esélye nem olyan kecsegtető. Márpedig a költségvetés ilyen pozitív eseményekkel számol, amellett, hogy felpörög majd a magyar belső fogyasztás, élénkülnek a beruházások és az export erősödésével helyreáll a külső egyensúly. Érdekes megjegyezni, hogy a Pénzügyminisztérium az idén áprilisban megjelent könvergencia-programjában még kisebb, 4,3 százalékos éves növekedéssel számol, mint a költségvetésben, amelyben már 4,7 százalékra számít 2022-ben, miközben április óta nőtt az infláció és a háborúról is kiderült, hogy egyhamar nem ér majd véget. A GDP arányos költségvetési hiánycél viszont ugyanakkora maradt, , 4,9 százalék, vagyis a mostani költségvetési tervezetben gyakorlatilag nagyobb hiánnyal számol a kormány, mint eddig.

A Pénzügykutató közgazdásza szerint a költségvetési tervezetnek ez a hurráoptimizmusa teljesen ellentmond Orbán Viktor retorikájának, aki legutóbbi miniszterelnöki beiktatásán arról beszélt, hogy 2030-ig “veszélyek, a bizonytalanság, a háborúk kora” jön Európában, gazdasági recesszióval. Kérdés, hogy akkor a miniszterelnök beszédíróinak vagy a költségvetés összeállítóinak kell hinnünk, hogy kiderüljön, mire is számít a kormány.

Petschnig Mária Zita szerint az sem látszik a költségvetésben, hogy a kormány nagyon sokat akarna foglalkozni az amúgy prioritásnak tartott ügyekkel. A miniszterelnök és miniszterei is állandóan a magyar családok segítéséről beszélnek, ehhez képest a költségvetés nem tartalmaz semmilyen extra forrást vagy intézkedést a családok megsegítésére. Ugyanígy nincs a már beígért 13 havi nyugdíjon és a nyugdíjprémiumon kívül semmi új az idősek részére. És, ami a pedagógusok tiltakozásai kapcsán igazán aktuális, nem látszik az sem, hogy a kormány a már elkezdett életpályamodelleken kívül béremeléseket tervezne. Erről annyi szerepel a tervezetben, hogy “a költségvetés szabályrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben előre nem terrvezett bérszintnövelésről döntés születik, annak meg legyen a fedezete”. A közgazdász ezt úgy értelmezi, hogy ha nagyon pattognak mondjuk a pedagógusok, akkor valahonnan kerítenek nekik pénzt, de amúgy nem.

Az egyetlen kimondott prioritás, ami a 2023-as büdzsében is látszik, az a honvédelem, amelyre tényleg több pénzt fog költeni a kormány, elérve a NATO által elvárt szintet, a GDP 2 százalékát. De ahogy a kormány az elmúlt években a speciális költségvetési alapok forrásait kezelte, egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk a különadókból létrehozott honvédelmi alap forrásai mind szigorúan honvédelmi célokat szolgálnak majd. De hogy ezt kövessük, ahhoz is a Magyar Közlönyben elrejtett információkat kell majd követni, a kormány ehhez sem adott eddig sem sok segítséget, és ahogy a dolgok haladnak, egyre kevésbé fog.

Keresőcsapatok megtalálták az őserdőben eltűnt Dom Phillips brit újságíró és Bruno Pereira brazil őslakos brazíliai törzsek védelmével foglalkozó állami tisztviselő személyes tárgyait - közölte vasárnap a brazil szövetségi rendőrség.

Az 57 éves Phillips és a 41 éves Pereira a múlt héten tűnt el az Amazonas távoli részén, és a feltételezések szerint június 5-én, vasárnap kora reggel látták őket utoljára Sao Rafael közösségben. Phillips, aki már egy ideje Brazíliában él, egy környezetvédelemről szóló könyvön dolgozott, ennek részeként kísérte Pereirát a dzsungelbe. A két férfi vasárnap reggel 6 óra körül indult el visszafelé Atalaia do Norte irányába, ami 3 órányira van, de nem érkeztek meg, így délután 2 óra körül keresőcsapatot küldtek értük. Phillips és Pereira az eltűnésüket megelőző napokban fenyegetéseket kapott. Pereira korábban kapott hasonló fenyegetéseket bányászoktól és fakitermelőktől.

A rendőrség közleményében azt írta, hogy a megtalált tárgyak között van egy Phillipshez tartozó hátizsák, csizma, valamint egy egészségügyi kártya. Rábukkantak továbbá Pereira nadrágjára, szandáljára és csizmájára is.

Phillips családja közölte, már nem reménykednek abban, hogy élve megtalálják az újságírót.A hatóságok korábban azt közölték, hogy több gyanúsítottat vettek őrizetbe az ügyben, egyikük hajóján vért találtak, amelyet elemzésre laborba küldték. A férfit, a 41 éves helyi halászt, Amarildo da Costa de Oliveirát, más néven Peladót korábban azért vették őrizetbe, mert engedély nélkül viselt lőfegyvert. A rendőrség nem tisztázta, hogy mivel gyanúsítják, de feltételezhetően ő is egy olyan csoport tagja volt, amely június 4-én megfenyegette a később eltűnt férfiakat egy bennszülött terület közelében. (MTI)

Schald György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetője néha csak "egy hármast és valami normális piát" adott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak, hogy elérje, amit akar, neki viszont összesen több mint 800 millió forint kenőpénzt fizettek azok, akiket végrehajtói pozícióhoz segített. A 24.hu pedig most összeszedte, hogy mennyit is keresett ezekkel a kinevezésekkel az a hét végrehajtó, akik gyanúsítottak a Schadl-Völner ügyben.

A hét gyanúsított végrehajtó cégei csak 2021-ben 954 millió forint profitot termeltek, ebből 763 milliót osztalékként ki is szedtek. A hét végrehajtó kilétét az ügyészségi adatokból és az MBVK honlapján megjelent információk alapján azonosította be a portál, ezután lehetett kibogarászni a céges adatokból, mennyit is kerestek tavaly. Mint azt a Schadl-Völner ügy kapcsán többször leírtuk, bírósági végrehajtónak lenni óriási üzlet, mert az egyes bíróságok mellé kirendelt végrehajtók monopol helyzetben vannak, de nem állami tisztviselők, hanem üzletszerűen működnek, így a haszon garantált.

És nem is kevés, M. Eszter, a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő végrehajtó cége számára például tavaly 148 millió forint volt, amiből 56 milliót osztalékként ki is vett. M. Eszter fizette amúgy az ügyben gyanúsított hét végrehajtó közül a legtöbb kenőpénzt Schadlnek, 254 millió forintot. V. Levente, a Ceglédi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó - aki 81,5 milliót fizetett a helyéért - 232 millió forint profitot termelt tavaly cégével, üzlettársa, Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett dolgozó F. Miklós pedig 198,5 milliót. Hasonlóan jól hozott a biznisz a többi érintett végrehajtónak is:

• O. Ákos, a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 59 milliót keresett tavaly (78 milliót fizetett 2019-es kinevezése előtt Schadlnek)
• N. Gábor fonyódi végrehajtó 65 milliós profittal zárta az évet (42 milliót fizetett a lehetőségért),
• Sz. Balász Monoron és környékén csaknek 200 milliót kaszált, 178 milliót osztalékként ki is vett a cégéből (190 millió kenőpénzt fizetett)
• M.-né Cs. Éva Győrben pedig 51 milliós nyereséget könyvelt el tavaly, amivel már pluszban van a 40 milliós korrupció után.

Mint korábban írtuk, Schald saját végrehajtó irodája is nagyon erős évet zárt 2021-ben, a cég 258 millió forintos rekord nyereséggel zárta az évet.

Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland és Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.

AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek és speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval. Cserébe, hogy ennek előnyét kiélvezhetik, elég sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett uniós tagállamokat, különböző pénzalapokon keresztül. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.

A pénzalapok közül Magyarországon a norvég civil alap talán a legismertebb, mert ennek ment neki az Orbán-kormány nekifutásból, páros lábbal még 2014-ben. Mint arra talán sokan emlékeznek, a kormány nevében az akkor még politikai ereje teljében lévő, a kormányzásba most visszatalált Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, kezdetben az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Lázárék akkor azt mondták, hogy a kijelölt civilek egyrészt nem kezelik jól a pénzt, másrészt azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez), és követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra. Minderről érdemes elolvasni Plankó Gergő cikkét.

A magyar kormány azóta sem adta föl, és ahelyett, hogy engedne, és lemondana a civil alap kontrolljáról, inkább a betartás stratégiáját választotta: tavaly novemberben például megvétózta, hogy az EGT országok tanácsülésének végén elfogadják a közös nyilatkozatot. Ezt aztán idén május végén még egyszer eljátszotta. Ezzel pedig sikerült elérni azt a kívánt hatást, hogy a Népszava cikke szerint brüsszeli diplomaták most már eléggé tartanak attól, hogy Orbán diplomatái azt is megakadályozzák majd, hogy a most következő tárgyalásokon sikerüljön megállapodni az újabb támogatásokról. Ezzel minden, a pénzre jogosult országot magával rántana a magyar kormány, de ez nem lenne igazán karakteridegen, ilyenfajta diplomácia trollkodásra már az elmúlt hetekben is volt példa.

Hétfőn 11-órakor az ország bizonyos pontjain 6 másodpercig egy nagyon furcsa hangot lehet majd hallani. Ezt. De semmi baj, ez nem az atomháború kezdetét vagy valami egyéb apokaliptikus gyagyaságot jelent, hanem csak a Katasztrófavédelem teszteli a veszélyes vegyi ipari üzemek közelébe telepített riasztórendszerét.

Ez a MoLaRi, vagyis Monitoring és Lakossági Riasztó rendszer, amit a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság évente 7 alkalommal tesztel. Ez két "hangos" és öt "morgató", vagyis csökkentett üzemű próbát jelent. Ilyen lesz most is, ez is hangos valamennyire, de csak hat másodpercig tart, előtte pedig be is mondják a hangosbeszélőkön, hogy „Figyelem, ez próba, Figyelem, ez próba, most a csökkentett üzemű próba jelét hallják! Most a csökkentett üzemű próba jelét hallják!”

A MoLaRi rendszerrel több mint félmillió lakost lehet riasztani, ha baj lenne valamelyik vegyi üzemben. Hangos próba legközelebb szeptemberben lesz. Legutóbb március elején lett volna ilyen, de akkor a Katasztrófavédelem bölcsen úgy döntött, hogy az orosz-ukrán háború idején nem lenne jó ötlet szirénákkal ijesztgetni a lakosságot, így ez elmaradt (Telex.hu, Katasztrofavedelem.hu)

Furcsa tévéshow-t csináltak a Capitolium 2021 január 6-i ostromát és az azt megalapozó politikai kavarást kivizsgáló bizottsági meghallgatásokból a bizottságot vezető demokrata és republikánus képviselők. A formátumválasztás nem véletlen: egy csaknem másfél évvel ezelőtti történés 11 hónapon át tartó nyomozásának tízezer dokumentumát és ezernyi interjúját kell most egy hónapon át bemutatniuk úgy, hogy lehetőleg fenn is tartsák az aranyhalmemóriájú közvélemény érdeklődését.

Nem kevesebbről akarják meggyőzni ezzel az amerikai választókat, mint hogy Donald Trump meg akarta puccsolni az amerikai kormányt, amikor legradikálisabb híveit arra biztatta, törjenek be az amerikai törvényhozás épületébe, és akadályozzák meg, hogy ott a demokrata és republikánus képviselők hitelesítsék Joe Biden demokrata elnökjelölt választási győzelmét.

A bizottsági meghallgatást majdnem minden nagyobb amerikai tévécsatorna élőben közvetítette, ezért nem is akartak semmit a véletlenre bízni: a nézők Trump egykori bizalmi embereinek szájából hallhatták, hogy ők megpróbálták meggyőzni az elnököt, hogy hagyja abba az elcsalt választásról szóló teljesen alaptalan vádaskodást. A Capitolium épületét védő és oda betörni igyekvő emberektől pedig azt, micsoda káosz és erőszak volt aznap Washingtonban. Kérdés, hogy mit sikerül majd elérni a tévére optimalizált meghallgatásokkal, amelyeket az amerikai jobboldal már azelőtt túlfújt fake news-nak könyvelt el, mielőtt lement volna az első adás.

Veszélyben az amerikai demokrácia

A 2021 január 6-i ostromot majd egy éve vizsgálja az a kongresszusi bizottság, amelyben két republikánus és hét demokrata képviselő vesz részt, akiknek a munkáját egy 45 főből, köztük több volt ügyészből álló stáb segíti még most is, mert a nyomozás a meghallgatások alatt is folytatódik. A vizsgálatok során több mint ezer tanúvallomást vettek föl, 140 ezer dokumentumot vizsgáltak meg és 100 idézést küldtek ki, főleg Donald Trump egykori stábjának. Ezt az egy éves munkát koronázná most meg a bizottság azzal a hatrészes meghallgatás-sorozattal, amelynek első részét helyi idő szerint csütörtök este nézhették milliók élőben az Egyesült Államokban. A kétórás meghallgatást ugyanis majdnem az összes nagyobb hírcsatorna adta, kivéve persze a Donald Trump mellett mind a mai napig kiálló Fox Newst.

„Január 6. egy puccskísérlet csúcspontja volt a kormány megdöntésére”, így foglalta össze a vizsgálatok eredményét Bennie Thompson mississippi demokrata képviselő, aki szerint „az erőszak nem volt véletlen”, az események mögött pedig egyértelműen és aktívan megjelenik Donald Trump. Thompson szerint nem elég, hogy Trump és hívei megpróbálták megdönteni az Egyesült Államok alkotmányos rendjét, de az amerikai demokrácia még mindig veszélyben van mindattól, ami január 6-án csúcsosodott ki. Akkor, amikor több száz felbőszült tüntető betört a Capitolium épületébe, aminek következményeként hét ember életét vesztette és többen megsérültek. A kétórás meghallgatásnak több csúcspontja is volt, de a legnagyobbat talán az szólt, mikor Liz Cheney wyomingi republikánus képviselő, Dick Cheney volt alelnök lánya, a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy

Donald Trump 2021 január 6-án, mikor a Washingtonba szervezett tüntetésén a tömeg azt kezdte kiabálni, hogy akasszák föl Mike Pence-et, Trump alelnökét, annyit mondott: a támogatóinak igaza lehet, Pence megérdemelné, hogy felakasszák.

Cheney azt mondta, hogy azokat, akik megtámadták a Capitolium épületét, és „órákon át harcoltak a rendfenntartó erőkkel, az motiválta, amit Trump mondott nekik. Hogy a választásokat elcsalták, és ő a törvényes elnök". Szerinte Trump ezzel „összehívta a csőcseléket” és „meggyújtotta a támadás lángját”. A következő meghallgatásokon azzal foglalkoznak majd, hogy Trump hogyan próbált nyomást gyakorolni az igazságügyi minisztériumra, hogy érvénytelenítse a választás eredményét. Hogyan nyaggatta Mike Pence alelnököt, hogy ne fogadja el a Joe Bidennek járó elektori szavazatokat. Hogy kikből és hogyan szerveződött a Capitoliumba betörő tömeg, és hogy mit tett az ostrom alatt maga Donald Trump. Az első meghallgatáson mindezek a kérdések felmerültek, amolyan teaserként előre vetítve, hogy mire lehet majd számítani a következő adásokban. De nézzük, melyek voltak az első meghallgatás legfontosabb pillanatai.

Megmondtam az elnöknek, hogy ez baromság

A csütörtöki meghallgatás elsődleges célja annak bemutatása volt, hogy még Trump közvetlen környezete, bizalmas tanácsadói, támogatói is meg voltak győződve arról, hogy semmivel sem támasztható alá és védhető az elnök hamis vádja a 2020 novemberi elnökválasztás elcsalásáról.

Ehhez minden esetben igyekeztek videós bizonyítékokat szolgálni, hogy véletlenül se lehessen megvádolni a bizottság tagjait azzal, hogy félreértelmeznek vagy félremagyaráznak valamit. Az egyik ilyen videós bizonyíték William Barr volt igazságügyi miniszter tanúvallomásának felvétele volt. Eszerint Barr többször is egyértelműen elmondta Trumpnak, hogy nincs semmilyen bizonyték arra, hogy választási csalás vagy bármilyen hasonló visszaélés történt. “Elmondtam neki, hogy nem értek egyet azzal, hogy azt hangoztatja, hogy elcsalták a választásokat, mert ez baromság (bullshit)” - mondja a volt miniszter a felvételen. Egy másik erős megszólalás, szintén videón, Ivanka Trump, a volt elnök lányának vallomása volt, aki azt mondta, Barr meggyőzte őt, hogy nem történt csalás. Ez azért is érdekes, mert Ivanka és férje, Jared Kushner, aki szintén vallomást tett a bizottságnak, közeli bizalmasai voltak az elnöknek.

A meghallgatáson több másik vallomásból is vetítettek részleteket. Ezek is mind arról szóltak, hogy Trumpnak és stábjának az elnök kampánytanácsadói is elmondták, üres hazudozás mindaz, amit az elnök a választásról mond. Alex Cannon kampányjogász Trump kabinetőnökének, Mark Meadowsnak magyarázta, hogy egyszerűen nem találni jogi fogást a választási eredményeken, így azt bíróságon nem lehet megsemmisíteni. Jason Miller a Trump-kampány egyik tanácsadójapedig azt, hogy az adatelemzői egyértelmű kimutatása szerint Trump nem nyerhette volna meg a választást.

Vérengzés, káosz, háború

Az elnököt viszont mindez nem győzte meg. Miután a jogi és politikai lehetőségei kimerültek, hogy megfordítsa a választás eredményét, a bizottság értelmezésében támogatóihoz és az erőszakhoz fordult. Az ostrom szörnyűségeit a bizottság egy újabb videóban szemléltette.

Eddig még nem látott felvételeket mutattak a támadásról, részben az ostromlók szemszögéből, amelyeket részben a bizottság egyik élőben is vallomást tevő tanúja, Nick Quested brit dokumentumfilmes készített. Quested a Proud Boys nevű szélsőjobbos szervezetről készített dokumentumfilmet. Ez a csoport kulcsszerepet játszott az ostromban, annak több vezetője pedig azóta államellenes bűncselekmények miatt zajlik eljárás, a január 6-i eseményekkel összefüggésben.

Quested aznap úgy indult el otthonról, hogy csak egy tüntetésről készít majd felvételeket, de mint a vallomásában elmondta, végül azt sikerült lefilmeznie, ahogy a jelenlévők tüntetők előbb zendülőkké, majd felkelőkké változtak. Mint mondta, először csodálkozott rajta, hogy a Proud Boys tagjai miért indulnak el az elnök beszéde közben a Capitolium felé még a többi tüntető előtt. A bizottság többek között a brit filmes beszámolója alapján gondolja megalapozottnak, hogy a Proud Boys tagjai előre eltervezték az ostromot, és azért indultak el a többi tüntető előtt, hogy felmérjék a rendőri jelenlétet és előkészítsék a támadást. Az is erre utal, hogy a Proud Boys azóta államellenes felkeléssel vádolt vezetője január 5-én egy másik szélsőjobbos milícia vezetőjével találkozott egy parkolóban. A meghallgatáson több felkelő, köztük a Proud Boys több tagjának vallomásából is mutattak felvételeket. Ezeken arról vallanak, hogy értelmezésük szerint Trump elnök felkérésére tették, amit tettek.

Hogy mit tettek pontosabban, arról egy másik fontos tanú, Caroline Edwards rendőr számolt be. Ő volt az egyik rendőr, aki komolyan megsérült, amikor próbálta visszatartani a kordonon áttörő támadókat. Ahogy az az egyik bemutatott videón is látszik, Edwards pedig részletesen elmondta, a Capitolium épületét körbevevő kordont kellett védenie pár társával. A sokszoros túlerőben lévő zendülők viszont kisebb tuszakodás után felborították a fém kordonokat, rá Edwardsra, aki beverte a fejét, és eszméletét vesztette.

“Láttam a barátaimat, akiknek az arcát eltakarta a vér, elcsúsztam más emberek vérében, rámestek emberek. Vérengzés volt, káosz, olyan volt, mint egy háborús jelenet."-mondta Edwards, aki miután visszanyerte eszméletét, újra szolgálatba állt. Szerinte ebben a helyzetben neki és a kollégáinak harctéri kiképzésre lett volna szükségük, nem olyanra, amit a rendőrségnél kaptak. A meghallgatáson ott volt több olyan rendőr családja, akik vagy az ostrom alatt szerzett sérüléseikbe haltak bele, vagy az események okozta pszichés nyomás miatt később önmaguk vetettek véget az életüknek.

A bizottság tagjai azt is igyekeztek bemutatni, hogy Trump beosztottai, bizalmasai, tanácsadói, miközben élőben követték a tévében a Capitolium ostromát, hogyan próbálták megszólalásra bírni az elnököt. Rávenni arra, hogy álljon ki a hívei elé, és bírja rá őket, hogy hagyják abba, amit csinálnak. Mint Liz Cheney felidézte, Trump erre csak annyit mondott, hogy a tüntetők azt teszik, amit tenniük kell.

A meghallgatások tovább folytatódnak majd, azok politikai hatása viszont már most kérdéses. A republikánus párt jelentős része ugyanis, bár korábban elítélte a január 6-i eseményeket, kiáll Trump mellett, a meghallgatásokat pedig túlpolitizált showműsornak tartják. Számukra Cheney azt üzente a meghallgatáson, hogy eljön majd az idő, amikor Donald Trump eltűnik a politikai porondról, a mellette kiálló republikánusok szégyenét viszont semmi nem fogja eltüntetni. (Guardian, New York Times)

Bár nem verte nagyon nagy dobra, a kedden benyújtott költségvetési tervezetben új költségvetési szabályt írt elő saját magának a kormány, megkötve a saját kezét, ha jól alakulna a növekedés. A Portfolio.hu szúrta ki, hogy a törvénytervezet második paragrafusában a következő szerepel:

"Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést
készít a bruttó hazai össztermék 2023. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 4,1%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 1. § szerinti, 2023. évre vonatkozó kormányzati szektor
egyenlegcélt."Vagyis ha a kormány úgy látja, hogy a GDP gyorsabban nő 2023-ban, mint a most várt 4,1 százalék, akkor a többletet a kormánynak kötelezően a költségvetési hiány csökkentésére kell költenie. A kormány 2023-ra 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol, ezt farigcsálná tovább, ha minden jól alakulna. A portfolio szerint viszont annyira nem köti meg a saját kezét a kormány, arra ugyanis jelen helyzetben elég kicsi az esély, hogy 4,1 százaléknál jobban felpörög a magyar gazdaság. A orosz-ukrán háború valószínűleg elhúzódik, a nemzetközi gazdasági környezet amúgy sem igazán fényes, emelkednek a kamatok és a kormány kiigazító lépései is hatással lehetnek a növekedésre.

A költségvetési törvénybe írt szabály mindenesetre üzenet a befektetőknek, hogy Orbánék komolyan veszik a költségvetési hiányt. Ennek olyan nagyon nagy hatása egyelőre nincs, a forint legalábbis szerdán megint gyengült, egy euró a nap folyamán megint 390 forintnál többe került.

„Ami az iparűzési adókedvezmény mostani rendszerét illeti, ez várhatóan az év végére kifut” - ezt válaszolta Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV kérdésére, hogy a kormány kivezeti-e a kkv-k iparűzési adókedvezményét. Ez azt jelentheti, hogy 2023-tól az önkormányzatok ismét megkaphatják a kisvállalkozások teljes iparűzési adóját.

A kormány még 2020-ban, a járványra hivatkozva hozott egy döntést, hogy a magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak csak az iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatoknak. Ez hatalmas érvágás volt az önkormányzatoknak, amelyeknek a hipa a fő bevételi forrásuk, ráadásul nem ez volt az egyetlen lépés, amivel a kormány jelentős összegeket vett ki a polgármesteri hivatalok kasszájából.

Sokkal viszont nem járnak majd jobban a települések, mert a kormány már bejelentette, hogy kilépteti a rezsicsökkentés rendszeréből az önkormányzatokat és a gazdálkodó szervezeteket. Vagyis az önkormányzatoknak és intézményeiknek piaci áron kell majd fizetni az energiáért. Varga a sajtótájékoztatón a Telex.hu cikke szerint ezt azzal indokolta, hogy „ez egy családbarát kormány”, és alapvetően a családokat akarják segíteni, az önkormányzatok költségvetéseiben pedig a minisztériumnál látnak tartalékokat, így ki fogják tudni gazdálkodni a jelentősen emelkedő rezsiköltségeket. A rezsivédelmi alapból pedig (amibe az extraprofit különadókból és a kormányzati kiadáscsökkentésekből lenne pénz a tervek szerint, bár a költségvetésben nagy kiadáscsökkentés eddig még nem látszik) segíthetik az önkormányzatokat, a kkv-kat és az egyházakat is.

A kata rebesgetett módosításáról a miniszter csak annyit mondott, hogy a témáról „egyeztetnek” a héten, a cél pedig az lenne, hogy bezárják a kiskapukat, ez pedig „a költségvetés és a vállalkozások érdeke is”.

A 2023-as költségvetési tervezet egyik nagy kérdése volt, hogy hol látszik majd a kormány bejelentett, nagyszabású kiadáscsökkentési programja. Az új kormány gazdaságfejlesztésért felelős újonc minisztere, Nagy Márton nemrég azt mondta, hogy a magyar állam nagyjából 1200 milliárd forintot spórol majd saját magán, csökkentve a minisztériumok költségvetését és visszafogva az állami beruházásokat. Egyenesen azt ígérte, hogy 10 százalékkal csökkentik majd a minisztériumok költségvetését, amivel a kormány jövőre 500 milliárdforintot spórol.

A minisztériumok költségvetésén viszont nem nagyon látszik, hogy olyan nagyon megvágták volna őket, sőt, lényegében minden minisztérium több pénzzel gazdálkodhat majd jövőre, mint az idén. Persze nem lehet az egyes minisztériumok költségvetését egy az egyben összehasonlítani a 2022-es büdzsében előirányzottal, hiszen jelntősen átszervezték a kormányzati struktúrát. Az előző három ciklus legnagyobb költségvetésű minisztériumát, az Emmit például szétrobbantották, egyes részeit, így az oktatást és az egészségügyet a Belügyminisztériumnak, a sportot a honvédelminek, a kulturális területet az új Kulturális és Innovációs Minisztériumnak adták. Így a Belügyminisztérium 2023-ra előirányzott 3570,257 milliárd forintos működési kiadásait nincs igazán értelme összehasonlítani az Emmi 2022-es 8310,928 milliárdjával. De ha összeadjuk az összes minisztérium kiadását, akkor azért elég jól használható számot kapunk arról, mennyi pénzt szán a kormány a saját működésére. Ez az összeg pedig nemhogy csökkent volna 2022-höz képest, de még jelentősen nőtt is.

Az összes minisztérium működési kiadásaira a 2022-es költségvetésben 7579, 995 milliárd forintot szánt a kormány, 2023-ban ez az összeg majdnem 1600 milliárd forinttal több lesz, 9177, 503 milliárd forint. Az összes költségvetési kiadás arányában is többet költ a kormány a minisztériumokra, bár nem sokkal: a 2022-es költségvetés kiadási főösszegének 26,59 százalékát tették ki a minisztériumok kiadásai, a 2023-as költségvetésben ez 27,53 százalék.

Ha nemcsak a működési, de felhalmozási kiadásokat is nézzük, mint például a Paks II projekt 150 milliárd forintos tőkeemelése a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében vagy Lázár János Építési és Beruházási minisztériumánál a határon túli műemlékekre szánt 535,7 millió forint, akkor sem látszik nagyobb spórolás a 2022-es költségvetéshez képest, az arányok elég hasonlóak maradnak. Összességében minden minisztérium több pénzt költhet jövőre, mint idén, bár, mint említettük, a változás nehezen összehasonlítható. A spórolási szándék mindenesetre nem látszik.

Akkor hol spórol a kormány? A Köztársasági Elnök Hivatalán nem: az új elnök, Novák Katalin jóval több pénzből gazdálkodhat, pedig a minisztériumokkal szemben az ő hivatalának a jövőben sincs több feladata, mint eddig volt. A propagandaköltéseken sem spórol a kormány, ahogy azt Czinkóczi Sándor cikkéből kiderül, a Miniszterelnöki Kabinetiroda tízszer annyi közpénzt kap jövőre, mint az idén, ekkora emelést pedig nem indokol önmagában az, hogy immár Rogán Antal minisztériuma alá tartoznak a polgári titkosszolgálatok is.

Hiába tették ki a Fideszt az Európai Néppártból, pontosabban hiába lépett ki a Fidesz, mielőtt kitették volna, a fideszes Navracsics Tibor azért ellátogatott a párt rotterdami kongresszusára. Navracsics, aki területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter az ötödik Orbán-kormányban, korábban pedig az Európai Bizottság tagja volt, Facebook-oldalán azt írja:

Jó volt újra régi barátokkal találkozni az Európai Néppárt kongresszusán, Rotterdamban! Külön öröm volt gratulálni Gonzales Pons úrnak a párt alelnökévé választásához!(A Néppárt új elnökének, az Orbánnal már korábban szembefordult Manfred Webernek nem járt a gratuláció.)

A Fidesz 2021 márciusában jelentette be, hogy kilép az Európai Néppártból, előtte pedig a párt EP képviselői jelezték, hogy kilépnek a párt frakciójából. A Fidesz így reagált arra, hogy , hogy a néppárti frakció 84 százalékos többséggel olyan új szabályzatot fogadott el, ami alapján az eddigieknél könnyebben rakhatnák ki a frakcióból a fideszeseket. Ahogy akkor írtuk, ezt az új szabályzatot kifejezetten a Fideszre szabták, világosan látszott, hogy ha a fideszesek nem mennek, akkor felfüggesztik a tagságukat. A Fidesz és az EPP között azóta viszonylag fagyos volt a viszony, de talán Navracsics Tibor meglágyíthatja a szíveket.

Enyhe tünetei vannak annak a 38 éves magyar férfinak, akinél az országban elsőként kimutatták a majomhimlőt. Az RTL Híradó beszámolója szerint a férfi lázcsillapítót kapott és otthon gyógyul, ahol három hetes karanténját tölti.

Müller Cecília kedden jelentette be, hogy Magyarországban is megjelent az Európa nyugati részén terjedő majomhimlő. Ez egy viszonylag ritka betegség, amit az 1970-es években azonosítottak először embernél a a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A koronavírussal ellentétben a majomhimlő nem terjed nagyon könnyen, szoros kontaktus kell ahhoz, hogy valaki elkapja, így elsősorban a családtagok vannak veszélyben. Ezért a járványügyi hatóságok még vizsgálják, kivel került szorosabb kapcsolatba a 38 éves magyar férfi.

A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene. A betegség általában 2-4 hétig tart, majd lényegében spontán elmúlik.

Szlávik János infektológus az RTL-nek arról beszélt, hogy a majomhimlő magában nem egy súlyos betegség, a bárányhimlőhöz hasonló. Súlyosabb szövődményei attól lehetnek, ha a betegség során jelentkező kiütések elfertőződnek. Hogy várhatóan miért nem lesz a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló világjárvány, arról itt írtunk részletesebben.

Már készítik elő a kérdéseket egy budapesti vagy IX. kerületi helyi népszavazáshoz a Fudan egyetem budapesti kampuszáról - ezt mondta Baranyi Kriszta ferencvárosi polgármester az ATV híradójának.

A polgármester erről annak kapcsán beszélt, hogy az új kormány új minisztériumának új miniszterek, Csák János azt nyilatkozta, érdemes lenne Magyarországra hozni a Fudant. Ezzel Csák kormányzati oldalról hosszú idő után fölmelegítve a kérdést, ami az ellenzéki összefogás egyik utolsó lehetősége volt a választási kampányban a narratíva diktálására.

Így az elmúlt hónapokban Fudan ügyben annyi történt, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta az ellenzék országos népszavazási kezdeményezését, mondván, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavaztatni.

Baranyi szerint viszont ha országos népszavazás nem lehet, akkor helyi referendumot tartanak majd, optimista számítások szerint kora ősszel. A népszavazáson a Fudan kérdése mellett több más, a fővárosiakat érintő kérdésről is megkérdeznék a budapestieket/ferencvárosiakat.

A dózisok száma, nem pedig a vakcinakombináció a kulcs az immunitás fokozásához a koronavírus-fertőzés ellen - ezt állapította meg a mindeddig legnagyobb ilyen jellegű kutatás, amelyről a Guardian írt cikket.

Az elemzés szerint ugyanannak a koronavírus-fertőzés elleni vakcinának három adagja vagy az oltások kombinációja ugyanolyan jól működik a fertőzés megelőzésében.Korábban több tanulmány született az egyes koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról, az oltások kombinációival kapcsolatban azonban, különösen az idősek és gyenge immunrendszerű emberek esetében, nem voltak egyértelmű eredmények.

A Kínai Hongkongi Egyetem (CUHK) kutatói az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 38 Covid-19 adatbázisában kerestek tanulmányokat és cikkeket 2022. március 8-tól heti rendszerességgel. Végül 53 tanulmányt elemeztek, amelyek százmillió embert érintettek, és amelyekben 24 vakcinakombináció szerepelt. Ezek alapján írták meg a BMJ folyóiratban megjelent tanulmányukat.

Az elemzett tanulmányok minőségbeli különbségeit is figyelembe véve a CUHK kutatói megállapították, hogy a nem súlyos koronavírus-fertőzések ellen bármelyik mRNS-vakcina három adagja tűnik a leghatékonyabbnak (96 százalék), és egyúttal bármelyik mRNS-vakcina három adagja csökkenti a leghatékonyabban (95 százalék) a Covid-19 miatti kórházi kezelés szükségességét.

Az elemzés azt is kimutatta, hogy bármely háromdózisú kezelés - legyen akár heterológ vagy homológ vagyis eltérő vagy ugyanolyan gyártmányú vakcinákból kapott három adagot valaki - minden korcsoportban, még a 65 év felettieknél is magasabb immunitást vált ki, mint a kétdózisú homológ kezelés. A tanulmány szerint az immunhiányos betegek esetében a heterológ vagy homológ kezelés részeként adott harmadik mRNS emlékeztető dózis szintén nagymértékben javítja a védelmet a két dózishoz képest. A három dózisból álló vakcinasorozat hatékonysága a Covid-19-cel kapcsolatos halálozás szempontjából azonban továbbra is bizonytalan.

"Az mRNS emlékeztető oltás ajánlott bármely kétdózisú vakcina kiegészítésére. A heterológ és a homológ háromdózisos oltássorozatok összehasonlíthatóan jól működnek a koronavírus-fertőzések megelőzésében, még a különböző változatok ellen is" - hangsúlyozták a kutatók. (MTI)

A magyar kormány újra megvétózta a hatodik, Oroszországot sújtó uniós szankciós csomagot - írja az EUrológus. Ezúttal nem a magyarok energiabiztonsága vagy ilyesmi miatt, hiszen Orbánék kibulizták, hogy felmentést kapjanak az olajembargó alól, hanem amiatt, mert

az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát.

Az egyházfő Putyin feltétlen támogatója, ezért is került be azok közé, akiknek a vagyonát az EU befagyasztaná. A magyar kormány korábban már jelezte, hogy ezt nem támogatja, mert keresztényüldözés, gondolom, most viszont a magyar diplomaták oda is csaptak az asztalra. Szerdán reggel kellett volna az uniós nagyköveteknek végleges formába öntenie a szankciós csomagot, ekkor jelezte a magyar nagykövet, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy Kirill rajta van a listán. A tárgyalás emiatt félbeszakadt. A kormány egyelőre nem választolt az EUrológus kérdéseire az ügyben. (HVG)

Kedden bejárta a közösségi médiát a hír, hogy vaddisznókat és malacaikat láttak Budán a Szent János Kórház közelében. Szerdán már egy sokkal rettenetesebb hír terjed képekkel és videókkal a Facebook-on: hogy vadászok fényes nappal, emberek, köztük gyerekek szeme láttára mészárolták le a malacokat, akiknek rángatózó teste a villamossínek melletti árokban végezte.

Az egyik beszámoló szerint a János kórház környékén reggel fél 9 körül a villamos ablakából kellett végignéznie az utasoknak, ahogy vadászok lelövik a malacokat. A beszámolók szerint lövések hallatszottak, aztán a villamos meg is állt egy kis időre. Szemtanúk szerint az eset láttán egy, a villamoson utazó kisfiú sokkot is kapott, hozzá mentőt kellett hívni.

A 24.hu kérdésére a BRFK megerősítette, hogy több bejelentés is érkezett az eset miatt, a II. kerületi rendőrfőkapitányság pedig nyomozást rendelt el foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. A Blikknek pedig a II. és XII. kerületi önkormányzat is azt nyilatkozta, hogy nincs közük a kilövéshez és ők is a hírekből és a rendőrségtől tájékozódnak az esetről.

Budapest belterületén csak rendőri engedéllyel lehet vadakat befogni vagy kilőni, és azt is csak a rendőrség által jóváhagyott helyen lehet megtenni, miután a vadász meggyőződött, hogy a kilövés nem veszélyezteti emberek életét és személyes biztonságát.

A Macskaárvaház Alapítvány és a Szurkolók az Állatokért Mozgalom közös közleményt adott ki az esetről, amelyben bejelentették, hogy feljelentést tesznek a vadászok ellen. Mint írják: "Nem csak aljas, sunyi, kegyetlen, embertelen gyilkosság, szakmaiatlan és közveszélyes tett volt a Szent János Kórházba tévedt anyamalac és kölykei agyonlövése, de meggyőződésünk szerint a perverz, gyilkosságra szomjazó vadászok tette megvalósíthatja az állatkínzáson kívül a lőfegyverrel visszaélés, a garázdaság és a közveszélyokozás bűncseleményét is."

Törökország megtisztítja a terroristáktól az észak-szíriai Tell Rifaat és Manbídzs térségét, ezt közölte szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan most először erősítette meg az új offenzíva célpontjait, és hozzátette, hogy az további térségekre is kiterjed majd.

Erdogan a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti képviselői előtt beszélt erről egy héttel azután, hogy bejelentette, újabb katonai offenzívát hajtanak végre Törökország déli határa mentén az Egyesült Államok támogatását élvező, Törökország által terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia ellen.

"Azon döntésünk újabb szakaszába lépünk, hogy 30 kilométer széles védelmi övezetet alakítsunk ki a déli határunk mentén. Megtisztítjuk Tell Rifaatot és Manbídzst a terroristáktól, és ugyanezt tesszük lépésről lépésre más régiókban is" - mondta a török elnök.

Ankara eddig négy hadműveletet hajtott végre Észak-Szíriában 2016 óta, több száz kilométernyi területet foglalt el és 30 kilométer mélyen nyomult be az országba, fő célpontja az YPG volt. Törökország ugyan az ellenzéket támogatta a szíriai háborúban, de egyeztetett Damaszkusz szövetségesével, Oroszországgal a hadműveletek kapcsán.

A határon átnyúló török hadműveleteket bírálták Ankara NATO-szövetségesei, egyebek mellett az Egyesült Államok. Washington aggodalmát fejezte ki az újabb észak-szíriai offenzíva miatt is, mondván, hogy az veszélyezteti az amerikai katonákat és aláássa a térség stabilitását.

Törökország mostanában azzal került be a hírekbe, hogy lényegében blokkolja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, arra hivatkozva, hogy a két skandináv ország támogatja az általa terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és szíriai szövetségesét, az YPG-t. (MTI)

Az amerikai benzinkutaknál rekordszintre emelkedett a benzin ára, gallononként (3,785 liter) 4,671 dollárba került szerda reggel - közölte honlapján az amerikai autószövetség (AAA), amely több mint 60 ezer benzinkútnál követi nyomon az árakat. A szövetség adatai szerint kedden a benzin gallononkénti átlagára 4,622 dollár volt, egy éve pedig 3 dollár.

Ahogy arról korábban, a magyar üzemanyaghiány kapcsán írtunk, világszerte nagyon alacsonyak az üzemanyag-készletek, ami miatt nagyon megemelkedtek az árak és sok helyen fenyeget a hiány. A koronavírus-járvány alatt nagyjából napi 3 millió hordónyi finomítói kapacitás esett ki globálisan, részben az alacsony kereslet okozta gazdasági gondok, részben a túl költségesnek ítélt, de kötelezően előírt környezetvédelmi, zöldítő beruházások miatt. Ezenkívül, szintén a járvány miatt világszerte komoly fejlesztések csúsztak több olajkitermelő országban, ami miatt most szintén kevesebb az elérhető üzemanyag.

Az Egyesült Államokban a tél végén kezdett el erőteljesen nőni a benzin ára, ahogy emelkedni kezdett a kőolaj világpiaci ára is annak ellenére, hogy a Fehér Ház több intézkedést hozott a drágulás fékezésére. (MTI)

Emmanuel Macron elnök és a kormányzat tagjai sajnálatukat fejezik ki, hogy a nézők közül sokan nem tudták az előzetes terveiknek megfelelően megtekinteni a Real Madrid-Liverpool FC finálét - mondta Olivia Grégoire kormányszóvivő a szerdai kormányülés után. Hozzátette, azt is sajnálják, hogy a stadion mellett több szurkolót megtámadtak és kiraboltak a helyi bandák tagjai.

Mint arról Plankó Gergő kollégám írt, a szombati Bajnokok Ligája döntője előtt elég apokaliptikus jelenetek zajlottak a párizsi Stade de France stadionban: a Liverpool szurkolóit egy rettenetesen szűk helyen próbálták beengedni a stadionba, így volt, akinek három óra alatt sikerült csak megtennie az amúgy 17 perces utat a metrótól a stadionig. A káoszban több helyi srác, akinek nem volt jegye, átmászott a kerítésen és beszökött a stadionba, ami miatt a francia rendőrök elővették a paprikaspray-t, amiből viszont több jutott a jegyüket lóbáló angol szurkolóknak. A balhé miatt a meccs is több, mint 30 perces csúszással indult, a Liverpool kikapott, az angol szurkolók közül pedig távozóban még többeket kiraboltak.

"Bocsánatot kérek. Tudjuk ezt jobban csinálni? Igen" - jelentette ki a szóvivő. Grégoire jelezte, hogy Macron elnök azon dolgozik, hogy kivizsgálja a történtek és levonja a tanulságokat, hogy a a jövőben hasonló eseményeknél ne forduljanak elő ilyen jelenetek. Például a 2024-es párizsi nyári olimpián, amivel kapcsolatban két tanulmányt is készítenek, melyeknek célja, hogy optimalizálják a stadionok biztonságát, valamint a létesítmények közvetlen környezetét és a közlekedést.

Hétfőn Amélie Oudéa-Castéra francia sportminiszter azt nyilatkozta az RTL televíziónak, hogy 30-40 ezer brit szimpatizáns jegy nélkül vagy hamis belépővel érkezett a stadionhoz, ahol aztán óriási biztonsági gondot okoztak. A helyszínen lévő újságírók beszámolói szerint viszont tömegével biztosan nem lehetett látni olyan eseteket, hogy hamis jeggyel elkapott emberek lassították volna a bejutást. A tárcavezető azt is mondta, hogy szerinte a Liverpool - ellentétben a Real Madriddal - nem törődött megfelelően a szurkolóival és magukra hagyta őket.

Az európai szövetség (UEFA) annyit közölt, hogy az érvényes jegy nélkül érkezők miatt alakult ki a káosz. A liverpooli drukkerek beengedésére kijelölt kapukat lezárták, hogy megakadályozzák a hamis belépővel rendelkezők bejutását. (MTI)

Nem járt túl jól a kormányváltással Süli János, aki eddig tárca nélküli miniszterként, az új kormányban viszont már csak államtitkárként felügyelheti a paksi atomerőmű bővítését. A 24.hu ugyanis azt írja, hogy az új pozíciójában havi 3,7 millió forinttal kevesebb pénzért csinálja lényegében ugyanazt.

Süli miniszterként havonta 5 millió forintot keresett, ráadásul ebben a pozícióban járt volna neki hat havi bér, vagyis 30 millió forint búcsúpénzt, ha megszűnne a megbízatása. A külügyminisztérium államtitkáraként viszont 1 millió 296 ezer forint a havi bére, és nem jár neki a búcsúpénzt.

A portál szerint azért nem kell annyira sajnálni a volt minisztert, mert így is több mint 3,5 millió forintot keres havonta.Az államtitkári fizetésén kívül havonta bruttó bruttó 1 millió 316 ezer forintot kap parlamenti képviselőként, emellett a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványától is kap havi 900 ezer forintot, mint kuratóriumi elnök. És azért nemrég kapott 30 millió forintot azért, mert megszűnt a miniszteri megbízatása.

Az új, immár ötödik Orbán-kormányban a paksi bővítés Szijjártó Péter külügyminiszterhez került, aki immár a nemzetközi energiaügyekért és az energiabiztonságért is felel. Szijjártó - aki arról beszélt nemrég, hogy fel kell gyorsítani a Paks II megépítését és 2030-ra üzembe kellene helyezni az új erőművet - azt mondta, hogy „az átigazolási időszak legnagyobb fogása” volt a minisztériumának Süli János.

Miután a kormány a múlt héten kitalálta, hogy a magyar és külföldi autósoknak más áron kell adni az üzemanyagot, újra gondokról lehet hallani a benzinkutakon: az új szabályok és az azok körüli kérdések miatt kétségbe esett benzinkutasokat, kiakadt autósokat, kifogyott és átmenetileg bezárt kutakat találni országszerte. Az új szabályok a benzinkutasok szerint konkrétan betarthatatlanok, bár szakértők szerint azok nélkül még súlyosabb üzemanyaghiánnyal kellene szembenézni Magyarországon.

Az pedig jogi és közgazdasági szempontból is kérdéses, hogy mennyi ideig tudja a kormány fenntartani a hatósági árak védelmére kitalált, toldozott-foldozott rendszert.

Betarthatatlan szabály

Ahogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette, a kormány új rendszert talált ki arra, hogyan is kellene fizetni az üzemanyagért a magyar töltőállomásokon: a Magyarországon kiállított forgalmi engedélyt felmutató autósoknak a 480 forintos literenkénti hatósági áron, mindenki másnak a piaci, 717 forint körül járó áron kell adni az üzemanyagot. A rendszernek úgy kellene működnie, hogy az autós a tankolás közben a piaci árat látja, majd amikor fizetésnél hitelt érdemlően, forgalmi engedélye felmutatásával igazolja, hogy magyar autója van, akkor a kasszás már a hatósági árra állítja ki a számlát. Ezzel akarja a kormány elejét venni annak, hogy a Magyarországon áthaladó, vagy ide kifejezetten csak a benzinturizmus kedvéért, tankolni beugró külföldiek eltankolják az összes üzemanyagot a magyar autósok elől.

Az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, három nap múlva pedig már alkalmaznia kellene a benzinkutaknak. Csakhogy a benzinkutasok szerint a rendelet konkrétan értelmezhetetlen és betarthatatlan, legalábbis ezt írta Orbán Viktornak címzett pénteki levelében a Független Benzinkutak Szövetsége. A szervezet szerint több baj is van a rendelettel:

• Abban egyrészt kodifikációs hibák vannak;

• A szabály alapján a külföldi autósoknak a nagy teljesítményű töltőoszlopokról kellene tankolnia, ami gyakorlatilag lehetetlen, mert annak a töltőpisztolya nem fér be a személyautókba;

• 3 nap egyszerűen nem elég arra, hogy a benzinkutak át tudják állítani a NAV-hoz bekötött kasszáikat úgy, hogy meg tudjon felelni a rendeletnek;

• A kutasok attól tartanak, hogy a - teljesen jogosan - magukat diszkriminálva érző uniós állampolgárok perek százait zúdítják majd a benzinkutas cégek nyakába;

• Ha pedig jogi útra nem is terelődnek az új fizetési rendszer miatti konfliktusok, verbális és fizikai erőszakig igen, ahogy több benzinkútról már lehetett ilyen eseteket hallani, ami miatt idővel senki nem akar majd a benzinkutakban dolgozni.

A Mol hamar elkezdte felkészíteni a franchise benzinkútjait arra, hogyan kell majd működtetni az új rendszert, de még a Mol hálózatának sok kútján is problémákat okoz azt alkalmazni. Nemhogy a kisebb benzinkutakon, amelyeknek hathatós segítség nélkül, de az állami ellenőrzés és büntetés fenyegetése mellett kell megpróbálniuk átállni.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke a 444-nek elmondta, hogy a jelenleg gyakorlatilag egy kézikönyv kellene minden egyes benzinkútra, ami alapján az ott dolgozók navigálni tudják a kormány által kitalált rendszert, ami persze rettenetesen lassítja a kiszolgálást, jogosan irritálva az ügyfeleket. Ráadásul hitelt érdemlően akkor lehetnek igazolni, hogy kinek jár a hatósági áras benzin, ha számlát állít ki az eladó, a sima nyugta nem jó, mert, ahogy egri fogalmaz, az nem meriti ki a hathatós meggyöződést a jogosultságról, mindez pedig még inkább lassít mindent. Érdekes mellékjelensége a bevezetett új rendszernek, hogy Mosonmagyaróvár környékén már elkezdték lopni a magyar rendszámtáblákat.

A benzinkutasok egyelőre várnak és nagyon reménykednek, hogy a miniszterelnök vagy a kormányból valaki válaszra méltatja a levelüket, és nagyon el vannak keseredve a helyzet miatt. Egri még elmondta, hogy a benzinárstop miatt már az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert a szövetség szerint a kormány nem kompenzálja kellőképpen a kutasokat a költségeikért, egyes cégek pedig már az Strasbourgban, az Európai Bíróságon is beadtak kereseteket a kormánnyal szemben.

A benzinhiány nyara

Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője szerint bár a rendelettel tényleg sok gond van, az pedig tényleg kérdéses, hogy az uniós jogrendszerben egyáltalán lehetséges-e egy ilyen diszkriminatív rendszert bevezetni, az tény, hogy az átutazó forgalom a nyáron enélkül elég nagy nyomást helyezne a magyar üzemanyag-készletekre. A nyár amúgy is csúcsszezon az üzemanyag fogyasztásban, egyrészt azért, mert ilyenkor a mezőgazdasági munkákhoz is sok üzemanyag kell ilyenkor, másrészt mert sok magyar utazik nyáron, harmadrészt pedig mert ilyenkor mennek haza Nyugat-Európából a szerb, török, román, bolgár vendégmunkások Magyarországon keresztül. A hatósági ár bevezetésével pedig komoly kockázata van annak, hogy az átutazók, ha csak tényleg ki nem fogy a magyar határ előtt a tank, inkább a 480 forintos benzint akarnák megvenni, akár kétszer is teletöltve a tankot, mielőtt újra elhagyják a rezsicsökkentett tankolás hazáját. Ez, a határon átjáró benzinturistákkal kiegészülve pedig nagyon megcsappantaná az amúgy is szűk magyar üzemanyag készleteket.

A készletek pedig szűkösek. Egész Európában, sőt, világszerte azok, aminek Pletser szerint több oka is van, az orosz-ukrán háborún kívül. A koronavírus-járvány alatt nagyjából napi 3 millió hordónyi finomítói kapacitás esett ki globálisan, részben az alacsony kereslet okozta gazdasági gondok, részben a túl költségesnek ítélt, de kötelezően előírt környezetvédelmi, zöldítő beruházások miatt. Ezen kívül, szintén a járvány miatt világszerte komoly fejlesztések csúsztak több olajkitermelő országban, ami miatt most szintén kevesebb az elérhető üzemanyag. És erre jön rá az, hogy az Ukrajna megszállása miatt Oroszországra kivetett szankciók miatt nagyon visszaesett az üzemanyagok, különösen a dízel és a fűtőgáz Európa felé történő exportja.

Azt pedig egyelőre nem tudni, hogy az orosz olaj európai embargója milyen hatással lesz az olajárakra és készletekre. Pletser úgy látja, az orosz és európai fél reakcióit már nem igazán lehet előre jelezni, mert mindkét félből irracionális viselkedést vált ki a konfliktus. Ahogy az is irracionális volt, hogy miközben a szankciók miatt szenved az orosz gazdaság, az orosz kormány leállította a gázszállítást Lengyelország és Bulgária felé. Így kérdés az is, hogy a Barátság kőolajvezetéken meddig érkezik még nyers, feldolgozásra váró uráli olaj Magyarországra, annak ellenére is akár, hogy a magyar kormány kibulizta magának az EU-ban, hogy ne kelljen bevezetnie egyelőre az olajembargót.

Mindezek miatt a tényezők miatt a nyáron, különösen július-augusztusban Európa-szerte tartanak az üzemanyaghiánytól, sőt, Pletser Tamás szerint több nyugati országban is gondolkodnak azon, hogy valamilyen módon be kellene az államoknak avatkoznia az üzemanyagok piacán.Általában nem a magyar, hatósági áras ötlet, inkább az merült föl, hogy bizonyos csoportoknak ideiglenesen korlátozni kellene a fogyasztását, mondjuk a személyautókra fejadag rendszert bevezetni.

Magyarországon a hatósági ár miatt a helyzet még egy kicsit rosszabb, nálunk már márciusban lehetett tapasztalni az üzemanyaghiány jeleit. Ahogy akkor írtuk, ez leginkább azért alakult ki, mert a hatósági nagykerár bevezetésével a nagykerekedők lényegében kivonultak a magyar piacról, a Mol-t leszámítva. A magyar olajcég, amely normális esetben a magyar kereslet úgy 70 százalékát adja el a kiskereskedőknek, viszont nehézkesen tudta lefedni a piac több, mint 90 százalékát. Nem is azért, mert nem volt elég üzemanyaga, hanem mert a logisztikai rendszere nem volt felkészülve erre. Ez mind a mai napig probléma, Egri Gábor szerint a Mol a független benzinkutak rendeléseinek úgy 66 százalékát tudja teljesíteni, vagyis ha egy kút rendel 100 liter benzint, 66 litert kap.

Mára már nem csak logisztikai gondok vannak. Pletser Tamás szerint karbantartási munkák miatt ideiglenesen leállt a Mol szlovákiai finomítója, a százhalombattai finomító pedig egyedül nem tudja ellátni a magyar keresletet. Azoknak a cégeknek is gondjai vannak, amelyek nem a Mol-tól veszik az üzemanyagot. Holoda Attila energia szakértő például úgy tudja, az OMV Ausztriából, a Dunán uszályokkal hozza a kútjaiba a benzint, de mivel most alacsony a Duna vízállása, a tankereket nem lehet annyira megtölteni, mint szokták.

A külföldi és magyar vásárlók megkülönböztetése a hétvégén szintén újra hiányhoz vezethetett egyes helyeken, ahogy mindenki, aki még tudta, televásárolta a tankját a 480 forintos benzinnel.

Egri Gábor szerint az is növeli az ellátási gondokat, hogy a Mol továbbra is értékest exportra üzemanyagot, ami érthető abból a szempontból, hogy a határon túl többet kap az áruért. Ha viszont csak a magyar kutak ellátására koncentrálna, akkor nem lenne üzemanyaghiány egy benzinkúton sem.

Semmi meglepő nem volt abban, hogy a kormány különadókat és költségvetési kiigazítást jelentett be, legfeljebb az meglepő, hogy ezen valaki meglepődik - így lehetne röviden összefoglalni azoknak a gazdasági elemzőknek a véleményét, akiket megkérdeztünk a kormány „extraprofit különadókkal” és az állami kiadáscsökkentésekkel kapcsolatos bejelentéseiről. A szakértők szerint két olyan területen, amelyeket a kormány meg akar adóztatni, tényleg keletkezett extra nyereség a háború és a nemzetközi gazdasági környezet hatására, más területeken viszont inkább régóta dédelgetett politikai terveit készítheti elő a kormány. Az extraprofit adók egy részét végül így is-úgy is a fogyasztók/állampolgárok fizetik majd ki, de annak sokkal nagyobb hatása lehet, hogy hol és hogyan fogja vissza a költéseit az állam. Ez pedig nehezebb is lehet, mint azt Nagy Mártonék gondolják.

Nincs itt semmi meglepő

A csütörtöki kormányinfón az új, ötödik Orbán-kormány újonc minisztere, a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy Márton debütált, kicsit részletesebben kifejtve azt, amit Orbán Viktor már a héten bejelentett: hogy a rezsicsökkentés és a honvédelmi fejlesztések finanszírozására a kormány újabb különadókat vezet be, amelyek bizonyos ágazatokban az elmúlt időben keletkezett „extraprofitot” adóztatják meg. Mint akkor írtuk, a kormány a következő területektől tervezné beszedni a következő összegeket:

• A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot szednének be, 250 milliárdot az extraprofit megadóztatásából, 50 milliárdot pedig a tranzakciós illeték kibővítéséből

• A biztosítóktól 50 milliárd forintot;

• Az energiaszektortól szintén 300 milliárd forintot;

• A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd forint;

• A telekommunikációs szektortól 40 milliárd forint;

• A légitársaságoktól 30 milliárd forintot;

• A gyógyszerforgalmazói szektor nagyobb szereplőitől 20 milliárd forintot vonnának el;

• 2023-tól pedig újra bevezetnék a reklámadót, amiből 15 milliárd forintot vár a kormány.

Ez összesen több mint 800 milliárd forint extra bevételt jelentene az extraprofitra lecsapó kormánynak, aminek legnagyobb része, 600 milliárd forint a bank- és energiaszektortól, legnagyobb részt a Mol-tól és az OTP-től jöhet majd. Nagy Márton hol alaposabban, hol kicsit sutábban minden szektornál megindokolta, hogy miért is keletkezik ott extraprofit, amit el lehet vonni. A sutább magyarázatok közé tartozik, hogy a járvány alatt többet neteztek és tévéztek az emberek, ami indokolja a telekom cégek és a médiatársaságok adóztatását. A leginkább megalapozott magyarázat pedig talán az energiaszektorra, főleg a Mol-ra kivetett adó, amit az indokol, hogy a háború kitörése és a szankciók miatt hordónként 35 dollárral olcsóbb a Mol által feldolgozott orosz kőolaj, mint a nemzetközi benchmark amerikai Brent.

Zsiday Viktor befektetési szakember szerint mindenki tudta (mi is írtunk róla részletesen), hogy a kormány a választások után nagy költségvetési kiigazításra kényszerül, mert a koronavírus-járvány alatt elszaladt a költségvetési hiány. Igaz, a hiányból nem csak a járvány miatti kiadásokat finanszírozta a kormány - és ahogy azt csinálta, az sem volt igazán okos vagy hatékony - a választások előtt is jól megszórta a választók fontosabb csoportjait pénzzel, a költségvetés kárára. Zsiday szerint számítani lehetett arra, hogy a kormány ezt a problémát úgy fogja megoldani, hogy előveszi azt a receptet, ami 2010 után politikai értelemben már nagyon bejött, és újra szektorális különadókat vezet majd be.

Ami a szakembert is meglepte, az az, hogy ezen a bejelentésen bárki meglepődött. Márpedig sokan meglepődhettek, legalábbis ez látszott a Mol és az OTP részvényárfolyamain, amelyek a bejelentés után esni kezdtek, sőt, az OTP árfolyama pénteken is esett, volt, hogy közel 5 százalékot, magával húzva az egész BUX indexet.

Extraprofit nincs, de kicsit azért van

Azt már 2010 után is agyonbeszélte a magyar közgazdász társadalom, hogy közgazdasági értelemben olyan, hogy extraprofit, nem létezik. Ami egy gazdasági egység bevételeiből a kiadásai után megmarad, az nyereség, és kész. Nincs igazán módszer, legalábbis egzakt közgazdasági módszer arra, hogy meghatározzuk, mi a „normál” profit és mi az „extra” profit. Legfeljebb azt lehet csinálni, hogy megnézzük, egyes ágazatokban mekkora az átlagos profitráta bizonyos időszakokban, és azt lehet mondani, hogy ami efölött van, az extra. Ez alapján viszont, ahogy ezt Molnár László, a GKI gazdaságkutató vezérigazgatója az RTL híradójának elmondta, a kiskereskedelemben vagy a biztosítói szektorban nem igazán keletkezett extrának mondható nyereség, így Nagy Márton érvelése itt kicsit sántít. A légitársaságok pedig nemhogy megszedték magukat, de állami támogatások nélkül mind tönkrementek volna a koronavírus-járvány alatt.

A megkérdezett szakértők szerint viszont az energia- és bankszektorban tényleg van most extrának tekinthető nyereség, amit leginkább a háborúnak és az inflációs helyzet miatt bevezetett gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetnek a cégek. A nekünk nyilatkozó elemzők szerint a Mol például két tényező miatt is nagyon sokat keres most. Az egyik az, amit Nagy Márton is említett, vagyis hogy az orosz uráli kőolaj, amit a Mol fel tud dolgozni, sokkal olcsóbb, mint a Brent, hordónként 35 dollárral, míg korábban pár dollár volt csak a kettő közti különbség. A másik az, hogy korábban sok ország vásárolt feldolgozott kőolajszármazékokat Oroszországból, például dízelt, az önkéntes korlátozások miatt azonban most sokkal kevesebb orosz finomított termék érkezik Európába. Ezek ára így nagyon megugrott, ezért a Mol finomítói most különösen nagy árréssel termelnek.

Mindezekkel együtt ha nem változik a helyzet az energiapiacon, a Mol a most bejelentett adóelvonáshoz képest év végéig jóval többet kereshet ezeken, ami tényleg extra a cég normális piaci (háború előtti) működéséhez képest. Persze nem tudni, hogy meddig marad fenn ez a helyzet. Ha tartósan, akkor ez azt is jelentheti, hogy a Mol-tól akár még többet is beszedhetne, vagy beszedhet a jövőben a kormány, ha ugyanazok miatt a tényezők miatt, amin a Mol keres, a befagyasztott energiaárak miatt az államnak továbbra is hatalmas veszteségei kerekednek.

A bankoknál kicsit más, nem ennyire egyértelmű a helyzet, de tény, hogy a bankszektor nyereségessége jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. Nagy Márton érvelése szerint ez annak köszönhető, hogy a jegybank az inflációval szembeni csatája részeként kamatot emelt, ami miatt emelkedtek a bankközi kamatok is. Argyelán József, a Bankmonitor elemzője szerint viszont a bankszektor nyereségessége nem kizárólag a kamatok miatt nőtt, jelentős hatása volt a hitelvolumenek növekedésének is, vagyis sokkal több embernek és cégnek adtak hitelt, amivel persze összességében többet kerestek. Nem az van tehát, hogy a bankok lényegesen többet keresnek egy-egy hitelen a megemelkedett kamatok miatt, hanem hogy több embernek adnak hitelt hasonló haszonnal, mint eddig.

A bankok azért a kamatemelésen is keresnek, a jegybanki betéteken keresztül. Az történik ugyanis - ahogy azt Móricz Dániel, a Hold alapkezelő befektetési igazgatója elmagyarázta - hogy a bankok nagyon sok pénzhez jutnak a betétesektől viszonylag olcsón, amire jelenleg átlagosan kevesebb, mint 1 százalékot fizetnek. A sok olcsó forrás miatt a bankok megpróbálnak agresszíven hitelezni, ami megmagyarázza a növekvő hitelvolumeneket is. Amit viszont nem tudnak kihelyezni, abból vagy állampapírt vesznek, vagy a jegybanknál helyezik egyhetes lekötött betétbe. Ennek a kamata viszont az elmúlt egy évben jelentősen megemelkedett, így a pénzt, amit a bankok eddig szinte ingyen szednek be, most közel 6,5 százalékon fialtatják az MNB-nél. Ez valóban jelentősen emeli a bankok nyereségességét, de azért hozzá kell tenni, hogy egyrészt már a betéti kamatok is idővel emelkedésnek indulnak, másrészt a sok olcsó forrást a bankok eddig is igyekeztek viszonylag olcsón kihelyezni, a hitelkamatok pedig az erős verseny miatt eddig nyomottak maradtak. A 300 milliárd forintos adó miatt viszont könnyen előfordulhat, hogy emelkedni fognak a hitelek költségei.

Argyelán József úgy látja, hogy különadók nélkül is kivonhatott volna pénzt a kormány a bankszektorból, ha akar, a legtöbbet ugyanis az államilag támogatott hiteleken, például a CSOK-hiteleken kerestek a bankok. Vagy ilyennek a zöld hitelek, amelyekre a bankszektor 0 százalékos költségen kapott forrást az MNB-től, de amit 2,5 százalékon adott az ügyfeleknek. Az ilyen támogatási rendszerek finomhangolásával, átgondolásával is hozzá lehetett volna nyúlni a banki nyereségekhez.

Hol fogják a pénzt?

És mi a helyzet a többi szektorral? Zsiday Viktor szerint sem lehet ezeknél ilyen extra nyereségről beszélni, a kiskereskedelemben, a telekom szektorban vagy a médiában inkább a kormány politikai motivációi érvényesülhetnek. A kisker szektorból a kormány már évek óta szeretné kiszorítani a multikat, változatosabbnál változatosabb sarcokat vezetett be, hogy elijessze ezeket a láncokat, hogy ezt a piacot is a kormányhoz közeli magyar érdekeltségek uralhassák, ebbe viszont eddig beletört Orbánék bicskája. Le viszont nem tettek erről a tervről, és a válságra fogható extra adóztatás jó alkalom lehet, hogy megint nekiveselkedjenek a szektor meghódításának.

A szakember szerint viszont az extraprofitos adónál sokkal érdekesebb Nagy Márton bejelentéseinek másik része, vagyis hogy a kormány úgy 1200 milliárd forintot akar spórolni saját magán. A kormány új minisztere a kormányinfón azt mondta, hogy a rezsivédelmi és honvédelmi alapok finanszírozását 40 százalékban az új adók bevételeiből, 60 százalékban viszont kiadáscsökkentésekből teremtenék meg. Ezekről Nagy annyit mondott, hogy csökkentik majd a minisztériumok költségvetését és visszafogják az állami beruházásokat. Itt viszont egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Nem tudni például, hogy milyen állami beruházásokon és pontosan mennyit spórolna a kormány. A paksi bővítést nemhogy halasztani vagy leállítani, de épp felpörgetni szeretné a kormány, Orbán Viktor rögtön a választások után a Liget projekt befejezéséről beszélt, az állami építéseknek pedig külön minisztere is lett Lázár János személyében.

Zsiday szerint az is kérdéses, hogy a minisztériumokon mennyit tud spórolni a kormány. Korábban már voltak kísérletek hasonlóra, Lázár János például nagy bürokrácia-csökkentési programért felelt még politikai pályája csúcsán, ami viszont nem igazán volt hatásos. Úgy látja, az ilyen kísérletek általában az egyes minisztériumok ellenállása miatt még a nagyon centralizált Orbán-kormányban is megakadnak. És az is kérdés, hogy ezen tényleg lehet-e annyit spórolni, amennyit Nagy Mártonék remélnek.

Ha viszont sikerül úgy végig vinni a bejelentett programokat, ahogy szeretnék, akkor annak Zsiday Viktor becslése szerint néhány tized százaléknál nem lesz nagyobb visszafogó hatása a GDP növekedésére, ahogy az inflációt sem növeli majd túlzottan. Persze az általunk megkérdezett szakértők szerint lesznek olyan intézkedések, amelyek növelni fogják az inflációt, leginkább azért, mert, bármennyire is elkerülné ezt a kormány, a cégek át fogják hárítani a költségeket a fogyasztókra.

A tranzakciós illeték növelését forrásaink szerint például egy az egyben az ügyfelek fizetik majd ki, ahogy a banki költségek emelésére is élhetnek eszközökkel a bankok, leginkább az inflációra fogva a dolgot és a hitelek kihelyezése is lassulhat. A légitársaságok várhatóan szintén beépítik majd a jegyek árába az „extraprofitjuk” után kivetett adót, ami kis mértékben, de szintén növeli majd az inflációt. Azt pedig egyelőre megjósolni sem lehet, hogy meddig lesz szükség hasonló lépésekre a költségvetési lyukak befoldozására, és hogy ha rosszabbra fordul a gazdasági helyzet, akkor mennyire viselik majd meg ezek vagy más különadók azokat a szektorokat, amelyekre azt kivetik, és ennek milyen hatása lehet.

Herlinda Bobadilla első ránézésre semmiben nem különbözik egy átlagos, hatvanas évei elején járó nagymamától, pedig a látszat csal: Herlinda a fiaival együtt Honduras egyik legveszedelmesebb drogcsempész hálózatát irányította. Egészen mostanáig, a Honduras-i rendőrség ugyanis egy kiadós lövöldözés után letartóztatta a keresztanyát.

Bobadilla és fiai, Tito és Juan Montes vezették a Montes-klánt, amely földön, vízen és levegőben, kisrepülőgépekkel, tengeralattjárókkal és egyéb kreatív módokon csempészték Mexikóba és az Egyesült Államokba a kolumbiai kokaint, a Karib-tenger partjairól irányítva a műveleteket.

A klánt még az 1980-as években alapította Pedró Garcia Montes, akinek remek összeköttetései voltak a kolumbiai Cali kartellel. Csakhogy Perdót 2004-ben két bérgyilkos agyonlőtte egy kolumbiai strandon, így a klán vezetése hivatalosan Alex Adán Montesre, Herlinda Bobadilla egyik fiára szállt. Alex tíz évig vitte a bizniszt, közben kétszer is letartóztatták, egyszer az emberei kimenekítették a háziőrizetből, megölve a rá vigyázó rendőröket, majd 2014-ben, ismét házi őrizetben, elvitte egy szívroham. A klán vezetését ezután Alex testvére, Noe vette át, őt viszont 2017-ben letartóztatták és éppen 37 éves büntetését tölti egy amerikai börtönben. Azóta a drogcsempész bandát két életben és szabadlábon maradt testvér, Tito, Juan Carlos Montes vezették, édesanyjuk egyre aktívabb részvételével.A hatóságok szerint Herlinda először csak kisegítette a fiait az ügyes-bajos dolgokkal, mára viszont velük egyenrangú vezetővé vált. Az amerikai kormány mindhármukért 5-5 millió dollár jutalmat ajánlott a nyomravezetőnek, ezután pedig hamar jöttek is a tippek, hogy merre érdemes keresni a drogcsempész családot Honduras északi hegyvidékén. A rendőrök először a levegőből felderítették a család rejtekhelyét, majd nagy erőkkel megszállták őket. A tűzharcban Tito Montes meghalt. A klánt viszont még mindig nem sikerült teljesen lefejezni, a 35 éves Juan Carlos Montes Bobadilla ugyanis még mindig szabadlábon van. (BBC)

A Telex.hu információi szerint Fürjes Balázs pár napja bejelentette a Budapesti Fejlesztési Központ, a fővárosi fejlesztéseket koordináló állami szerv az új kormányban a Miniszterelnökség alól Lázár János új, építésekért és beruházásokért felelős minisztériuma alá kerül.

Ez a portál forrásai szerint azt is jelentheti, hogy a BFK az eddigi formájában megszűnik, Lázár János ugyanis korábban többször beszélt arról, hogy a vidék fejlesztését sokkal fontosabbnak gondolja a fővárosénál. A cikk arra is emlékeztet, hogy Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere egy éve azt mondta, hogy Lázár János sosem szerette Budapestet. Ezen kívül a kormány úgy gondolhatja, hogy Budapest nélkül is meg tudta szerezni a kétharmados többséget, ezért nem prioritás a főváros fejlesztése.

A változás leginkább a BFK által belengetett nagy közlekedési fejlesztéseket érintheti majd, az olyan kormányzati presztízsberuházásokat, például a Liget-projektet vagy a várban zajló építkezéseket nem.Ahogy korábban írtuk, az új Orbán-kormányban legalább hét gazdasági területtel foglalkozó minisztérium is van, így a budapesti uniós fejlesztések furcsa konstrukcióban működhetnek majd: a projektek finanszírozása Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős minisztériumához tartozik majd, de a projektekről Lázár János dönthet.

Lázár János a portál megkeresésére később ígért választ, Fürjes Balázs pedig azt válaszolta, hogy neki és a kormánynak Budapest, a nemzet fővárosa mindig is szívügye volt és az is marad, a portált félretájékoztatták.

Egy török utasszállítót ért bombafenyegetés miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit hétfő délután - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.

Közleményük szerint egy török felségjelzésű Airbus utasszállító repülőgép bombafenyegetést kapott, ezért a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központ riasztotta a légvédelmi készültséget ellátó vadászgépeket.

A Lengyelország felől érkező gép Balassagyarmat térségében lépett be a magyar légtérbe. A géppár az utasszállítót a román országhatárig kísérte, majd visszatértek a kecskeméti repülőbázisra - jelezte a HM.

Hétfőn reggel még erősödött a forint árfolyama az euróhoz képest, délután viszont megfordult a trend, és a forint árfolyama meredeken esni kezdett:

egy euró ára pár óra alatt 385 forintról 390 forintig esett. Ezzel rövid idő alatt két hónapos mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest.

A Portfolio.hu cikke szerint a látványos gyengülés 15.20 körül indult, amikor a parlamentben Orbán Viktor éppen a beszédét tartotta az Országgyűlésben azután, hogy újra megválasztották miniszterelnöknek. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell föllépnie, beavatkozva a piaci működésbe.

"Óvatos, de határozott árszabályozó intézkedések lesznek, az eredmények szeptemberben látszani fognak, év végére pedig tartósan elviselhető állapotokat alakítunk ki addig is, amíg Brüsszel vissza nem talál a józan gazdaságpolitika ösvényére"- mondta a miniszterelnök. Erről a Reuters is beszámolt, amit sok nemzetközi befektető és kereskedő is láthatott, akik viszonylag érzékenyek szoktak lenni a piaci folyamatokba belenyúló szabályozásokra, és megijedhettek, ez magyarázhatja a forint hirtelen esését.

Hétfőtől lazít az EU az koronavírus miatt bevezetett, tömegközlekedésre vonatkozó maszkviselési javaslatán, ami után több országban lazítás jöhet. Az Európai Unió légi közlekedési biztonsági ügynöksége (EASA) is lazításokat jelentett be, így az EU legtöbb országába már maszk nélkül is el lehet repülni.

A 27 tagország közül Portugália, Ausztria, Ciprus, Észtország, Litvánia, Málta, Hollandia és Luxemburg várja el még mindig, hogy az oda utazók maszkot vegyenek föl a repülőn. Az uniós országok nagy része mellett már a Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba tartó gépeken sem lesz kötelező a maszkviselés. Az EU továbbra is azt ajánlja, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók viseljenek maszkot utazás közben, a pilótákat és a légi utaskísérőket pedig továbbra is arra kérik a hatóságok, hogy bíztassák az utasokat a maszkviselésre a felszállás előtt. (BBC)

Élete végéig lesz mivel menőznie a kocsmában annak a motorosnak, akinek sikerült megbirkóznia egy rátámadó krokodillal az ausztráliai Queenslandben. A 40-es éveiben járó férfi egy motoros túrán járt a barátaival az Adel's Grove parkban, amikor megálltak egy vízesésnél fürödni.

A férfit egyszer csak megragadta egy krokodil, ami valószínűleg a vízesés mögött halászhatot.Ekkor kezdődött a birkózás életre-halálra, a férfinak pedig sikerült kiszabadulnia, de csak azután, hogy a krokodil jó mélyen a karjába, a kezébe és a lábába harapott. Elmondása szerint a krokodil 2-3 méter hosszú lehetett, úgyhogy mázlija van, hogy még él. Társai ellátták a sebét, majd gyorsan segítséget hívtak, a férfit pedig nem sokkal később mentőhelikopterrel kórházba szállították. Az állapota stabil.

Ausztráliában kétféle krokodil él, a sósvízi- vagy bordás krokodil, és az édesvízi-, más néven Johnson- vagy ausztrál krokodil. A kettő közül a sósvízi krokodilok a nagyobbak és veszélyesebben, ezek 4-5 méteresre és 5 mázsásra is megnőhetnek és rendszeresen támadnak meg a vízparton mozgó lovakat, marhákat, és embereket is. Az ausztrál motoros szerencséjére az őt megtámadó krokodil az édesvízi fajba tartozott, ami 2-3 méteresre és 70-100 kilósra nő, alapvetően halakat eszik és csak akkor támad emberre, ha nagyon veszélyben érzi magát.

Ha úgy vesszük, a motorosnak nem szerencséje volt, hogy túlélte a birkózó meccsét, hanem peches volt, mert szakértők szerint a Johnson-krokodilok általában annyira veszélytelenek az emberre, hogy akár még úszni is lehet az ilyen krokodilok között, mert eszükbe sem jut, hogy embert egyenek. Ebben az esetben viszont a krokodil hirtelen megijedhetett a vízesésben pancsoló embertől, és úgy érezhette, nincs más választása, mint támadni. (Guardian)

Legmélyebb szomorúsággal jelentjük be, hogy elvesztettük a csodababánkat - így jelentette be Instatgam-oldalán Britney Spears, hogy elvetélt. A 40 éves popsztár egy hónapja jelentette be, hogy gyereket vár barátjától, a 28 éves fitneszmodell Sam Asgharitól, akivel már egy ideje családot akart alapítani.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Britney Spears (@britneyspears) által megosztott bejegyzés

Briteny Spears pár hónappal azután jelentette be, hogy gyereket vár, hogy kiszabadult apja több mint egy évtizedes gyámsága alól, mellyel az énekesnő mindennapi életét irányította. A határozatot megelőző bírósági meghallgatásokon Spears elmondta, hogy akarata ellenére fogamzásgátló tablettát kellett szednie.

Az énekes mostani posztjában azt írja, őt is és Asgharit is nagyon megrázza a baba elvesztése. Mint írja, lehet, hogy várniuk kellett volna a terhesség bejelentésével, de annyira izgatottak voltak a hírtől, hogy nem tudtak tovább várni. Britney azt is írja, hogy a szerelmük továbbra is nagyon erős, és tovább próbálkoznak majd, hogy bővítsék "ezt a gyönyörű családot". Britneynek korábbi kapcsolataiból van két kamaszkorú fia. (BBC)

10 embert agyonlőtt, hármat pedig súlyosan megsebesített egy fegyveres férfi szombaton az Egyesült Államokban, a New York állambeli Buffaloban. A 18 éves fehér férfi behajtott egy Tops Friendly Market nevű szupermarket parkolójába, a parkolóban lelőtt négy embert, majd az üzletben még kilenc embert, mielőtt megadta magát a rendőröknek.

A tettét pedig a sisakjára szerelt kamerával élőben közvetítette a leginkább videójáték streamelésre használt Twitch nevű oldalon. A hatóságok rasszista gyűlöletbűncselekményként kezelik az esetet, az áldozatok és sérültek közül 11-en feketék. A gyilkos szombaton a bíróságon tagadta bűnösségét.

A fegyveres, Payton Gendron 18 éves, a Buffalotól több mint 300 kilométerre keletre fekvő Conklinban lakik. Már elkezdte az élő közvetítését, amikor szombat délután behajtott a szupermarket parkolójába. Amikor megállt, csak annyit mondott, "meg kell csinálni", majd kiszállt, és egy puskával tüzet nyitott. A parkolóban már négy emberre rálőtt, közülük hárman életüket vesztették. Amikor belépett a boltba, a biztonsági őr, egy nyugalmazott buffaloi rendőrtiszt többször rálőtt, de Gendron golyóálló mellényt viselt, ami felfogta a lövéseket. Ezután végzett a biztonsági őrrel, majd folytatta az ámokfutását a boltba, amíg ki nem értek a rendőrök.

Gendron arra készült, hogy végez magával, legalábbis több tanú is látta, hogy a puskáját a torkának tartva lép ki a boltból. A rendőrök viszont lebeszélték az öngyilkosságról, a férfi eldobta a puskát, és letartóztatták. A hatóságok szerint legálisan vásárolta a mészárláshoz használt fegyvert, bár az abba használt tárat New York államban nem lehet árusítani.

This confirmed white supremacist specifically went to a low income Black neighborhood in Buffalo NY to carry out a mass shooting. These types of white supremacists are ALLOWED to sit online and plot these attacks and nothing is done to thwart this type of anti-Black terrorism. pic.twitter.com/jGmO32PyHB

— Tariq Nasheed

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Margarita Robles védelmi miniszter telefonját is feltörték a Pegasus kémprogrammal, ezt közölte hétfőn a spanyol kormány. A miniszterelnök telefonját 2021 májusában és júniusában, Roblest pedig 2021 júniusában hallgathatták le az izraeli szoftverrel. A spanyol kormány szerint mindkettőjük telefonjáról szereztek is meg adatokat azok, akik a programot alkalmazták, bár hogy ezek kik lehettek, egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy a támadás külföldről érkezhetett, hiszen a spanyol kormánynak engedélyt kellett volna adnia az országon belüli lehallgatásokhoz. A hétfői bejelentés szerint az esetet a legfelsőbb spanyol büntetőbíróság, az Audiencia National fogja vizsgálni.

A Pegasust nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, 2021 nyarán rengeteget lehetett arról olvasni, hogy ez a program hogyan férkőzik be észrevétlenül a megfigyeltek telefonjába, és teszi lehetővé, hogy a megfigyelő mindent lásson, amit a megfigyelt személy a képernyőjén néz, hallhasson, amit a telefon közelében beszél, és még a kameráját is bekapcsolhassa észrevétlenül. A Pegasus elvileg terroristák és szervezett bűnözők megfigyelésére fejlesztették, de ez nem gátolta meg a felhasználókat, hogy politikusok, újságírók, üzletemberek életét figyeljék meg vele.

Magyarországon legutóbb Szilas Cecília volt pekingi nagykövetről derült ki, hogy a telefonszámát is a Pegasus kémszoftver célpontjául választották ki. De az elmúlt hetekben az is napvilágot látott, hogy Didier Reynerds uniós igazságügyi biztost és Boris Johnson brit miniszterelnök közvetlen kollégáit is le akarták hallgatni.

A programot gyártó NSO elvileg csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el és üzemeltetheti más kormányok részére a kémprogramot. Így tett például Spanyolországban is, nemrég ugyanis kiderült, hogy

a Pegasus programmal hallgattak le függetlenségpárti katalán politikusokat, köztük Pere Aragonèst, Katalónia autonóm közösség elnökét, vélhetően a madridi kormány megbízásából. A katalán politikusok és aktivisták telefonján a kanadai Citizens Lab kutatócsoport azonosította a kémprogramot, amely az egész Pegasus-botrány kirobbantásában is részt vett. Ez a lehallgatás szintén túlmutat azokon a célokon, amikre a Pegasus elvileg használható. Aragonès szerint ezért megsértették a jogait azzal, hogy politikai okokból kémkedtek utána, és a most lehallgatott Margarita Robles lemondását követelte. A spanyol kormány vizsgálatot ígért az ügyben. (Guardian)

Cristiano Ronaldo párja, Georgina Rodriguez ikreknek adott életet, az egyik újszülött viszont meghalt - ezt jelentették be a világsztár focista Instragram-oldalán.

"A legmélyebb szomorúsággal kell bejelentenünk, hogy a kisfiunk elhunyt. Ez a legnagyobb fájdalom, amit egy szülő átélhet."- írja a pár a bejegyzésben. Azt is írják, hogy csak a kislányuk születése ad most nekik valamennyi erőt és reményt ebben a pillanatban. A bejegyzésben megköszönik az orvosoknak és ápolóknak a szakértő segítséget, és azt írják, magányra van szükségük a tragédia feldolgozásához. "kisfiunk, te vagy a mi angyalunk. Mindig szeretni fogunk" - zárják a bejegyzést.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Cristiano Ronaldo (@cristiano) által megosztott bejegyzés

A Manchester United portugál sztárjának és spanyol modell barátnőjének 2017-ben született egy kislánya, korábbi kapcsolataiból pedig három gyermeke, két fia és egy lánya született. (Sky News)

Hosszú Facebook-bejegyzést tett közzé az ukrán fegyveres erők vezérkara, amelyben részletesen elemzik a háború állását. Eszerint már több jelét látják annak, hogy az orosz hadsereg hamarosan megkezdi az új keleti offenzíváját, amelynek részeként minden erejével Donyeck és Luhanszk régiók elfoglalására és a 2014-ben már elfoglalt területek megerősítésére koncentrálnak majd.

Elemzők szerint a nyugat-ukrajnai Lvivre kilőtt rakéták is azt jelzik, hogy közeleg az újabb orosz offenzíva, ez ugyanis a támadás előtti "felpuhítás" részét képezhette. Lvivben négy rakéta csapódott be, három katonai célpontokat, egy viszont egy autószervízt talált el, meggyilkolva 7 civilt.

Az ukrán vezérkar arról is ír a bejegyzésében, hogy Mauripolban még továbbra is harcolnak ukrán egységek, és hogy az orosz csapatok a megszállt területeken továbbra is a megsértik a nemzetközi jogi előírásokat azzal, hogy akadályozzák vagy gátolják a civilek evakuálását.

Úgy döntöttem, hogy nem fogok beülni a parlamentbe, mert meg kell védjem a hódmezővásárhelyi gyerekeket attól, hogy elvigye a Fidesz őket Ukrajnába katonának.

- ezt mondta az RTL Klub Híradójának adott interjújában Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltje. Ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy eddig a Fidesz hajtott végre minden olyat, amivel az ellenzéket vádolta: betelepítettek migránsokat, fizetőssé tették még a teszteket is az egészségügyben, a rezsicsökkentést pedig a Fidesz fogja megszüntetni, úgyhogy kezd aggódni, hogy a Fidesz akarja a fiait és más gyerekeket elvinni a háborúba.

A közel negyedórás interjúban Márki-Zay Péter azt mondta, hogy lényegében Gyurcsány és a háború miatt veszített az ellenzék. Gyurcsány Ferenc miatt azért, mert a kormánypropaganda vele riogatva el tudta bizonytalanítani a jobboldali szavazókat, és bár a kampánya sok jobboldalit meg tudott szólítani, Gyurcsány miatt nem tudták őket végül meggyőzni. A háború és az ellenzék háborús álláspontjáról terjesztett hazugságok pedig a korábban mért kis Fidesz előnyt óriásivá növelték.

Arról is beszélt, hogy azok az ellenzéki vezetők, akik nem álltak ki mögé a választás éjszakáján a színpadra, a kampány alatt is csak vegyesen álltak mögötte. Jakab Péterrel és Gyurcsány Ferenccel azóta sem beszélt. Mint mondta, jobb lett volna, ha a többi párt jobban teljesítette volna a kéréseit a kampány alatt, és ha többet kampányoltak volna együtt. No nem Gyurcsánnyal, akitől külön kérte, hogy külön kampányoljanak, de Jakabbal például szeretett volna együtt mutatkozni.

Márki-Zay azt mondta, nem tudja pontosan, kitől kellene bocsánatot kérnie, de most mindenkitől bocsánatot kér. Ami a jövőt illeti, úgy látja, hogy 2026-ig nem változnak majd azok a feltételek, amelyek most ellehetetlenítették az ellenzéki győzelmet, így például a Fidesz "halálcsillaga", az egész propagandagépezet ellen sem lehet mit tenni. Ennek ellenére pártot alapít és megerősíti a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, mert meg kell védeni azt az 1,8 millió szavazót, akik az ellenzékre voksoltak, az aktivistákat és a 27 ezer szavazatszámlálót és a jelölteket, akiket már most hátrányos megkülönböztetés ér a politikai aktivitásuk miatt.

Hogy ki kapja a mandátumát, annak eldöntését a többi pártra bízza.

Már csak napok vannak hátra a 2022-es országgyűlési választásokig, ezért Magyari Péterrel elemeztük a kampányt. Hétfőn élőben is követhették a beszélgetést, most konzerv formában, podcastként is közöljük.

Az adást, és a 444 többi podcastját meghallgathatod a Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston és az Amazon Audible szolgáltatás podcastoldalán, valamint a 444 Youtube csatornáján.

Joe Biden amerikai elnök beszédet tartott Varsóban, miután lengyel és ukrán politikusokkal, valamint ukrán menekültekkel találkozott. Nagyjából félórás beszédében párhuzamot volt az 1956-os budapesti forradalom és az azt követő, szovjet-ellenes felkelések, és a mai ukrajnai helyzet között, mondván, hogy a demokráciáért és szabadságért folytatott harc nem ért véget a vasfüggöny leomlásával

"Azt üzenem az ukrán népnek, hogy veletek vagyunk, pont"- mondta az amerikai elnök, aki szerint az ukránok bátor ellenállása a demokrácia, a szabadság és jogállam elveiért folytatott nagyobb harc része, ami összeköti a világ szabad népeit. Ezeket az elveket viszont mindig ostromolták a szabadság ellenségei, minden generációnak le kellett győznie a demokrácia morális ellenségeit.

"A Kijevben, Meritopolban és Harkivban dúló harcok egy régóta tartó küzdelem legújabb csatái. Magyarország 1956-ban, Lengyelország 1956-ban és aztán 1981-ben, Csehszlovákia 1968-ban.""Szovjet tankok nyomták el a demokratikus felkeléseket, de az ellenállás folytatódott, míg végül 1989-ben leomlott a Berlini fal, leomlottak a szovjet uralom falai, az emberek győzedelmeskedtek."- mondta az amerikai elnök, aki szerint viszont a demokráciáért folytatott küzdelemnek ezzel nem lett vége. Az elmúlt 30 évben az önkényuralom erői világszerte feltámadtak, amelyek megvetik a jogállamiságot, a demokráciát és magát az igazságot is.

"Oroszország ma megfojtotta a demokráciát, és máshol is ezt akarja tenni" -mondta az amerikai elnök, aki felháborítónak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin - akit korábban mészárosnak nevezett - Ukrajna nácimentesítésével probálja igazolni az ország lerohanását. "Ez egy cinikus hazugság, és ezt ő is tudja".

Biden az orosz népnek is üzent, már ha valahogy meg tudják hallani az üzenetét, utalva arra, mennyire szűri és cenzúrázza az orosz kormány az elérhető információt. "Én mindig is őszintén és közvetlenül beszéltem az orosz emberekhez. Had mondjam el nektek, ha eljut hozzátok az üzenet, hogy ti, az orosz emberek, nem vagytok az ellenségünk. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy ti ünneplitek ártatlan gyerekek és nagyszülők lemészárlását. Vagy hoyg elfogadjátok, hogy orosz bombák kórházakat, iskolákat, és az Isten szerelmére, szülőotthonokat rombolnak le. Vagy hogy a városokat körbeveszik, a civilek nem tudnak menekülni, nem jutnak ellátáshoz, hogy éhezéssel kényszerítsék megadásra az ukránokat. Hogy családok millióit kergetik el az otthonaikból. Ezek nem egy nagy nemzethez mérhető cselekedetek. Ez a háború nem méltó hozzátok, az orosz néphez."

Az amerikai elnök az európai népeknek és kormányoknak is üzent. Mint mondta, a szabadágért folytatott újabb küzdelem krisztálytisztává tett pár dolgot, például hogy Európának véget kell vetnie az orosz energiafüggőségnek, amiben az amerikaiak készek segíteni. Emellett véget kell vetni a Kremlből áradó korrupciónak, hogy esélyt adjanak az orosz népnek. A világ demokráciáinak pedig össze kell tartaniuk. Mint mondta, azzal az üzenettel jöttem ismét Európába, hogy a szabadságszerető nemzeteknek most kell elköteleződniük, hogy hosszútávon is együtt harcolnak, hogy összefognak és együttműködnek ma, holnap, és azután, éveken és évtizedeken keresztül.

"Nem lesz könnyű, lesznek áldozatok, de megéri, mert az önkényuralmat hajtó sötétség nem veheti föl a versenyt a szabadság lángjával, amely megvilágítja a szabad emberek lelkét szerte a világon."

Biden szerint ahogy a Berlini falat is le tudta rombolni az emberek akarata, úgy a mostani generációnak is az a dolga, hogy a szabadságért harcoljon. És ahogy az európai népek összefogásának köszönhetően nyílt ki a páneurópai piknik alatt a magyar-osztrák határ, ahogy Lengyelországban a Szolidaritás mozgalomban összefogtak az emberek, úgy mutatja most az ukránok bátor ellenállása, hogy sok ember ereje többet ér, mint egy diktátor akarata. Sose add fel a reményt, sose kételkedj, sose fáradj, sose bátortalanodj el és sose félj - idézte János Pál pápa szavaival beszédét az amerikai elnök.

Egy diktátor vágya, hogy újraépítsen egy birodalmat, sosem törheti le az emberek szabadságszeretetét. Ukrajna nem lehet győzelem Oroszország számára. És az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon. - zárta beszédét Joe Biden.

A Harkiv Ecopark egyik önkéntese a kisbuszában mentett ki nyolc kengurut a bombatámadásokat kapott állatkertből. A mentésről Olekszandr Feldman ukrán milliárdos, az Ecopark alapítója tett ki videót a Facebook oldalára. Ezen látszik, ahogy az önkéntes büszkén mutat a kocsija hátuljában, némileg megszeppenve utazó nyolc állatra. A kenguruk különböző fajokhoz tartoznak és kölykök is vannak köztük, a képek alapján viszont egészen jól viselték az utat.

A mentőakció tegnapelőtt történt, az állatok most önkénteseknél vannak, később pedig biztonságosabb városokba szállítják majd őket. Feldman szerint ez a nyolc állat most már biztonságban van, a park többi lakójának mentése folyamatosan zajlik.

A kelet-ukrajnai Harkivot ukrán források szerint folyamatosan lövik az orosz csapatok. A harkivi állatkert legalább egy gondozója meghalt az orosz támadások során, miközben az állatokat etette. A harcoknak a park több állata is áldozatul esett, szarvasok, nagymacskák, majmok pusztultak el a bombázások alatt. Olekszander Feldman a Facebookon viszont folyamatosan beszámol a sikeres mentésekről, például arról, hogy ezt a makákót is sikerült biztonságos helyre vinni a parkból, két társával együtt.

Több forrásból is olyan információk jelentek meg, hogy az orosz hadsereg lebombázhatta a mariupoli színházat, ahol több száz, egyes források szerint akár ezer civil is rejtőzhetett a harcok elől. A BBC-nek a város alpolgármestere, Serhij Orlov azt nyilatkozta, akár 1000-1200 civil is lehetett a színházban. Egyelőre még nem erősítették meg, hogy tényleg voltak civilek a lebombázott épületben, de a Bellingcat tényfeltáró oldal újságírója a Twitteren azt írta, hogy tegnap még több száz civil volt a színházban. Christo Grozev azt írja, ha kiderül, hogy tényleg civilekkel teli színházat bombáztak le az oroszok, az egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül.

A mariupoli önkormányzat Telegram csatornája szerint repülőgépről bombázták le a színházat. Egyelőre nem tudni, hány áldozattal járt a támadás, mert a környéket folyamatosan lövi az orosz tüzérség. Azt tudni lehet, hogy az épület középső részét szinte teljesen lerombolta a robbanás, az épületben lévő óvóhely bejáratát pedig ellepte a törmelék. Az ügyben Dmitro Kuleba ukrán külögymiiniszter is megszólalt, háborús bűncselekménynek nevezve az esetet.

Pavel Kirilenko, a donyecki regionális kormányzat vezetője a Facebook-on azt írja, az oroszok azt állítják, a színház a városban harcoló hírhedt Azov-ezred főhadiszállása volt, de ők is nagyon jól tudják, hogy csak civilek voltak az épületben. Kirilenko szerint a városi Neptunusz-uszodát is bombatámadás érte, itt is civilek rejtőztek. "Ez színtiszta terrorizmus" - írja Kirilenko a közösségi médiában.

Több európai autógyártó, így a Volkswagen és a BMW üzemeiben is megakasztja a termelést az ukrajnai háború, egy nagyon egyszerű, de alapvető alkatrészt ugyanis eddig leginkább Ukrajnából importáltak.

Az alkatrész, aminek hiánya most gondot okoz, egy egyszerű szalagozás, ami az autókban lévő közel 50 kilométernyi elektromos kábelt összetartja. Ukrajnában 40 gyár is foglalkozott ennek a nagyon olcsón előállítható alkatrésznek a gyártásával, az autógyártók innen szerezték be az európai gyártáshoz használt kábelkötegek egyötödét. Azután viszont, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, a hámok már nem jutnak el olyan biztosan az európai autógyárakba. Enélkül pedig, nem lehet folytatni a termelést.

Az autógyártók most igyekeznek máshonnan beszerezni a szükséges alkatrészeket, de ez nem olyan könnyű, mert bár a kábelköteg nem a legbonyolultabb alkatrész egy autóban, a VW vezérigazgatója például azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy a prémium autókhoz felhasznált hámok kifejezetten azokhoz készültek, így nem lehet egyik pillanatról a másikra áttérni egy másik beszállítóra. A legjobb az lenne, ha a kábelkötöző üzemeket Ukrajnából át tudnák költöztetni egy másik országba, de a háború ezt is megnehezíti. De nem csak az eszközök hiányoznának, a kábelköteget gyártása sok kézi munkát igényel, amire az ukrán munkásokat már jól betanították. Az autógyárak egyelőre mérlegelik, hogyan is tudják megoldani ezt a problémát.

Az Alekszej Navalnij ügyében eljáró orosz ügyész 13 év börtönbüntetést kért a bíróságtól az ellenzéki politikusnak egy szigorú büntetőkolónián - írja a Guardian. Putyin legnagyobb ellenzéki riválisát egy újabb csalási ügy miatt ítélnék 13 év börtönre és 1,2 millió rubel pénzbüntetésre.

A tárgyalást abban a Moszkva melletti börtönkolóniában tartották, ahol Navalnij éppen 2,5 éves börtönbüntetését tölti. Az ügyész viszont egy másik börtönbe küldené az újabb ügyben, ahol a Guardian szerint sokkal rosszabb körülmények és visszaeső bűnözők között lenne az ellenzéki politikus, akit az orosz titkosszolgálat korábban megpróbált megmérgezni.

"Nem dughatnak mindenkit börtönbe. Még akkor sem, ha 113 év börtönre ítél, nem ijeszt meg engem és az olyanokat, mint én."-mondta a tárgyaláson a fekete börtönuniformisba öltözött Navalnij. A tárgyaláson a sajtó nem lehetett jelen, videóközvetítésen nézhették az eseményeket, ami viszont beszámolók szerint meg-meg szakadt Navalnij beszéde közben. Az újabb vádpontokban március 22-én hoz döntést a bíróság.

Leonyid Volkov, Navalnij közeli munkatársa azt nyilatkozta a Guardian-nek, hogy az orosz kormány életfogytig börtönbe akarja zárni Putyin kihívóját. Navalnij nemrég Magyarországon járt szóvivője, Kira Jarmis szerint az, hogy Navalnij meddig lesz börtönben, attól függ, hogy Putyin meddig lesz hatalmon. Jarmis nemrég interjút adott a 444-nek, ez itt olvasható.

Videót tett közzé a közösségi médiában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról, ahogy az őt az ostromlott ukrán fővárosban meglátogató lengyel, cseh és szlovén miniszterelnökkel tárgyal. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczinsky miniszterelnök-helyettes és a kormányzó - a Fidesszel amúgy elég jó kapcsolatot ápoló - Jog és Igazságosság pártelnöke, Janez Jansa szlovén miniszterelnök és Petr Fiala cseh miniszterelnök vonattal utazott Lengyelországból az ukrán fővárosba, mert félő volt, hogy ha a lengyel kormány gépével utaznak, azt NATO provokációnak veszi az orosz hadsereg. Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter elismerte, hogy kockázatos volt a kormányfők útja, de a közös értékekért megérte.

A videó alapján Zelenszkij beszámolt a háború állásáról, az orosz hadsereg bombázásairól, az ukrán hadsereg állapotáról, és megköszönte kollégáinak a támogatást. Az ukrán elnök a látogatást a támogatás erős bizonyítékának nevezte.

Morawiecki korábban a Twitteren azt írta az útjukról: "A történelmet itt, a háború tépázta Kijevben írják. A szabadság itt harcol a zsarnokság világával szemben. Mindannyiunk jövője itt dől el. Az EU támogatja Ukrajnát, amely számíthat a barátai segítségére - ezt az üzenetet hoztuk ma Kijevbe."

Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt hívták-e kollégái és elvbarátai, a miniszterelnök szóvivője kedden csak annyit közölt, hogy Orbán tudott az útról.

Szerdán, Ukrajna Orosz megszállásának hetedik napján az egyik legfontosabb csatatér a dél-ukrajnai Herszon városa, amelyek saját állítása szerint az orosz hadsereg már el is foglalt, ukrán források szerint még nem teljesen. Úgy tűnik viszont, hogy az orosz csapatok már a 300 ezres kikötőváros belső területein vannak.

A Youtube-ra fölkerült szerdán egy "Herszon belváros" című videó, amelyet egy nő az ablakából készített. A felvételen a BBC szerint elég valószínű, hogy orosz gyalogos katonák látszanak, ahogy egy kereszteződésen áthaladnak. A háttérben fegyverek hangja hallatszik, és a katonák pedig fedezékről fedezékre mozognak. A videó végén pedig megjelenik egy tank. A BBC független forrásokból megerősítette, hogy a felvételen tényleg Herszon belvárosa látható.

Ha sikerül elfoglalni, akkor Herszon ez lenne az első nagyobb ukrán város, amelyet sikerül teljesen irányításuk alá vonni az orosz csapatoknak. A város stratégiai szempontból nagyon fontos, egyrészt fekete-tengeri kikötője, másrészt a Dnyeper folyó melletti elhelyezkedése, harmadrészt azért, mert Odessza és a 2014 óta orosz kézen lévő Krím-félsziget között van félúton. Innen az orosz csapatok nyugatra és észak felé, a Dnyeper mentén is tovább tudnak haladni, lényegében elvágva az ukrán hadsereg keleten harcoló csapatait a nyugatról érkező fegyverektől és utánpótlástól. (BBC)

Az adóhivatal azért tartott házkutatást az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában, mert a szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította, tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-t hétfőn.

Az adóhivatal szerint a nyomozás jelenleg rendelkezésére álló adataiból kiderült, hogy 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, azonban az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A közleményben a NAV kiemelte, hogy maga az Oltalom tudatta a közösségi médiában, hogy a NAV 246 millió forintot követel tőlük, legnagyobb részt járuléktartozás miatt. (Ezzel kapcsolatban mondta Iványi Gábor többször, hogy a magyar állam viszont már több mint 12 milliárd forinttal tartozik a szervezetnek, amiből törleszteni tudnák a tartozást.) Azonban az adóhivatal további tizennégy intézménynél - amelynek fenntartója szintén a Magyar Evangéliumi Testvérközösség - is megállapította, hogy a munkavállalóik után nem fizettek járulékot, sőt bevallást sem nyújtottak be.

A gyanú szerint csaknem 1300 alkalmazott után összességében hárommilliárd forint járulékot nem fizettek meg. A munkáltató szabályszegésével amellett, hogy veszélybe kerülhet az érintett munkavállalók egészségügyi ellátása, nem fogják megkapni a teljes nyugellátást, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulékot tőlük levonták.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményben azt is írja, hogy a hatályos jogszabályok alapján jár el, politikai kérdésekben nem foglal állást. A pénzügyi nyomozók a büntetőeljárásban előírt szabályokat maradéktalanul betartva vizsgálták a szervezetet. "A mai házkutatás során bizonyítékot gyűjtöttek, amelyet az egyesület által összehívott tömeg próbált megakadályozni" - írta az adóhivatal a hétfő délutáni tüntetésről, amit amúgy nem Iványi Gáborék szerveztek.

Varga Judit igazságügyi miniszter a szerdai kormányinfón reagált az Európai Bíróság döntésére, vagyis hogy jogszerűen fogadták el a feltételességi mechanizmust, ami alapján jogállamisági gondok esetén el lehet vonni támogatási pénzeket a kormányoktól, például a lengyel és a magyar kormánytól

Varga rövid beszédében annyiszor használta a gyermekvédelmi törvény kifejezést, amennyiszer csak tudta, azt az üzenetet igyekezett ugyanis sulykolni, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt támadja Brüsszel Magyarországot. A miniszter szerint a bíróság politikai döntést hozott a gyermekvédelmi döntés miatt, ezzel pedig politikai szereplővé vált.

Varga szerint négy éve is hasonló volt a helyzet, akkor a migráció kérdésében volt vita az EU és a kormány között, most pedig az "LMBT-propagandával" és a gyerekek szexuális felvilágosításával kapcsolatban. 2018-ban népszavazás és választás döntötte el a vitát a miniszter értelmezése szerint, és ez most is így lesz, mert, mint mondta, a magyar emberek döntését Brüsszelnek is tiszteletben kell tartania.

Zárszóként elmondta összefoglalva az üzenetét, hogy mindenki megértse: a gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság. Ez volt az egyetlen mondat, amelyben a jogállamiság szót kiejtette, ez előtt egy szóval sem utalt arra, hogy miről is szól valójában az Európai Bíróság döntése. Utána pedig elviharzott, kérdéseket a jelenlévő újságírók nem tehettek föl.

Radikális új módszerrel oldaná meg egy svéd startup egy svéd kisváros, Södertälje feltehetően legnagyobb elképzelhető problémáját: azt, hogy az emberek eldobálják a cigicsikkeket az utcán. Ez a radikális megoldás pedig az, hogy emberek helyett varjakat fizetnek meg a cigicsikkek összegyűjtésére.

A Corvid Cleaning nevű cég kifejlesztett egy gépet, ami egy kis adag ételt ad a varjaknak, ha azok beledobnak egy cigicsikket. Hogy pontosan hogyan működik a rendszer, vagyis hogy honnan tanulják meg a varjak, hogy a kaja-automata cigicsikkel és csak cigicsikkel működik, vagyis ha egy kavicsot vagy egy papírgalacsint vagy akármi mást dobnak bele, az nem oké, az sajnos nem derül ki a Guardian a témát feldolgozó cikkéből. Az viszont igen, hogy a csikkszedegetésre nem kell külön kiképezni varjakat, vagyis

a városban vadon élő varjak valahogy maguktól rájönnek, hogy van ilyen lehetőség, és aztán megtanítják egymást.

A varjak rettenetesen okosak, az intelligencia szintjük a főemlősökével vetekszik. A varjak legokosabbika, az új-kaledóniai varjú például eszközöket is tud használni, sőt készíteni is, a problémamegoldó képessége pedig egyes kutatások szerint egy hét éves gyerekével vetekszenek.

De miért jó Södertälje városának, ha a varjakat megtanítják csikkeket szedni? Mert olcsóbban csinálják, mint az emberek. Egyes kutatások szerint évente egymilliárd csikket dobálnak el a svéd utcákon, amiket csikkenként 8o öre (svéd váltópénz) és 2 korona, vagyis 27 és 60 forint közötti összegbe kerül összeszedni. Ha azt emberek csinálják. Ez a kisvárosnak évente 20 millió koronába kerül. A varjak viszont csikkenként 20 örének megfelelő jutalomfalatért elvégzik a piszkos munkát. Ez 75 százalékos költségmegtakarítást jelentene. Egyelőre viszont még csak tesztelik, hogy tényleg működne-e a rendszer, és hogy például nem okoz-e valamilyen egészségügyi problémát a madaraknak, ha egész nap csikkeket szedegetnek a csőrükkel.

Marine Le Pen francia szélsőjobboldali politikus és elnökjelölt nagy bajban volt, mert egy bank sem akarta finanszírozni a kampányát. Végül egy bank a segítségére sietett, a francia RTL értesülései szerint Magyarországról.

Le Pen Nemzeti Tömörülés pártjának valahonnan lett 10,6 millió eurója, vagyis 3,7 milliárd forintnak megfelelő pénze a kampányolásra. A párt azt elismerte, hogy banki kölcsönből van a pénz, de nem árulták el, hogy melyik bank volt a hitelező. Azt sem árulták el az RTL kérdésére, hogy tényleg Magyarországról jött-e a pénzügyi mentőöv, és Orbán Viktor segített-e a hitelhez jutniuk. Egy névtelenséget kérő forrásra hivatkozva a francia tévé weboldala azt írja, hogy volt egy közvetítő, aki segített a hitel intézésében, de ő nem politikus.

Marine Le Pen tavaly október végén járt Budapesten, Havasi Bertalan akkor azt mondta, hogy az erős nemzetállamokra épülő Európai Unió koncepciójáról és jövőjéről, a migrációs válságról és hasonlókról tárgyalnak majd Orbán Viktorral. Múlt héten pedig Madridban találkozott Orbán és Le Pen, ahová mindketten a szélsőjobboldali spanyol párt, a Vox elnöke, Santiago Abascal meghívására érkeztek. (Hvg/Rtl.fr)

A szervezők szerint eddig 232 embernek lett pozitív a koronavírus tesztje, akik a téli olimpiára érkeztek Pekingbe, ezekből 136-ot a repülőtéren állapítottak meg, 96-ot pedig a lezárt zónában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az emelkedő koronavírusos esetszámok ellenére nem készít vészforgatókönyvet a pekingi téli játékokra.

"Nem határozunk meg küszöbértékeket. Nem konkrét számokban gondolkodunk, hanem abban, hogy mennyire függenek össze a pozitív esetek a buborékon belül" - jelentette ki Brian McCloskey, a NOB orvosi bizottságának vezetője, hozzátéve, hogy az akkreditált személyek számára létrehozott buborékban eddig nem akadtak egymással összefüggő esetek.

McCloskey szerint a fertőzöttek többsége nem panaszkodik tünetekre, 11-en azonban kórházba kerültek, de az ő állapotuk sem súlyos. "Ha mindenki megérkezik, várhatóan csökkennek majd a számok. Aki tartja magát az előírásokhoz, minimális eséllyel adhat pozitív tesztet" - közölte a NOB-szakértő.

Az olimpia alatt mindennap PCR-teszt vár a résztvevőkre, a fertőzötteket pedig egy erre a célra elkülönített hotelben szállásolják el, ahonnan tíz nap után jöhetnek csak ki, vagy ha annál hamarabb két negatív tesztet szolgáltatnak. (MTI)

Ahogy azt valószínűleg mindenki látta, aki az elmúlt héten Budapest utcáin vagy az interneten, a Fideszhez nagyon közeli Civil Összefogás Fórum az Austin Powers filmből vett "viccel" és képekkel kampányol Márki-Zay Péter ellen. Már amikor korábban írtunk erről a kampányról, fölmerült a kérdés, hogy az állami pénzzel bőven támogatott CÖF és a hozzá tartozó Kövess Minket 2022 Kft. vajon fizetett-e az Auustin Powers filmek jogait birtokló Warner Bros. filmstúdiónak, hogy használhassa a képet a politikai kampányában.

Úgy tűnik, hogy nem fizetett, mert a Youtube elkezdte letiltani a videót, a Warner Bros. szerzői jogi követeléseire hivatkozva. Minderről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írt a Facebook oldalán. A képviselő szerint egyes kisebb oldalakon még mindig elérhető a miniferis videó, de "Ezer milliárdokat lopnak, de sóherek fizetni pár milliót a film jogaiért" - fűzi posztjához kommentárként Hadházy.