Egész nyáron fenyeget az üzemanyaghiány, amin a hatósági ár sem segít

Miután a kormány a múlt héten kitalálta, hogy a magyar és külföldi autósoknak más áron kell adni az üzemanyagot, újra gondokról lehet hallani a benzinkutakon: az új szabályok és az azok körüli kérdések miatt kétségbe esett benzinkutasokat, kiakadt autósokat, kifogyott és átmenetileg bezárt kutakat találni országszerte. Az új szabályok a benzinkutasok szerint konkrétan betarthatatlanok, bár szakértők szerint azok nélkül még súlyosabb üzemanyaghiánnyal kellene szembenézni Magyarországon.

Az pedig jogi és közgazdasági szempontból is kérdéses, hogy mennyi ideig tudja a kormány fenntartani a hatósági árak védelmére kitalált, toldozott-foldozott rendszert.

Betarthatatlan szabály

Ahogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette, a kormány új rendszert talált ki arra, hogyan is kellene fizetni az üzemanyagért a magyar töltőállomásokon: a Magyarországon kiállított forgalmi engedélyt felmutató autósoknak a 480 forintos literenkénti hatósági áron, mindenki másnak a piaci, 717 forint körül járó áron kell adni az üzemanyagot. A rendszernek úgy kellene működnie, hogy az autós a tankolás közben a piaci árat látja, majd amikor fizetésnél hitelt érdemlően, forgalmi engedélye felmutatásával igazolja, hogy magyar autója van, akkor a kasszás már a hatósági árra állítja ki a számlát. Ezzel akarja a kormány elejét venni annak, hogy a Magyarországon áthaladó, vagy ide kifejezetten csak a benzinturizmus kedvéért, tankolni beugró külföldiek eltankolják az összes üzemanyagot a magyar autósok elől.

Az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, három nap múlva pedig már alkalmaznia kellene a benzinkutaknak. Csakhogy a benzinkutasok szerint a rendelet konkrétan értelmezhetetlen és betarthatatlan, legalábbis ezt írta Orbán Viktornak címzett pénteki levelében a Független Benzinkutak Szövetsége. A szervezet szerint több baj is van a rendelettel:

• Abban egyrészt kodifikációs hibák vannak;

• A szabály alapján a külföldi autósoknak a nagy teljesítményű töltőoszlopokról kellene tankolnia, ami gyakorlatilag lehetetlen, mert annak a töltőpisztolya nem fér be a személyautókba;

• 3 nap egyszerűen nem elég arra, hogy a benzinkutak át tudják állítani a NAV-hoz bekötött kasszáikat úgy, hogy meg tudjon felelni a rendeletnek;

• A kutasok attól tartanak, hogy a - teljesen jogosan - magukat diszkriminálva érző uniós állampolgárok perek százait zúdítják majd a benzinkutas cégek nyakába;

• Ha pedig jogi útra nem is terelődnek az új fizetési rendszer miatti konfliktusok, verbális és fizikai erőszakig igen, ahogy több benzinkútról már lehetett ilyen eseteket hallani, ami miatt idővel senki nem akar majd a benzinkutakban dolgozni.

A Mol hamar elkezdte felkészíteni a franchise benzinkútjait arra, hogyan kell majd működtetni az új rendszert, de még a Mol hálózatának sok kútján is problémákat okoz azt alkalmazni. Nemhogy a kisebb benzinkutakon, amelyeknek hathatós segítség nélkül, de az állami ellenőrzés és büntetés fenyegetése mellett kell megpróbálniuk átállni.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke a 444-nek elmondta, hogy a jelenleg gyakorlatilag egy kézikönyv kellene minden egyes benzinkútra, ami alapján az ott dolgozók navigálni tudják a kormány által kitalált rendszert, ami persze rettenetesen lassítja a kiszolgálást, jogosan irritálva az ügyfeleket. Ráadásul hitelt érdemlően akkor lehetnek igazolni, hogy kinek jár a hatósági áras benzin, ha számlát állít ki az eladó, a sima nyugta nem jó, mert, ahogy egri fogalmaz, az nem meriti ki a hathatós meggyöződést a jogosultságról, mindez pedig még inkább lassít mindent. Érdekes mellékjelensége a bevezetett új rendszernek, hogy Mosonmagyaróvár környékén már elkezdték lopni a magyar rendszámtáblákat.

A benzinkutasok egyelőre várnak és nagyon reménykednek, hogy a miniszterelnök vagy a kormányból valaki válaszra méltatja a levelüket, és nagyon el vannak keseredve a helyzet miatt. Egri még elmondta, hogy a benzinárstop miatt már az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert a szövetség szerint a kormány nem kompenzálja kellőképpen a kutasokat a költségeikért, egyes cégek pedig már az Strasbourgban, az Európai Bíróságon is beadtak kereseteket a kormánnyal szemben.

A benzinhiány nyara

Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője szerint bár a rendelettel tényleg sok gond van, az pedig tényleg kérdéses, hogy az uniós jogrendszerben egyáltalán lehetséges-e egy ilyen diszkriminatív rendszert bevezetni, az tény, hogy az átutazó forgalom a nyáron enélkül elég nagy nyomást helyezne a magyar üzemanyag-készletekre. A nyár amúgy is csúcsszezon az üzemanyag fogyasztásban, egyrészt azért, mert ilyenkor a mezőgazdasági munkákhoz is sok üzemanyag kell ilyenkor, másrészt mert sok magyar utazik nyáron, harmadrészt pedig mert ilyenkor mennek haza Nyugat-Európából a szerb, török, román, bolgár vendégmunkások Magyarországon keresztül. A hatósági ár bevezetésével pedig komoly kockázata van annak, hogy az átutazók, ha csak tényleg ki nem fogy a magyar határ előtt a tank, inkább a 480 forintos benzint akarnák megvenni, akár kétszer is teletöltve a tankot, mielőtt újra elhagyják a rezsicsökkentett tankolás hazáját. Ez, a határon átjáró benzinturistákkal kiegészülve pedig nagyon megcsappantaná az amúgy is szűk magyar üzemanyag készleteket.

A készletek pedig szűkösek. Egész Európában, sőt, világszerte azok, aminek Pletser szerint több oka is van, az orosz-ukrán háborún kívül. A koronavírus-járvány alatt nagyjából napi 3 millió hordónyi finomítói kapacitás esett ki globálisan, részben az alacsony kereslet okozta gazdasági gondok, részben a túl költségesnek ítélt, de kötelezően előírt környezetvédelmi, zöldítő beruházások miatt. Ezen kívül, szintén a járvány miatt világszerte komoly fejlesztések csúsztak több olajkitermelő országban, ami miatt most szintén kevesebb az elérhető üzemanyag. És erre jön rá az, hogy az Ukrajna megszállása miatt Oroszországra kivetett szankciók miatt nagyon visszaesett az üzemanyagok, különösen a dízel és a fűtőgáz Európa felé történő exportja.

Azt pedig egyelőre nem tudni, hogy az orosz olaj európai embargója milyen hatással lesz az olajárakra és készletekre. Pletser úgy látja, az orosz és európai fél reakcióit már nem igazán lehet előre jelezni, mert mindkét félből irracionális viselkedést vált ki a konfliktus. Ahogy az is irracionális volt, hogy miközben a szankciók miatt szenved az orosz gazdaság, az orosz kormány leállította a gázszállítást Lengyelország és Bulgária felé. Így kérdés az is, hogy a Barátság kőolajvezetéken meddig érkezik még nyers, feldolgozásra váró uráli olaj Magyarországra, annak ellenére is akár, hogy a magyar kormány kibulizta magának az EU-ban, hogy ne kelljen bevezetnie egyelőre az olajembargót.

Mindezek miatt a tényezők miatt a nyáron, különösen július-augusztusban Európa-szerte tartanak az üzemanyaghiánytól, sőt, Pletser Tamás szerint több nyugati országban is gondolkodnak azon, hogy valamilyen módon be kellene az államoknak avatkoznia az üzemanyagok piacán.Általában nem a magyar, hatósági áras ötlet, inkább az merült föl, hogy bizonyos csoportoknak ideiglenesen korlátozni kellene a fogyasztását, mondjuk a személyautókra fejadag rendszert bevezetni.

Magyarországon a hatósági ár miatt a helyzet még egy kicsit rosszabb, nálunk már márciusban lehetett tapasztalni az üzemanyaghiány jeleit. Ahogy akkor írtuk, ez leginkább azért alakult ki, mert a hatósági nagykerár bevezetésével a nagykerekedők lényegében kivonultak a magyar piacról, a Mol-t leszámítva. A magyar olajcég, amely normális esetben a magyar kereslet úgy 70 százalékát adja el a kiskereskedőknek, viszont nehézkesen tudta lefedni a piac több, mint 90 százalékát. Nem is azért, mert nem volt elég üzemanyaga, hanem mert a logisztikai rendszere nem volt felkészülve erre. Ez mind a mai napig probléma, Egri Gábor szerint a Mol a független benzinkutak rendeléseinek úgy 66 százalékát tudja teljesíteni, vagyis ha egy kút rendel 100 liter benzint, 66 litert kap.

Mára már nem csak logisztikai gondok vannak. Pletser Tamás szerint karbantartási munkák miatt ideiglenesen leállt a Mol szlovákiai finomítója, a százhalombattai finomító pedig egyedül nem tudja ellátni a magyar keresletet. Azoknak a cégeknek is gondjai vannak, amelyek nem a Mol-tól veszik az üzemanyagot. Holoda Attila energia szakértő például úgy tudja, az OMV Ausztriából, a Dunán uszályokkal hozza a kútjaiba a benzint, de mivel most alacsony a Duna vízállása, a tankereket nem lehet annyira megtölteni, mint szokták.

A külföldi és magyar vásárlók megkülönböztetése a hétvégén szintén újra hiányhoz vezethetett egyes helyeken, ahogy mindenki, aki még tudta, televásárolta a tankját a 480 forintos benzinnel.

Egri Gábor szerint az is növeli az ellátási gondokat, hogy a Mol továbbra is értékest exportra üzemanyagot, ami érthető abból a szempontból, hogy a határon túl többet kap az áruért. Ha viszont csak a magyar kutak ellátására koncentrálna, akkor nem lenne üzemanyaghiány egy benzinkúton sem.