A magyar kormány ismét keresztbe tehet a norvég alapról szóló megállapodásnak

Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland és Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.

AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek és speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval. Cserébe, hogy ennek előnyét kiélvezhetik, elég sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett uniós tagállamokat, különböző pénzalapokon keresztül. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.

A pénzalapok közül Magyarországon a norvég civil alap talán a legismertebb, mert ennek ment neki az Orbán-kormány nekifutásból, páros lábbal még 2014-ben. Mint arra talán sokan emlékeznek, a kormány nevében az akkor még politikai ereje teljében lévő, a kormányzásba most visszatalált Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, kezdetben az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Lázárék akkor azt mondták, hogy a kijelölt civilek egyrészt nem kezelik jól a pénzt, másrészt azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez), és követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra. Minderről érdemes elolvasni Plankó Gergő cikkét.

A magyar kormány azóta sem adta föl, és ahelyett, hogy engedne, és lemondana a civil alap kontrolljáról, inkább a betartás stratégiáját választotta: tavaly novemberben például megvétózta, hogy az EGT országok tanácsülésének végén elfogadják a közös nyilatkozatot. Ezt aztán idén május végén még egyszer eljátszotta. Ezzel pedig sikerült elérni azt a kívánt hatást, hogy a Népszava cikke szerint brüsszeli diplomaták most már eléggé tartanak attól, hogy Orbán diplomatái azt is megakadályozzák majd, hogy a most következő tárgyalásokon sikerüljön megállapodni az újabb támogatásokról. Ezzel minden, a pénzre jogosult országot magával rántana a magyar kormány, de ez nem lenne igazán karakteridegen, ilyenfajta diplomácia trollkodásra már az elmúlt hetekben is volt példa.