444.hu

A MaristPoll amerikai közvélemény kutató cég legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy miként viszonyulnak különböző társadalmi csoportok a fegyvertartás kérdéséhez. Bár kialakulóban van egy általános fegyverellenes tendencia, a Republikánus párt támogatóinak többsége nem támogatja a fegyvertartással kapcsolatos szigorítások bevezetését.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a fegyveres támadások okozta halálesetek száma az Egyesült Államokban. Iskolai lövöldözésekről, vallásos és politikai indíttatású gyilkosságokról is rendszeresen lehet olvasni a hírekben. A PEW Research adatai alapján 2020-ban rekordszámú 19384 ember vesztette életét golyó által, 6,2 minden 100,000 emberből. Ez 75 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest.

A MaristPoll mostani kutatása megpróbálta leegyszerűsíteni az egyébként komplex vitát. Arról kérdezték a részvevőket, hogy a fegyvertartáshoz való jogot, vagy a fegyveres erőszak elleni harcot tartják fontosabbnak.

A teljes adathalmazt nézve 59 százalék priorizálja a fegyveres erőszak elleni harcot és ez a tendencia érvényesül a társadalmi törésvonalak mentén is. Ennek ellenére, a Republikánusok közel 70 százaléka szerint a fegyvertartás a fontosabb. Rajtuk kívül három társadalmi csoport húz a fegyvertartáshoz való jog felé; a fehér, egyetemi végzettséggel nem rendelkezők, a vidéki lakosság, és a fegyvertartók. Azonban az eltérés még a fegyvertartók között sem volt olyan jelentős mint a Republikánus párt szimpatizánsai körében. (Via The Washington Post)

A pszichedelikus drogok orvosi használata egyre jobban terjed a vállalati szektorban. A cégvezetők hallucinogén szerekel kezelnék az alkalmazottak mentális betegségeit. Világszerte számos klinikán alkalmazzák a ketamint és a varázsgombák hatóanyagát, de már sok vállalatvezető is támogatja a pszichedelikumok használatát céges csapatépítés céljából.

A profitorientált szektorban prioritást élvez a dolgozók teljesítménye, ezért úgy gondolják, hogy a hallucinogén szerek alkalmazása áttörést jelenthet a dolgozók mentális betegségeinek kezelésére. Ennek érdekében többen céges juttatásokkal biztosítanák a szereket dolgozóiknak. A Dr. Brunner’s szappangyártó cég már februárban bevezette a ketamin-terápiát a cég egészségügyi biztosítási csomagjába.

Ennél is népszerűbbek a pszichedelikus csapatépítő programok. A Field Trip Amsterdam gombázós hétvégéket szervez a vállalati szektor különböző rétegeinek. Programjaik között szerepel a csoportos trippeléstől kezdve a magányos, vezetői pozíciók betöltését segítő gombaterápia-csomag, ami a leírás szerint „felfokozott eszméletességet” kínál vállalati vezetőknek.

Persze, ahogyan az irodai ivászat, a trippelés sem kötelező. Többen úgy gondolják, hogy kifejezetten kontraproduktív hatása lehet a vállalati szféra alkalmazottaira, akik hallucinálás közben a realitás mellett az általuk betöltött szerepet vagy a kapitalizmus létjogosultságát is megkérdőjelezhetik. Keith Ferrazzi vállalati coach elmondása alapján volt már arra is példa, hogy a pszichedelikus csapatépítőt követően a felsővezetők azonnal felmondtak.

Több pszichedelikus drogról már bebizonyították, hogy klinikailag alkalmazhatóak a mentális betegségek kezelésére. Ketamint Amerikában és Európa-szerte alkalmaznak depressziós betegeknél. Amszterdamban (és nemsokára már Oregonban is) legális a varázsgombák hatóanyaga, a pszilocibin, amivel a depresszió mellett gyógyszerfüggőséget, szorongást és erős hangulatingadozásokat kezelnek.

2019-ben az Amerikai Gyógyszerfelügyelet (FDA) „terápiás áttörés” státuszba helyezte a pszilocibin használatát, ezzel engedélyezve a gyógyszer alkalmazását súlyos betegségek esetén. A szervezet hamarosan dönt az ecstasy néven ismert pszichedelikum, az MDMA használatáról is a poszttraumás stresszel (PTSD) küzdő betegeknél. (Via The Economist)

Podcastszolgáltatót vált a 444. Eddig egy Podbean nevű platformon voltunk, mostantól viszont egy Omny Studio nevű eszközt fogunk használni. Jó esetben ebből a változásból a hallgatók most semmit sem vesznek majd észre, mindenki pont ugyanott és ugyanúgy hallgathatja majd a vasárnapi Borízű hangot, mint eddig. Aki a 444-en, cikkbe ágyazott lejátszóban hallgatott, az ott, aki Spotifyon, Apple podcaston vagy más platformon az ott.

Három oka van, hogy mégis külön írunk a váltásról.

Az egyik, hogy bár nagyon reméljük, hogy jól megy a költöztetés a háttérben, és senki nem vesz észre semmit, lehet, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Ha a következő napokban bármi szokatlant tapasztalsz a 444 podcastok körül, nem éred el a régi vagy új adásokat, akkor kérjük írj az [email protected] emailre, hogy kiderítsük mi történt.

A második ok, hogy egy apróbb változás mégiscsak lesz mindjárt az elején: a Lakmusz műsorai (amiből hamarosan jön a következő) mostantól a 444-től függetlenül, külön csatornán érhetőek majd el az Omny oldalán és a nagy podcast platformokon. Ha nem akarsz lemaradni a Lakmusz podcast adásairól, akkor most iratkozz fel rájuk!

A harmadik (és a platformváltás magyarázata is egyben), hogy fejleszteni szeretnénk a podcastjainkat, új műsorokkal és szolgáltatásokkal jelentkezni (köztük kifejezetten Kör tagoknak szóló ajánlatokkal) a következő hetekben, hónapokban. Azt reméljük, hogy az új platform megfelelő technikai hátteret nyújt majd a növekedéshez.

• Az alábbi szöveg Uj Péter főszerkesztő heti hírlevelében jelent meg (a 94.-ben), amit előfizetőink kapnak minden szerda éjjel, esetleg csütörtök hajnalban. Ha szeretnéd te is minden héten olvasni Uj Péter friss írásait, akkor fizess elő a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagra itt, és már jövő héttől küldjük őket neked, egy sor más előny mellett. Az eheti írásnak a pár napja meghalt Moldova Györgyről szóló részét most szabadon olvasható formában közöljük, de ha szeretnéd tudni, miről szólnak majd a választás utáni Szerdák, akkor fizess elő itt!

94.1. Mandarin, a vagány

94.1.1. Nagyon sokszor szerepeltek már a sorai ebben a hírlevélben is. Az újságírói pályán töltött 32 évem alatt pedig annyiszor, de annyiszor idéztem.

Persze, ebben sincs semmi rendkívüli, hiszen az egyik leggyakrabban idézett magyar író (volt), akinek a mondatai, poénjai, történetei nemcsak újságokban és könyvekben kerültek elő újra meg újra, de ami talán fontosabb: kocsmapultoknál, kártyaasztaloknál, padokon a parkban, buszon, villamoson, névnapi köszöntőn, brigádgyűlésen, pártkongresszuson. Kábé mindenhol. Eleve aforizmákat és anekdotákat írt, nem csoda, hogy aforizmák és anekdoták zászlóaljai maradtak utána.

Ahhoz képest, hogy Moldova György mennyire jelen van Magyarország (a már alig-alig létező nemzeti kultúra) minden rétegében, elég meglepő, hogy milyen tétován búcsúztatgatja a sajtó. Pedig kiérdemesült drogdílerek, tisztességben megőszült prostituáltak, családi körben méltán népszerű táncdalénekes-imitátorok is olyan kolumnákat kapnak megfelelően médiaképes halál esetén, hogy majd le esik szalagcímből a kétszer aláhúzott százhúsz pontos (tízcicerós) kurzív verzál.

Moldova még a Népszavának sem ért három flekknél többet, pedig nem sok olyan nagy magyar író halt meg mostanság, aki a Népszavából tanult olvasni négy-öt évesen.

94.1.2. Beleszületett a munkásmozgalomba szite: a kőbányai nyomortelepen szociáldemokrata nagyapja volt a minta, tőle csente el mindig a Népszavát.

Ezen, az ő balol-kommunistaságán megy a nem túl eredeti rugózás most is, a gyászmunkaversenyben. Oké, nyíltan vallotta magát kommunistának akkor, amikor ez nemhogy nem volt komilfó, de szinte provokációnak számított. És nemcsakhogy kommunistának, de direkt kádáristának, ami meg, hát, izé. (Szemben a nemzeti konszenzussal…)

És most ez kap fogni, tisztelettel, egy vajszínű árnyalatot. (Hogy a kevéssé kompatíbilis, ám aforizmásodásra-bonmotodsodásra szintén hajlamos kollégát idézzem.)

„A kommunizmus olyan antiszemitizmus, mely a keresztényekre is vonatkozik!” – írja a koldus szegény zsidó családból származó Reifből lett Moldova György egyik késői, egyébként nem túl erős aforizmakötetében. Na most ezzel mit kezdjünk?

Vagy (és egy nagy VAGY): rendre megjegyezte, hogy Kádár, nagy példaképe, a „proletár szent”, mindig szocializmusról beszélt, sosem kommunizmusról, a pártját is szocialistának hívta, ha még tetszenek emlékezni: Magyar Szocialista Munkás.

Vagy hogy Kádár titkosszolgálata lehallgatta, megfigyelte Moldovát. (Nyíltan hangoztatott cionizmusa, Izrael-barátsága miatt.)

94.2. Kalina Pál

94.2.1. Még fontosabb: Moldova első, legjobb novelláinak hősei mind városi, népi hősök. Magányos hősök, romantikus hősök, az igazukért, az egyetlen Igazságért minden körülmények között eltökélten küzdő hősök, akik mind nagyon proletárok, nagyon lent vannak, és törkednének fölfelé (és buknak, persze), de kicsit sem kommunisták. Sehogyan sem azok. A korabeli (hatvanas-hetvenes évek) vonalas irodalomkritikától meg is kapta: anarchista. Anarchisták a hősei, anarchisták a novellái. (Szerintem egyébként nem alaptalan a megállapítás, de nekem ebben az összefüggésben ez nem is kellemetlen jelző. A marxista-leninista nyelvben – ahogy a fasisztoidban is – nagyon az. Házunk előtt két dehoneszt állt.)

94.2.2. Ezek a novellái – Az idegen bajnok és Gázlámpák alatt történetei –, első regényei szinte mind a háború utáni időszakról, az ötvenes évekről szólnak. Szinte mániákusan foglalkozott a korszakkal. És mindig olyan következtetésre jut, ami nagyon-nagyon messze áll a kádárista magyarázattól. A kádári dogmatika szerint az ötvenes évek valamiféle rendszerhiba, néhány alkalmatlan vezető ostoba károkozása. Moldova írásai szerint viszont ősbűn, örökre elveszett lehetőség. Katasztrófa.

94.2.3. Ezek az első novellák, kisregények elég éles kontrasztban állnak Moldova későbbi, hát finoman fogalmazva is túlírt, gyengébb műveivel. Tömörek, kemények, szinte móriczian sűrűk. Bár Fejes Endrét és Gelléri Andor Endrét (Moldova ez utóbbit vallotta inkább valamiféle mesterének) szokták emlegetni, mint rokon szerzőket, az olyan, szinte történet nélküli, mégis lenyűgözően pontos és drámai benyomást keltő írások, mint a Kalina Pál (egy öreg melós elvisz a hátán kétszáz kilót, és ennyi) nekem már inkább Móriczot idézik.

94.3. A verhetetlen tizenegy

94.3.1. A második, 1966-ban megjelent novellagyűjteményben (Gázlámpák alatt) már feltűnnek szatirikus írások is, amelyekből kibomlik majd Moldova legsikeresebb írói korszaka vagy inkább sorozata. A komoly novellákból már kiderült, hogy egészen kivételes képességű mesélő, történetei élnek, sodornak, a szatíráknál pedig bekapcsolódik még egy írói hagyomány, amit sokan Rejtő Jenő nevéhez kötnek, bár szerintem inkább a századforuló pesti (sőt: bécsi, prágai, berlini, tehát közép-európai) zsidó kabaréjának hagyománya. Akár Hasek. (Aki ugyan nem zsidó, de közép-európai, baloldali, sőt anarchista. És kabarészerző is volt.)

94.3.2. Gyorsan kiderült, hogy Moldovának van érzéke a népszerűséghez. Talán több is, mint amennyi az irodalomban szerencsés. Ma marketingzseninek mondanák.

Így lett angyalföldi helyett ferencvárosi a koktél, H. Kovácsból Fradi-drukker. Ha Vasas-drukker lett volna (eredetileg az volt), lehet, hogy sosem lesz belőle akkora siker. Persze, én is bármikor fölsorolom fejből a Verhetetlen tizenegy összeállítását (Tirnauer – Ásó, Kapa – Steinitz, Jascsák, Podhola…), közben a 1980-as Fradiban (akkor kezdetem meccsre járni), már Zsiborás – Jancsika, Judik után elakadok, mert ugyan Rab volt már akkor a beálló vagy valaki más?

Ezt a Ferencvárosi koktél–Verhetetlen tizenegy vertikumot most azért sokan körberágták, és fogom még idézni eleget, ahogy magamat meg az országot ismerem, tehát most fölöslegesnek érezném túlhogyishívjákolni.

94.4. A szent tehén

94.4.1. Menjünk vissza a népszerűséghez. Nemcsak a szatírák, de a riportok is sültek. Jöttek a nagy riportregények, a szociográfiák, a Komló-könyv, az ávós dokuregény, az Őrség, a vasút, a textiles. Moldova itt is ráérzett a közönségre (a közönség meg őrá), és termelt, termelt, termelt. Egy idő után persze fetűnt, hogy riportalanyai kábé mindig mindenütt ugyanúgy beszélnek, ugyanolyan típusú poénokat mondanak. De a közönséget ez nem zavarta.

Jöttek a még népszerűbb, még kabaré- és pletykaképesebb témák: a kamionos, a rendőrös (cigányozós), rendszerváltás után meg egyre dermesztőbb dolgok, például a vízlépcsős vagy a Tokajról szóló hajmeresztő bornírtság.

94.4.2. Nagyon olvasott, nagyon művelt, volt népi kollégista (tehát Moldova-kortárs) szerkesztő mondta nekem egyszer, hogy Moldova a riportkönyveivel sokkal többet tett a rendszerváltásért, mint az egész undeground ellenzék a szamizdatjaival.

Ezt a kommunistaság topikhoz is.

94.5. A magányos pavilon

94.5.1. Moldovának ahhoz volt érzéke, hogy népszerű témákat találjon, és népszerű dolgokat írjon. A személyisége egyaáltalán nem volt alkalmas arra, hogy a népszerűséget kezelje. Nemcsakhogy magának való, kifejezetten nehéz ember volt, de mintha első novelláinak hőseit akarta volna megeleveníteni: magányos hősként küzdött, csak a maga igazságát kereste, akkor is, ha nem is volt igaza, és más nem érdekelte, nem kötött kompromisszumot.

Hajlathatatlan és hajlíthatatlan. Mint Kalina a kétszáz kilós géprongybálával a hátán. 57-ben, amikor mindenki lapulni vagy igazodni igyekezett, ő kiállt, és otthagyta a színművészetit, és a lendületesen indult írói karriert, elment melósnak. 90 után, amikor mindenki antikommunista lett, ő beleállt a kádáristaságba.

94.5.2. Most, a halála után megint pedzegetik majd, hogy jaj, ilyen kánonból hagyták ki, meg olyan körökből marták el.

Neki nem kellett semmilyen kánon. Ő kereste mindig ezt a magányoshősséget.

Legendásan krakéler és morc volt. Interjúiban is szinte dicsekedett azzal, hogy nincsenek barátai, de az egyik legrégebbi barátjával is azért szakította meg a kapcsolatot, mert a felesége megjegyzést tett Kádárra. Mással azért veszett össze egy életre, mert a Vasas iránt nem mutatott elég tiszteletet.

Néhány hónapja fölhívtam Farkasházy Tivadart, hogy elkérjem Moldova számát. Azt mondta, már neki sem köszön. Nem tudja miért, de talán valami rosszat mondhatott Kádárra. Vagy ilyesmi. Pedig évtizedeken át a Hócipőbe, jóban voltak, szinte szomszédok.

94.6. Az eltörött csavar

94.6.1. Amikor megtanultam már valamelyest olvasni, a hetvenes évek közepén, azt vettem észre, hogy Moldova ott van mindenütt. Akárhova mentünk, szolnoki rokonokhoz, családi barátokhoz, tehát hogy szinte minden lakásban, ahol gyerekként előfordultam, és a fenőttek unalmas, trécselése fejfájdító cigarettázása, kocingatásai alatt silabizálgattam a betűket a polcokon, és arra emlékszem, hogy Moldovát mindig, mindenhol láttam. Az idegen bajnok, Gázlámpák alatt, Magányos pavilon, A negyven prédikátor, Magyar Atom, A szent tehén.

De Moldova ott volt azokban a háztartásokban is, ahol láthatóan nem nagyon olvastak egyébként, ahol az ő könyvei mellett csak csak egy-két Jókai vagy Petőfi-összes árválkodott a polcokon a nippek mellett.

A hetvenes-nyolcvanas évek átlag magyar háztartásának kulturális oszlopai: Moldova-könyvek és Hofi-lemezek.

És Moldova a rádiókabaréban, Moldova a Ludas Matyiban.

94.6.2. Két hete, a Borízű podcast adásában dadogtam néhány mondatot arról, hogy éppen tervezgettem egy Moldova-parafrázisszatírát, Az eltörött csavar mintájára az Auchan–IKEA–Decathlon-parkoló hatéves kátyújáról, mert meggyőződésem, hogy kell legyen valahol az üzemeltetésnél egy Kovács 113 Béla, aki némi kőzúzalékkal, kátránnyal és egy lapáttal rég megoldotta volna a kátyúproblémát, de a három multi illetékes osztályai között nyilván képtelenség elintézni egy ilyen bonyolult hatásköri feszültségekkel járó problémát. Tehát Moldova van.

Szinte minden nap van egy Moldova.

94.6.3. Két éve barátaimmal keveredtem vitába egy nyaraláson. Az volt az állításom, hogy Moldova szatírái a mai napig tökéletesen működnek, a magyar élet olyan mozzanatait röhögik körbe, amely mozzanatok még mindig velünk vannak, vagy valahogy újratermelődnek, kiirthatatlanok. Újra és újra rá kell döbbenjek, hogy Moldova nagyon mélyre látott. „A bíráló bizottság, Grobác Dezső Ottokár főmérnök vezetésével, az egymillió forintos első díjat Grobác Dezső Ottokár főmérnöknek ítélte.”

És szembe állítottam Moldova írásaival – ebből keletkezett a vita – az ötvenes évekről szóló másik nagy szatirikus alapművet, a Tanút, ami szerintem csak felületes, tét nélküli poénkodás egy tragikus történelmi korszakon, sőt, azzal, hogy a teljes abszurdba tolta az ötvenes éveket, még szívességet is tett rendszernek, és fölmentette (Kádáréket, az országot, mindenkit) a felelősség alól.

Ezzel szemben Moldova szatíráiban én érzem a felelősségvállalást, és még a legabszurdabb fordulataiban is az érvényességet.

Barátaim érvelése aztán arra kanyaradott, hogy Moldova mégiscsak a Kádár-rendszer apologétája, satöbbi.

94.6.4. Érdekes életrajzi részlet: 1956-ban Moldova a színművészeti hallgatója, drámaírónak készül, lelkesen támogatja a forradalmat, fegyvert is fog. (Fegyverrel áll őrt az iskola előtt.) Letartóztatják, de megússza. Viszont lecsukják csoporttársát, Csurka Istvánt és osztályfőnökét, Háy Gyulát. 1957-ben, végzősként úgy dönt, hogy nem fejezi be főiskolát. Ebben szerepet játszik az is, hogy a Rajk-perről írt darabját tanárai – például Bacsó Péter, a Tanú későbbi rendezője – meg akarják változtatni.

94.7. Utódiszklémerezés

94.7.1. Most, hogy így reggel negyed hatkor, kábé nyolc óra billentyűzetpüfölés és tizenkétezer karakter után csíkszemmel próbálom elküldésre kész állapotba hozni ezt a szöveget, és már tényleg nincs agyam erőm, satöbbim beleírni még ezer dolgot, ami este eszembe jutott, szóval, miután ráadásul még le is basztam az egész magyar sajtót meg minden, hogy nem kezelte elég komolyan Moldova halálát, szóval lett világos (ja, már világos van), hogy még legalább két hetet kellett volna dolgozni ezen a szövegen, akkor még befért volna az a negyven másik fontos szempont, meg értelmesebbre is lehetett volna szerkeszteni. Moldova Györgytől posztumusz elnézést kérek.

Idén lett kilenc éves a 444, ezért június 1-től kilenc napig kilenc forintért lehet tagságot váltani a Körben, azaz még kicsivel több mint 2 napig tart az akció.

Ha érdekel, itt tudod megnézni a részleteket, de nem túl bonyolult a dolog: aki most vásárol bármilyen előfizetést, havit vagy éveset, kicsit vagy nagyot, annak egy hónap hozzáférést kilenc forintért adunk.

Ennyi pénzért (kilenc forintért) most mindent ki lehet próbálni: cikkolvasást, prémium hírlevelet, kommentelést, zárt Facebook csoportot, szóval ha bárki eddig hezitáltál volna, akkor nincs jobb alkalom.

Kilenc forintos előfizetések errefelé.

Június 2-a és 8-a között zajlik a X. Friss Hús Fesztivál, ahol a magyar és a nemzetközi versenyprogram mellett tematikus blokkban láthatjuk az elmúlt évek legjobb rövidfilmjeit. A már beharangozott sportblokk mellett idén is külön szekcióban szerepelnek a horrorrövidfilmek és a queer tematikájú alkotások is.

A @Midnight című, hat filmet tartalmazó blokkban egy bébiszitter furcsa árnyakat lát az éjszakai villában (Safe and Sound), egy fiatal lány nagymamáját idegen erő keríti hatalmába (They’re Here), egy házaspár pedig túléli ugyan a zombiapokalipszist, de a házasságuk megsínyli a kataklizmát (The Last Marriage).

A Queer Dreams válogatás a nemzetközi alkotások mellett három magyar filmet is tartalmaz. Az Alba Vulva című alkotás a középkorú főhősnő saját testéhez fűződő viszonyáról szól, melyet egy intim gyantázás alakít át. A Kutyák nem esznek füvet főszereplője Anna, egy hívő vidéki lány, akinek közeli kapcsolata van Istennel, de egy sorsszerű találkozás hatására a szerelem furcsa érzését is megtapasztalja. A Nem mentem el apám temetésére pedig a gyászmunkáról szól: Vili az édesapja halálának hatására átengedi magát az örvényszerű ürességnek és egy erotikus kalandban keres megnyugvást.

A horrorblokkot keddig minden este 10-től vetítik a Toldi kistermében, a queer blokkot kedd este kilenckor a Toldi nagytermében, szerdán délután hattól pedig a kisteremben lehet megnézni. Minden további információ a fesztivál honlapján lehet megtalálni.

Június 2-a és 8-a között zajlik a X. Friss Hús Fesztivál, ahol a magyar és a nemzetközi versenyprogram mellett tematikus blokkban láthatjuk az elmúlt évek legjobb rövidfilmjeit. Idén az egyik blokk a sport témájú filmekre koncentrál, erős magyar jelenléttel.

A Vércsék című rövidfilm egy diszfunkcionális női ifi kézilabdacsapat történetén keresztül sűríti össze az élsport veszélyeit, és hívja fel a figyelmet az összetartás fontosságára. A 2017-es Friss Húson két díjat elnyerő Asszó egy testvérpár versengését, kettejük kapcsolatának elmérgesedését mutatja be, melyet az egymás ellen vívott párbajok tovább fokoznak.

A LOVE apa és fia kapcsolatáról szól, melyben a teniszben elért siker a szeretet mértékének metaforája. A Cannes-i Filmfesztiválon vetített Stephanie címszereplője egy tizenegy éves tornászlány, aki első nemzetközi sikerét követően szembesül az eredménnyel járó tovább növekvő elvárásokkal. A Torontói Filmfesztiválon is díjazott Found Me szorongó főhőse pedig a pankráció világában lel rá önmagára.

A sportblokkot június 5-én vasárnap délután 2-től lehet megnézni a Toldi moziban. Minden további információ a fesztivál honlapján lelhető fel.

Június 2-a és 8-a között zajlik a X. Friss Hús Fesztivál, ahol a magyar mellett külön kategóriában a nemzetközi filmek is versenyeznek a legjobb rövidfilmért járó díjért.

Idén három tematikus blokkban lehet megnézni a külföldi filmeket, ezek az Elengedések, A család kicsi kincsei és a Szép új világ címszó alatt lettek egybefogva. A világ számos országából érkező, hol kísérletibb, hol hagyományosabb felépítésű filmek, hol személyesebb munkák, fesztiválkedvencek és eddig a radar alatt maradt alkotások bukkannak fel a blokkokban.

A nemzetközi versenyprogram blokkjait ezen a hétvégén, a Toldiban lehet megnézni, minden információ a honlapon!

Embertelen körülmények között, tehetetlenül várják sorsuk alakulását Liszicsanszk lakosai, köztük gyerekek és idős, beteg emberek. A Donbasz-régióban található városban húszezren maradtak. A településen hetek óta már víz sincs, és folyamatos a bombázás, ettől többen már idegösszeroppanást kaptak. Egyetlen reményük az, ha busszal kimenekítenék őket, de egyelőre úgy tűnik, hiába várnak.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapítja, hogy a Magyar Jeti Zrt. megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a 444.hu elektronikus újság weboldalán 2020. január 20-án megjelentetett „Szörnyű, amikor egy hároméves kislány elmeséli, hogyan abuzálta az apukája” című cikkében az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület tevékenységét abban a hamis színben tüntette fel, miszerint az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület keretei között a gyermeküket abuzáló apák támadják a pszichológusokat, szakértőket és konferenciákat szerveznek maguknak.

„Egy pusztuló ország helyett legyünk újra gyarapodó nemzet, erős Magyarország! Ennek a feladatnak az irányítására jelentkezett a Mi Hazánk Mozgalom, amelyet nem külföldi felhőkarcolók irodáiban terveztek bankárok és tanácsadóik, nem is hazai, romlott oligarchák luxusházaiban találtak ki, hanem az ősi magyar szellemet még őrző pusztán, Ásotthalmon hirdetett meg több száz magyar ember 2018 nyarán” – olvasható a Mi Hazánk Mozgalom (MHM) Virradat névre keresztelt programjában. A 2022-es parlamenti választáson sokak meglepetésére a magát harmadik utas, radikális jobboldali pártként meghatározó MHM hat mandátumot szerzett.

Programjuk fő hivatkozási pontja a Csongrád-Csanád megyei település, Ásotthalom, ahol az MHM elnöke, frakcióvezetője, Toroczkai László a polgármester. (Toroczkai országgyűlési képviselőként a polgármesteri posztot nem tarthatja meg, ezért rövidesen időközi polgármesterválasztást kell kiírni.) A mozgalom nem kevesebbet állít magáról, mint hogy a történelem első olyan pártja, „amely a programját parlamentbe jutás előtt elkezdte megvalósítani”. A közel négyezer fős nagyközség országos figyelmet kapott az utóbbi években: a mezőőröket a TASZ feljelentésére túlkapások miatt vizsgálja a rendőrség, a város nemrégiben állította fel közösségi finanszírozásból a kétes megítélésű Rongyos Gárda emlékművét, valamint olyan Tik-Tok-videók helyszínéül szolgált, mint például ez a hangulatos válaszüzenet.

Az egyébként szegedi születésű, a megyei és az országos jobbodali radikális politikai térben előbb a MIÉP majd a Jobbik illetve az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistájaként nevet szerzett Toroczkai 2013 lett polgármester a Szeged melletti tanyavilág négyezres településén. Ásotthalmon ekkor időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, mert az előző képviselő-testület feloszlatta magát. A választáson az 1998 óta hivatalban lévő néha független, néha fideszes polgármester, Petró Ferenc is elindult, de alulmaradt az akkor még függetlenként induló Toroczkai Lászlóval szemben, aki azóta (előbb a Jobbik, majd a Mi Hazánk Mozgalom színében) minden helyi választást megnyert. A Mi Hazánk népszerű a környéken, az áprilisi országgyűlési választásokon Toroczkai messze a Mi Hazánk országos átlaga feletti eredményt ért el, körülbelül tíz százalékot kapott. Az ásotthalmi szavazókörökben még ennél is sokkal jobban szerepelt, a szavazók 43 százaléka voksolt rá.

Egy ásotthalmi nő szerint a lakosság kifejezetten élvezi a figyelmet, erre azonban valamennyire rácáfol, hogy a megkérdezettek közül nem sokan nyilatkoztak névvel. Egy reggel tízkor a Jacky presszóban békésen fröccsözgető úriember például elküldött minket spárgát szedni. A településen egyébként feltűnően sok a látványos beruházás, ami egy helyi hölgy szerint annak is köszönhető, hogy Toroczkai „közel van a tűzhöz”, bár hogy melyik tűzhöz, az nem derült ki. A jelenlegi alpolgármester - aki feltehetően az egyetlen jelölt lesz az időközi önkormányzati választáson -, Papp Renáta elmondása szerint a fejlesztésekhez pályázatokon keresztül szereztek forrásokat. A fejlesztések pedig elviekben az MHM Virradat programjában meghatározott irányvonalat követik:

• a tanyavilág népszerűsítése, fejlesztése;
• ezen keresztül a lokális gazdaság fellendítése a területi adottságok alapján;
• az erre épülő feldolgozó üzemek helyi fejlesztése;
• hagyományőrzésen alapuló kultúra, turizmus fellendítése;
• a közbiztonság fejlesztése.

A tanya a magyar törvények szerint: „a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel”.

Ásotthalom pedig Szeged környéki tanyavilág jellegzetes települése: a 19. században fejlődött tanyaközponttá, majd faluvá, de a tanyasias szerkezet megmaradt: az infrastrukturálisan fejlett, belső településrész viszonylag kicsi, a költerület ehhez képest hatalmas, elég ritkán lakott, tanyákkal szórt. Ebben a tanyavilágban él Ásotthalom lakosságának több mint fele, olyan elszigeteltségben, hogy a helyiek elmondása szerint olyan is van köztük, aki az elmúlt tíz-húsz évben Ásotthalom másik végébe sem jutott el.

Papp Renáta elmondta, hogy a Virradat programnak megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek a tanyák fejlesztésére, a tanyák adottságait kihasználó vállalkozások fejlesztésére. Főképp munkaerő közvetítéssel, pályázati tanácsokkal segítenek, valamint közösségi házakat is létrehoztak.

Batáta minden mennyiségben

„A választások után már csak 699 élelmiszeripari üzemet kell megépíteni a programunkban szereplő 700 üzem közül, hiszen az elsőt 2021 év végén már át is adta Toroczkai László, a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje Ásotthalmon. A különleges, batátachipset előállító üzem csomagolórészleggel és hűtő-tároló csarnokkal is ki van egészítve” – írja a program. A négy éve épülő, a párt számára hivatkozási alapul szolgáló feldolgozó üzemben még mindig nem indult el a gyártás és értékesítés, de a marketing már megy, a brand készen van: Ásotthalom's finest Pipas' chips.

A névadó tehát Pipás Pista, ami nemcsak azért érdekes névválasztás, mert végülis legalább kétszeres gyilkos, elítélt bűnöző a névadó, de azért meg pláne, mert a bérgyilkos-betyárként legendává lett Pipás Pista eredetileg nőként született, Fődi Piroska (vagy Viktória) néven, később viszont férfiként viselkedett, férfiként öltözött, férfiként élt, amit értelmezhetnénk éppen a Mi Hazánk által oly sokat kárhoztatott „genderőrület” korai formájának. Persze nem Pipás Pista az egyetlen eleme ennek az ellentmondásos történelemértelmezésnek illetve nemzeti mítoszteremtési vagy -ápolási kísérletnek.

A településen azért kezdték el nagymértékben termeszteni az amúgy Magyarországon eddig nem túl népszerű édesburognyát, mert Papp elmondása szerint a gazdák „érzékelték, hogy teljesen megváltozik az időjárás, egyre hosszabbak a száraz nyarak, más a csapadékeloszlás és nem feltétlenül tudnák már a hagyományos növényekkel olyan terméshozamot elérni.” Így hát izibe be is jegyeztették az Ásotthalmi 12-es számú batátát, azóta pedig teljesen elszabadult a batátaőrület.

Előétel:

Főétel:

Desszert:

Az édesburgonya környékbeli termesztését egyébként néhány éve az egykor csak paprikakutatóként emlegetett szegedi agrárkutató munkatársai kezdték népszerűsíteni: afrikai tapasztalatok alapján, afrikai szakembereket is bevonva próbálnak hazai körülményekre szabott termesztéstechnológiát fejleszteni ehhez a zöldségféléhez, amely jól bírja a meleget és a viszonylag száraz éghajlatot. A batáta egyébként éppúgy, mint maga a burgonya (bár nem rokonok!), amerikai eredetű, de a melegebb, trópusi, szubtrópusi éghajlatú ázsiai és afrikai országokban igazán népszerű.

Az Ásotthalmon épült batátafeldolgozó üzem a tervek szerint többféle termény feldolgozására is alkalmas lesz, Papp alpolgármester szerint még bőven van lehetőség a beruházásban.

A község belső része fejlődik, „nézzen körbe, minden tiszta, rendes és egybe' van, na” – mondta egy biciklis úr. Épült új bölcsőde, megújult az óvoda, biciklisávok készültek a határig, „ügyes a Laci, meg kell hagyni”. „Csak annyit látnak, hogy nem így [összevissza] áll a beton, szépen rendben van tartva minden, szépek a szobrok, úgyhogy tetszik nekik. Aki meg kicsit utánaolvas, az viszont azt mondja, hogy köszöni, de ő ebből nem kér. De ezt nem nagyon hangoztatják” – mondta egy járókelő a nemrégiben felavatott Rongyos Gárda-szoborról.

Az obligát turul- és Szent István-szobrokon kívül Ásotthalom lelkesen ápolja a Móricz Zsigmond regényhőseként is halhatatlanná lett egykori betyárvezér, Rózsa Sándor kultuszát. A település identitásának meghatározó elemévé, marketingjének kulcsfigurájává vált a legismertebb magyar betyár, a tanyavilág legnagyobb népi hőse. A környékbeli néphagyományban kialakult romantikus Rózsa Sándor-képnek természetesen elég kevés köze van már a betyárról fennmaradt, igazolható történelmi adatokhoz: magyar Robin Hood-figura formálódótt az egyébként igen kíméletlen rablóvezérből. A hazai szélsőjobboldal is használja a betyárromantikát, talán nem is függetlenül a szegedi származású Toroczkai László ötleteitől: a legismertebb radikális csoport is a Betyársereg nevet adta magának. A helyi turizmus marketingfigurájának kiválasztásakor Rózsa Sándornak nem is akadhatott versenytársa: a Bűbáj Birtok nevű területen helyet kapott egy Rózsa Sándor-kiállítás, valamint az áttelepített és kipofozott Tömörkény-ház is több szálon kapcsolódik az igazságosztó magyar szuperhőshöz.

A helyiekkel ki törődik?

De Ásotthalom nem a batátatermesztés nemzeti központjaként és nem is a Rózsa Sándor-kultusz leglelkesebb ápolójaként, hanem a Torczkaiék kezdeményezésére létrejött mezőőrség miatt kerül be leggyakrabban az országos hírekbe.

„Van egy probléma, amit nem old meg senki, a település vezetése legalább megpróbál tenni valamit. Ezt sokan értékelik, még ha nem is teljesen értenek egyet vele” - mondta egy fiatal srác. A mezőőrök munkájával kapcsolatban általános az elégedettség, és nem nagyon érdekli a helyieket, hogy mások mit gondolnak a módszereikről. Papp Renáta a háromfős mezőőrségről, és a körülötte kialakult konfliktusokról azt mondta, hogy „számu[n]kra ez még mindig a segélykiáltás első foka”, és hogy a probléma megoldásához szükség lenne központi segítségre. Szerinte egyrészt akkora mértékű az illegális határátkelés, hogy az érdemi kezeléséhez nincs elegendő erőforrásuk (a kormány által kiutalt határvédelmi támogatásokból a második legnagyobb összeg, 25 millió forint jutott Ásotthalomnak), másrészt az átkelők által okozott károkat sem tudják megoldani. A környéken eldobált szemetet csak önkéntesek segítségével tudták összegyűjteni, az elmúlt két hétben pedig két erdőtűz is volt.

Talán már kevesen emlékeznek rá, de annak idején magát a „migránsproblémát” is Toroczkai kezdte tolni Ásotthalom határában készült terepvideóival, még hónapokkal azelőtt, hogy megindult volna Orbán mindent elsöprő kampánya, majd a déli határon a roham.

A témát évekre kisajátította magának a kormány, a Toroczkai-féle „migránsvadász” alakulat csak az elmúlt hónapokban, a nagy hisztéria lecsengése után került be ismét az országos nyilvánosságba.

A mezőőrök az önkormányzat alkalmazásában állnak, feladatuk a termőföldek, gépek, épületek, termények védelme. Állandó kapcsolatban állnak a tanyavilág lakosságával, sokszor az ő bejelentésükre mennek ki a helyszínekre.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere még januárban azzal vádolta a kormányt, hogy a rendőrök szándékosan csak később fogják el az illegális határátlépőket, és a kormány azért nem lép fel az illegális bevándorlás ellen, mert rosszul mutatna a kampányban, ha kiderülne, hogy nem tudják megvédeni a határt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormányhivatalt és a rendőrséget kérte, hogy vizsgálják ki, jogszerűen működik-e az ásotthalmi mezőőrség. Szerintük a mezőőrök nem azt figyelik, hogy az illegális határátlépők kárt okoznak-e, és nem is tettenérésről van szó, hanem aktívan keresik ezeket az embereket, és próbálják feltartóztatni, megfélemlíteni őket, amihez nincs joguk. A rendőrség a TASZ bejelentésére eljárást indított „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt.

„A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba” – mondja Nagy Sándor, a háromfős ásotthalmi mezőőrség egyik tagja. „Bármikor szívesen látom itt őket, millió meg egy gazda el tudja panaszolni, hogy az itt élőknek mennyi kárt okoztak a migránsok. Velük senki nem törődik.”

Nagy szerint a vizsgálatnak nem lesz következménye, mert nem történt semmiféle jogszabályba ütköző dolog, „amibe beleállhatna bárki is”.

A mezőőrök és az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNHCR) között szinte semmi kommunikáció nincsen, és erre igény sincsen nagyon. „Persze adjanak takarót, meg adjanak nekik enni, de azt a migránsok szétdobálják itt az erdőben, múltkor több köbméternyi szemetet szedtünk össze a lakosokkal. Jöjjenek és szedjék össze a saját szemetüket” – mondja Nagy.

„A határőrizet, határvédelem rohadtul nem az én feladatom. Hogyha ezek az emberek illegálisan betörnek az országba, azzal bűncselekményt követnek el, és onnantól kezdve nekem is kötelességem eljárni, illetve fellépni a bűncselekmény ellen.” A mezőőr elmondása szerint közvetve dolgoznak együtt a rendőrökkel, az ő munkájukat segítik azzal, hogy feltartóztatják (és nem elfogják) az illegális határátlépőket. „Rengeteg civil bejelentést kapunk. Hamarabb szólnak nekünk, mint a rendőröknek, mert jobb a helyismeretünk.”

Nagy nincs túl jó véleménnyel a rendőrségről. „A police.hu nem közölt semmit. Attól még, hogy letagadjuk a bajt, attól még van. A rendőrség akkor végzi jól a munkáját, ha nincs bűnözés.” Előfordult az is, hogy egy nap alatt harminc-negyven menekültet tartóztattak fel, a rendőrség pedig aznapra összesen négy emberről számolt be. „Rettentően ügyelnek a statisztikákra, azt meg ugye az hamisítja, aki akarja.”

„Van, aki fel akarja fújni a migrációt és azt mondja, hogy aki itt bejön, az mind terrorista. Na ez faszság. Mások szerint pedig mindannyian a háború elől menekülnek, ez legalább akkora faszság.” Szerinte most tartunk ott, hogy a menekültek 99 százaléka fiatal férfi és gazdasági bevándorló, akik most jönnek nem háború elől menekülnek. „Jönnek persze szíriaiak is, de többnyire Szomáliából, Pakisztánból, Afganisztánból érkeznek.”

Nagy tapasztalatai szerint akik átjönnek a határon, nem agresszívak, félnek a katonáktól és rendőröktől. „Sokszor azok a csempészek, akik elhozzák őket idáig, ütik-verik a migránsokat, és erőszakkal tolják át őket a kerítésen.” Szerinte azért sem akarnak itt erőszakoskodni, mert akkor itt zárják őket börtönbe. „Magyarország szegény ország, ide nem akarnak jönni, ők innen menni akarnak.” Itt csak meghúzzák magukat. „Összegányolnak mindent, azt mennek tovább, mire észreveszed már lehet, hogy Münchenben issza a melange-ot.”

A mezőőrök falubeli megítélése inkább pozitív, de nyilván vannak, akik nem szeretik őket. „Eleinte féltek tőlünk, de én nem bántok senkit. Bírságolhatnánk, de nem célunk, hogy cseszegessük az embereket. Biztonságérzetet ad, hogy vagyunk.”

Nagyot sok gazda hívogatja, hogy szétrombolták a bevándorlók a telkét, de nem tud vele mit csinálni, mert annyian jönnek. „És akkor néz rám, mit tudok velük kezdeni? Éppen most vetette a kukoricát, ezek meg jönnek, keresztül mennek rajta. Persze nem azért, mert rosszindulatúak, csak nem veszik észre.” Az itt élők nagyon zárkózott emberek, van olyan, aki húsz éve nem járt a település másik felén. „A migránsok belelépnek az intim szférájukba, a helyiek nem értik, hogy kik ezek, és hogy mit akarnak itt.” Többnyire lakatlan tanyákba törnek be, de Nagy hallott már olyat, hogy a menekültek befeküdtek a házban lakó bácsi ágyába, és ott aludtak. „Nem erőszakoskodnak, de ez így is hatalmas sokk.”

Benics Márk és Bódog Bálint riportja.

Megjelent a MAKRO magazin hatodik száma, amiben megpróbáljuk bemutatni, hogyan változott meg Magyarország a 2010. és 2022. közötti időszakban.

Jelentős részben a 444-en az elmúlt években megjelent, de most felfrissített írásokra támaszkodva vesszük végig, milyen hatások eredményeként, hogyan alakultak át a társadalom, a gazdaság és az állam legfontosabb rendszerei.

A lapban többek közt

• Uj Péter főszerkesztő egy friss, kifejezetten a MAKRO-ba készült cikkben mutatja az elmúlt 12 év gazdasági eredményeit és kudarcait;
• Magyari Péter korábban megjelent politikai elemzéseit összedolgozva és felfrissítve rajzolja meg a rendszer politikai karakterét;
• Rényi Pál Dániel összegzi a NER elmúlt 12 évének médiaügyi nyomulását;
• és szó van még korrupciós ügyekről, a köz- és a felsőoktatás átalakításáról, nyelvpolitikáról, kisközösségekről, az Orbán-Simicska szövetségről és az azt követő háborúról, és az orosz elittel ápolt szoros viszonyról is.

A MAKRO magazin a "Belső Kör" tagjainak előfizetésük részeként jár, mindenki más pedig megrendelheti a 444 webshopjából itt.

A nagykanizsai rendőrség január 5-én kezdte el keresni azt a férfit, a még december végén tűnhetett el a zala megyei Kerecsenyből. Két hónapig hiába kereste a rendőrség, kedd délelőtt találtak rá holtan, Orosztonyban, amit Kerecsenytől csak egy szántó választ el.

A rendőrség a feltételezett tettest elfogta, és eljárást indított ellene. (via 24.hu)

A posztot Erdősi László írta.

• A legújabb kérdőívünkkel arról szeretnénk többet megtudni, hogyan, milyen podcastokat hallgattok (vagy nem hallgattok), és milyen közösségi programok érdekelnek benneteket.
• A kérdőív teljesen anonim, minden kérdést nagyon alaposan megfontolva ~3 percig tart kitöltelni.
• Nekünk viszont nagyon sokat segít, ha jobban megértjük, mire vagytok kíváncsiak, és mire nem, szóval ha rászánod ezt a 3 percet, azt nagyon köszönjük.

Töltsd ki a kérdőívet itt!

Az amerikai elnök kabinetfőnökének lenni nem a világ legegyszerűbb melója. Ronald Alan Klain (Ron Klain) 2021. január 20-án lépett hivatalba, miután Joe Biden egyértelművé tette, hogy korábbi alelnöki kabinetfőnökét szeretné látni ezen a poszton. Klain elmúlt egy évét, ami sok megpróbáltatást hozott, hatvan ismerősét megkérdezve dolgozta fel a Stamford Advocate.

A kabinetfőnök 2021-ben sokak szerint végletekig polarizált politikai szituációba csöppent bele, kritizálták a saját pártján belül is, kívül is – de hát a Fehér Ház igazgatása sosem volt stresszmentes munka. „Felőrlő feladat, ez nem kérdés. Rengeteg energia kell hozzá, szóval majd meglátjuk, meddig bírom” – mondta a megbízatásáról.

Kabinetfőnöknek teremtették

Az irodája közvetlenül az Ovális Iroda mellett van. A falon hatalmas fehér tábla lóg cetlikkel teleaggatva, rajtuk dátumokkal. Ezeket a szombati értekezleteken használja, amikor az elnök programjait intézi.

Makulátlan CV, évtizedes politikai tapasztalat és erős demokrata beágyazottság. Biden nem véletlenül választotta őt a Fehér Ház főnökének. A hatvanéves Klain már a Harvard egyetem jogi karán eltöltött évei alatt aktívan részt vett a politikában, és később szinte az összes demokrata kormányban fontos pozíciót töltött be. Kétszer volt alelnöki kabinetfőnök, először Bill Clinton kormányában, majd Barack Obama alelnöke, az Egyesült Államok mostani első embere, Joe Biden alatt felelt a kabinet igazgatásáért. Dolgozott több demokrata párti kampányban, ő készítette fel Bill Clintont, majd a 2020-as választásokkor Bident a kampányvitákra. Így vált az elmúlt évtizedekben Biden közeli bizalmasává és sokak által dicsért, „jó szervező képességű és érzékeny” kabinetfőnökévé.

Kollégái céltudatos és energikus főnökként írják le, aki éjjel-nappal dolgozik. A Fehér Ház igazgatása, a folyamatos meetingek és szervezkedés állandó stresszt jelent. Munkatársai szerint olyan is volt, hogy Klain sírva fakadt egy megbeszélésen. Szokása tárgyalások után éles megjegyzéseket tenni, illetve csupa nagybetűs, csalódott emaileket küldözgetni beosztottjainak. Ezekért utólag bocsánatot szokott kérni. És ha ez nem volna elég, még a kedvenc üdítője is elfogyott: Klain a Tab nevű ital rajongója, aminek a gyártását 2020-ban beszüntette a Coca-Cola. Neje 2020 hanukáján egy évre elegendő adaggal lepte meg, de nem tartott ki a készlet.

A világjárvány számos megpróbáltatást hozott Washingtonnak, és Klaint sok kritika érte 2021-es teljesítményéért még saját szövetségesei felől is. Szerintük a kabinetfőnök hozzáállása ilyen helyzetben nem vezet eredményre. Bár tagadják, egyes tisztségviselők szerint nagy lehet a feszültség a kabinetfőnök és a járvány kezelésért felelős elnöki tanácsadó, Jeff Zients között. „Ez egyszerűen nem így van. Felbecsülhetetlen partner volt mindvégig, és minden nagyobb döntésben szükséges a közreműködése” – mondta erről Zients.

Sok dolog maradt elvégzetlen

Egyik nagy érdemének tartják hozzájárulását a demokraták és republikánusok által tavaly közösen elfogadott, 1900 milliárd dolláros koronavírus-segélycsomaghoz és az 1000 milliárd dolláros infrastrukturális csomaghoz. Ezek a csomagok a Biden-vezetés fontos intézkedéseinek számítanak, ekkora kiadása infrastruktúrára régen nem volt már az Egyesült Államoknak. Az infrastrukturális csomag célja többek között az elhanyagolt utak, hidak felújítása, a tömegközlekedés fejlesztése és az elektronikus szolgáltatások kiterjesztése. Mindezek ellenére vannak, akik hiányolják a szociális szektor és a zöldenergia-termelés érdemi támogatását.

Másik nagy érdeme, hogy politikai ellenfelei is elismerik: jó választás volt a pozícióra. „Hihetetlenül hatékony munkaerő. Tele van önbizalommal, és ami a legfontosabb, az elnök tökéletesen megbízik benne” – mondta róla Mike Donilon, a Fehér Ház vezető tanácsadója. Bident sok kritika éri, amiért az eddigi elnöksége főképp a washingtoni belharcokról, az elitekkel való alkudozásról szólt, és a választók nem sok mindent láthattak belőle. Az Egyesült Államok vezetése az ország méretéből kifolyólag nehezen szólhat másról, mint a tagállamok ezerféle szervezetének, politikai és üzleti érdekének egyensúlyozásáról, egyeztetéséről. Azért pedig, hogy ezekből mi jut el Biden asztaláig, részben Klain felel, akinek tapasztalatai az állami képviselettől egészen a privát cégek érdekérvényesítéséig terjednek. „Megpróbáljuk megtalálni a módját, hogy az üléseket reggel vagy késő este tartsák, így talán az elnöknek marad ideje napközben a nyilvánosság előtt is szerepelni. Akár utazhat is” – mondta erről Klain.

Állítólag a Demokrata Párton belül sok bírálatot kap a centristáktól. Szerintük túl sokat tárgyal a progresszívekkel, és ezzel jelentősen rombolja a Biden-kormányzatról kialakult visszafogott, centrista demokrata arculatot. Arról viták folynak, hogy a progresszívek növekvő befolyása valóban káros szintű-e a párton belül. Klain szerint a tárgyalások indokoltak. A Kongresszusi Progresszív Választmány elnöknője, Pramila Jaypal pedig úgy gondolja, Klain támogatását annak köszönheti, hogy ők Biden politikáját támogatják.

Kritikák érték a folyamatos Twitter-aktivitása miatt is, a kabinetfőnök gyakran tweetel és retweetel. Szerinte a Twitteren való jelenlét hasznos, mert láthatja, miről beszélnek aktuálisan az újságírók, az aktivisták, a kormány kritikusai és a republikánusok. Internetes szokásairól sokszor önironikusan beszél. „Csak egy átlagos, túlsúlyos, középkorú fehér fickó vagyok” – mondja magáról.

Vannak, akik már azt a teljesítményét is nagyra becsülik, hogy a Trump elnöksége után romokban álló kormányzatot sikerült visszatérítenie a régi kerékvágásba. Ő maga úgy gondolja, jelentős haladást ért el, de „sok minden elvégzetlenül maradt még”.

Bódog Bálint cikke.

A médiáról, az aktivizmusról, a civil- és kulturális szférában zajló változásokról tartanak előadásokat és workshopokat február 5-én, szombaton délelőtt 11-től estig az Aurórában. A programok után este ingyenes koncertek következnek.

A European Lab Budapest nevű rendezvény középpontjában a Z generáció áll. Az előadók érinteni fogják a média és a közösségi média szerepét és átstrukturálódását, a politikai aktivizmus legújabb formáit, a független kulturális rendszerek szerepét és a fiatal generáció politikai, közösségi érdekképviseletét.

A magyar és angol nyelvű előadások és workshopok regisztrációhoz kötöttek.

Az új generációs médiáról Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője beszélget majd lengyel, macedón és magyar újságírókkal.

Az előadások után a rendezvény hajnali 1-ig tartó változatos koncert- és klubesttel folytatódik a Lahmacun webrádió közreműködésével. Hazai és nemzetközi művészek, DJ-k és zenekarok lépnek fel.

A részletes program és a regisztráció itt, az esemény Facebook oldala pedig itt érhető el, az eseményt a Facebookon élőben közvetítik majd.

Az European Lab Budapest partnere a 444.hu

Londonban kampányolt szerda este Márki-Zay Péter. A miniszterelnökjelölt az angliai magyaroknak tartott nyílt fórumot, ahol a szokásos kampányszövegek mellett szó esett a leadott szavazatok biztonságáról és levélszavazat kiterjesztéséről is. Az eseményen beszédet mondott Csillag Tamás képviselőjelölt, a Momentum londoni alapszervezetének elnöke.

A politikusok a feltétlen voksolásra biztatták a szavazókat, többször kihangsúlyozták, hogy az angliai diaszpóra lehet az idei választáson a mérleg nyelve. Márki-Zay Péter arra kérte a lakcímmel nem rendelkező magyarokat, hogy ha tehetik, jelentkezzenek be egy-egy billegő körzetbe, ugyanis 2018-as eredmények alapján idén akár három mandátum is múlhat a külföldi szavazatokon.

Idén még kígyózó sorokra számíthatnak az angliai választópolgárok, viszont Márki-Zay biztosította őket, hogy miniszterelnökként támogatni fogja a levélszavazás kiterjesztését. A Momentum politikusa felhívta mindenki figyelmét arra, hogy már csütörtöktől lehet regisztrálni a külképviseleti voksolásra. Április 3.-án három helyen, Londonban, Manchesterben és Edinburgh-ban szavazhatnak a külföldön élő magyarok.

A fórumon többször felmerült a külföldön leadott szavazatok biztonságának kérdése. A jelenlegi szabályozás szerint, a külföldi urnákat a helyszínen lezárják és csak Magyarországon számolják össze a bennük lévő szavazatokat.

“Ilyen alapon bármi megtörténhet a szavazatommal. Eltűnhet, elázhat, esetleg ‘véletlenül’ beleesett egy iratmegsemmisítőbe. Ezt a problémát már többen jelezték a Nemzeti Választási Irodának, de egyszerűen nem kapnak választ.” - nyilatkozta egy hölgy. A diaszpóra tagjai közül ezt többen is problémásnak tartják, hiszen hiányzik az a védőmechanizmus ami garantálja, hogy pontosan annyi szavazat jusson el a szavazatszámlálókhoz, amennyit az urnában jogszerűen bedobtak.

A külföldi szavazó pontokon az ellenzék aktivistái a jogi kereteken belül mindent megtesznek a szavazatok megvédése érdekében, mondta erről Csillag. “Az ellenzék idén jelentős figyelmet fordít arra, hogy a utánanézzünk a választási megfigyelők jogainak; hogy meddig kísérhetik az urnákat, lemérhetik-e súlyra a be és kipakolásnál. Ezek persze mind törvényes lépések lennének, a kérdés viszont az, hogy a törvénynek az értelmezője, a kormány ezt engedni-e.”

Várva várt találkozás

Már kapunyitás előtt fél órával kígyózó sor állt a Pall Mall street 116-os szám előtt. A résztvevők legtöbben Londonból érkeztek, de volt aki több mint 6 órát utazott Walesből, hogy meghallgassa a miniszterelnök jelöltet. A Telex kérdésére a kampánystáb elárulta, hogy körülbelül egymillió forintért bérelték a rendezvényközpont termét.

A látogatók többsége azért érkezett, mert még sosem találkoztak Márki-Zay Péterrel. Többen nyíltan vállalták, hogy ellenzéki szavazók, de volt olyan aki saját elmondása szerint Márki-Zay hatására lett az ‘anarchista balról középbalra húzó’.

“Igazából kíváncsi voltam, hogy milyen lehet élőben. Más az amikor valakit csak online lát vagy hall az ember. Amikor egy hete bejelentette, hogy koronás, csak fogtuk a fejünket.” - mondta az egyik résztvevő.

A megkérdezettek úgy gondolják, hogy Márki-Zay Péterrel idén több esély van a kormányváltásra mint valaha. Ennek ellenére többen kritizálták a kampány elmúlt időszakát:

“Miután vége lett az előválasztásnak, leállt az ellenzéki kampány, jöttek a belső konfliktusok, és ráadásul Márki-Zay elkezdett hülyeségeket mondani, akkor kicsit elvesztettem a győzelembe vetett hitemet. Ígyis-úgyis le fogok rá szavazni, de ez most jó alkalom arra, hogy megnézzük, hogy élőben milyen” – nyilatkozta egy londoni egyetemista.

A mérleg idegen nyelve

Bár sokakat érdekelt volna a kivándorolt magyarok támogatásának részletes elképzelése, a miniszterelnök-jelölt csak a külföldön tartózkodók szavazati jogáról beszélt részletesebben.

Márki-Zay Péter kijelentette, hogy támogatja a levélszavazatok kiterjesztését a lakcímmel rendelkező állampolgárok számára is. Ezzel kapcsolatban egyelőre nincsen közös álláspont az ellenzéken belül.

Egy felmérés alapján az MSZP, a Jobbik és az LMP mindenki szavazati jogát megtartanák, és kiterjesztenék a külföldön élők parlamenti képviseletét. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció ellenzi a lakcímmel soha nem rendelkezett állampolgárok egyenlő szavazati jogait. Azonban a választási törvény bármilyen jellegű módosításához kétharmados többségre van szükség.

“Nem fogunk tudni egy olyan javaslatot átverni, ami mögött nincsen legalább egy feles konszenzus. Tehát ha a DK ellenáll és a Fidesz azt mondja, akkor ezt nem fogjuk tudni átvinni” – nyilatkozta Csillag Tamás. A politikus szerint lenne arra is lehetőség, hogy új, konzulens nélküli választókerületek létrehozásával növeljék a külföldi szavazópontok mennyiségét, de a Momentum alapvetően elhivatott a levélszavazás kiterjesztésében.

A jelenlegi rendszer kétféle választópolgárt különböztet meg. Aki rendelkezik bejelentett magyar lakcímmel, az csak a saját körzetében vagy a külhoni képviseleten, személyesen szavazhat a listára és egy körzeti jelöltre. Ezzel szemben, a magyar lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak listára szavazhatnak, viszont ezt megtehetik levélben is.

A résztvevők elmondása szerint a jelenlegi rendszer jelentősen hátráltatja a lakcímmel rendelkező állampolgárokat, mivel figyelmen kívül hagyja a külképviseleti voksolás logisztikájának nehézségeit. Az előző évek tapasztalatai alapján megint kígyózó sorokra és többórás várakozásra lehet számítani, mert az Egyesült Királyság területén idén is csak 3 helyen lehet majd személyesen szavazni.

“Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy nekem, aki eddig Magyarországon éltem, nehezebb innen szavaznom, mint azoknak az állampolgároknak, akik sosem laktak otthon” - mondta egy fiatal nő.

A külföldön élőkre vonatkozó választási szabályok a Fidesz számára előnyösek: a 2018-as választásokon a levélben szavazók 98 százaléka a Fidesz-KDNP-re voksolt. Ha a lehetőséget a magyarországi lakcímmel rendelkezőkre is kiterjesztenék, többen vehetnének részt a választáson, és kiegyenlítettebb lenne a szavazatok megoszlása. Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes tavasszal azt mondta a Mandinernek, hogy az itthoni lakcím adminisztratív, akár időleges feladásával bárki számára megnyílik a levélszavazás lehetősége. Az ex-államtitkár szerint az utazási költségek és több órás sorban állás vagy az egyéni jelölt választási jogának feladása semmilyen formában nem hátráltatja a külföldről szavazókat.

“Ha kinyitnánk egy kiskaput, az a választások tisztaságát veszélyeztetné” - nyilatkozta a levélszavazat kiterjesztéséről a korrupciós ügye miatt lemondásra kényszerült politikus.

Lénárd Lili cikke.

Ötven éve kisebb csoda történt a csehországi Srbská Kamenice település közelében. Itt csapódtak a földbe a jugoszláv légitársaság, a JAT Stockholmból Koppenhága és Zágráb érintésével Belgrádba tartó járatának roncsai. A gép 10160 méter magasban robbant fel, de az egyik utaskísérő, Vesna Vulović mégis túlélte a katasztrófát. Vulovićra egy német erdész, Bruno Honke bukkant rá a roncsok között, és a második világháborúban szerzett felcseri tudását hasznosítva sikerült is életben tartania.

A JAT 367-es számú járata 1872. január 26-án délután 1.30 környékén indult útnak Stockholmból.Koppenhágába érkezett meg, itt pár utas leszállt, kicserélték a személyzetet, majd háromnegyed órával később megindult Zágrábba, ahova már nem érkezett meg.

A robbanást feltehetően egy táskába rejtett bomba okozta. A terrorcselekményért a horvát usztasák vállalták a felelősséget, akik a második világháborúban több százezer szerbet, több tízezer romát és zsidót irtottak ki. A háború után az usztasák maradéka terrorszervezetként tevékenykedtek egészen a 70-es 80-as évekig. A Jat 367-es elleni támadás elkövetőjét a mai napig nem tartóztattak le, emiatt születhetett meg a konteó, hogy a gépet nem terrortámadás érte, hanem a csehszlovák hatóságok lőtték le véletlenül rakétával.

Vesna Vulović a zuhanás után kómába esett, de 27 nap után felébredt. ekkor tájékoztatták az eseményekről. Ekkor derült ki, hogy amnéziában szenved, saját bevallása szerint az utolsó emléke az, hogy felszállnak a gépre, utána a következő, ahogyan egy hónappal később a szülei ott állnak mellette a kórházban, Prágában. Másfél hónap után visszaszállították Belgrádba, ahol 24 órás hatósági felügyelet alatt állt, mivel attól féltek, az usztasák el akarnák hallgattatni, mint egyetlen szemtanút. Több műtéten is átesett, így végül még a zuhanás után lebénult lábait is újra használni tudta.

Az eset után Vulovićot nagy népszerűség övezte. 1972 júliusában kiengedték a kórházból, majd Montenegróba ment fizetett szanatóriumi ellátásra. Tito is itüntette, a lakosság nagy része a hidegháború hősének tekintette. De stewardessi állását felépülése után, 16 hónappal később se kapta vissza, irodai munkát bíztak rá.

1985-ben bekerült a Guinnes rekordok könyvébe, mint a legmagasabb ejtőernyő nélküli esés túlélője.

Hírnevét később a nacionalizmus elleni harcban használta. A kilencvenes években több kormányellenes tüntetésen is részt vett, emiatt elvesztette az állását a légitársaságnál. 2000-ben is része volt a Slobodan Milošević szerb miniszterelnök bukásához vezető tüntetéssorozatban.

Élete utolsó éveiben interjúfelkérésekkel már nem igen foglalkozott, de több helyen nyilatkozott a bűntudatáról, hogy túlélte a repülőgép-katasztrófát. (A cikk megírásához Vesna Vulović visszaemlékező interjúját és a Wikipedia vonatkozó szócikkét használtuk)

Erdősi László Krisztián cikke.

Változtassa meg a Bitcoinra vonatkozó törvényét, a kriptovaluta ne legyen többé hivatalos fizetőeszköz, kérte Salvador kormányától az IMF, mivel szerintük túlságosan bizonytalan a kriptovaluta értéke. November óta a Bitcoin ára a felére csökkent, ezzel több mint 20 millió dolláros veszteséget okozva az országnak. Az IMF több ponton kifogásolta El Salvador Bitcoinhoz fűződő viszonyát. A Bitcoin 2021 szeptembere óta hivatalos fizetőeszköz az országban, az amerikai dollárral egy időben vezették be, mint hivatalos valutát.

Salvador tavaly 1,3 milliárd dolláros hitelt igényelt az IMF-től, ezt a Bitcoin felhasználásával kapcsolatos viták miatt még nem kapta meg. (https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-01-25/imf-board-urges-el-salvador-to-ditch-bitcoin-as-legal-tender)

Az Végrehajtó BIzottság 24.-én tartott gyűlésén dicsérték ugyan az ország járványkezelését, illetve a Chivo applikációt, amit külön az El Salvadori kriptopénztárcák kezeléséhez fejlesztettek, de hangsúlyozták, hogy a Bitcoin, mint hivatalos valuta, nagy veszélyeket rejt a “a pénzügyi stabilitás és feddhetetlenség, illetve a fogyasztóvédelem” területén.

Kritizálták továbbá a Bitcoin alapú kötvények használatát, melyek - többek között - az ország miniszterelnöke, Nayib Bukele által megálmodott “Bitcoin Város” megalapítását finanszíroznák, ahol a tervek szerint, helyet kapna egy Bitcoin alakú pláza is.

Nayib Bukele miniszterelnök a hírt a Twitteren így kommentálta:

Erdősi László Krisztián cikke.

Csütörtöktől lehet az április 3-ai országgyűlési választáshoz és a vele egy napon tartott országos népszavazáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket benyújtani a választási irodáknál, írja az MTI.

Január 27-től, a vonatkozó jogszabály szerint a szavazás előtti 66. naptól igényelhetünk átjelentkezést, külképviseleti szavazásra való jelentkezést, illetve mozgóurnát a lakóhelyünkhöz tartozó irodától, vagy az NVI internetes oldalán, a www.valasztas.hu-n.

Benyújthatók továbbá a kérelmek a nemzetiségi névjegyzékbe vételre vagy abból való törlésre, az akadálymentes szavazókör igénylésére, a Braille-írásos szavazósablon igénylésére, a személyes adatok kampánycélú kiadásának megtiltására.

Bódog Bálint cikke.

Több amerikai légitársaság is aggódik az 5G technológia bevezetése miatt. Arra hivatkoznak, hogy a mobilok ezt használva megzavarhatják a repülőgépek bizonyos műszereit. De jogosak-e a félelmek? A DW utánajárt, miért alakult ki a mostani helyzet, és mi lehet a megoldás.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Lemondott Aser Levi, az Pegasus kémszoftvert fejlesztő NSO Group elnöke - írja az Euronews az Israel Hayom-ra hivatkozva.

Vizsgálatok indultak múlt héten az izraeli rendőrség ellen, miután kiderült, lehetséges, hogy a hatóság izraeli civilek telefonját törte fel. A vizsgálatok azóta is folynak, de Levi azt állítja, ettől függetlenül döntött úgy, hogy lemond a kémszoftvert fejlesztő cég éléről.

“A lemondásomról szóló elmúlt jelentések ellenére szeretném tisztázni, hogy nincs összefüggés közte és az NSO-val kapcsolatos legfrissebb jelentések között”

Levi 2020 áprilisában lett az NSO elnöke, nem sokkal azelőtt, hogy kirobbant volna a Magyarországot is érintő nemzetközi botrány. A pozícióra a Novalpina Capital - az NSO-t akkoriban felvásárló tőkealap - jelölte ki. A tőkealapot azóta megvásárolta a Berkeley Research Group, ez döntött egy új elnök kinevezéséről.

Bódog Bálint cikke

Összeférhetetlen Bús Balázs, III. kerületi önkormányzati képviselői tisztsége az Nemzeti Kulturális Alapban (NKA) betöltött alelnökségi tisztségével - írta meg az átlátszó.hu kedden.

A lap szerint Bús két megbízatása az önkormányzati törvény előírásával ütközik.

Bús 2019-ben, óbudai polgármesteri posztja elveszítése után lett önkormányzati képviselő Óbudán és a Fővárosi Önkormányzatban pedig bizottsági tag. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2021. január 1-től nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének.

Bús Balázs Facebookon jelentette be, hogy a cikk megjelenése után jogászok is megvizsgálták az összeférhetetlenség kérdését, és lemond az önkormányzati tisztségeiről (kerületi képviselő és fővárosi bizottsági tag), ezzel megszüntetve az összeférhetetlenséget.

Bús Balázst indítja a Fidesz tavasszal Óbudán az országgyűlési választáson. A politikus azt írta, hogy „természetesen a jövőben is Óbudáért fogok dolgozni, és remélem, hogy április után folytatni tudjuk azt a munkát, ami két éve megszakadt Óbudán. A III. kerületnek olyan képviselőkre van szükségük, akik az óbudaikat képviselik a Parlamentben. Én a jövőben is - ahogy eddig - az óbudaiakat fogom szolgálni”.

A választáson az ellenzéki összefogás Szabó Tímeát indítja itt. Szabó úgy kommentálta Bús összeférhetetlenségét és az önkormányzati képviselőség felmondását, hogy „Búsnak fontosabb a havi 1,7 milliós fizetése, mint az óbudaiak képviselete”. (Bús a vagyonnyilatkozata szerint 1,75 millió forintot keres az NKA alelnökeként, az óbudai önkormányzatnál viszont 270 ezer forintot, ehhez jön még a fővárosi önkormányzati bizottságért 162 ezer forint.)

Szabó szerint „Bús prototípusa a pozíció- és közpénzhalmozó fideszeseknek! Szomorú, hogy Bús, aki a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjeként indul Óbuda-Békásmegyer körzetében az áprilisi választáson, nem a zsíros kormánypozíciójáról, hanem a helyi emberek képviseletéről mond le. Lemondhatott volna az NKA havi 1,75 milliójáról, ha neki Óbuda-Békásmegyer a fontos, ha neki az óbudaiak-békásmegyeriek a fontosak. De nem: neki a pénz és a minél magasabb pozíció volt a fontos!”

Bús minderre azt írta, hogy az óbudai tiszteletdíját kerületi civileknek utalta át, „ezt a jövőben is meg fogom tenni, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenséget megszüntetve, képviselőségemről lemondok. Bízom benne, hogy képviselőasszony is támogat óbudai civileket a tiszteletdíjából”.

Bódog Bálint cikke

Publikálta idei országjelentéseit a Transparency International, melyekben régiónként is elemzik az országok korrupciós indexében végbement változásokat, ezek okát és következményeit. Arról már írtunk, hogy az 1995-óta Transparency Internationál által végzett felméréseken Magyarország még egyszer sem kapott ilyen negatív értékelést, érdemes azonban azt is megvizsgálni, milyen változások mentek végbe az EU egészén belül.

A Trancparency International minden évben felmérést készít az országok korrupciós szintjéről. A felmérések végeredménye egy 0-tól 100-ig terjedő Korrupció Érzékelési Index (CPI), amely alapján aztán régiónként és összességében is rangsorolják az országokat. Érdemes megjegyezni, hogy a 0-tól 100-ig terjedő indexet csak 2012 óta vezették be, Magyarország CPI-je azóta 55-ről 43-ra esett vissza.

Bár az EU 66-os CPI átlagával továbbra is a régiók ranglistájának tetején foglal helyet, a Transparency International azonban aggasztónak tartja, hogy az uniós tagállamok indexei mintha stagnálnának az utóbbi időben. A világjárványnak köszönhetően az EU visszavett az átláthatósági és elszámoltathatósági intézkedéseiből, a közbizalom pedig a beszerzési botrányoknak köszönhetően jelentősen bezuhant.

A szervezet szerint aggályos, hogy a főleg Kelet-Európában egyre inkább erősödő korrupció ellen az EU nem képes érdemben fellépni. A nemzeti szintű jogérvényesítés hiánya pedig lehetővé teszi a korrupció nemzetek közötti exportját és az emberi jogok globális szintű megsértését. Szükség lenne a jogi kiskapuk minél hamarabbi felszámolásához, amik lehetővé teszik például az olyan ügyeket, amelyekre tavaly a Pandora iratok révén rálátást kaphattunk. Az EU-ról készült jelentésben a Transparency International külön kiemel két, velünk határos országot, amikre érdemes lesz a jövőben is odafigyelni. Ez egyik az 57 CPI-t kapott Szlovénia. Ezzel Szlovénia lassú javulás után visszaesett a 2013-as mélypontra. Az országban a Transparency International szerint szilárd antikorrupciós rendszer ellenére a járvány alatt a közbeszerzéseket nem ellenőrizték rendszeresen, és a szabad verseny körülményeit sem biztosították a hatóságok. A nyomás egyre nőtt a független felügyeleti szerveken, a sajtó állapota pedig egyre romlott. A megoldás a jelentés szerint az lenne, ha a szlovén civilek nagyobb beleszólást kapnának a döntéshozatalba, ha megerősödnének a független felügyeleti szervek, és a kormány figyelembe venné az EU-s korrupcióellenes irányadó elveit.

A másik ország Ausztria. Bár a maga 74 pontjával bőven az átlag felett áll, a lassú lecsúszást (3 év alatt 3 pont, ami valóban nem sokat jelent) a jelentés figyelemreméltónak gondolja, és a világjárvány alatti antikorrupciós fellépések hiányának tudja be. Kiemeli továbbá a Sebastian Kurz kancellár körül kialakult botrányt, ami felhívta a figyelmet az ország sajátos média körülményeire. 2017 óta Ausztria a Európai Tanács által megfogalmazott 17 ajánlott intézkedésből összesen kettőt teljesített.

A Korrupció Érzékelési Index a legelterjedtebb korrupciós rangsor a világon. Szakértők és üzletemberek véleményére alapozva határozza meg az adott országok közszférájának korrupciós szintjét. Minden ország indexe legalább 3 adatforrásból dolgozik, amiket 13 különböző felmérésből állítottak össze.

A felmérések készítésekor figyelembe vett szempontok:

• Megvesztegetés
• A közpénzek eltérítése
• Tisztviselői jogok következmény nélküli magán célra való felhasználása
• A kormányok antikorrupciós hatásköre
• A bürokrácia mértéke (a túlzott bürokrácia elősegítheti a korrupciót)
• Nepotizmus a közszolgálatban
• Köztisztviselők pénzügyeinek átláthatósága
• Jogi védelem a korrupció ellen fellépő egyéneknek
• A kormányzati tevékenységek nyilvánosságának szintje

Bódog Bálint cikke

Vannak csodás labdamenetek, baromi dühös vesztesek az ausztrál bajnokságon, de két szívet melengető jelenetet is láthattak a nézők.

Stefanos Tsitsipas a nyolcaddöntőben Taylor Fritz ellen készült szerválni amikor egy pályára tévedt csótány hozta a frászt az egyik labdaszedő lányra. Szegény teljesen leblokkolt, de a görög teniszező megoldotta a helyzetet, ráadásul nem a cipője talpával.

A másik meccsen Nick Kyrgios csapott le egy labdát, olyan erővel, hogy a felpattanó labda is elég erősen eltalált egy kisfiút. A gyerek elsírta magát, Kyrgioson látszott, hogy sajnálja a dolgot, de eleinte nem tudta, mit csináljon, majd odaszaladt a táskájához, kivett egy ütőt, és a fiúnak adta.

További hírek és videók az Australian Openről az Eurosporton.

Az oltás hiánya, majd a vízum körüli kavarások miatt idén kiutasították ugyan a világelső Novak Djokovicot Ausztráliából, de az Australian Open versenyigazgatója, Craig Tiley abban bízik, hogy a szerb jövőre visszatér a tornára - írja az Eurosport.

Tiley arra számít, hogy a helyzet valahogy rendeződni fog, és a világelső jövőre újra ott lesz Melbourne-ben. „Ki kellett hagynia ezt az évet, de az a szándéka, hogy visszatérjen, mert bármi is történt, Djokovic nagyon szereti az Australian Opent" - mondta a közszolgálati ABC televíziónak.

Kicsit optimistának tűnik a nyilatkozat, különösen úgy, hogy a vízum visszavonása akár három évre is szólhat.

Djokovic edzője, a szlovák Marian Vajda szerint még elég korai erről beszélni, egyelőre idő kell a világelsőnek, hogy feldolgozza és kiheverje a történteket. Az Aktuality.sk szlovák honlapnak azt mondta, hogy a szerb „alázatosan tűrte az intézkedéseket, de amit vele tettek, az nem szabad, hogy alapjaiban rengesse meg az életét. Nyilvánvaló, hogy mentálisan elég komolyan érintette az ügy, sokáig fájni is fog neki, és nehezen fogja majd tudni kiverni ezt a fejéből." "Azt mondta, hogy még őt is komolyan felzaklatta az ügy, még mindig nem érti, miért tették ezt Djokoviccsal." Az edző szerint igazságtalan döntés volt a vízum visszavonása, amely azon a feltételezésen alapult, hogy Djokovic olyasmit tehet vagy olyasmire lehet hatással, ami még meg sem történt." De szerinte Djokovic erős, határozott, és nem ez volt az utolsó dobása a teniszben.

További részletek és számos tudósítás az Australian Openről az Eurosporton.

Novak Djokovic után a parallel snowboardos olimpiai bajnok Patrizia Kummer került reflektorfénybe, miután kiderült ő sincs beoltva koronavírus ellen - írja az Eurosport.

A svájci sportoló - aki 2014-ben Szocsiban nyert olimpiai aranyat - így is elindulhat a pekingi téli olimpián, a részvételnek ugyanis nem kötelező feltétele az oltás, de háromhetes karantént kell vállalnia egy erre kijelölt pekingi hotelben. Patrizia Kummer egy hetet már letöltött ebből. Most azt mondja, hogy alapvetően nem oltásellenes, de tavaly áprilisban személyes okokból úgy döntött, hogy a koronavírus ellen nem oltatja be magát. Szeptember óta tudja, hogy így háromhetes karantén vár. „Teljesen megértem és elfogadom, hogy itt kell lennem, tudom, hogy ez az emberek védelmére szolgál. A bezártságot nem tekintem büntetésnek, kreatív vagyok, feltalálom magam egy szobában is.” - nyilatkozta.

A felkészülését is nehezítette, hogy nincs oltva, mert így nem tudott indulni olasz versenyeken, az osztrák versenyekre pedig már a karantén miatt nem utazhatott. A parallel snowboard versenyszámait február 8-án és 9-én rendezik Pekingben, vagyis Kummer csak pár nappal a verseny előtt szabadul a karanténhotelből, és felkészülési versenyek nélkül áll majd rajthoz.

A svájci olimpiai bizottság nem tette kötelezővé az oltást a pekingi játékok résztvevőinek, az osztrák viszont igen. Miután a parallel snowboard osztrák legendája, Claudia Riegler is kijelentette, hogy nem oltatja be magát, ezzel lemaradhat a versenyről. A 48 éves Rieglernek ez lett volna az utolsó olimpiája.

Erről a témáról részletesen és a téli olimpiáról még több cikket az Eurosport honlapján olvashat.

A karaktergyilkosság (angolul smear, oroszul kompromat) a pozíciókért és a forrásokért vívott harc nemtelen eszköze. Immorális cselekedet, amelynek célja a másik morális megsemmisítése.

Bőhm Kornél új könyve (Karaktergyilkosság. Lejáratás a gúnynévtől az álhírig) ezt a jelenséget járja körül. Úgy érvel, hogy bár maga a karaktergyilkosság egyidős az emberi civilizációval, az elmúlt évtizedekben végbement kommunikációtechnológiai változások új és minden korábbinál hatékonyabb fegyvereket adtak azok kezébe, akik a pszichológiai hadviselés e válfaját művelik, így egyre többen válnak a céltábláivá is – különösen mert „a sajtó … kifejezetten kedveli a negatív kampányt; ez teremti meg azt a szükséges »drámát«, ami jól eladhatóvá teszi a műsort” (172. o.). Eszközei változatosak: éppúgy megtaláljuk közöttük a pamfletet és a szószéki kiprédikálást, mint a gúnyrajzot, a graffitit, a politikai viccet, a koncepciós pert, a netes mémet, az influenszerkampányt, a fake news-t és a deep fake-et. A fogalmat Martijn Icks és Eric Shiraev nyomán Bőhm egy személy jó hírnevének vagy hitelességének aláásását célzó, szándékos és következetes törekvésként definiálja (20. o). A támadás alapja éppúgy lehet légből kapott rágalom, mint valós morális vagy jogi normasértés.

A műfaját tekintve talán a tudományos igényű akadémiai munka és az ismeretterjesztő írásmű határmezsgyéjén elhelyezkedő monográfia gazdag forrásanyag alapján vezeti be az olvasót egy olyan kérdésbe, amelynek magyar nyelvű szakirodalmát mindeddig hiába kerestük volna a könyvtárak polcain. A szórakoztató történelmi példákkal illusztrált, olvasmányos kötet számos kortárs magyar esetet is tárgyal, feltárva azt a toxikus politikai és médiakörnyezetet, amelyben a „ha nem nyersz, akkor veszítesz” machiavelliánus elve érvényesül (85. o.).

Bőhm könyve egy olyan játék természetrajzát tárja az olvasó elé, amelynek szabályait a játékosok maguk régóta ismerik – csak a közönség nem. Márpedig a közönségnek kulcsszerepe van a karaktergyilkosságokban: a háborogni mindig kész, olcsó moralizálásra vevő, instant ítéletet hozó közönség nélkül a karaktergyilkosságok sem lennének sikeresek. Az egyén a közösség szigorú morális mércéjével méretik meg. A közönség egyszerre ügyész, bíró és végrehajtó. Egy jól megtervezett karaktergyilkosság pedig napok alatt romba döntheti valaki évtizedek kemény munkájával felépített reputációját, illusztrálva azt a kommunikációtudományi axiómát, hogy huzamosabb ideig senki sem tarthatja ellenőrzése alatt nyilvános képét, public image-ét, mert „a nyilvános karakter a közösség tagjainak fejében élő összkép” (26. o.).

Bőhm mondanivalójának fontos része, hogy a karaktergyilkosság (amit az angol fekete PR-nek vagy obstruktív marketingnek is nevez) nemcsak a politikai játszmák része: „A lejáratás megjelenik munkahelyeken, edzőtermi közösségekben, iskolákban, ahogy mondani szokták: még a legjobb családokban is … korántsem csak a celebek, a politikusok, az ismert sportolók, a művészek vagy a tudósok problémája, hanem valamennyiünké. … Támadási felületet nyújthat, ha az illető nő vagy férfi, meleg vagy heteró, túl fiatal vagy túl öreg, csinos vagy bájtalan, ha nincs gyereke vagy sok gyereke van, ha házas vagy ha elvált, ha külföldi, ha fekete vagy fehér, vagy ázsiai, vagy bármilyen” (11., 13., 50. és 51. o.).

A kommunikációs szakértő, kríziskommunikációs tanácsadó szerző nemcsak feltárja a karaktergyilkosságok természetét, hanem praktikus tanácsokkal is szolgál azoknak, akik lejáratás céltáblájává válnak. Nem a karaktergyilkosság indítékai érdeklik, nem ítélkezik, hanem a jelenség műfaji sajátosságait, „sikerének” feltételeit, hatásmechanizmusát, eszközeit és típusait írja le. Azt ugyanakkor több helyütt is hangsúlyozza, hogy a karaktergyilkosság nemcsak az áldozat reputációját, hanem gyakran az egzisztenciáját, esetenként pedig az életét is veszélybe sodorja. A munkahelyi kirekesztés apropóján pedig azt is megjegyzi, hogy „nagyon is valós az egészségkárosodás kockázata, a testi-lelki egészség romlása, ami önértékelési problémákkal, nemegyszer öngyilkossági gondolatokkal párosulhat” (196. o.).

Bőhm kiemeli, hogy a karaktergyilkosság sokszor magukat az újságírókat, sőt a tudományos életben dolgozókat sem kíméli, és részben ebben látja a ma tapasztalható elitellenesség okát. „Szomorú tanulsága az elmúlt évnek – írja –, hogy például a koronavírusról túl sötét képet festő, »riogató« tudósokat ugyanúgy diszkreditálják, ahogyan korábban a globális felmelegedés veszélyeiről »kényelmetlen igazságokkal« sokkoló kutatókat gúnyolta sokszor a mainstream véleményformálói kör” (180. o.).

A karaktergyilkosság a (negatív) keretezés, a politikai napirend befolyásolásának mestersége, amely a megtámadottat reaktív, defenzív helyzetbe kényszeríti, miközben arra is alkalmas, hogy elterelje a köz figyelmét a beszélő számára kínos ügyekről. Fontos szerepet játszik a csoportkohézió megerősítéséhez nélkülözhetetlen ellenségkép megkreálásában. Célpontjává, mint Bőhm megjegyzi, nemcsak személyek, hanem népcsoportok, nemzetek vagy akár országok is válhatnak. Mi több, az ismert emberek akár haláluk után is karaktergyilkosság céltáblájává válhatnak.

Talán éppen ebben rejlik Bőhm egyébként kitűnő könyvének gyengéje: a karaktergyilkosság fogalmát olyannyira tágan értelmezi, hogy azt afféle catch-all fogalomként mindenre alkalmazza a történelemhamisítástól a politikai kabarén át a vezető politikusok pályáját feldolgozó, kritikus hangvételű életrajzokig. Vajon hol a határ? Hogyan tudjuk megkülönböztetni a karaktergyilkosságot a jogos bírálattól? Bőhm könyvéből arra következtetünk, hogy a különbséget abban látja: a karaktergyilkosság egydimenziós, a megtámadott félnek csupán egyetlen karakterjegyére koncentrál, míg a jogos kritika ennél összetettebb szempontokat követ – ezt a gondolatot azonban nem fejti ki. (Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság. Lejáratás a gúnynévtől az álhírig. HVG Könyvek, 2021. Marabu rajzaival, 4200 forint)

Bajomi-Lázár Péter