444 kalendárium #25: Interjúk a világpolitika legfontosabb kérdéseiről az orosz-ukrán háborútól az amerikai-kínai kapcsolatig
- December végéig a hónap minden napján egy olyan sztorit, nagy témát vagy emlékezetes eseményt idézünk fel, amin a 444 idén dolgozott.
- Köszönjük előfizetőinknek, hogy lehetővé teszik ennek a munkának az elvégzését.
- Ha fontosnak tartod, hogy folytassuk ezt a munkát, akkor kérjük, hogy legyél a 444 előfizetője!
2025-ben nemcsak a magyar közélet, de a világpolitika is annyira felbolydult, hogy sokan már egyenesen világrendszerváltásról beszéltek. Ebben a felfokozott helyzetben arra törekedtünk, hogy rendszeresen jelentkezzünk nemzetközileg is elismert szakértőkkel készített interjúkkal, akik segítségével könnyebben igazodhatnak el az olvasók a kaotikus világban.
Trump felbátorít mindenkit, aki azt gondolja, hogy a demokrácia a lúzereknek való, mondta például Peter Pomerantsev a Takács Lili által készített interjúban. Az Oroszország-szakértő többek között arról beszélt, hogy látványosan vége van annak, ami 1945 és 2025 között volt, és óriási kérdés, hogy Magyarország hogyan garantálja majd a biztonságát abban a világban, ahol Putyin ugyanúgy gondolkodik, mint Trump.
Amíg van pénz, Putyin is van, ha elfogy a pénz, Putyin sem lesz - erről már Tatyjana Sztanovaja, a berlini Carnegie Központ tudományos főmunkatársa beszélt márciusban a Gazda Albertnek adott interjúban. Sztanovaja szerint Putyin csakis olyat békét akar, amelynek a feltételeit ő diktálja, az orosz elnök számára pedig az állam a legfontosabb kategória, magát is az állam szolgálójának tekinti.
Mao Ce-tunghoz hasonlóan Donald Trump is a káoszban találja meg a hatalmát - erről már Orville Schell amerikai Kína-szakértő, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetője beszélt a 444-nek. A májusi interjúban azt mondta, hogy a kínai-amerikai ideiglenes megállapodás a vámokról üdvözlendő, de a mögöttes problémákat nem oldja meg, mert az egypárti autokratikus Kína Ázsia különböző részeit követeli magának, nem fog megelégedni egy sima vámmegállapodással.
Nyáron aztán Inkei Bence interjúzott Minna Ålanderrel, a Center for European Policy Analysis (CEPA) és a Stockholm Free World Forum kutatójával, aki elsősorban az európai védelmi politikával foglalkozik. A szakértő az „Európának most leginkább időt kell nyernie, amíg a saját lábára tud állni” című interjúban többek között azt mondta: „Nehéz elképzelni, hogy Európa valaha is globális katonai hatalommá váljon. Még ha növekednek is az európai katonai kapacitások, azok továbbra is regionálisan fókuszáltak és védekező jellegűek maradnak. Ezért is van szükség arra, hogy ne az amerikai mintákat próbáljuk lemásolni, hanem európai logikában gondolkodjunk.”
Ruszlan Bortnyik politikai elemző, az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója arról beszélt a 444-nek: egy békefolyamat végén valamilyen mértékben Zelenszkij, Putyin, és Trump reputációja is sérülhet, a rendezésnek pedig hosszú távúnak lennie, amely minden aspektust figyelembe vesz, önmagában az orosz–ukrán háború lezárásáról nem lehet megállapodni. Petr Gulenko orosz újságíró pedig arról: a propaganda újraértelmezi a valóságot, a küzdelem nem az információért, hanem az információ értelmezéséért zajlik. Utóbbi két szerzővel Végtelen háború című kiadványunkban is lehet találkozni.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!