„A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba”

„Egy pusztuló ország helyett legyünk újra gyarapodó nemzet, erős Magyarország! Ennek a feladatnak az irányítására jelentkezett a Mi Hazánk Mozgalom, amelyet nem külföldi felhőkarcolók irodáiban terveztek bankárok és tanácsadóik, nem is hazai, romlott oligarchák luxusházaiban találtak ki, hanem az ősi magyar szellemet még őrző pusztán, Ásotthalmon hirdetett meg több száz magyar ember 2018 nyarán” – olvasható a Mi Hazánk Mozgalom (MHM) Virradat névre keresztelt programjában. A 2022-es parlamenti választáson sokak meglepetésére a magát harmadik utas, radikális jobboldali pártként meghatározó MHM hat mandátumot szerzett.

Programjuk fő hivatkozási pontja a Csongrád-Csanád megyei település, Ásotthalom, ahol az MHM elnöke, frakcióvezetője, Toroczkai László a polgármester. (Toroczkai országgyűlési képviselőként a polgármesteri posztot nem tarthatja meg, ezért rövidesen időközi polgármesterválasztást kell kiírni.) A mozgalom nem kevesebbet állít magáról, mint hogy a történelem első olyan pártja, „amely a programját parlamentbe jutás előtt elkezdte megvalósítani”. A közel négyezer fős nagyközség országos figyelmet kapott az utóbbi években: a mezőőröket a TASZ feljelentésére túlkapások miatt vizsgálja a rendőrség, a város nemrégiben állította fel közösségi finanszírozásból a kétes megítélésű Rongyos Gárda emlékművét, valamint olyan Tik-Tok-videók helyszínéül szolgált, mint például ez a hangulatos válaszüzenet.

Az egyébként szegedi születésű, a megyei és az országos jobbodali radikális politikai térben előbb a MIÉP majd a Jobbik illetve az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistájaként nevet szerzett Toroczkai 2013 lett polgármester a Szeged melletti tanyavilág négyezres településén. Ásotthalmon ekkor időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, mert az előző képviselő-testület feloszlatta magát. A választáson az 1998 óta hivatalban lévő néha független, néha fideszes polgármester, Petró Ferenc is elindult, de alulmaradt az akkor még függetlenként induló Toroczkai Lászlóval szemben, aki azóta (előbb a Jobbik, majd a Mi Hazánk Mozgalom színében) minden helyi választást megnyert. A Mi Hazánk népszerű a környéken, az áprilisi országgyűlési választásokon Toroczkai messze a Mi Hazánk országos átlaga feletti eredményt ért el, körülbelül tíz százalékot kapott. Az ásotthalmi szavazókörökben még ennél is sokkal jobban szerepelt, a szavazók 43 százaléka voksolt rá.

Egy ásotthalmi nő szerint a lakosság kifejezetten élvezi a figyelmet, erre azonban valamennyire rácáfol, hogy a megkérdezettek közül nem sokan nyilatkoztak névvel. Egy reggel tízkor a Jacky presszóban békésen fröccsözgető úriember például elküldött minket spárgát szedni. A településen egyébként feltűnően sok a látványos beruházás, ami egy helyi hölgy szerint annak is köszönhető, hogy Toroczkai „közel van a tűzhöz”, bár hogy melyik tűzhöz, az nem derült ki. A jelenlegi alpolgármester - aki feltehetően az egyetlen jelölt lesz az időközi önkormányzati választáson -, Papp Renáta elmondása szerint a fejlesztésekhez pályázatokon keresztül szereztek forrásokat. A fejlesztések pedig elviekben az MHM Virradat programjában meghatározott irányvonalat követik:

• a tanyavilág népszerűsítése, fejlesztése;
• ezen keresztül a lokális gazdaság fellendítése a területi adottságok alapján;
• az erre épülő feldolgozó üzemek helyi fejlesztése;
• hagyományőrzésen alapuló kultúra, turizmus fellendítése;
• a közbiztonság fejlesztése.

A tanya a magyar törvények szerint: „a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel”.

Ásotthalom pedig Szeged környéki tanyavilág jellegzetes települése: a 19. században fejlődött tanyaközponttá, majd faluvá, de a tanyasias szerkezet megmaradt: az infrastrukturálisan fejlett, belső településrész viszonylag kicsi, a költerület ehhez képest hatalmas, elég ritkán lakott, tanyákkal szórt. Ebben a tanyavilágban él Ásotthalom lakosságának több mint fele, olyan elszigeteltségben, hogy a helyiek elmondása szerint olyan is van köztük, aki az elmúlt tíz-húsz évben Ásotthalom másik végébe sem jutott el.

Papp Renáta elmondta, hogy a Virradat programnak megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek a tanyák fejlesztésére, a tanyák adottságait kihasználó vállalkozások fejlesztésére. Főképp munkaerő közvetítéssel, pályázati tanácsokkal segítenek, valamint közösségi házakat is létrehoztak.

Batáta minden mennyiségben

„A választások után már csak 699 élelmiszeripari üzemet kell megépíteni a programunkban szereplő 700 üzem közül, hiszen az elsőt 2021 év végén már át is adta Toroczkai László, a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje Ásotthalmon. A különleges, batátachipset előállító üzem csomagolórészleggel és hűtő-tároló csarnokkal is ki van egészítve” – írja a program. A négy éve épülő, a párt számára hivatkozási alapul szolgáló feldolgozó üzemben még mindig nem indult el a gyártás és értékesítés, de a marketing már megy, a brand készen van: Ásotthalom's finest Pipas' chips.

A névadó tehát Pipás Pista, ami nemcsak azért érdekes névválasztás, mert végülis legalább kétszeres gyilkos, elítélt bűnöző a névadó, de azért meg pláne, mert a bérgyilkos-betyárként legendává lett Pipás Pista eredetileg nőként született, Fődi Piroska (vagy Viktória) néven, később viszont férfiként viselkedett, férfiként öltözött, férfiként élt, amit értelmezhetnénk éppen a Mi Hazánk által oly sokat kárhoztatott „genderőrület” korai formájának. Persze nem Pipás Pista az egyetlen eleme ennek az ellentmondásos történelemértelmezésnek illetve nemzeti mítoszteremtési vagy -ápolási kísérletnek.

A településen azért kezdték el nagymértékben termeszteni az amúgy Magyarországon eddig nem túl népszerű édesburognyát, mert Papp elmondása szerint a gazdák „érzékelték, hogy teljesen megváltozik az időjárás, egyre hosszabbak a száraz nyarak, más a csapadékeloszlás és nem feltétlenül tudnák már a hagyományos növényekkel olyan terméshozamot elérni.” Így hát izibe be is jegyeztették az Ásotthalmi 12-es számú batátát, azóta pedig teljesen elszabadult a batátaőrület.

Előétel:

Főétel:

Desszert:

Az édesburgonya környékbeli termesztését egyébként néhány éve az egykor csak paprikakutatóként emlegetett szegedi agrárkutató munkatársai kezdték népszerűsíteni: afrikai tapasztalatok alapján, afrikai szakembereket is bevonva próbálnak hazai körülményekre szabott termesztéstechnológiát fejleszteni ehhez a zöldségféléhez, amely jól bírja a meleget és a viszonylag száraz éghajlatot. A batáta egyébként éppúgy, mint maga a burgonya (bár nem rokonok!), amerikai eredetű, de a melegebb, trópusi, szubtrópusi éghajlatú ázsiai és afrikai országokban igazán népszerű.

Az Ásotthalmon épült batátafeldolgozó üzem a tervek szerint többféle termény feldolgozására is alkalmas lesz, Papp alpolgármester szerint még bőven van lehetőség a beruházásban.

A község belső része fejlődik, „nézzen körbe, minden tiszta, rendes és egybe' van, na” – mondta egy biciklis úr. Épült új bölcsőde, megújult az óvoda, biciklisávok készültek a határig, „ügyes a Laci, meg kell hagyni”. „Csak annyit látnak, hogy nem így [összevissza] áll a beton, szépen rendben van tartva minden, szépek a szobrok, úgyhogy tetszik nekik. Aki meg kicsit utánaolvas, az viszont azt mondja, hogy köszöni, de ő ebből nem kér. De ezt nem nagyon hangoztatják” – mondta egy járókelő a nemrégiben felavatott Rongyos Gárda-szoborról.

Az obligát turul- és Szent István-szobrokon kívül Ásotthalom lelkesen ápolja a Móricz Zsigmond regényhőseként is halhatatlanná lett egykori betyárvezér, Rózsa Sándor kultuszát. A település identitásának meghatározó elemévé, marketingjének kulcsfigurájává vált a legismertebb magyar betyár, a tanyavilág legnagyobb népi hőse. A környékbeli néphagyományban kialakult romantikus Rózsa Sándor-képnek természetesen elég kevés köze van már a betyárról fennmaradt, igazolható történelmi adatokhoz: magyar Robin Hood-figura formálódótt az egyébként igen kíméletlen rablóvezérből. A hazai szélsőjobboldal is használja a betyárromantikát, talán nem is függetlenül a szegedi származású Toroczkai László ötleteitől: a legismertebb radikális csoport is a Betyársereg nevet adta magának. A helyi turizmus marketingfigurájának kiválasztásakor Rózsa Sándornak nem is akadhatott versenytársa: a Bűbáj Birtok nevű területen helyet kapott egy Rózsa Sándor-kiállítás, valamint az áttelepített és kipofozott Tömörkény-ház is több szálon kapcsolódik az igazságosztó magyar szuperhőshöz.

A helyiekkel ki törődik?

De Ásotthalom nem a batátatermesztés nemzeti központjaként és nem is a Rózsa Sándor-kultusz leglelkesebb ápolójaként, hanem a Torczkaiék kezdeményezésére létrejött mezőőrség miatt kerül be leggyakrabban az országos hírekbe.

„Van egy probléma, amit nem old meg senki, a település vezetése legalább megpróbál tenni valamit. Ezt sokan értékelik, még ha nem is teljesen értenek egyet vele” - mondta egy fiatal srác. A mezőőrök munkájával kapcsolatban általános az elégedettség, és nem nagyon érdekli a helyieket, hogy mások mit gondolnak a módszereikről. Papp Renáta a háromfős mezőőrségről, és a körülötte kialakult konfliktusokról azt mondta, hogy „számu[n]kra ez még mindig a segélykiáltás első foka”, és hogy a probléma megoldásához szükség lenne központi segítségre. Szerinte egyrészt akkora mértékű az illegális határátkelés, hogy az érdemi kezeléséhez nincs elegendő erőforrásuk (a kormány által kiutalt határvédelmi támogatásokból a második legnagyobb összeg, 25 millió forint jutott Ásotthalomnak), másrészt az átkelők által okozott károkat sem tudják megoldani. A környéken eldobált szemetet csak önkéntesek segítségével tudták összegyűjteni, az elmúlt két hétben pedig két erdőtűz is volt.

Talán már kevesen emlékeznek rá, de annak idején magát a „migránsproblémát” is Toroczkai kezdte tolni Ásotthalom határában készült terepvideóival, még hónapokkal azelőtt, hogy megindult volna Orbán mindent elsöprő kampánya, majd a déli határon a roham.

A témát évekre kisajátította magának a kormány, a Toroczkai-féle „migránsvadász” alakulat csak az elmúlt hónapokban, a nagy hisztéria lecsengése után került be ismét az országos nyilvánosságba.

A mezőőrök az önkormányzat alkalmazásában állnak, feladatuk a termőföldek, gépek, épületek, termények védelme. Állandó kapcsolatban állnak a tanyavilág lakosságával, sokszor az ő bejelentésükre mennek ki a helyszínekre.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere még januárban azzal vádolta a kormányt, hogy a rendőrök szándékosan csak később fogják el az illegális határátlépőket, és a kormány azért nem lép fel az illegális bevándorlás ellen, mert rosszul mutatna a kampányban, ha kiderülne, hogy nem tudják megvédeni a határt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormányhivatalt és a rendőrséget kérte, hogy vizsgálják ki, jogszerűen működik-e az ásotthalmi mezőőrség. Szerintük a mezőőrök nem azt figyelik, hogy az illegális határátlépők kárt okoznak-e, és nem is tettenérésről van szó, hanem aktívan keresik ezeket az embereket, és próbálják feltartóztatni, megfélemlíteni őket, amihez nincs joguk. A rendőrség a TASZ bejelentésére eljárást indított „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt.

„A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba” – mondja Nagy Sándor, a háromfős ásotthalmi mezőőrség egyik tagja. „Bármikor szívesen látom itt őket, millió meg egy gazda el tudja panaszolni, hogy az itt élőknek mennyi kárt okoztak a migránsok. Velük senki nem törődik.”

Nagy szerint a vizsgálatnak nem lesz következménye, mert nem történt semmiféle jogszabályba ütköző dolog, „amibe beleállhatna bárki is”.

A mezőőrök és az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNHCR) között szinte semmi kommunikáció nincsen, és erre igény sincsen nagyon. „Persze adjanak takarót, meg adjanak nekik enni, de azt a migránsok szétdobálják itt az erdőben, múltkor több köbméternyi szemetet szedtünk össze a lakosokkal. Jöjjenek és szedjék össze a saját szemetüket” – mondja Nagy.

„A határőrizet, határvédelem rohadtul nem az én feladatom. Hogyha ezek az emberek illegálisan betörnek az országba, azzal bűncselekményt követnek el, és onnantól kezdve nekem is kötelességem eljárni, illetve fellépni a bűncselekmény ellen.” A mezőőr elmondása szerint közvetve dolgoznak együtt a rendőrökkel, az ő munkájukat segítik azzal, hogy feltartóztatják (és nem elfogják) az illegális határátlépőket. „Rengeteg civil bejelentést kapunk. Hamarabb szólnak nekünk, mint a rendőröknek, mert jobb a helyismeretünk.”

Nagy nincs túl jó véleménnyel a rendőrségről. „A police.hu nem közölt semmit. Attól még, hogy letagadjuk a bajt, attól még van. A rendőrség akkor végzi jól a munkáját, ha nincs bűnözés.” Előfordult az is, hogy egy nap alatt harminc-negyven menekültet tartóztattak fel, a rendőrség pedig aznapra összesen négy emberről számolt be. „Rettentően ügyelnek a statisztikákra, azt meg ugye az hamisítja, aki akarja.”

„Van, aki fel akarja fújni a migrációt és azt mondja, hogy aki itt bejön, az mind terrorista. Na ez faszság. Mások szerint pedig mindannyian a háború elől menekülnek, ez legalább akkora faszság.” Szerinte most tartunk ott, hogy a menekültek 99 százaléka fiatal férfi és gazdasági bevándorló, akik most jönnek nem háború elől menekülnek. „Jönnek persze szíriaiak is, de többnyire Szomáliából, Pakisztánból, Afganisztánból érkeznek.”

Nagy tapasztalatai szerint akik átjönnek a határon, nem agresszívak, félnek a katonáktól és rendőröktől. „Sokszor azok a csempészek, akik elhozzák őket idáig, ütik-verik a migránsokat, és erőszakkal tolják át őket a kerítésen.” Szerinte azért sem akarnak itt erőszakoskodni, mert akkor itt zárják őket börtönbe. „Magyarország szegény ország, ide nem akarnak jönni, ők innen menni akarnak.” Itt csak meghúzzák magukat. „Összegányolnak mindent, azt mennek tovább, mire észreveszed már lehet, hogy Münchenben issza a melange-ot.”

A mezőőrök falubeli megítélése inkább pozitív, de nyilván vannak, akik nem szeretik őket. „Eleinte féltek tőlünk, de én nem bántok senkit. Bírságolhatnánk, de nem célunk, hogy cseszegessük az embereket. Biztonságérzetet ad, hogy vagyunk.”

Nagyot sok gazda hívogatja, hogy szétrombolták a bevándorlók a telkét, de nem tud vele mit csinálni, mert annyian jönnek. „És akkor néz rám, mit tudok velük kezdeni? Éppen most vetette a kukoricát, ezek meg jönnek, keresztül mennek rajta. Persze nem azért, mert rosszindulatúak, csak nem veszik észre.” Az itt élők nagyon zárkózott emberek, van olyan, aki húsz éve nem járt a település másik felén. „A migránsok belelépnek az intim szférájukba, a helyiek nem értik, hogy kik ezek, és hogy mit akarnak itt.” Többnyire lakatlan tanyákba törnek be, de Nagy hallott már olyat, hogy a menekültek befeküdtek a házban lakó bácsi ágyába, és ott aludtak. „Nem erőszakoskodnak, de ez így is hatalmas sokk.”

Benics Márk és Bódog Bálint riportja.