Balog Zoltán protokollfőnöke szerint a Miniszterelnökségnek kellett volna utánajárnia Vásárhelyi János ügyeinek a kitüntetése előtt

„Nagyon sok ember kezén ment ez keresztül, hogy lássák, hogy itt pontosan mi is és hogyan történt” – mondta Klötzl Judit, az EMMI egykori osztályvezetője Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának állami kitüntetésre való felterjesztéséről.

Klötzl az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) volt osztályvezetője, Balog Zoltán egykori miniszter volt protokollfőnöke a kegyelmi botrányt feltáró vizsgálóbizottság ülésén beszélt arról a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésről, amit Vásárhelyi kapott 2016. március 15-én, amikor már számos jel utalt az intézetigazgató bűneire. (A Protokoll Osztály feladata volt a szakmai minsztériumokkal való kommunikáció a kitüntetésekről – a kitüntetés bővebb indoklásáról a 444-en írtunk hosszabban.)

Klötzl elmondása szerint a kitüntetést a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságának (SZGYF) főigazgatója javasolta, ezt Balog Zoltán jóvá is hagyta, majd az EMMI továbbította a Miniszterelnökségnek. Ott a Semjén Zsolt által vezetett kitüntetési bizottság feladata volt utánanézni a kitüntetettek listájának – a bizottság tagjai Klötzl szerint „mindig a minisztériumokból delegált személyek voltak”, az EMMI részéről vagy Balog Zoltán miniszter vagy az ágazati államtitkár.

A kitüntetési osztálynak (ez alá tartozott a bizottság) volt lehetősége lekérni a rendőrségtől, hogy van-e eljárás a javasoltakkal szemben.

„Nem gondolom, hogy valakit leellenőrizni csak arról szólna, hogy lekérik a rendőrségtől, hogy az illető ellen folyik-e jelenleg bármilyen eljárás” – ekkor már az EMMI-nél is megvolt az a (444-en ismertetett) 2012-es ombudsmani jelentés, amiből tudni lehetett, hogy Vásárhelyi ellen volt korábban eljárás.

Tudni lehetett a szexuális abúzusról és az elhallgattatási kísérletekről is

Erről az ombudsmani jelentésről mondta azt a bizottság által következőként meghallgatott Szabó Máté, a jelentést akkor aláíró emberi jogi biztos, hogy az alapján „a szexuális abúzus egyértelmű megállapítást nyert, ahogy az is, hogy az intézményen belül a hallgatás falát próbálják kiépíteni, hogy eltussolják az ügyet, és ellehetetlenítsék gyerekeket és a munkatársaknak attól, hogy külső intézményekhez forduljanak”.

A 2012-es jelentés Szabó elmondása szerint az akkor folyamatban lévő rendőrségi és ügyészségi nyomozati anyagokból dolgozott, és világosan megállapítható volt belőle, hogy Vásárhelyi János szexuálisan abuzálta a gyermekotthonban lakó gyerekeket, ahogy az is, hogy kísérletek történtek az ügy elsimítására.

Szabó azt mondta, az is világos volt, hogy a bejelentéseket tevő gyermekotthonbeli dolgozókat az intézményben szankcionálták, és igyekeztek a felvételeken abúzusokról valló gyerekeket rábírni arra, hogy vonják vissza a vallomásukat. Ezt Szabó elmondása szerint sikerült is ilyen-olyan juttatásokkal – ennek következtében 2012-ben le is zárták a nyomozást.

Az ombudsmani jelentés után – amit többek között elküldtek a Legfőbb Ügyészségre és az EMMI-be – tudni lehetett Vásárhelyi működéséről.

A kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Szabó azt mondta, mivel a hatóságok már nyomoztak, ráadásul ebből a nyomozati anyagból készült a jelentés, ezért nem érezték szükségét.

Hova tovább vizsgálóbizottság?

A vizsgálóbizottság jelentési határidejét három másik bizottságéval együtt a parlament december helyett június 15-ig hosszabbította meg. A mi hazánkos Novák Előd felvetette, hogy ha már csúszik a jelentés, akkor vizsgálhatnák kiterjedtebben az elnöki kegyelmi döntéseket, amiknél szerinte eleve meg kéne szüntetni a titkosítást.

Azt mondta, ha egyszer a pápalátogatás idején kiadott kegyelmi döntéseket is kikérték (ez egyelőre még folyamatban van), akkor már más döntéseket is kikérhetnének – mint például Áder János felételezett kegyelmi döntését, amit Balmazújváros korrupció miatt 5 évre elítélt polgármesterére vonatkozik.

Zsigó Róbert fideszes képviselő Novák Előddel egyetértve azt mondta, kezd elcsúszni fókusz a vizsgálat során. Novák arról beszélt, hogy úgy érzi, kormánypárti obstrukciót látnak, amikor politikai show keretében annyi embert meghallgatnak, ami szerinte túlfeszti a bizottság működését. Zsigó ehhez annyit tett hozzá, hogy a kegyelmi vizsgálóbizottság mintha az utóbbi időben átcsúszna a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság munkájába is.

A tiszások azzal vágtak vissza, hogy a teljes bizottság által elfogadott munkaterv szerint haladnak, aminek része az előzmények kivizsgálása is. Schummer Orsolya tiszás bizottság elnök szerint a kegyelmi döntés megértéséhez szükséges feltárni azt az informális hálót, ami a döntéshez vezetett. Erről aztán már-már obstrukcióba hajló parttalan vita kezdett kialakulni, aminek a részleteivel nem untatnám az olvasókat.

Schummer az ülés kezdetén számon kérte, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőinek hozzáállása megváltozott, kezdetben ugyanis konstruktív volt. Ezt Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő azzal indokolta, hogy szerinte amikor Magyar Péter arról beszélt a Karmelita kolostor előtt, hogy senki nem gondolja, hogy a kegyelmi ügy szálai ne érnének el a Karmelitába, akkor a miniszterelnök ítéletet hirdetett. Máthé innentől kezdve úgy érezte, hogy ez egy koncepciózus eljárás, ezért módosult a hozzáállásuk.

Schummer azzal vágott vissza, hogy Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője arról beszélt egy videójában, a bicskei ügy „a TISZA-kormány egyik legnagyobb hazugsága, amivel megnyerték a választásokat”. Juhász később korrigálta megszólalását, és azt mondta, hogy nem a bicskei ügyet, hanem azt tartja hazugságnak, hogy a kormányoldal politikai eszköznek használja a gyermekvédelmet.

Kérdés a vitához: Milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az állami kitüntetésre jelöltek ellenőrzésekor?