MTA: Nem a JÉGER okozza az aszályt

Nem a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozta az elmúlt évek aszályait – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön közzétett jelentése. A kutatók szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a rendszer jelentősen befolyásolná a lehulló eső mennyiségét vagy területi eloszlását. Az akadémia egyúttal az időjárás-módosító rendszerek szigorúbb szabályozását is javasolja, részben a tudományosan megalapozatlan módszerek és a hozzájuk kapcsolódó álhírek visszaszorítása érdekében.

Az MTA a magyarországi időjárási adatsorokat és a műholdas megfigyeléseket is elemezte. Ezek alapján az aszály a Kárpát-medence éghajlatának régóta visszatérő jelensége, a JÉGER 2018-as országos bevezetése előtt is váltották egymást a szárazabb és csapadékosabb időszakok. A 2026-os nyár a mérések kezdete óta a legszárazabbnak bizonyult Magyarországon, de a rendkívüli csapadékhiány Európa jelentős részét is sújtotta.

A rendszer körüli vita idén nyáron éleződött ki újra, amikor az egyre súlyosabb aszály miatt gazdák ezrei kezdték a JÉGER-t okolni a csapadékhiányért. A tiltakozók petícióját több mint húszezren írták alá, egyes generátorkezelőkkel szemben pedig felerősödtek a fenyegetések. Ahogy korábbi riportunkban bemutattuk, a JÉGER elleni indulatok különösen az aszály sújtotta Dél-Alföldön erősödtek fel, ahol az ezüst-jodidot kibocsátó generátorok működését sokan az esőfelhők eltűnésével hozták összefüggésbe. (A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot éget el, az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ahol a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását.)

Bóna Szabolcs agrárminiszter július végén, engedve a tiltakozásoknak, négy megye kivételével az egész országban leállíttatta a rendszert. A döntést egy ötezer gazdálkodó megkérdezésével készült felmérés is megelőzte, amelyben a válaszadók 66,1 százaléka a működés szüneteltetését támogatta, míg 24,5 százalékuk a folytatás mellett foglalt állást. Bóna augusztusban a Telexnek adott interjújában azt mondta, szeretnék „a hitviták világából kiszabadítani” a kérdést, ezért kérték fel az MTA-t a rendszer tudományos vizsgálatára. A felülvizsgálatnak gazdasági okai is voltak: a JÉGER évi 2,5 milliárd forintos működtetési költségét az előzetes számítások szerint 1,9 milliárdra lehetne csökkenteni.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak az időjárás-módosító rendszerek szabályozásakor és működtetésekor?