A levéltár vezetője szerint 160 megfigyelt neve került fel tévedésből a nyitottaktak.hu-ra

Informatikai hiba okozta, hogy Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő nevével együtt mintegy 160, nem ügynökként nyilvántartott, hanem megfigyelt személy neve is nyilvánosságra került a nyitottaktak.hu weboldalon – nyilatkozta az MTI-nek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója.

Cseh Gergő Bendegúz az adatvédelmi sérelemért elnézést kér Lezsák Sándortól, és közvetlenül levélben is meg fogja keresni, és úgy is bocsánatot kér a szándékolatlan tévesztésért.

Lezsák Sándor adatait még az éjszaka törölték az adatbázisból, és csütörtökön megkezdődtek azok a vizsgálatok, amelyek részletesen feltárják, mi okozta a hibát, és hány hasonló eset lehet még, illetve törlik a többi tévesen kikerült nevet is.

Közlése szerint az állambiztonság különböző kódokkal látta el a neveket, aszerint, hogy milyen típusú tevékenységet folytatnak; a 05-ös kód nem az ügynökökre, hanem a megfigyeltekre vonatkozott, ám azt valamiért rosszul értelmezte a rendszer.

A három adattípus, az úgynevezett 6-os kartonok, a beszervezési, vagyis B-naplók és a mágnesszalagok feldolgozása nyomán mintegy 60 ezer nevet hoztak nyilvánosságra. Ebből sem a 6-os kartonokat, sem a B-naplókat nem érinti a mostani adatvédelmi incidens, azok csak a tényleges hálózati személyek adatait tartalmazzák, csak a mágnesszalagok esetében volt informatikai probléma, amelyet az állambiztonsági hálózati nyilvántartás, a H-adattár okozott.

Ennek adatait a levéltár csupán október elején kapta meg végleges formában az Alkotmányvédelmi Hivataltól egy nem tagolt Excel-táblában.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az összes adat (név, fedőnév, az érintett anyjának neve, lakcím) együtt, ömlesztve szerepelt egy mezőben. A levéltárnak ezeket szét kellett bontania, hogy adatbázist tudjon csinálni belőlük. A konverzió alatt történt egy informatikai probléma, amelynek során, a jelenlegi számítások szerint, körülbelül 160 esetben kerültek ki nem hálózati személyek adatai – ismertette Cseh.A hibához az vezetett, hogy az állambiztonság a hálózati nyilvántartásban nemcsak a tényleges hálózati személyeket tartotta nyilván, hanem azokat is, akiket ezek a hálózati személyek kartonjára fölvezettek mint célszemélyeket. Tehát ha valakit beszerveztek, akkor azt is meghatározták vagy megvizsgálták, kiről tud jelenteni. Ezért szerepelt Lezsák Sándor neve is ezen a hálózati adattáron – mondta.

A hiba oka az lehetett, hogy az állambiztonság különböző kódokkal látta el a neveket, attól függően, hogy milyen típusú tevékenységet folytattak. Például 07-es kódot írtak a kartonra, ha egy személyt kizártak a hálózatból, és irattározták az anyagát, 04-es jelöléssel látták el, amikor még foglalkoztatták. Volt egy külön kód, a 05-ös, amely kimondottan a megfigyeltekre vonatkozott. Ezeknek a 05-ös kódú kartonoknak vagy adatoknak az áttöltése során keletkezett a technikai probléma. Ezt korrigálják most - közölte a főigazgató.

A továbbiakban alaposan átvizsgálják, hogy történhetett-e más tévesztés a 60 ezer név esetében – mondta Cseh Gergő Bendegúz, hozzátéve: a hibáért vállalja a felelősséget, illetve reméli, hogy azt még csütörtökön teljes mértékben el tudják hárítani.

Arra a kérdésre, hogy másoktól is kaptak-e jelzést arra vonatkozóan, hogy nevük tévesen került fel az ügynöklistára, azt mondta, hogy e-mailek százait kapják, amióta nyilvánosságra került az adatbázis. Ezeknek a leveleknek a feldolgozása folyamatosan zajlik, egyelőre nem érkezett ilyen reklamáció – írja az MTI.

Az elmúlt órákban elkezdett terjedni a médiában és politikusi megnyilvánulásokban is, hogy több ezer megfigyelt adata került az ügynökök közé. Itt alighanem az történt, hogy az újságírók és politikusok az atv.hu írásos összefoglalóját idézték Cseh Gergő Bendegúz interjújából, ahol az alábbi állítás második fele lemaradt: „több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagokon, akik valójában nem együttműködők voltak. Az, hogy ezek közül, a több ezer név közül valójában mennyi került ki, ennek a vizsgálata most folyik.”

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak az ilyen történeti adatbázisok nyilvánosságra hozatalakor?