Bedőlt az Ueno Bank, az OTP paraguayi befektetése, lebénult az ország, mert a lakosság kétharmada az ügyfelük

A 444 információi szerint kedden reggel bedőlt a paraguayi Ueno bank, az ország legnagyobb pénzintézete. És nem utolsósorban a magyar OTP egyik befektetése, Csányi Sándor bankja 2026-ban két lépésben közel 10 százalékos részesedést szerzett benne. A paraguayi jegybank közleményt adott ki arról, hogy november 3-án elindította az Ueno szanálási eljárását, mert a tőkemegfelelési mutatója a törvényben megszabott minimum fele alá csökkent.

Paraguayban cikkünk élesítésekor reggel van, az ország meglehetősen nagy sokkban várakozik. Az online pénzügyi szolgáltatónak indult Ueno ugyanis kivételes sikertörténet volt. Pár év alatt a felnőtt lakosságá 60 százaléka az ügyfele lett, de a pénzintézet hatása ehhez képest is óriási. Ők szerelték fel a korábban ilyen téren fejletlen Paraguayt bankautomatákkal és kártyaolvasó terminálokkal, ők terjesztették el a bankkártyahasználatot, ami miatt jelentősen visszaszorult a készpénzezés. Most viszont, mint egy ott élő magyar olvasó a 444-nek elmondta, nem lehet pénzt kivenni, a lakosság pedig vele együtt az első sokkot éli át.

Az OTP a 444 kérdésére megerősítette, hogy követi az eseményeket. Válaszukban azt emelték ki, hogy az Uenóban csak pénzügyi befektetőként jelentek meg, kevesebb mint 10%-os részesedést szerezve, tehát ez nem bankvásárlás volt a részükről. Nem is volt beleszólásuk az irányításba. Hangsúlyozták, a 47 millió dolláros befektetés nem adott nekik kontroll- vagy menedzsmentjogokat a dél-amerikai pénzintézetben.

„Az OTP Bank konzervatív kockázatvállalási politikájába beleillik a 47 millió USD értékű pénzügyi befektetés, hiszen az az OTP több mint 18 milliárd dolláros saját tőkéjéhez viszonyítva csak töredékszázalékban kifejezhető, vagy az évi több mint 3 milliárd dolláros profitjához viszonyítva is 1,5%-os volumenű kitettséget jelent.” – írták válaszukban.

A magyar multit tudomásunk szerint az Ueno sikeres és gyors lakossági terjeszkedése érdekelte a legjobban, részben ez motiválta a befektetésüket. A korábban igen fejletlen bankrendszerrel rendelkező országban az elmúlt 10-15 évben alapjában változott meg a lakosság pénzhez való viszonya. 2013-ban még csak a felnőtt lakosok 12 százalékának volt klasszikus értelemben vett bankszámlája és további 19 százalékuk volt valamelyik hitelszövetkezet ügyfele. Vagyis csak a felnőtt lakosság 31 százalékának volt bármi köze a legszélesebben értelmezett bankrendszerhez, 69 százalék készpénzzel dolgozott, mait otthon tartott, ha maradt belőle. 2021-re, az Ueno megalapításának évére valamit modernizálódott ugyan a helyzet, de még ekkor is csak a felnőttek 54 százaléka volt bármilyen bank vagy szövetkezet ügyfele és kevesebb mint harmaduknak volt bankszámlája. Innen robbantott az online alapon dolgozó, rugalmas Ueno. Náluk pofonegyszerű volt számlát nyitni és kártyát igényelni, így bár a lakossági betétállománynak csak kábé 9 százaléka pihen náluk, a hétköznapi vásárlások és más tranzakciók területén egyeduralkodók lettek. Az extra gyors növekedésük részeként 2023-ban felvásároltéák a Vision Banco nevű hagyományos bankot, azzal is jelentősen növelve az ügyfélkörüket.

Az viszont még nem világos, hogy egész konkrétan mi okozta a sikeresnek tűnő vállakozás vesztét. Ez a jegybank keddi közleményéből sem derül ki igazán. Helyi sajtóhírek szerint egészségtelen mértékben hiteleztek olyan cégeket,a melyek a tulajdonosk érdekkörébe taretoztak.A pletykák politikai kavarásokról is szólnak. Az biztos, hogy politikailag jól be vannak ágyazva. A nemzeti bank elnöke, Carlos Carvallo korábban az Ueno elődjét vezette és egy rakás állami szerv helyezte el a pénzét a bankban.

Kérdés a vitához: Milyen következményekkel járhat az Ueno Bank szanálása az ügyfelek mindennapi pénzügyeire és a paraguayi bankrendszerre?