Sonnevend Pál az Alkotmánybíróság elnöke, a testület iránti bizalom helyreállítását ígéri

Sonnevend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke: a júniusban alkotmánybíróvá választott jogászprofesszort az Alkotmánybíróság teljes ülésén választották hétfőn elnökké, három évig fogja betölteni a tisztséget.

Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert a Tisza-kormány kezdeményezésére korábban visszaállították az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, technikailag ezzel tudták elmozdítani a fideszes Polt Pétert. A korábban a parlament fideszes többsége által megválasztott Polttal szemben Sonnevend Pálról már maguk az alkotmánybírák döntöttek, és a titkos szavazáson történt megválasztásával már hivatalba is lépett.

Sonnevend júliusban került az Alkotmánybíróságba, a Hende Csaba távozásával megüresedett helyre. A jelölése körül politikai vita is kialakult: a Fidesz illegitimnek nevezte a jelölési eljárást, mivel vitatta Hende mandátumának megszüntetését, ezért nem is vett részt a bizottsági meghallgatáson. A fideszes Navracsics Tibor ugyanakkor kiváló jelöltnek nevezte Sonnevendet.

Sonnevend Pál már a júliusi parlamenti bizottsági meghallgatásán is azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság iránti bizalom helyreállításán szeretne dolgozni. Szerinte a jó alkotmánybíró független és pártatlan, feladata az egyéni jogok védelme és a demokrácia tényleges működésének biztosítása.

Külön kiemelte, hogy a testület döntéseit nem befolyásolhatják politikai szempontok.

A most 55 éves jogászprofesszor 1995-ben diplomázott az ELTE-n, a doktori fokozatát Németországban, a Heidelbergi Egyetemen szerezte. Pályafutása elején, 1997 és 2000 között már dolgozott az Alkotmánybíróságon, akkor Sólyom László mellett, majd 2010-ig Mádl Ferenc és Sólyom köztársasági elnökök alkotmányjogi tanácsadója is volt. 2019 és 2025 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának volt a dékánja volt.

Sonnevend az Orbán-kormányok alatt több tudományos munkájában is kritikusan foglalkozott a magyar alkotmányos rendszer átalakításával. Egy 2015-ös, Csink Lóránttal és Jakab Andrással közös tanulmányának már a címe is elég beszédes volt: Az alkotmány mint a mindennapi pártpolitika eszköze. Ebben a 2010 utáni alkotmányozást, az Alaptörvény módosításait és azok következményeit vizsgálták, különös tekintettel az Alkotmánybíróság mozgásterére, az alapjogi garanciákra és az igazságszolgáltatás átalakítására.

Kérdés a vitához: Milyen lépések segíthetnék az Alkotmánybíróság iránti bizalom helyreállítását?