Az Alkotmánybíróság legfrissebb fejleményei között szerepel, hogy pályázatot írtak ki az elnöki tisztségre, miután Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén lejárt. Az új elnök megválasztására november 2-án kerül sor, addig Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki feladatokat. A pályázat benyújtási határideje október 26.
Szeptember végén Budaörs önkormányzata bejelentette, hogy nem fizeti tovább a szolidaritási hozzájárulást, mivel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hozzájárulásra vonatkozó törvényi szabályozást. Ezt megelőzően, szeptember 22-én az Alkotmánybíróság döntése alapján a szolidaritási adó ellen indított perek megtiltása is alaptörvény-ellenesnek bizonyult, lehetővé téve a hatósági döntések megtámadását.
A közelmúltban a Tisza kormánypárt öt jelöltet terjesztett elő az Alkotmánybíróságba, köztük Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját. A jelöltek bizottsági meghallgatására hamarosan sor kerül, mivel az Alkotmánybíróságon öten távoztak az alkotmánymódosítás miatt. Polt Péter távozása után a testület új tagjait 60 napon belül kell választani.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, miután Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén lejárt. A pályázat benyújtási határideje 2026. október 26., az új elnök megválasztására pedig november 2-án kerül sor. Jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki jogköröket.
Bánki Erik, a 2016-os "elvesztette közpénzjellegét" törvényjavaslat benyújtója, a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán kijelentette, hogy nem érti, hogyan került a javaslat a kezébe, és hogy az MNB munkatársai készítették el. A törvényjavaslat végül nem lépett hatályba, és Bánki nem érzi magát felelősnek a MNB alapítványainak pénzügyeiért, mivel szerinte a jogalkotónak nincs köze azok gazdálkodásához.
Budaörs önkormányzata októbertől nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást az államnak, mivel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hozzájárulásra vonatkozó törvényi szabályozást. Wittinghoff Tamás polgármester hangsúlyozta, hogy a város már befizette a 2025-re tervezett 6,1 milliárd forintot, de nem kívánja folytatni az alaptörvény-ellenes gyakorlatot. Az önkormányzat arra kérte az államkincstár elnökét, hogy ne alkalmazzon alaptörvénysértő intézkedéseket a helyzet rendezéséig.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Orbán-kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendeletet, amely megtiltotta a jogorvoslatot és a perek indítását. A döntés lehetővé teszi, hogy a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó hatósági döntések újra támadhatóvá váljanak, és a jogalkotó új szabályozási keretet alakíthat ki.
Baka András köztársasági elnök parlamenti felszólalásában a magyar ügyészség helyzetéről beszélt, hangsúlyozva a független és szakmailag hiteles ügyészség szükségességét. Kiemelte, hogy az ügyészség társadalmi megítélése mélyponton van, és a legfőbb ügyész személyének megválasztása kulcsfontosságú a bizalom helyreállításához. Szathmáry Zoltán javasolt legfőbb ügyész, akinek szakmai pályafutása nem terhelt politikai kötődésekkel.
Ma kezdődik az Országgyűlés kétnapos ülése, amelyet Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyit. Az ülés során több fontos törvényjavaslatot vitatnak meg, többek között a szakképzés módosítását, a titkosszolgálati iratok feltárását, valamint az Alaptörvény módosítását, amely az Alkotmánybíróság működését érinti.
Megalakult a koszovói parlament, amelynek alakuló ülésén a Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselői nem vettek részt, és az általuk fenntartott alelnöki tisztség betöltetlen maradt. A PDK alkotmánybírósághoz fordul az ülések lebonyolítása miatt, míg a parlamenti alelnökök megválasztása után a következő lépés az új kormány felállítása és az államfő megválasztása lesz. Ha a PDK nyer, vagy nem sikerül az elnököt megválasztani, új választásokra lehet szükség.
A Tisza kormánypárt öt jelöltet terjesztett elő az Alkotmánybíróságba, köztük Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját, akit a közvélemény már korábban is figyelemmel kísért. A jelöltek között szerepel Chronowski Nóra alkotmányjogász, Kovács András György kúriai tanácselnök, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt, akik a Szegedi Tudományegyetem oktatói. A bizottsági meghallgatásokra hétfőn, az Országgyűlés szavazására pedig kedden kerül sor.
A Tisza párt öt alkotmánybíró-jelöltet nevezett meg, köztük Dr. Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját. A jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn kerül sor, a Parlament pedig kedden választja meg őket, miután az Alkotmánybíróságon öten távoztak az alkotmánymódosítás miatt.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, nyugdíjba vonulása előtt leadta utolsó vagyonnyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy összesen hét ingatlant birtokol, köztük budapesti lakásokat és egy balatoni ingatlant. Emellett jelentős összegű megtakarítással rendelkezik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől is kapott jövedelmet.
Matolcsy György, az MNB volt elnöke kijelentette, hogy az MNB pénze nem adóforintokból származik, hanem bankműveletekből, például devizahitelek forintosításából. Hozzátette, hogy az MNB-alapítványok pénzének közpénz jellege vitatható, és fontos, hogy a jegybank korábbi és jelenlegi vezetését is vizsgálják. Matolcsy nyitott a vizsgálatokra, és ígérte, hogy igaz történeteket fog megosztani.
Polt Péter távozott az Alkotmánybíróság éléről szeptember elsején, mivel az Alaptörvény legutóbbi módosítása értelmében 70 év felett senki nem lehet a testület tagja. Polt, aki korábban a legfőbb ügyész volt, a Fidesz érvei mellett állt ki, de végül nem tudta megakadályozni a lemondását. Ezen kívül három másik alkotmánybíró is távozott, és a testület új tagjait 60 napon belül kell választani.
Csütörtökön kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul. A képviselők több fontos törvényjavaslatot tárgyalnak, beleértve a szakképzési törvény módosítását, az Alkotmánybíróság működését érintő változtatásokat és az áfatörvény módosítását, amely a tűzifa áfájának csökkentését javasolja.
Handó Tünde lemondott bírói tisztségéről az Országos Bírósági Hivatal éléről, miután súlyos konfliktusok alakultak ki a bírói kar és az Országos Bírói Tanács között. Lemondása október 14-i hatállyal lép életbe, de alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad, így a testületben még öt évig dolgozhat. A távozását követően 24 bírósági vezető ünnepelte, míg Handó a Fidesz beadványainak támogatásával is megosztotta véleményét.
Rendkívüli parlamenti üléseket tartanak csütörtökön és pénteken, ahol megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit, és módosítják az Alkotmánybíróság működését érintő törvényeket. A javaslatok között szerepel az AB elnökének választási módjának megváltoztatása és a jogi szakmai gyakorlat követelményeinek szigorítása. Emellett általános vitát kezdenek az általános forgalmi adóról és a szakképzési törvény módosításáról is.
Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben a jegybank által 2025 után megkötött szerződések adatait kérte. Az MNB válaszában arra hivatkozott, hogy nem költségvetési szerv, így nem köteles az Infotörvény szerinti adatszolgáltatásra, ami a Transparency szerint törvénysértő. A TI jogorvoslatért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.