Polt Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, szeptember 1-jén távozott a testület éléről, mivel az Alaptörvény legutóbbi módosítása értelmében 70 év felett senki nem lehet a testület tagja. Polt távozásával egy új fejezet zárult le a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER), és a testület új tagjait 60 napon belül kell választani. Az elnöki tisztségre pályázatot írtak ki, amelynek benyújtási határideje október 26., az új elnök megválasztására pedig november 2-án kerül sor. Jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki jogköröket.
A távozásával kapcsolatosan Magyar Péter, a Mi Hazánk frakciójának tagja, kritikát fogalmazott meg a Polt-féle ügyészség működésével kapcsolatban, és a korrupciós ügyek elhanyagolását emelte ki. Magyar Áder Jánost is megnevezte, mint a politikai összekötőt Polt Péter ügyészsége és az Orbán-kormány között. A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) felállását pozitívan értékelte, mivel azóta felgyorsultak a nyomozások.
Polt Péter nyugdíjba vonulása előtt leadta utolsó vagyonnyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy összesen hét ingatlant birtokol, köztük budapesti lakásokat és egy balatoni ingatlant. Emellett jelentős összegű megtakarítással rendelkezik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől is kapott jövedelmet. Polt Péter távozása tehát nemcsak a jogi szférát érinti, hanem politikai következményekkel is járhat a jövőben.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, miután Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén lejárt. A pályázat benyújtási határideje 2026. október 26., az új elnök megválasztására pedig november 2-án kerül sor. Jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes látja el az elnöki jogköröket.
Magyar Péter az igazságszolgáltatás hitelességéről beszélt, kritizálva a Polt-féle ügyészség működését és a korrupciós ügyek elhanyagolását. A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) felállását pozitívan értékelte, mivel szerinte azóta felgyorsultak a nyomozások. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar ügyészek tisztességét hangsúlyozta, de a mentelmi joguktól megfosztott ellenzéki képviselők ügyéről is beszélt, bírálva a Fidesz által elkövetett pénzügyi visszaéléseket.
Magyar Péter a Mi Hazánk frakciójában Áder Jánost nevezte meg, mint a politikai összekötőt Polt Péter ügyészség és az Orbán-kormány között. Kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői nélkül nem valósulhatott volna meg a szervezett bűnözés.
Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, aki több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben, jelenleg a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője. A parlament kétharmados többséggel dönt a jelöltről, aki PhD-fokozattal rendelkezik és számos publikációval bír. A legfőbb ügyész megbízatása 9 évig tart, és a legutóbbi jelölt elutasítása 20 éve történt.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, nyugdíjba vonulása előtt leadta utolsó vagyonnyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy összesen hét ingatlant birtokol, köztük budapesti lakásokat és egy balatoni ingatlant. Emellett jelentős összegű megtakarítással rendelkezik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől is kapott jövedelmet.
A Mátrában illegális vízlopások történnek, ahol gazdálkodók buheravízlépcsőket építenek, ami károsítja a környezetet. Polt Péter távozott az Alkotmánybíróságról, míg a költségvetésben jelentős hiányok mutatkoznak. Külföldön Venezuelában az amerikai befolyás növekszik az olajkincs felett, miközben Oroszország új drónokat vet be a háborúban.
Polt Péter távozott az Alkotmánybíróság éléről szeptember elsején, mivel az Alaptörvény legutóbbi módosítása értelmében 70 év felett senki nem lehet a testület tagja. Polt, aki korábban a legfőbb ügyész volt, a Fidesz érvei mellett állt ki, de végül nem tudta megakadályozni a lemondását. Ezen kívül három másik alkotmánybíró is távozott, és a testület új tagjait 60 napon belül kell választani.
Rendkívüli parlamenti üléseket tartanak csütörtökön és pénteken, ahol megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit, és módosítják az Alkotmánybíróság működését érintő törvényeket. A javaslatok között szerepel az AB elnökének választási módjának megváltoztatása és a jogi szakmai gyakorlat követelményeinek szigorítása. Emellett általános vitát kezdenek az általános forgalmi adóról és a szakképzési törvény módosításáról is.