Így döntötték meg a diákok Vučić hatalmát
Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓
A cikk eredetileg angolul a Project Syndicate lapban jelent meg.
Tizennégy év autoriter kormányzás után Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt (SNS) elveszítette a hatalmát. Bár a közvélemény-kutatások szoros választást jósoltak, a diákok vezette ellenzék végül fölényesen győzött. A választás sem szabad, sem tisztességes nem volt: a kormány ellenőrzése alá vonta a médiát, ellenfeleit erőszak érte, az SNS pedig gátlástalanul használta fel az állami erőforrásokat saját kampányához. A Diáklista mégis megszerezte a szavazatok 53 százalékát, ami 141 parlamenti mandátumot és abszolút többséget jelentett. Vučić és pártja messze lemaradt: 38,8 százalékot és 103 képviselői helyet szerzett. (Itt és itt olvashatóak a 444 helyszíni riportjai.)
A diákok győzelme egy hónapokon át tartó tiltakozáshullámot koronázott meg. A tüntetések 2024 novemberében kezdődtek, miután leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője és a tragédia 16 ember életét követelte. Mivel a kormány alig tett valamit a felelősök megbüntetéséért, a társadalmi felháborodás egyre nőtt. A tömeges mozgósítás végül megnyitotta az utat a választáson elért fordulat előtt.
A demokráciáért küzdő mozgalmak azonban nem csak ebből tanulhatnak világszerte. Szerbiában a tiltakozásokat és a későbbi választási kampányt is új, fiatal szereplők vezették, akikben az emberek ösztönösen jobban bíztak, mint a régi elit tagjaiban – köztük az ellenzéki pártok politikusaiban. Ha a hagyományos ellenzék gyenge, kompromittálódott vagy hitelét vesztette, a hatalmát bebetonozó autokrata legyőzéséhez rendszerint új szereplőkre van szükség.
A diákok ráadásul nem érték be a Vučić-rendszer hibáinak sorolásával. Érzelmileg is hatásos üzenetet fogalmaztak meg, amellyel széles rétegeket tudtak megszólítani. A szociálpszichológia szerint az embereket kevésbé a szakpolitikai meggyőződések vonzzák, mint az identitás, az elismerés és a szolidaritás együttes élménye.
Bár a mozgalom üzenetének középpontjában az újvidéki tragédia nyomán előtérbe került korrupció állt, a diákok nem egyszerűen egy szakpolitikai problémaként kezelték az ügyet.
Kérdés a vitához: Milyen szerepet játszhatnak az új, fiatal szereplők és az érzelmi üzenetek a politikai változásért küzdő mozgalmakban?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!