Leült egyeztetni a nőszervezetekkel az igazságügyi minisztérium

Szerda délután Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkárral és kollégáival folytatott szakmai megbeszélést a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség delegációja. A találkozón a nők elleni erőszak felszámolásához szükséges jogszabályi változtatásokról, többek között a távoltartásról, a szülői felügyelet rendezéséről, valamint a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények jogi szabályozásáról is szó esett – írja közleményében a PATENT.

A szervezetek a találkozóra „egy vaskos problématérképpel és az elmúlt húsz évben felhalmozott szakmai javaslatokkal” érkeztek, majd konkrét, részletes megoldási javaslatokat mutattak be, amelyek a nők biztonságának erősítését, az áldozatok hatékonyabb védelmét és az elkövetők valódi felelősségre vonását szolgálják.

Az elmúlt években a nőjogi szervezetek számos alkalommal kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és több törvénymódosítási javaslatot, szakpolitikai javaslatcsomagot és jogszabálytervezetekhez fűzött véleményezést is eljuttattak az illetékesekhez. Mindezek ellenére a javaslataikra érdemi visszajelzést ritkán kaptak, többször azokkal kifejezetten ellentétes jogi megoldásokat fogadtak el, és ahogy a PATENT írja, a mostani egyeztetésen pedig kiderült: a korábban beküldött anyagaikat a minisztérium munkatársai az elődeiktől nem kapták meg.

Az egyik kiemelt téma a távoltartás szabályozása volt. A szervezetek – a nemzetközi megoldások és saját több évtizedre visszanyúló anyagaik alapján – részletes módosítási elképzeléseiket ismertették, arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a jogintézményt annak érdekében, hogy a távoltartás a gyakorlatban is megfelelő védelmet nyújtson a bántalmazással szemben. A jogalkotás és a jogalkalmazás egyaránt ezt szolgálja.

Ugyan az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával kapcsolatban a minisztérium képviselői egyértelmű állásfoglalást nem tettek, azonban arról tájékoztattak, hogy a minisztériumokban intenzíven zajlik a törvényalkotási munka a nők elleni erőszak területén a dokumentum szellemiségével összhangban.

A közlemény szerint „az előző évekhez képest új élmény volt, hogy a felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat végre érdemi párbeszéd tárgya lehet”.

„A nőkkel szembeni erőszak megelőzéséhez és az áldozatok védelméhez azonban bár elengedhetetlen, de csak az első lépés a nyitottság: a szakmai javaslatoknak konkrét jogszabályi változásokban és a gyakorlatban is érezhető eredményekben kell megjelenniük” – zárja közleményét a PATENT.

Október közepén egységes kampánnyal álltak ki a magyar női lapok szerkesztőségei az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett: arra kérték a kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja az isztambuli egyezményt.

A 444-en pedig a napokban jelent meg Zorigt Burtejin politológus véleménycikke a témában arról, hogy „A nők már tüntettek, aláírtak, kampányoltak – most a kormányon a sor”.

Október 30-án Sikítozó kékharisnyák: demonstráció a nők biztonságáért címmel rendeznek tüntetést a Kossuth Lajos téren. Mint írják, különleges performansszal készülnek: „önkéntes nők állnak majd előttünk hosszú kabátban, élő emlékművekként. A kabátjukra közösen helyezzük fel azokat a cetliket, amelyekre a résztvevők felírják a velük megtörtént vagy nekik címzett bántó, szexista mondatokat”.

Kérdés a vitához: Milyen jogszabályi változtatások segíthetnék leginkább a nők elleni erőszak áldozatainak védelmét?