Nagy Gábor Bálint lemondása után a Legfőbb Ügyészség ideiglenes vezetője Lajtár István lett, akit Baka András köztársasági elnök fogadott. A lemondásra a politikai befolyásolásról szóló vádak és a Legfőbb Ügyészség működésének akadozása miatt került sor. Bálint lemondása előtt azt nyilatkozta, hogy nem tervez távozni a posztjáról, azonban a helyzet gyorsan változott, és a köztársasági elnök hangsúlyozta az ügyészség függetlenségének fontosságát a politikai befolyástól.
A lemondás után a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek, de a Tisza Párt és más frakciók elutasították a jelölést, ami a Legfőbb Ügyészség vezető nélkül maradásához vezethet decemberre. A politikai helyzet tovább bonyolódott, mivel a köztársasági elnök támogatja Szathmáry jelölését, de a frakciók nem biztosak abban, hogy támogatni tudják azt. Az ügyészség iránti közbizalom helyreállítása érdekében új jelöltet kértek a köztársasági elnöktől.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Baka András legfőbb ügyészi jelöltje, Szathmáry Zoltán, a titkos szavazáson 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett nem kapta meg az országgyűlés támogatását. A Fidesz-KDNP nem vett részt a szavazáson, és a döntés hátterében állhat Szathmáry testvérének érintettsége egy ügyben. Magyar Péter kérte Baka Andrást, hogy új jelöltet állítson a legfőbb ügyészi posztra.
Szathmáry Zoltán jelölése a legfőbb ügyészi posztra veszélybe került, mivel a Tisza Párt elutasítja azt, és ha nem választanak új vezetőt december elejéig, a Legfőbb Ügyészség vezető nélkül maradhat. A jelenlegi elnökhelyettes, Lajtár István, aki december 5-én 65 éves lesz, törvény szerint távozik, így a vádhatóság működése is akadozhat.
Magyar Péter és Bujdosó Andrea bejelentették, hogy frakciójuk nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé való megválasztását, hangsúlyozva, hogy az új ügyésznek helyre kell állítania az ügyészség iránti közbizalmat. Magyar kifejtette, hogy a köztársasági elnök önálló szereplő, és a döntések politikai felelőssége mindkét félre hárul. A Sándor-palota megerősítette, hogy az államfő fenntartja javaslatát, és az Országgyűlés feladata dönteni a jelöltről.
Baka András köztársasági elnök továbbra is támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését, amelyet az Országgyűlésnek kell megvitatnia. A Tisza frakció vezetői jelezték, hogy nem biztos, hogy támogatni tudják a jelöltet, és a köztársasági elnök hivatalának válasza szerint a jövőbeni döntésekről időben tájékoztatják a közvéleményt. Az államfő hangsúlyozta, hogy a független ügyészség iránti bizalom jelenleg hiányzik.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, lemondását politikai befolyásolásra utaló jelekre hivatkozva indokolta, állítva, hogy a Legfőbb Ügyészség több ügyben megkerülte őt, és nyomásgyakorlással próbálta irányítani a nyomozásokat. A Legfőbb Ügyészség cáfolta Fürcht állításait, de nem tudta bizonyítani azokat, mivel az ügyek folyamatban vannak. Fürcht szerint a nyomozóknak függetlenül kellene dolgozniuk, és a fegyelmi eljárás, amelyet ellene indítottak, a lemondása előtt történt eseményekkel összefüggésben áll.
A Tisza-frakció egyhangúlag elutasította Baka András legfőbb ügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, és kérte a köztársasági elnököt, hogy állítson elő új jelöltet. Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető közös posztban fejezték ki álláspontjukat.
Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek a köztársasági elnök, Baka András. A javaslatot az Országgyűlés felé tette, eleget téve alaptörvényi kötelezettségének.
Dr. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, lemondott, miután súlyos vádakat fogalmazott meg a Legfőbb Ügyészség nyomozásainak politikai befolyásolásáról, különösen az aranykonvoj- és Gundalf-Henry-ügyek kapcsán. Állítása szerint informális nyomásgyakorlással próbálták elérni, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után, és a nyomozások irányítását is manipulálták. Lemondása után alacsonyabb beosztásban folytatta munkáját az ügyészségen.
Kubatov Gábor fia, Kubatov Marcell, közös megegyezéssel július 15-én megszüntette kormányzati szolgálati viszonyát a Külügyminisztériumban, ahol főosztályvezetőként dolgozott. A külügyi tárca megerősítette, hogy nem kapott végkielégítést, de kéthavi illetménynek megfelelő egyszeri kifizetést kapott. Emellett a Legfőbb Ügyészségen is történt változás, Nagy Gábor Bálint lemondása után új pozícióba került.
Nagy Gábor Bálint lemondása után Lajtár István lett a Legfőbb Ügyészség ideiglenes vezetője, akit Baka András köztársasági elnök fogadott. Az új legfőbb ügyész személyét az államfő javasolja, és Baka hangsúlyozta az ügyészség függetlenségének fontosságát a politikai befolyástól. Nagy Gábor Bálint lemondása előtt még azt nyilatkozta, hogy nem tervez távozni a posztjáról.