A háború legnagyobb fogolycseréje jöhet, de Putyin új Jaltát akar

A 2022 óta tartó háború legnagyobb fogolycseréje van kilátásban Oroszország és Ukrajna között – jelentette be Jared Kushner, Trump veje és különmegbízottja, miután csütörtök este Dublinban találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel. Kushner szerint már megy a munka a fogolycsere előkészítésén. Zelenszkij a lehetséges cserét a béketárgyalások valódi eredményének nevezte, ami reményt adhat, hogy a következő találkozók már a háború lezárását is közelebb hozzák.

Más kérdés, hogy ennek továbbra sem látni a konkrét jeleit. A csütörtöki moszkvai amerikai–orosz találkozót Washington konstruktívnak és érdeminek nevezte, de a diplomáciai optimizmus mögött egyelőre kevés konkrét eredmény látszik. Az Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások sem a tűzszünetről, sem a háború lezárásának alapvető feltételeiről nem hoztak megállapodást. Az ukrán elnök azt állítja, hogy az orosz delegáció sem a fekete-tengeri hadszíntéren, sem a szárazföldön nem volt hajlandó érdemi korlátozásokról tárgyalni, arra hivatkoztak, hogy erre nincs felhatalmazásuk.

A tágabb tárgyalások kapcsán most az elsőszámú geopolitikai izgalom, hogy úgy tűnik, Európának is lehet egy helye az asztal mellett. Kushner és Steve Witkoff, a másik amerikai különmegbízott csütörtökön előbb Moszkvában Putyinnal, majd Dublinban Zelenszkijjel találkozott. Kushner ezután kijelentette, hogy Európa nélkül nem lehet megállapodást kötni, és szerinte Putyin is hajlandóságot mutat az európaiak bevonására. Az amerikai különmegbízott azt állítja, hogy a következő fordulón már európai képviselők is részt vehetnek, de ezt Moszkva még nem erősítette meg.

Moszkva célja, hogy az ukrajnai békefolyamat ürügyén egész Európa biztonsági rendszerének újratárgyalása is napirendre kerüljön: Vlagyimir Megyinszkij orosz főtárgyaló egyenesen új Jaltáról és Potsdamról beszélt, vagyis a második világháború utáni nagyhatalmi rendezést tekintené mintának.

Több európai fővárosban attól tartanak, hogy éppen ez a csapda: Moszkva az európaiak bevonásáért cserébe olyan kérdéseket is napirendre vetetne, amelyekről az európai országok eddig hallani sem akartak. Az orosz kívánságlista ugyanis jóval túlmegy Ukrajnán. Moszkva megtiltaná a NATO további bővítését, korlátozná az orosz határ közelében tartott hadgyakorlatokat és a fegyvertelepítéseket, sőt, visszaszorítaná a NATO katonai jelenlétét a keleti tagállamokban a kilencvenes évek szintjére.

Az európai vezetők ezt a tágabb keretet próbálják élből elutasítani. António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy nincs szükség Európa biztonsági rendszerének újrafeltalálására: az egészen addig működött, amíg Oroszország alá nem ásta, majd Ukrajna megtámadásával szét nem rombolta. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szerint is rossz a sorrend: előbb az ukrajnai háborút kell lezárni, és csak utána lehet Európa biztonságáról tárgyalni.

A béketárgyalásokon való európai részvételről pénteken Dublinban, az uniós vezetők csúcstalálkozóján is tárgyalnak. Az amerikaiak azt szeretnék, ha Európa egyetlen közös képviselőt küldene a béketárgyalásokra. Ez önmagában sem lesz könnyű feladat, hiszen az európai országoknak abban is meg kellene egyezniük, hogy pontosan milyen felhatalmazással üljön le ez illető az oroszokkal.

Kérdés a vitához: Milyen szerepet vállaljon Európa az ukrajnai béketárgyalásokon, és milyen kérdések kerüljenek napirendre?