A Balaton legnagyobb ellensége nem az alacsony vízszint, hanem ami a tó partján történik

„Döbbenten látjuk a végeredményt, ami a Balatonnál az elmúlt tíz évben kegyetlenül zajlott”

– mondja Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. A Balatont kutató tihanyi tudományos intézetben az elmúlt hetekben elindult fonyódi építkezés verte ki végképp a biztosítékot. Néhány méterre a parttól, egy, a Balatont tápláló befolyó víz torkolatánál lánctalpasok és munkagépek jelentek meg, hogy egy négyszintes társasházat húzzanak fel egy ökológiailag különösen fontos területen.

A Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ha hagynák, a természet visszahódíthatná a partot: a megtelepedő nádas megszűrhetné a szárazföld felől érkező befolyó vizeket a káros gyógyszermaradványoktól és más szennyeződésektől, és természetes gátként működhetne az invazív fajok elszaporodásának is. A fonyódi beruházás ellen azonban hiába tiltakoznak civilek és kongatják a vészharangot a kutatók is, a beruházás a helyi önkormányzat hathatós segítségével minden szükséges engedélyt megkapott. A hatóságok még csak érdemi környezetvédelmi hatásvizsgálatot sem írtak elő az építkezés előtt.

„Borzasztó és felháborító, hogy ez keresztül tud menni. Döbbenten nézzük, hogy olyan területeket veszítünk el folyamatosan, ahol a természetes élőlényközösségek visszanépesülhetnének”

– mondta Vasas Gábor a Másfélfok által szervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.

Az, hogy a Balaton mára messze túl van építve, nem is lehet kérdés a Limnológiai Intézet főigazgatója szerint. Az ősbűnt még az 1850-es években követték el szerinte, amikor kiépítették a vasutat. „A legbrutálisabb elbaltázás a Déli Vasút megépítése volt” – utalt arra, hogy a vasút lehetetlenül közel került a Balaton medréhez. Ezután elkezdték a drasztikus lecsapolásokat is, támadást indítva a korábbi mocsaras-lápos partvidék ellen, amiről a Balaton a hasonló jelentésű szláv nevét is kapta, és ami a tó természetes szűrőrendszereként funkcionált.

Az elmúlt tíz évben a beépítési hullám újabb szintet lépett, a Balaton pedig mára fényévekre van a természetes állapotoktól. „És aztán a klímaváltozás ránk törte az ajtót” – hangsúlyozza Vasas Gábor. Mint mondja, számára egyszerűen nonszensz, hogy egy ilyen év után még mindig meg tud indulni egy ilyen beépítés a vízparton.