A kormánynak akár kisajátításokkal is meg kellene védenie a Balatont a beépítésektől, állítja a most indult SOS Balaton mozgalom

A Balaton-partot veszélyeztető nagyberuházások azonnali felfüggesztését, a természeti szempontból értékes területek köztulajdonba vételét és tartós védelmét követeli öt civil szervezet a kormánytól. Azt kérik, hogy a kormány találja meg az ehhez szükséges jogi megoldásokat, ahol vásárlásra nincs mód, ott akár (teljes kártalanítás melletti) kisajátítással is.

Az SOS Balaton kezdeményezéshez alapítóként a Greenpeace, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is csatlakozott, de más civil szervezeteket és helyi közösségeket is várnak, és aláírásgyűjtést is indítottak a beruházások leállításáért, ez az SOS Balaton oldalon érhető el.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szerint a déli part 75 százaléka már be van építve, a megmaradt természetes partszakaszok felszámolása pedig ütemesen halad, ami súlyosan veszélyezteti a tó ökológiai egyensúlyát. A Balatont kutató tudományos intézet emiatt már az Alkotmánybírósághoz is fordult, mint írják, ebben a helyzetben már „minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség”.

A tiltakozások azután váltak élesebbé, hogy Fonyódon közvetlenül egy természetes vízfolyás torkolatánál indult az elmúlt hetekben egy nagyberuházás: a korábban szabadstrandként használt területen 99 lakásos, négyemeletes társasház épül, miközben a kutatók szerint ez a torkolat a Balaton egyik utolsó természetes kapuja.

A mostani kezdeményezésben a civilek a fonyódi terület megmentése érdekében soron kívüli vizsgálatot és azonnali állami intézkedést kérnek, de közben azt hangsúlyozzák, hogy a probléma jóval túlmutat ezen a beruházáson.

Azt kérik, hogy a kormány a BLKI és más tudományos intézmények bevonásával sürgősen mérje fel, hol zajlanak vagy vannak előkészítés alatt hasonló, természetközeli területeket veszélyeztető beruházások, és hol szükséges a gyors állami beavatkozás, hogy megmentsék a még úgy-ahogy élő partszakaszokat. A további beépítések megakadályozása azonban már nem feltétlenül elegendő: a civil szervezetek a már károsított nádasok, torkolatok és parti élőhelyek helyreállítására is programot indítanának.

A kezdeményezők a szükséges beavatkozások finanszírozására 15–30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását is javasolják, a kormánytól és az érintett országgyűlési képviselőktől pedig egy héten belül írásos választ várnak arról, milyen intézkedéseket vállalnak. Emellett az alapvető jogok biztosához, valamint Bándi Gyulához, a jövő nemzedékek szószólójához is fordulnak, és átfogó ombudsmani vizsgálatot kérnek arról, hogy a jelenlegi szabályozás és hatósági gyakorlat megfelelően védi-e a Balaton természeti értékeit.

A Balaton állapotáról Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a Másfélfok sajtóbeszélgetésén is azt mondta, hogy a tó legnagyobb ellensége nem az aszály vagy az alacsony vízállás, hanem az, ami a partján történik. Az ökológiai katasztrófa megelőzése érdekében a főigazgató szerint engedni kellene a természetes parti élőhelyek és nádasok megújulását, mert a természetes partszakaszok felszámolásával az egész tó alkalmazkodóképességét gyengítik.