Bod Péter Ákos: Megnézzük az MCC-t, az máris torzítja a statisztikát, mert ott már van ingatlanspekuláció is

A magyar gazdaság az elmúlt években leült, a 2020-as években a válságok idején nem ment jól nekünk. Azt is mondhatom, hogy a kanyarban hátramaradtunk, utalva arra, hogy a korábbi kormány a kanyarban akart előzni. Nem kell ott előzni, de lemaradni sem nagyon kellene, mi viszont mindig lemaradtunk – így kezdte előadását Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, az MTA doktora a közgazdász vándorgyűlésen.

„Ennek az egyik oka az, hogy a költségvetés teher volt rajtunk, nem segítség, és a monetáris politika szintén teher volt rajtunk, nem segítség” – fogalmazott Bod Péter Ákos. Ez utóbbi egyben fontos adalék „ahhoz az euróbevezetésről szóló vitához, hogy kell-e nekünk önálló monetáris politika: volt, ez lett belőle”. Beszélt arról, hogy költségvetésben milyen szerkezeti torzulások vannak, mely területek az, amikre extrém sokat költött az Orbán-kormány az elmúlt években, a NER utolsó időszakában, és mely területek, amikre nem (ezzel a témával foglalkozott Dohánygyár podcastunk egy korábbi adása is).

A magyar gazdaságnak komoly teher, hogy szorosan összefügg a reálgazdaság teljesítménye a politikai ciklusokkal: „amikor választás van, a mutatók jól állnak, amikor lement a választás, a mutatók lemennek, aztán újabb választás, újabb élénkítés, adócsökkentés és morális ráolvasás” – mondta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy ez nem magyar sajátosság. Felidézte az amerikai elnöknek azt a korszakalkotó ötletét, amivel most leegyszerűsítené ezt a ciklikusságot azzal a tervével, miszerint küld egy 5000 dolláros csekket minden választónak azzal, hogy ha mi nyerünk, tiéd a pénz.

Bod Péter Ákos a túltámogatott területek közé sorolta például a gazdaság támogatása vagy az állami működés finanszírozása, de sok pénz ment a sport, kultúra, vallás költségvetési területre is, „sport, azt mondom, futball, és érhető…, de nem, nem csak sport, hanem kultúra és vallás, így érthető”. Viszont kevés ment az egészségügyre és az oktatási szektorra, „pedig ez befektetés lenne, a jó közegészségügyi helyzetnek gazdasági hozadéka is van”. Az oktatásra látszólag nem költött keveset a magyar állam, de „eszünkbe jut, hogy megnézzük az MCC-t, és az máris torzítja a statisztikát, mert ott már van ingatlanspekuláció is az oktatás kategóriában”.

Az államháztartás egyensúlyi problémái és túlzott mérete, a humán és társadalmi tőkébe való befektetések elmaradása kiélezi a költségvetési politika prioritási problémáit. De nem a magyar költségvetés állapota jelenti az egyetlen kockázatot a reálgazdaság és a foglalkoztatás alakulására. Bod Péter Ákos további három ilyen területet nevezett meg: az egyik a deglobalizáció, a vámháborúk és a blokkosodások folyamata, amik különösen nagy kárt tudnak okozni az olyan kis, nyitott gazdaságoknak, mint a magyar.

A másik ilyen a technológiai változásokkal és a mesterséges intelligencia elterjedésével együtt járó kockázat, rövid távon ez az energiaárak további emelkedését és így az infláció, ezzel a hozamok és kamatok emelkedését hozhatja magával. Végül beszélt Bod a Kína-sokkról, a járműipar átalakulásáról és válságáról, illetve az egységes európai piacvédelem problémájáról, az egyes EU-tagoknak a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő eltérő viszonyulásáról.

„Kell-e nekünk önálló monetáris politika: volt, ez lett belőle” - hozott egy érvet az euró bevezetése mellett a volt MNB-elnök.