Az Orbán-kormány legfrissebb intézkedései között szerepel a kormány által kinevezett Hankó Balázs miniszter által végrehajtott NKA-támogatások elosztása, amely során jelentős összegek profitorientált cégekhez kerültek. Ezen kívül Osztie Zoltán atya alapítványa is több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott, miközben a képzésre érkező hallgatók száma minimális volt. A cikkek említik a kormányzati pénzelosztás átláthatatlanságát és a politikai forrásigények figyelembevételét is.
A kormány a CATL-nek tett ígéreteket is nyilvánosságra hozták, amelyek között szerepel egy 80%-os adócsökkentés 13 évre, VIP státusz és jelentős pénzügyi támogatások. A vármegyék elnevezése megszűnt, és a főispánok kormánymegbízottként folytatják munkájukat, amit az alaptörvény módosítása rögzít. Ezen kívül a kormány leállította a budavári palota újjáépítését, új közbeszerzést írva ki a munkálatokra, míg a Bayer Construct Zrt. csődeljárása is elindult, amelyet a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített.
A költségvetési helyzet is aggasztó, a Tisza-kormány újraszámolt költségvetése 7110 milliárd forintos hiányt mutatott, amiért az előző kormány felelőtlen gazdálkodását okolták. A gyermekvédelmi rendszer válságára is felhívták a figyelmet, a kormányváltás után a gyermekvédelmi vezetők lecserélésével reagáltak a problémákra. A közmédia is lépéseket tett a közpénzek felelős felhasználása érdekében, azonnali hatállyal szerződést bontott Balásy Gyula cégeivel.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Hankó Balázs, a kormány által kinevezett miniszter, jelentős NKA-támogatásokat osztott ki, amelyből sok pénz profitorientált cégekhez került. Osztie Zoltán atya alapítványa több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott, miközben a képzésre érkező hallgatók száma minimális volt. A cikk említi a kormányzati pénzelosztás átláthatatlanságát és a politikai forrásigények figyelembevételét is.
Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt debreceni országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta az Orbán-kormány által a CATL-nek tett ígéreteket, amelyek között szerepel egy 80%-os adócsökkentés 13 évre, VIP státusz és jelentős pénzügyi támogatások. A politikus szerint a kormány célja, hogy a CATL-t a lehető legnagyobb mértékben támogassa, miközben a szándéknyilatkozat nem bír jogi kötőerővel, így a támogatások kifizetése nem garantált.
Megszűnik a vármegye elnevezés, és a vármegyék ismét megyék lesznek, a főispánok pedig kormánymegbízottként folytatják munkájukat. A változást az alaptörvény 17. módosítása rögzíti, amely lehetővé teszi a vármegye név használatát a megye elnevezésre való áttérésig.
Magyar Péter a Mi Hazánk frakciójában Áder Jánost nevezte meg, mint a politikai összekötőt Polt Péter ügyészség és az Orbán-kormány között. Kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői nélkül nem valósulhatott volna meg a szervezett bűnözés.
Szeptember 25-én elindult a Bayer Construct Zrt. csődeljárása, miután a cég augusztus végén önként kérte ezt a Fővárosi Törvényszéknél. A kormány a csődeljárást stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. került a vagyonfelügyelői posztra. A csődeljárás hátterében áll, hogy a kormány visszaköveteli a korábbi irodabizniszhez kapcsolódó kifizetéseket, mivel szerződésszegéseket állapítottak meg.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány felmondja a Mészáros Lőrinc által kezelt autópálya-koncessziós szerződést, amely 23 ezer milliárd forintot érint. Az összeg példátlan mértékű, és ha havonta csak 10 millió forintot költenének belőle, akkor az 14.575 évig tartana ki. A kormány célja, hogy megakadályozza a további közpénzek elherdálását, és büntetőeljárásokat indít az ügyben.
A kormány leállítja a budavári palota újjáépítését, és új közbeszerzést ír ki a munkálatokra. A kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. két hét határidőt kapott a levonulásra, míg a minisztérium hangsúlyozta, hogy a leállítás az előző kormány alatt kötött szerződés következménye. A cél a költségek és a beruházások indokoltságának felülvizsgálata a jövőben.
Bod Péter Ákos a magyar gazdaság lemaradását és a költségvetési politikai torzulásokat elemezte, kiemelve, hogy a kormányzati támogatások nem a legszükségesebb területekre, például az egészségügyre és oktatásra irányultak. Figyelmeztetett a deglobalizáció, a technológiai változások és a Kína-sokkok által jelentett kockázatokra, amelyek tovább súlyosbíthatják a gazdasági helyzetet. Az euró bevezetésének szükségességét is hangsúlyozta, utalva a korábbi önálló monetáris politika problémáira.
A parlamentben megkezdődött az idei költségvetés általános vitája, amelyet a Tisza-kormány újraszámolt, és jelentős hiányt mutat. A pénzügyminiszter, Kármán András, az előző kormány felelőtlen gazdálkodását okolta a költségvetési problémákért, míg a Fidesz kritikával illette a Tisza-kormány tervezetét, amelyet az eladósodás költségvetéseként jellemeztek. A módosított költségvetés célja a gazdasági folyamatok tükrözése és a kiszámíthatóság helyreállítása.
Tüntetést tartottak a Kossuth téren az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért, ahol a résztvevők a nők elleni erőszak problémájára hívták fel a figyelmet. A demonstráción optimizmus is megjelent, mivel a kormányváltás óta több pozitív változás is tapasztalható, de a nők védelme és az egyezmény ratifikálása még mindig várat magára. A szervezők jelezték, hogy ha a kormány nem reagál a követeléseikre, újra meg fogják szervezni a tüntetést.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium a költségvetés felülvizsgálata során 5244 milliárd forinttal több kiadást és 2352 milliárd forinttal több bevételt állapított meg, így a hiány 7110 milliárd forintra emelkedett. Az új költségvetés célja a hiány csökkentése 7,5 százalékra, miközben az uniós pénzek hazahozatala jelentős bevételnövelő tényezőként szerepel. Az előző kormány felelőtlen költekezése és tervezése miatt a következő kormányra nehéz pénzügyi helyzet hárult.
Augusztus 31-től az állam átveszi az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány feladatait, mivel a jelenlegi formájukban nem folytathatják működésüket. A kormány szerint a közvagyon és közpénz visszakerül a magyar emberekhez, és az érintett alapítványok a jövőben más formában folytathatják munkájukat.
Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy a Fidesz hozzáfért a Gondosóra-program idős résztvevőinek személyes adataihoz, miután egy szerződést találtak, amely lehetővé tette számukra az adatok feldolgozását. A minisztérium feljelentést tett költségvetési csalás és adatvédelmi visszaélés gyanújával, és teljes körű auditot rendeltek el az ügy kivizsgálására. A miniszter hangsúlyozta, hogy az állami adatbázisokat nem szabad politikai célokra használni, különösen nem idős emberek esetében.
Ma este 160, gyermekvédelemben nevelkedő gyermek nézheti a tűzijátékot a Karmelita Palotából, amely szimbolikus lépés a gyermekvédelem fontosságának hangsúlyozására. A Tisza Párt a gyermekvédelmi rendszer válságára irányította a figyelmet, és a kormányváltás után a gyermekvédelmi vezetők lecserélésével és a rendszer újjáépítésével reagált a problémákra. Az Orbán-kormány által fenntartott gyermekotthonokból újabb sokkoló részletek kerültek napvilágra.
A közmédia azonnali hatállyal felmondta a Balásy Gyula cégeivel, a New Land Mediával és a Lounge Designnal kötött szerződéseket, ami közel félmilliárd forintos megtakarítást eredményez. A döntés célja a közpénzek felelős felhasználása és a korábbi, túlárazott szerződések megszüntetése, amelyek az Orbán-kormány propagandáját szolgálták. Az új vezetés a jövőben saját erőforrásaival kívánja ellátni a feladatokat, elkerülve a korábbi külső partnerekkel való együttműködést.