Hatalmas céghálót építettek, magántőkealapok mögé bújtak, majd a világ legbénább csalásával buktatták meg magukat Matolcsyék

Már-már paródiába illően bugyuta csalással ért véget az Orbán-rendszer egyik legnagyobb közpénz-elsíboló manővere. Egy rafináltnak szánt konstrukcióval úgy adták kölcsön 60 hónapra egy cég, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeit, hogy azok a szerződők szándéka szerint a kölcsönadás aktusával nyomban a kölcsönvevő tulajdonába kerültek (volna) – ami Matolcsy György unortodoxiákban gazdag életművének minden bizonnyal legunortodoxabb húzása volt.

A történetet még 2025 áprilisában a 444 mutatta be először Trükkös kölcsönszerződéssel passzolták volna át Matolcsy Ádám baráti körének a jegybanki alapítványok vagyonkezelő cégét címmel, de akkor aligha gondolta bárki – a cikk egyik szerzőjeként én biztosan nem –, hogy a számos ügy közül, amiről már akkor tudni lehet, hogy miattuk akár meg is gyanúsíthatják majd egyszer Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot, épp ezzel fognak megbukni.

Márpedig most ez történt: szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt – egyben kezdeményezte a letartóztatását –, valamint két bűntársát, Valkó Mihály volt cégvezetőt és Sándor Tamást, Matolcsyék üzleti ügyeinek állandó jogászát. Továbbá nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádámra és egy másik volt cégvezetőre, Stofa Györgyre.

• Miért volt annyira fontos ez a cég, hogy azok vezetői február utolsó napján, egy péntek délutánon megpróbálják átjátszani a tulajdonjogát? Történetesen azon a napon, ami Matolcsy György utolsó érdemi munkanapja volt MNB-elnökként (formálisan március 3-ig, hétfőig volt hivatalban).
• Mi volt, vagyis lett volna a Stock Loan Csoda?
• Kik voltak a történet főszereplői, és ők hogyan kötődnek Matolcsyékhoz?
• Miért küldött zavaros tartalmú helyreigazító emailt egy vezérigazgató egy szerkesztőségnek olyan állításokról, amik nem is szerepeltek a kifogásolt cikkben?
• Hogyan reagált a cégbíróság arra, hogy új tulajdonost akarnak bejegyeztetni egy kölcsönszerződés alapján?
• Mi célt szolgált a furcsa, sok sebből vérző tranzakció?

Többek között ezekre a kérdésekre ad választ ez a cikk.

Kérdés a vitához: Milyen szempontok alapján lehet megítélni a cikkben ismertetett tranzakciót és annak szereplőit?