Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) helyzete az utóbbi hónapokban drámai változásokon ment keresztül. 2026. október 4-én Tombor András, az MCC alapítója, sajtóközleményében bírálta a kormányváltás utáni intézményelsorvasztást, amelyet politikai okokkal indokolt. Tombor szerint az MCC államosítása és a tehetséggondozás koncepció nélküli leépítése alkotmányos jogok megsértését jelenti, ezért a magyar és európai bíróságokhoz fordulnak az ügyben.
Augusztus 31-től az állam átvette az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány feladatait, mivel a kormány szerint a jelenlegi formájukban nem tudják folytatni működésüket. A kormány célja, hogy a közvagyon és közpénz visszakerüljön a magyar emberekhez, és az érintett alapítványok más formában folytathatják munkájukat.
A gazdasági helyzetet Bod Péter Ákos elemezte, aki figyelmeztetett arra, hogy az MCC már most torzítja a statisztikákat, mivel ingatlanspekulációval is foglalkozik. Az állami támogatások nem a legszükségesebb területekre irányulnak, ami tovább súlyosbítja a gazdasági problémákat.
A külügyminisztériumban is jelentős változások történtek, Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt a karrierdiplomaták aránya drámaian csökkent, és a pozíciók többségét kijelöléssel töltötték be. Ez a személyzeti politika a Fideszen belüli hatalom erősítésére utal.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Tombor András, az MCC alapítója, sajtóközleményében a kormányváltás utáni intézményelsorvasztást bírálja, politikai okokból történő pusztítást említve. Szerinte a kormány nem tartotta be az alkotmányos jogokat, és az MCC-t államosították, miközben a tehetséggondozás koncepció nélküli haldoklásra ítéltetett. Tombor bejelentette, hogy a magyar és európai bíróságokhoz fordulnak az ügyben.
Dzsudzsák Balázs diplomata-útlevelet kért Szijjártó Pétertől egy lényegretörő e-mailben, amelyet a külügyminiszter azonnal továbbított a külügyhöz. A levél stílusa és a gyors ügyintézés meglepte az új külügyi vezetést, mivel a korábbi gyakorlat során számos diplomata-útlevelet osztottak ki, amelyeket később felülvizsgáltak és jelentős részét visszavonták.
Szijjártó Péter külügyminiszterként gyorsan intézett diplomata útlevelet Dzsudzsák Balázs számára, aki baráti levélben kérte azt. A külügyminisztérium később felülvizsgálta a kiadott útleveleket, és 71%-ukat visszavonta, beleértve több közismert személy útlevelét is.
Bod Péter Ákos a magyar gazdaság lemaradását és a költségvetési politikai torzulásokat elemezte, kiemelve, hogy a kormányzati támogatások nem a legszükségesebb területekre, például az egészségügyre és oktatásra irányultak. Figyelmeztetett a deglobalizáció, a technológiai változások és a Kína-sokkok által jelentett kockázatokra, amelyek tovább súlyosbíthatják a gazdasági helyzetet. Az euró bevezetésének szükségességét is hangsúlyozta, utalva a korábbi önálló monetáris politika problémáira.
Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt a karrierdiplomaták aránya drámaian csökkent, a minisztériumi állomány körülbelül 75%-a lecserélődött 2014 és 2026 között. A külügyi pozíciók többségét pályázati helyett kijelöléssel töltötték be, ami arra utal, hogy Szijjártó a személyzeti politikát a Fideszen belüli hatalmának erősítésére használta, előnyben részesítve politikai kapcsolatokkal rendelkező személyeket. A klasszikus diplomáciai munka háttérbe szorult, Szijjártó inkább a külgazdasági érdekekre összpontosított.
Augusztus 31-től az állam átveszi az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány feladatait, mivel a jelenlegi formájukban nem folytathatják működésüket. A kormány szerint a közvagyon és közpénz visszakerül a magyar emberekhez, és az érintett alapítványok a jövőben más formában folytathatják munkájukat.