Átment a közgyűlésen a taxirendelet módosítása, van költségvetése a fővárosnak, gyűlöletkeltő reklámok viszont nem lehetnek többet

Kisebb feszkókkal, de lement a Fővárosi Közgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülése. A tempón már érződött a kánikula, három igazán hot topic volt terítéken, a politikai reklámok visszaszorítása a közterületekről, a főváros költségvetése és a taxirendelet módosítása.

Kezdjük az elején.

Mivel az Országgyűlés 2026. június 23-án elfogadta a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot, az új törvény pedig viszonylag széles körű szabályozási autonómiát ad a helyi önkormányzatok számára, a városvezetés sebtiben javaslatot is tett többek közt arra, hogy a közgyűlés általános jelleggel tilalmazza Budapest közterületein az óriásplakátok és más hasonló méretű reklámeszközök elhelyezését.

Az ülésen szót kapott Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség Közterületi tagozatának elnöke, aki arra kérte a képviselőket, hogy

„ezt a rendelettervezetet jelen formájában ne szavazzák meg.”

Bauer széles körű szakmai konzultációt szorgalmazott, és sérelmezte, hogy érdemi hatástanulmány, valós szakmai egyeztetés és a végrehajtási szabályok ismerete nélkül döntenének a képviselők az ágazat jövőjéről, majd azt mondta:

„Ez a tervezet nem a gyűlöletbeszédet kezeli, hanem egy működő, jogszerű, engedélyek alapján felépített, több tízmilliárdos iparágat kíván gyakorlatilag ellehetetleníteni.”

Szerinte egy ilyen döntéssel a főváros legalább évi egymilliárd forintos bevételt engedne ki a kezéből.

A frakciók többsége ugyanakkor már a napirendi pont tárgyalásakor is láthatóan támogatta a javaslatot, Gál József (Podmaniczky Mozgalom) például még hozzácsapta volna a közterületek megtisztításához a hanghatással járó reklámok tiltását is, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester (DK) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „egy büdös vasuk” sem volt a plakátokból.

A Fidesz frakciójába frissen beülő György Bence első felszólalásában arról beszélt, hogy elvi alapon támogatnak minden olyan szabályozást, ami Budapest közterületeit rendezettebbé teszik, de szerinte a javaslat rosszul van előkészítve és támadható jogilag is, így ahelyett hogy megoldaná, tovább növelné a problémát.

Szerinte két aggályos pont van:

• az egyeztetés időtartamának rövidsége,
• és az előzetes hatásvizsgálat hiánya.

Így aztán azt mondta, jelen formájában ezt a javaslatot a Fidesz-frakció nem fogja támogatni.

Karácsony Gergely főpolgármester gyorsan vissza is szólt neki, mondván, ha a Fidesz a jogalkotási transzparenciára hivatkozva védi a jelenlegi status quót, az neki egy újabb érv, hogy még nagyobb bátorsággal szavazza meg az új szabályozást.

György felszólalására Déri Tibor (DK) pedig azzal reagált:

„Hol volt a Fidesz társadalmi egyeztetése, amikor egyik napról a másikra kihúzták az önkormányzati döntési jogkörből, hogy hol és mit engedélyeznek a közterületeken?”

Déri egyébként azt is jelezte, hogy a Reklámszövetség részéről hiányolta a gyűlöletpropaganda elleni felszólalást.

Barna Judit (Tisza) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletkeltő plakátok „félelmet, dühöt és szorongást okoztak mind a társadalomban, mind a gyerekekben”, szerinte felháborító, hogy a fideszes képviselők védik ezeket, Barabás Richárd (Párbeszéd) pedig inkább filozófiai síkra terelte a vitát:

„Szeretnénk-e, hogy körülöttünk minden a piac része legyen, minden termék legyen, minden forintosítható legyen, hogy termék legyen a városkép, a vizuális környezet, a mentális tér. Hogy teret adunk-e a korlátlan kapitalizmusnak.”

A korlátlan kapitalizmus felemlegetése megpendített valamit Gulyás Gergely Kristófban (Fidesz), aki szerint a kapitalizmussal nincs semmi gond, hiszen piacgazdaságban élünk, a javaslattal viszont problémája volt, hogy az nemcsak a gyűlöletkeltő, hanem a többi reklámot is tiltaná, elfogadásával pedig a képviselők egy francia multinacionális céget hoznának monopolhelyzetbe, aminek szerződése van (nem sikerült megerősíttetnem, de feltételezem ezek alapján, hogy Gulyás Gergely Kristóf a szabadversenyes kapitalizmus híve, ami elég izgalmas comingout egy fideszes politikus részéről).

Karácsony a felemlegetett szerződésről annyit mondott, hogy azt még az elődeik (értsd: Tarlós István & a Fidesz) kötötték.

A vita végén Bauer Péter megpróbált még egyszer szót kérni, hogy reagálhasson az elhangzottakra, Karácsony ezt nem akarta megadni. Gulyás Gergely Kristóf ekkor megszavaztatta a képviselőkkel, hogy kapjon-e szót a Reklámszövetség embere, de a képviselők leszavazták.

A reklámszigorító javaslat végül átment, a Fidesz 4 képviselője (Böjthe Péter, György Bence, Havasi Zoltán és Lehoczki Ádám) nemmel szavazott, a többi fideszes képviselő nem szavazott.

A közgyűlési döntést többen - köztük a főpolgármester is - megtapsolták.

A másik forró krumpli a költségvetés helyzete volt. Itt ugye az a helyzet állt elő, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idei költségvetés is csak június 30-ig van hatályban, méghozzá a Tisza javaslatára, mondván, a kormányváltás után a helyzetet majd lehet rendezni. Kormányváltás volt, a főváros és az új kormány közti tárgyalások viszont egyelőre döcögősnek tűnnek - már amennyiben így nevezzük azt, hogy az új kormány egyelőre inkább a polgármesterek fizetésével és megválaszthatóságuk időtartamának korlátozásával van elfoglalva, miközben a szolidaritási hozzájárulás továbbra is lebeg az önkormányzatok feje felett, csak az időtartamokat csúsztatják mindig kicsit odébb.

Ennek megfelelően a napirendi pont vitájában például Lehoczki Ádám (Fidesz) azzal az eufemisztikus megfogalmazással állt elő, miszerint a főváros vezetősége és az előző kormány között „feszült volt a hangulat”, és mivel a kormányváltás után nem változott a főváros pénzügyi helyzete, a költségvetés felülvizsgálatát nem tartja reálisnak, és felkérte Karácsonyt, hogy számoljon be arról, mit tárgyaltak a kormánnyal.

Kiss Ambrus főigazgató azt mondta, új dolgokat nem tud mondani, bár kiemelte, hogy most először történt velük olyan, hogy a kormány kérdezett tőlük, és elindulhatott egy párbeszéd. Ennek lett az eredménye a szolidaritási hozzájárulás befizetésének elhalasztása, és a területfejlesztési alap befizetésének eltolása. Ám mivel a kormány a saját költségvetését csak augusztusban tervezi tárgyalni, a főváros kénytelen elfogadni, hogy várakoznia kell.

Orbán Árpád, a Tisza frakcióvezetője szerint viszont a főváros költségvetésének egyetlen(!) problémája van, az a kilencvenpár milliárdos szolidaritási hozzájárulás. miközben sosem derül ki, hogy az a pénz hova megy. Orbán szerint a kormány támogatja a budapestieket, de hogy milyen forrásokból, az majd csak október 15. után derül ki.

Gulyás Gergely Kristóf szerint a Tisza nem csak a szolidaritási hozzájárulás miatt kérte decemberben, hogy a költségvetést vizsgálják felül fél év után, most viszont úgy tűnik, hogy csak „revideálják a korábbi állításaikat” és azt mondják, hogy minden más rendben van a költségvetéssel, és míg a választás előtt a szolidaritási hozzájárulás eltörlését szorgalmazták, most nem tiszta, mi a tervük vele.

A Tisza álláspontját firtató kérdésekre Orbán Árpád annyit szólt vissza, hogy a kormány álláspontját nem tőle kell kérdezni, azt majd a miniszterelnök és a miniszterek ismertetik, ezért bár látja, hogy provokálni akarják ezzel a kérdéssel, de nem tud vele mit kezdeni.

A költségvetés felülvizsgálatának elhalasztását a frakciók a Fidesz kivételével mind megszavazták.

A harmadik nagy téma a taxirendelet módosítása volt, ennek egyébként már harmadszor futott neki a Fővárosi Közgyűlés, legutóbb májusban Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, amely 27 százalékos áremelést helyezett kilátásba, a testület nem támogatta.

A helyzet nem egyszerű, ugyanis 2023 óta nem volt a szektorban áremelés, a taxisszervezetek azonban maguk sem voltak egységesek jó ideig a tekintetben, hogy pontosan mennyivel is kéne emelni az árakat.

A Karácsony által múlt hónapban benyújtott javaslatot több bírálat is érte a fővárosi frakciók részéről, elsősorban azért, mert bár a taxis szervezetekkel és a BKIK-val valóban tárgyalt a városvezetés, frakciók közti egyeztetés az ügyben nem volt. Kiss Ambrus főigazgató ezt a kritikát azzal ütötte el, hogy a javaslatot már hetekkel korábban társadalmi vitára bocsátották, Karácsony pedig azzal, hogy

„a frakciókkal való egyeztetés helyszíne, szeretném mondani, elsősorban a bizottságok és a közgyűlés.”

A bizottságokban és a közgyűlésen levezényelt egyeztetés a képviselők többségét nem győzte meg, a javaslatot a Podmaniczky Mozgalom nem támogatta, a DK, a Fidesz és a Tisza jelenlévő képviselői a szavazásnál tartózkodtak, így az nem ment át legutóbb.

Új hónap, új kör, némi előrelépéssel.

A budapesti taxis szervezetek az elmúlt hetekben összeültek, és végül kompromisszumos javaslattal éltek, amelynek legfőbb eleme a 18 százalékos tarifaemelés.

A frakciók közül a témát leginkább a Fidesz karolta fel, a frakcióvezetői poszton Szentkirályi Alexandrát váltó Szepesfalvy Anna a taxisok egységes javaslatának megszületése után frakciók közti egyeztetést is kezdeményezett, majd a Karácsony által benyújtott javaslat mellé egy sajáttal is készült. A kettő egyébként lényegét tekintve azonos: a taxisok által kért emeléssel számolnak. Szepesfalvy azt mondta, amennyiben a főpolgármester javaslata megtartja eredeti formáját (egyelőre nincs hozzá módosító javaslat benyújtva), akkor ő boldogan vonja vissza a sajátját.

Az egyeztetési folyamat során a taxiszervezetekhez hasonlóan a Fidesz és a DK is bírálta az üggyel kapcsolatban a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom mozgását, mondván, azzal, hogy a bizottsági üléseken is tartózkodnak, illetve az egyeztetésekből sem veszik ki érdemben a részüket, nem vállalnak felelősséget egy egész ágazatot érintő helyzetben, és ahogy arra egyébként a városvezetés is felhívta a figyelmet már a legutóbbi alkalommal is, az elmúlt három évben a taxitarifák változatlanok voltak, miközben az infláció tette a dolgát.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) ezzel kapcsolatban külön jelezte, hogy mivel a tarifák változatlanok, a taxisoknak ahhoz, hogy megnövekedő megélhetési költségeiket fedezni tudják, heti 40 óráról több mint 60 órára nőtt a munkaidejük, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet, hiszen a megnövekedett munkaidő a sofőröket is megterheli.

A napirenden lévő javaslatokkal kapcsolatban nagy vita a közgyűlésben nem volt, egyedül Kiss Ambrus főigazgató tette hozzá, hogy a taxisok közösen asztalra tett javaslatából azt a tételt, ami 800 forintos előrendelési díjat tartalmazott, problémásnak érzik, ezért az nem került be a Karácsony által benyújtott előterjesztésbe.

A taxirendelet a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom tartózkodása mellett átment, mindenki más megszavazta a főpolgármester javaslatát is, illetve Szepesfalvy Anna javaslatának azt a pontját is, amelyben felkérik a főpolgármestert, hogy a taxis szervezetek által előterjesztett „előrendelési díj” bevezetéséhez szükséges egyeztetéseket folytassa le, és az egyeztetések eredménye alapján a szükséges rendeletmódosítást terjessze a közgyűlés elé.

A közgyűlés egyébként egy sor más, kifejezetten fontos ügyben is hozott döntést, a nyugdíjasházi lakások rászorultság alapú bérbeadásának kiterjesztésétől a a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány támogatásáig, volt egy kis disputa arról, hogy lehet-e és ha igen, hogyan korlátozni a közösségi közlekedést filmforgatások idején (emiatt az ügy miatt), szó esett szúnyoggyérítésről és a galambszaporodás megfékezéséről (utóbbi esetében előrelépésnek tekintem, hogy nem hangzott el a múltkorihoz hasonlóan a galambóvszer kifejezés), és így tovább.

Ha viszont valaki a politikai adok-kapok miatt olvassa a közgyűlési beszámolókat, annak így a végére a következőkről tudok beszámolni:

a fővárosi cégek közül a BKM éves beszámolóját kellett volna elfogadni, Balogh Balázs ennek kapcsán azt jegyezte meg, hogy a fővárosi korrupciós ügyek láttán derül ki igazán, miért politizál máshogy a Tisza mint a Fidesz, mire Gulyás Gergely Kristóf azt javasolta nekik, hogy akkor „legyenek szívesek vezetni a várost”, amire Balogh azt válaszolta, hogy csak olyanoktól fogadnak el tanácsot, akik „nem omlasztottak össze egy kétharmados országot az elmúlt években”. Badumcc.

Érdekes módon egyébként az a helyzet állt elő - ha már mindig előkerül a felügyelőbizottsági tagok delegálásának kérdése -, hogy már a Fidesz is hajlandó lenne küldeni tagokat ezekbe a testületekbe, egyedül a Tisza áll ellent, bár érdemi indoklását ennek az ellenállásnak még nem adták. Ám mivel a frakciók jellemzően paritásalapon delegálják a tagokat, ez értelemszerűen nem valósul meg, ha a két nagy frakcióból az egyik, jelesül épp a kormánypárti, ezt nem teszi meg (hogy ez miért érdekes, arról ebben a cikkünkben igen alaposan írtunk).

De ezt a gordiuszi csomót nem ma vágták át a képviselők, a közgyűlés pedig legközelebb ősszel ül össze, addig is mindenkinek kellemes nyarat.