Szijjártó felajánlotta a segítségét a Wagner-lázadáskor Lavrovnak, aki erre kinevette

Újabb hangfelvételt publikált az orosz és a magyar külügyminiszter egy telefonbeszélgetéséről, ezúttal a substack csatornáján, Panyi Szabolcs. Az oknyomozó újságíró egy 2023. június 24-i, a Prigozsin-féle puccs/lázadás idejére tehető, angol nyelvű Szijjártó-hívást ismertetett.

Röviden a hívás körülményei, akik esetleg nem tudják álmukból felébresztve is napjaink orosz belpolitikájának minden rezdülését: a Wagner magánhadsereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin június 23-án este nyíltan szembefordult az orosz katonai vezetéssel, mondván: az orosz hadsereg csapást mért a Wagner egyik táborára. Ezt Moszkva letagadta, az FSZB pedig eljárást indított Prigozsin ellen fegyveres lázadás miatt. Erre a magánhadsereg otthagyta az ukrán frontot, bevonult Oroszországba, elfoglalta Rosztovot, majd egy menetoszloppal Moszkva felé indult.

Nos, ekkortájt emelte fel a telefonkagylót a konnektivitás Barátság-érdemrenddel kitüntetett messiása. „Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?”, vágott a közepébe. A hívás ezután végig ilyen hangnemben zajlott, egy gólyatáborba utazott kamasz anyukája nem aggódott még annyira, mint Szijjártó.

„Sikerült megállítani az előrenyomulásukat Moszkva felé?”

„Csak fake news, hogy az elnök és a miniszterelnök elhagyta Moszkvát?”

„Ott vannak [a Wagner csapatai] Voronyezsben és Rosztovban?”

„Te személy szerint teljesen jól vagy?”

Lavrov töretlenül nyugtatgatta, hogy persze, minden oké, bár egyébként sem követi a helyzetet túl nagy figyelemmel. A válaszai lényege már az első mondataiból összefoglalható:

„Teljesen kézben tartjuk a helyzetet. (...) A hadsereg ura a helyzetnek. Nem követem élőben az eseményeket. A hadsereg pontosan tudja, mit kell tennie.”

Sőt, egy ponton arra is figyelmeztette Szijjártót, hogy ne higgyen el mindent, amit a közösségi médiában olvas (amikor magyar beosztottja kollégája arról kérdezte, hogy Putyin tényleg távozott-e Moszkvából). A beszélgetés már-már megalázóan zárult:

„Nos, ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – mondta Szijjártó, mire Lavrov felnevetett, mint népmesei egérkén az egyszeri oroszlán, majd megnyugtatta, hogy nincs szüksége semmire. Ezután megköszönte a fontoskodást hívást, és elbúcsúztak.

Nem ez volt az első nyilvánosságra került hangfelvétel, amint a két külügyminiszter beszélgetett. A választási kampányban több, Szijjártó és Lavrov közti telefonbeszélgetést hozott nyilvánosságra egy oknyomozó újságírókból álló konzorcium, aminek Panyi Szabolcs is a tagja volt.

Négy nappal a választás előtt olyan beszélgetések kerültek ki, amikből minden korábbinál világosabban látszott, mennyire alárendelt viszonyban van Szijjártó Lavrovval szemben, és fontos, Európa számára stratégiai kérdésekben egyszerűen az oroszok érdekében cselekszik. A cikk szerint a beszélgetések során Szijjártó felbecsülhetetlen értékű információt biztosított Lavrovnak arról, hogy hogyan készül fokozni a nyomást a nyugati koalíció a háború befejezése érdekében. Ebből is kiderült, hogy uniós megbeszélések szünetében rendszeresen telefonált a magyar külügyminiszter orosz kollégájának.

A cikket jegyző lapok először március végén hozták nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, illetve más orosz tisztviselő telefonbeszélgetéseinek leiratát. Az egyikből kiderült, hogy 2024. augusztus végén Szergej Lavrov hívta Szijjártót, egy órával azután, hogy a miniszter hazaért Szentpétervárról. Lavrov hívásának oka egy kérés volt: az orosz oligarcha, Aliser Uszmanov azt szerette volna, ha testvérét, Gulbahor Iszmailovát levennék az EU szankciós listájáról, és Szijjártó megígérte, hogy segít. (A beszélgetés alapján Szijjártó már korábban megígérhette a segítséget.) Uszmanov egy orosz–üzbég üzletember, akit Putyin egyik kedvenceként tartanak számon, és akinek „különösen szoros kapcsolatai” vannak az orosz elnökkel.

Ennek a beszélgetésnek a végén is elmondta Szijjártó, hogy mindig Lavrov rendelkezésére áll. Hét hónappal később Iszmailovát levették az EU szankciós listájáról. (A magyar és a szlovák kormány valóban sok követ megmozgatott Iszmailova érdekében.) Egy másik beszélgetésben Szijjártó az orosz energiaügyi miniszterhelyettessel Pavel Szorokinnal beszél, és azt kérte, hogy adjanak érveket ahhoz, mivel vetessenek le orosz cégeket vagy bankokat az uniós szankciós listáról, mi ebben a magyar érdek.

Amikor Szijjártót szembesítettük ezzel a beszélgetéssel, azt mondta, tőle nem kért semmit semmilyen oligarcha. Fel volt háborodva, hogy lehallgatták külföldi titkosszolgálatok, és azzal érvelt, ő nem mond mást a telefonban, mint amit nyilvánosan is szokott mondani.