Szűk többséggel, de leszavazta a Corvinus szenátusa az egyetemi kuratórium lemondatásáról és elszámoltatásáról szóló nyilatkozatot

Szerdán ülésezett a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) szenátusa, a harminchárom tagból huszonöten voltak jelen. Napirend után tárgyaltak arról a javaslatról, amit Toronyai Gábor szenátusi tag, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Covinuson működő szervezetének elnöke nyújtott be. Egy olyan nyilatkozatot javasolt szenátusi határozatként elfogadni, ami a MOME szenátusának május 22-i határozatához hasonlóan a kekvás működési modellel való szembenézés és leszámolás jegyében többek között az alábbi állításokat teszi:

• a BCE szenátusa egyetért „a honi tudományos élet szabadsága, az egyetemek autonómiája és a tudományos élet szereplőinek akadémiai szabadsága maradéktalan helyreállítására”, továbbá az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségbe való visszatérésére irányuló törekvéssel;
• a szenátus a továbbiakban az egyetem autonómiájának újraépítésén fog dolgozni;
• az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumát felszólítja lemondásra;
• a szenátus kinyilvánítja, hogy a kuratórium „önállóan nem hozhat az egyetem működésének biztosításán túlmutató döntéseket, és nem vállalhat az egyetem vezetőinek és szenátusának beleegyezése nélkül jövőbeli kötelezettségeket”.

A nyilatkozat elfogadásával emellett a testület felszólította volna a Hernádi Zsolt vezette kuratóriumot, amelyben például Lánczi András is benn ül, a „teljes, átfogó és transzparens elszámolásra, amely a pénzügyi források felhasználásától a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek, határozatainak teljes nyilvánosságán keresztül az egyetem működését befolyásoló döntések teljeskörű indoklásáig terjed”. A tervezett, és a Petíciók.com-on is közzétett, ott aláírható nyilatkozat utolsó pontja arról szólt, hogy a BCE szenátusa a MOME szenátusához csatlakozva kezdeményezi egy, az összes hazai egyetem részvételével zajló felsőoktatási fórum létrehozását.

A szavazáson azonban az előterjesztés elbukott – erről, illetve magáról az egész előterjesztésről Benczes István, a BCE egyetemi tanára, akadémiai doktor beszélt egy szerdai közgazdasági konferencián (amiről itt írtunk bővebben). Benczes azt mondta, hogy a szenátus ülésén „volt 11 bátor ember, aki igennel” szavazott az előterjesztésre, de 14-en leszavazták azt, méghozzá érdemi vita nélkül. Azt mondta, úgy tűnik, az egyetem vezetésében két eltérő vízió van, „az egyik csapat töretlenül lojális” a bukott rezsimhez, míg a másik szerint nincs helyük politikából érkezett embereknek egyetemek élén. Aki egyébként annak idején nem követte volna a felsőoktatás kekvásítását: a Corvinus volt az első egyetem, ami vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány akkor 81 942 946 darab Mol-részvénnyel is gazdagodott, így az olajvállalat 10 százalékos tulajdonosa, és csak idén mintegy 24 milliárd forintnyi osztalékra jogosult.

A szenátusi ülésről és a szavazásról természetesen megkérdeztük az egyetemet is. Egy írásos válaszban megerősítették, hogy valóban volt ilyen előterjesztés a szenátus előtt, azt valóban Toronyi Gábor nyújtotta be, szabályosan és időben, illetve hogy azt valóban nem fogadták el. Kérdéseinkre továbbá azt írták:

„A javaslat napirendre vételéről a szenátus titkos, véleménynyilvánító (nem hivatalos) szavazáson döntött, 13 igen és 12 nem arányban, és úgy döntött, hogy vitára bocsájtja. Az előterjesztő az ülésen felolvasta a javaslatot, ami után nem érkezett egyetlen kérés sem arra, hogy hozzászóljanak a javaslathoz. A szenátus egy újabb titkos, véleménynyilvánító (nem hivatalos) szavazáson 14:11 arányban elutasította a javaslatot. A tagoknak nem szükséges a döntéseiket indokolni, és a szavazás titkossága miatt sem a javaslat ellen szavazók személye, sem indokaik nem ismertek.”

Toronyai Gábor a 444-nek arról beszélt, a javaslatáról napirend után szavaztak, az egyetem jogászának álláspontja szerint ugyanis a szenátus nem szólíthatja fel határozatban a kuratóriumot semmire. Ezért ez egy nem hivatalos állásfoglalás lett volna. A 11 támogató szavazatot „szép dolognak” tartja, amiben „sok esetlegesség” volt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kekváknál a szenátust úgy állítják össze, hogy a végén a menedzsmentnek mindig többsége legyen.

A parlament a június 9-én benyújtott, „Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénnyel két lépcsőben egyébként is megszünteti a kekva-modellt, a felsőoktatási intézményekben 2027. augusztus 31-ig (a nem felsőoktatási kekvákat már idén augusztus 31-i határidővel, róluk itt írtunk bővebben). Változás azonban már korábban is várható az alapítványi kuratóriumban, hiszen a kormány ugyanebben a törvényben 4 évben maximalizálná a tagságot (ahogy a felügyelőbizottságokban is) azzal, hogy a tag legfeljebb egyszer jelölhető újra.

A 4 év már ketyeg, emiatt várhatóak komoly változások a törvény hatályba lépése után sok kuratóriumban.

Toronyai a szenátusnak írt levélben erre a törvénymódosításra hivatkozva érvelt a nyilatkozat mellett. Azt írta, miután megszavazzák a törvényjavaslatot, a szenátus visszakapja jogát az SZMSZ és a költségvetés elfogadására, a rektorválasztásra, és a Corvinus alapítványában 5-ből 4 ember mandátuma lejár. Azt írta, a nyilatkozat elfogadása továbbra is erős szimbolikus jelentéssel bírna, alakíthatná az egyetem és a szenátus megítélést a közvélemény szemében, és a szenátus kinyilváníthatja, hogy elkezdi visszanyerni az erejét és a méltóságát. Vagyis ez számára a jövőről, az egyetem presztízséről, a szenátus méltóságáról és önbecsüléséről szólt volna.

Toronyai szerint egyébként az egyetemen vegyes a hangulat, a kollégák jelentős része aggódik a finanszírozás miatt, az egyetem ugyanis nagyon sok pénzhez jutott a Mol- és Richter-osztalékokból.