Bocsánatkérést várt el a KNDP Magyar Pétertől, de ő inkább azt sorolta fel, miért kellene a volt kormánypártoknak bocsánatot kérniük

Magyar Péter délután Brüsszelbe utazik, hogy az uniós források hazahozataláról tárgyaljon, pénteken négyszemközt tárgyal Varga Mihály jegybankelnökkel – derült ki a szerda reggeli napirend előtti felszólalásokból. Minden képviselői felszólalásra Magyar Péter reagált a kormány nevében. A Fideszt és a KDNP-t kiosztotta, a Mi Hazánk pedig a jelek szerint konstruktív ellenzéki szerepet visz, nekik ennek megfelelően válaszolt.

A sort a mi hazánkos Apáti István nyitotta, aki eredetileg Kapitány Istvánt akarta kérdezni, de ha már ott volt Magyar, inkább tőle várt választ. Arról beszélt, hogy az országot ugyanazzal a trükkel és annak ellenkezőjével fosztották ki az elmúlt 75 évben: először a magántulajdonból lett köztulajdon, majd a rendszerváltás környékén a „privatizációnak nevezett rablóhadjáratban” a köztulajdonból lett magántulajdon, az elmúlt 36 évben pedig a korrupciós mechanizmus két alapvető formájaként az állami tulajdont piaci ár alatt értékesítették, viszont ha az állam tulajdont szerzett, azt piaci ár fölött tette.

Ezért Apáti szerint nemzetbiztonsági alapkérdés, mit kezd a kormány a stratégiai, nemzetbiztonsági szintű állami vagyonnal, mint az energiaszektor, a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs szektor. A Mol-ban és az MVM-ben meglévő tulajdon kulcskérdés. A vállalkozásokat sújtó energiaárakról is beszélt, és megkérdezte, mi a terv a nap- és szélenergiával.

Magyar Péter egyrészt örült, hogy érdemi kérdésekről van szó, másrészt egyetértett Apáti történelmi összefoglalójával. Azt mondta, a Tisza egyetért azzal, hogy a stratégiai vagyonoknak állami kézben kell maradniuk, az energiaszektor kiemelt fontosságú. Az elmúlt 10-20 évben folyatódott a nemzeti vagyon elkótyavetyélése, ígérete szerint ilyen náluk nem lesz. Felülvizsgálják és pontosítják az állami vagyonkatasztert. Sem a Mol-ban, sem az MVM-ben meglévő tulajdonrészt nem tervezi értékesíteni a kormány, sőt, ha a költségvetés engedné, a Mol-ban növelné is a részesedést, de most nem ez a helyzet.

A rendszerhasználati díjaknál Mészáros Lőrincet megint Orbán Viktor „pénztárcájaként” emlegette, és arról beszélt, az előző kormány vállalhatatlanul nehéz helyzetbe hozta a vállalkozásokat. Az uniós források hazahozatalával az ő helyzetükön is lehet javítani, erről hajnal 1-ig tárgyaltak. Telefonon beszélt az Európai Bizottság elnökével, délután pedig Brüsszelbe megy, hogy folytassák a tárgyalást. Az elektromos hálózatot is fejlesztenék uniós pénzből. A szélerőműveket nem zárják ki, a naperőművek árazását felülvizsgálják.

A KDNP-s Juhász Hajnalka 5 percet beszélt arról, mennyire fontos a keresztény kultúra, és bocsánatkérést várt el Magyar Pétertől amiatt, hogy ki akarták törölni az Alaptörvényből azt a mondatot, ami ennek a védelméről szólt. (A cél a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése volt, azt a mondatot, amit Juhász kifogásolt, végül Magyar Péter módosítójával benne hagyják az Alaptörvényben.) Szerinte óriási siker, hogy a KDNP petícióját több tízezren írták alá.

Magyar erre hevesebben reagált, Juhász fejére olvasta, hogy 16 év kormányzás alatt Magyarország az EU legszegényebb országa lett, hogy kinevezték és kitüntették a bicskei igazgatót, Vásárhelyi Jánost, holott akkor már kiskorúak jelezték a visszaéléseket, és hogy bosszúból tönkretették Iványi Gábor egyházát.

Majd sorolta, hogy a volt kormánypártoknak kellene bocsánatot kérniük az üldözött művészektől, civilektől, bíráktól, újságíróktól, a tönkretett gyerekektől, családoktól, a mélyszegénységben élő 3 millió embertől, a szegénységben élő nyugdíjasoktól. Felhozta, hogy mindeközben Orbán családja egy 20 milliárdos uradalmat épített, Lázár és Rogán 10-100 milliárdokat „lopott el”, több ezer milliárddal rövidítették meg az államot.

Magyar szerint ők nem akarták kivenni a keresztény kultúra védelmét az Alaptörvényből, az több helyen is benne van, így nincs miért bocsánatot kérni, a keresztény kultúra védelmében pedig számíthatnak rá.

A fideszes Bencsik János arról beszélt, hogy az ország stabil, kielégítő gazdasági alapokon áll, a csődközeli narratíva politikai propaganda. Szerinte 2010-ben sokkal rosszabb állapotban vették át az országot, most nincs sem gazdasági, sem szociális válság, minden adott, hogy a kormány növekedési pályán tartsa az országot.

Erre még jobban belelendült Magyar, sorolta, hogy háromszorosára nőtt az államadósság, 7 százalék lehet a hiány, négy évig nem volt gazdasági növekedés, 2010 óta itt nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában, majd szinte mindegyik végén megkérdezte, ez lenne a stabil alap?

Arra az állításra még keményebben reagált, hogy ne lenne szociális válság. Csak egy példa: „mi kell a szociális válsághoz? Három millió létminimum alatt élő ember elég?”

Azzal zárt, hogy a Fidesz kifosztotta, legyengítette és megalázta az országot, ahelyett, hogy felemelte volna, pedig a valaha volt legtöbb uniós forrás érkezett az elmúlt 16 évben.

A tiszás Molnár Zoltán arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a 30-35 évre szóló titkosított koncessziós szerződéseket (autópálya, hulladékszállítás, kaszinó, trafikok), és kérte, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a koncessziós szerződések mellékletét és háttértanulmányait, a tiltott állami támogatások és közbeszerzési szabályok durva megsértését vizsgálják ki uniós szinten is, és ahol bizonyítható a feltűnő értékaránytalanság vagy korrupció, ott bontsák fel a szerződést.

Magyar erre egy mondatban válaszolt: értik a feladatot és teljesíteni fogják.