„Felháborító, hogy a fideszesek azzal jöjjenek, milyen partnerek lesznek” - Tuzson Bence megszólalása kiütötte a biztosítékot az Igazságügyi Bizottságban

Ahhoz képest, hogy a miniszterjelölti meghallgatásokat végigkommentálta Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter, az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottság keddi ülésén visszafogottabb volt, de azért pár képviselőnek felszaladt a szemöldöke, mikor arról beszélt, nagyon szívesen segítenek ők is a devizahitel-károsultaknak.

A bizottsági ülés nemcsak azért volt érdekes, mert itt tárgyalták meg az első három tiszás törvénymódosító és a vizsgálóbizottságokról szóló határozatok tárgysorozatba vételét, hanem a hangulat miatt is. A tiszás kétharmad ennek a bizottságnak az összetételéből is átjön: 7 tiszás, 3 fidesz-kdnp-s, és egy mi hazánkos tagja van.

A tiszások még keresik a hangjukat, Tuzson mindenhez hozzászól, a mi hazánkos Apáti István pedig úgy tűnik, élvezi, hogy régóta parlamenti képviselő, így nyeregben érzi magát. Ráadásul már azt is tudja, milyen az ellenzéki élet egy kétharmados parlamenti többség árnyékában.

A háromból egy fideszes, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapítója, a Megafon és a Patrióta propagandistája, Szűcs Gábor nem ment el az ülésre, Tuzson Bence pedig 10 perces késéssel érkezett meg.

Ekkor a tiszás törvénymódosítások egyik előterjesztője, Melléthei-Barna Márton már túl volt azon a részen, hogy példátlan társadalmi felhatalmazás van amögött, hogy a miniszterelnöki mandátumot 8 évben korlátozzák, hiszen ez az egyik választási ígéretük volt, és szerinte szó sincs visszamenőleges hatályról, utalva az erről szóló kritikákra.

Idézett a Fidesz által megalkotott jogalkotási törvényből is, ami alapján szerinte szintén megáll az Alaptörvény-módosításuk. Azt mondta, a demokratikus működéshez szükséges fékek és ellensúlyok miatt van szükség erre a módosításra. „Ez az önmérséklet szabálya, szimbolikus jelentőségű dologról van szó.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerinte „káros szerv”, nincs szükség olyan intézményre, ami megbélyegezte a civileket és a sajtót, és politikai furkósbotként működött. Nagyjából ekkor érkezett meg Tuzson.

Melléthei-Barna Márton ezen a ponton jelentette be, hogy Magyar Péter egyéni képviselőként módosítót nyújtott be a tiszás Alaptörvény-módosítóhoz, hogy legyen egyértelmű, csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt szüntetik meg, más céljuk nincs.

A Tisza eredetileg ezt a bekezdést törölte volna az Alaptörvényből: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

A Fidesz pedig ebből arra következtetett, hogy a migrációs politikához is hozzá akarnak nyúlni. Ezek után döntötték el a Tiszában, hogy csak az utolsó mondat essen ki az Alaptörvényből.

Arra Melléthei-Barna nem tért ki, hogy ezt miért Magyar Péternek kellett intéznie, de szerinte senki sem gondolhatta komolyan, hogy ő a keresztény értékekkel szemben lépne fel, ilyen cél nem volt.

Az alkotmánymódosítással lehetővé teszik majd a KEKVÁ-k felszámolását is, de ehhez még további törvényjavaslatokra van szükség. Az még nem dőlt el, hogy hány lépésben változik a rendszer, mindenesetre Melléthei-Barna szerint 3 ezer milliárdnyi állami vagyont kaptak az alapítványok.

A mi hazánkos Apáti István hosszan magyarázva azt kérte, ne csak a miniszterelnöki mandátumot korlátozzák, hanem ha elindulnak egy félprezidenciális rendszer felé, akkor a miniszterelnökként és a köztársasági elnökként eltöltött időtartamot számolják egybe, különben a kettővel együtt összejöhet 18 év hatalom is.

Tuzson Bence kicsit próbálta égetni a tiszás bizottsági elnököt, Hantosi Istvánt, hogy nyilván nincs tapasztalata, hogyan zajlik egy tárgysorozatba vételről szóló vita (valóban, hiszen először parlamenti képviselő), majd hosszan kritizálta a javaslatot.

A Fidesz lex Orbánnak tartja a miniszterelnöki ciklus korlátozását, és Tuzson szerint „politikailag nehezen vállalható, hogy olyan döntést hozzon az országgyűlés, amivel a többség kizárja a versenyből a politikai ellenfelét.” Az uniós jogban sincs erre példa, és szerinte visszaható hatálya van, és a negatív jogkövetkezmény tilos. „Ehhez ki kellene lépni európai egyezményekből” - érvelt Tuzson. Cinikusnak tartja, hogy a Tisza a jogállamisággal érvel, miközben ezzel a lépéssel azzal megy szembe.

Tuzson szerint a szuverenitás védelmére létrehozott hivatal jó, a mostani megszüntetéséhez nem lett volna szükség Alaptörvény-módosításhoz, hiszen nincs is nevesítve.

Azt is hosszan magyarázta, hogy a KEKVÁ-kban magánvagyon is van, úgyhogy itt államosítás vagy kisajátítás lehet, amit csak úgy lehet megcsinálni, ha megfelelő kártalanítási rendszer van mögötte. Ezt a módosítást se tartja jogszerűnek, és súlyosan sérti az alkotmányos alapelveket.

Szerinte a javaslat technikailag is hibás, felhozta, hogy a szöveg alapján Németh Miklós még 8 évig lehetne miniszterelnök, hiszen 1990. május 2 a határdátum. Azt sem érti, miért pont az, hiszen aznap nem volt miniszterelnök-választás. Az se jó, hogy a KEKVÁ-knál a kormányt jelölik meg az alapítói jogok gyakorlójaként, hiszen nem az.

Előre közölte, hogy a javaslat tárgysorozatba vételét nem támogatják, mert „sok sebből vérzik.”

A vitához hozzászólt Csuzda Gábor is, aki megismételte Tuzson egyik megjegyzését, illetve számon kérte, hogy miért a volt BRFK-s vezető, Tóth Gábor lett a rendészeti államtitkár.

Erre Melléthei-Barna nem válaszolt, Tuzsonnak viszont visszaszólt: „beszélhetünk a sajtónak és egymás közt, jogászokként is”- majd közölte, hogy amiről Tuzson beszélt, az a büntetőjogra igaz. Azzal érvelt, Orbán Viktort nem szankcionálják azért, mert több mint 8 évig volt miniszterelnök. Ha megtennék, akkor lenne visszamenőleges a jogalkotás. Az sem igaz, hogy ez csak Orbánra vonatkozna. „Magyar Péter lehetne miniszterelnök 12 évig?!”

Apátinak azt javasolta, nyújtson be módosítót, az értelmezhető, jó szándékú és a tervezettel összhangban lévő javaslatokat megfontolják. Neki ugyan vannak aggályai Apáti felvetésével kapcsolatban, de tudnak róla vitázni.

Azzal egyetért, hogy a szuverenitást védeni kell, de nem úgy, ahogy eddig. A KEKVÁ-kal kapcsolatban közölte, nincs olyan szándék, hogy ennek apropóján államosítsák a nagy magyar cégek vagyonelemeit vagy akár más magánvagyont.

A jogtechnikai kérdéseket kezelik, Tuzson több megjegyzését erős túlzásnak tartja. Az első napirendi pont mindennel együtt 45 percig tartott, a tárgysorozatba vételt a fideszesek nem támogatták, a többi képviselő igen.

A devizakárosultak megsegítéséről szóló módosítónál kiderült, hogy minden végrehajtási ügyet és kilakoltatást felfüggesztenek addig, amíg nem sikerül olyan jogszabályt megalkotni, ami alkalmas a kérdés teljes körű rendezésére. Az is kiderült, hogy azt a javaslatot az őszi ülésszakon bocsáthatják társadalmi vitára.

Tuzson Bence itt beszélt arról, hogy ez olyan ügy, ahol összefogásra van szükség, együtt kell megoldani a problémát, ők is sokat dolgoztak azon, hogy megoldódjon a helyzet. Kíváncsiak a végleges javaslatra, még azt is felajánlotta, hogy közösen dolgozzák ki azt.

Apáti István kapott utána szót. „Távol áll tőlem, hogy páros lábbal szálljak bele bárkibe, de sűrűbben kellett levegőt vennem Tuzson Bencénél. Ne haragudjon, de nem egy filmet nézünk, nem ugyanabban az országban élünk”, majd felkérdezte Tuzsont, hogy 16 év alatt a teljes hatalom birtokában miért nem tudták megoldani a problémát. „Korántsem húztak ki annyi deviza alapú károsultat a bajból, vagy valamiből, ami nem csak a nyakukig ért, hanem néha még hullámzott is.” Szerinte Répássy Róbert államtitkár meg se értette az alapvető tényeket és összefüggéseket. Ezután Apáti elkezdett a végrehajtómaffiáról beszélni.

Melléthei-Barna az elején visszafogottabb lendülettel beszélt, Apátival egyetértve ő is elképesztőnek nevezte Tuzson válaszát. Pár perc múlva visszatért ide, kicsit erősebben, de végig nyugodt hangon beszélve: „felháborító, hogy a fideszes képviselők azzal jöjjenek, milyen partnerek lesznek, mennyit segítettek. Semmi érdemi nem történt (a 16 év alatt), ezért kell ez a módosítás.”

Ennek a tárgysorozatba vételét egyhangúlag támogatta a bizottság.

Tuzson Bence a vizsgálóbizottságokról szóló törvényjavaslatot is kritizálta. A javaslat lényege, hogy jelentősen megerősítené a bizottságokat, hogy valódi súlyuk és értelmük legyen, kikényszerítené a megjelenést és az igazmondást, pénz- és börtönbüntetést is kilátásba helyeztek. Tuzson szerint több mindent pontosítani kell, alaposabb munkára van szükség, és a javaslat távol áll a magyar gyakorlattól. Ráadásul valamit személyeskedésnek vett Melléthei-Barna felvezetőjéből, amiért később a tiszás politikus elnézést kért, bár semmi kirívó nem történt.

A Fidesz ennek a tárgysorozatba vételét sem támogatta.

Végigmentek a vizsgálóbizottságokról szóló határozati javaslatokon is (öt ilyen lesz), a legérdekesebb a kegyelmi ügyről szóló volt. A javaslat egyik előterjesztője, Tóth Norbert elég lendületesen beszélt, azzal nyitott, hogy a politikai érinthetetlenség korszaka lezárult, az államigazgatást meg kell tisztítani a sötét és informális hálózattól, ami a törvények felett áll. Ő csak odáig ment el, hogy ki kell deríteni, ki vette rá Orbán Viktor lelkészét, Balog Zoltánt, hogy lobbizzon a kegyelemért, milyen informális lobbi volt a háttérben.

Apáti István vitte tovább a feltételezéseket azzal, hogy megemlítette Lévai Anikót. A többi között arról beszélt, arra kíváncsi, hogy az ügyben a végső szót Orbán Viktor vagy a felesége mondta-e ki, de szerinte az igazság vagy teljes körű beismerő vallomás vagy egy banális véletlen folytán derülhet ki.

Egészen eddig úgy volt, hogy Tuzson meg sem szólal, viszont itt jelentkezett, hogy visszautasítsa Apáti feltételezését. Hosszabban nem reagált, Apáti viszont folytatta, hogy ő nem állított tényeket, nem is fogalmazott sunyin, csak nevén nevezte a problémakör magvát. Szerinte ez amúgy Orbánéknak is rossz, mert a gyanú örökre ott fog lebegni a fejük felett, és nem tudja, lehet-e ezt valaha tisztázni, úgyhogy ebből hitvita lesz.

Apáti megint hosszan beszélt, és itt szólalt meg először olyan tiszás bizottsági tag, aki nem a saját előterjesztését ismertette: Miskolczi Orsolya kiigazította Apátit, mikor olyat szorgalmazott, amit a javaslat eleve tartalmaz. (Az ülésen később is csak ő szólalt meg így, és akkor is hasonló ügyben pontosított valamit.)

A zárszóban Tóth nem ment el olyan messze, mint Apáti, de ráerősített, választ akarnak kapni, kinek van felelőssége az ügyben.

Akkor is fura volt hallgatni Tuzsont, mikor a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottságnál arról beszélt, fontos, hogy a végrehajtás világával kapcsolatban tisztán lássanak bizonyos kérdéseket, és furcsa, hogy a büntetőeljárás ilyen sokáig tart, mert az aláássa a közbizalmat, de ezt nem ütötte le senki. Az MNB ügyeit vizsgáló bizottságnál a fő észrevétele az volt, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás miatt itt problémák lesznek.

Azt pedig általánosan, minden vizsgálóbizottságnál felvetette, hogy meg kéne fordítani a sorrendet, hiszen még nem fogadták el a vizsgálóbizottságokra vonatkozó törvényjavaslatot. Erre egyébként megvan a Tisza javaslata: átmeneti szabályok jönnek, és a most felálló bizottságokra is érvényesek lesznek a még el nem fogadott előírások. A vizsgálóbizottságoknál a Fidesz végig tartózkodott. Nem sokkal később a parlament megszavazta a vizsgálóbizottságok felállítását.