
Akkumulátorgyáras kört tartott Magyar Péter csütörtökön: Gödön kívül Iváncsán és Komáromban is járt. Mindhárom településen van akkugyár: Gödön a dél-koreai Samsung SDI, Iváncsán az SK Innovation, Komáromban pedig az SK Battery működtet üzemet több tíz- és százmilliárdos állami támogatásokból.
A Tisza Párt azután emelte be hangsúlyosan a választási kampányába az akkumulátorgyárak ügyét, hogy a Telex február elején olyan hatósági dokumentumokat hozott nyilvánosságra a gödi Samsung-üzemről, amelyek szerint már 2022-ban is ismert volt a határértéket többszörösen meghaladó vegyi szennyezés, valamint több munkavédelmi szabálytalanság. Magyar Péter azóta több „halálgyárvideóban" is feldolgozta a cég kihágásait, amikben alvállalkozók és exdolgozók beszéltek saját tapasztalataikról. A témát a Tisza Párt más helyi jelöltjei is napirenden tartják, például Debrecenben, ahol többek között a CATL és Semcorp működik. Mindeközben a fideszes politikusok inkább igyekeznek lejjebb csavarni az ügyet, és azzal kampányolnak, hogy a saját választókerületükben nem épül majd akkumulátorgyár.

Magyar csütörtök este a gödi Samsung SDI üzemétől egy kőhajításnyira felállított színpadon a dél-koreai akkugyárat a NER egyik szimbólumának nevezte. Szerinte a beruházás „a nemzeti együttbűnözés állatorvosi lova”, ahol egyszerre jelenik meg „hazugság, korrupció, környezetszennyezés és embertelenség”.
Magyar azt mondta, a gyár több száz milliárd forint állami támogatást kapott, miközben szerinte „embereket mérgeznek és veszélyeztetnek”, és semmibe veszik „a magyar levegőt, földet és vizeket”.
A politikus felidézte, hogy a beruházás ötlete Orbán Viktor egyik dél-koreai látogatása idején merült fel 2014 körül, és a gyár 2017 körül kezdett működni egy 100 ezres város vízfogyasztásának megfelelő mennyiséget felhasználva. Magyar szerint már a kezdetektől ismert volt, hogy a gyár nem felel meg minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak. Több független mérés is kimutatta, hogy veszélyes anyagok kerülhettek felszíni vizekbe és a csatornarendszerbe, amiről szerinte a kormány már 2022 körül pontosan tudott. (Arról, hogy Orbán Viktor szűk köréhez már 2022-ben eljutottak értesülések a gyárban tapasztalható mérgezésekről, a Telex február elején egy cikksorozatban számolt be).
„Megtárgyalták és mint akik jól végezték a dolgukat, lapoztak egyet és átvették a lóvét” – mondta Magyar.
Ezt nem egyszerűen politikai mulasztásnak, hanem súlyos bűncselekménynek nevezte, amelyek akár szervezett bűnözés gyanúját is felvethetik. Ezekben az ügyekben - amikről a párt is közölt videókat és dokumentumokat - egy függetlenül működő nyomozóhatóságnak, rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak kell majd vizsgálódnia.

Magyar azt ígérte, hogy április után a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg átvizsgálná az akkumulátoripari beruházásokat. A vizsgálatok kiterjednének a közpénzek felhasználására, a jogszabályok betartására, a munkavédelmi előírásokra és az esetleges egészségügyi károsodásokra is. Kormányra kerülve emellett országos akkumulátoripari szakhatóságot hoznának létre. A jelenleg megyei szinten működő engedélyezési és ellenőrzési jogköröket pedig központi szervhez vonnák, hogy csökkentsék a korrupció és a politikai nyomásgyakorlás kockázatát.
Beszédében ismét vállalást tett amellett, hogy a Tisza-kormány visszaállítaná az önálló környezetvédelmi minisztériumot, megerősítené a szakhatóságok jogköreit, és visszahívná azokat a tapasztalt szakembereket, akik szerinte az elmúlt években kiszorultak az intézményrendszerből.

A Tisza Párt elnöke a rendezvényen felolvasott egy - állítása szerint a gyár egyik környezetvédelmi és biztonsági szakértőjétől származó - belső levelet is. A levél arról szólt, hogy a gyár működésében rendszerszintű problémák vannak:
Elmondása szerint a levélről a gyár vezetése is tudott, még sem tettek semmit. Ez véleménye szerint a politikai elit, kormány tudta nélkül nem történhetett volna meg. Szijjártó Péter külügyminiszterről azt állította, hogy rendszeresen találkozott a gyár vezetésével.
„Ami eddig kiderült, az csak a jéghegy csúcsa” – mondta, majd további érdekességeket, dokumentumokat, videókat ígért.

Azt mondta, a pártjuknál már most „vastag dosszié” gyűlt össze hasonló beszámolókból és dokumentumokból. Szerinte egyre többen mernek megszólalni a gyár működésével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy nem csak a gödi üzem ügyét kell vizsgálni, hanem az egész akkumulátoripart.
„Ezek a gyárak ma már behálózzák az országot” – mondta.
Magyar szerint ahogy egy Jókai-regényben, a kormányközeli gazdasági körök az akkumulátoripari beruházásokból is több lépcsőben profitáltak. Először a földből, majd az építkezésekből, aztán a munkásszállókból, amire állami támogatásokat vettek fel, végül az ázsiai gazdasági bevándorlók behozatalából. Ez utóbbi üzletből szerinte Orbán testvére is milliárdos haszonra tett szert. (Orbán Áron neve valóban felmerült az ázsiai vendégmunkások toborzása és közvetítése kapcsán, egy olyan céghálóval összefüggésben, amelyek külföldi munkavállalók magyarországi beutaztatását és foglalkoztatását szervezték.)
Magyar szerint egy esetleges kormányváltás után az egyik legnehezebb feladata a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési Hivatal vezetőjének lesz majd.
Beszéde végén leszögezte, hogy a Tisza Párt nem az ipari beruházások vagy a külföldi befektetések ellen van. Szerinte azonban a cégeknek Magyarországon is be kell tartaniuk a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat. Azt mondta, a Samsung dél-koreai üzemeiben ezek a feltételek szerinte teljesülnek, legalábbis ezt tapasztalták azok, akik tanulmányúton jártak a gyárakban.

A gödi Samsung SDI-vel kapcsolatban robbant ki a botrány februárban, de Iváncsán és Komáromban is több olyan esetet felsorolt, amikor veszélyeztették a dolgozókat.
Magyar Iváncsán hosszan beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben kiderült, a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárakban alig dolgoznak magyarok, jellemzően ázsiai vendégmunkásokat foglalkoztatnak. A gyárak felépítésére és fejlesztésére több ezer milliárdot fordított a kormány, ahelyett, hogy ezeket a helyi kis- és középvállalkozások, családi vállalkozások és gazdák kapták volna.
„Valamilyen homályos oknál fogva a szennyező üzemekre fordították a pénzt” – mondta Magyar.
Az ipar jelentős részét erre fókuszálta a kormány, de most, mikor az akksiipar „döglődik”, 30-40 százalékos visszaesés van, az ágazat haldoklik az egész EU-ban, még a gazdaságra sincs pozitív hatása, ráadásul a munkavállalókat is elküldik.
Az Iváncsán lévő dél-koreai SK On gyárával kapcsolatban négy konkrét esetet sorolt fel, amiből az első három már ismert volt.
2022. májusában meghalt egy 52 éves férfi, a munkaügyi hatóság pedig több súlyos munkavédelmi hiányosságot is feltárt. Például hogy nem biztosították az alapvető foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást, nem határozták meg az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét, illetve a légtechnikai szerelés kockázatértékelésébe nem vontak be szakembereket.

Magyar megjegyezte, hogy a gyár csak figyelmeztetést kapott, büntetést nem. (A korábbi hírek szerint az 52 éves férfi azután halt meg, hogy rádőlt az általa vezetett hidraulikus emelőgép.)
2023. januárjában pár napon belül két férfi is meghalt a gyárban munka közben, egyiküket elütötte egy targonca, a másikuk kábelezés közben vesztette életét. A Tisza elnöke kifogásolta, hogy a gyár ezek után 442 ezer forintos munkavédelmi bírságot kapott.
Felidézte, hogy 2023. júniusában nagy mennyiségű, súlyosan rákkeltő NCM por szabadult ki, amitől 14 ember rosszul lett. A munkavédelmi hatóság ugyan megjelent, de a helyszínre a mérgező anyag miatt nem tudtak belépni, így „egy kis ablakon kukucskáltak, így készítették el a jelentésüket.”

Magyar arról beszélt, kiderült, hogy a munkavállalók nem kaptak semmilyen munkavédelmi oktatást vagy tájékoztatást a súlyosan mérgező NCM por jelenlétéről. (A pár évvel ezelőtti cikk szerint a dolgozóknak utólag tartottak munkavédelmi oktatást, arról viszont ellentmondásosan nyilatkoztak a dolgozók, hogy tájékoztatták-e őket a mérgező porról vagy sem. A cég ügyvezetője arról beszélt, szóban tájékoztatta a fióktelep projektmenedzsereit, de írásbeli tájékoztató nem készült az alvállalkozók számára, figyelmeztető jelzések sem voltak kint.) A cég ezek után 3,7 milliós bírságot kapott, Magyar cinikusan meg is jegyezte, hogy ez
„óriási volt”.
Összehasonlításként közölte, hogy ezek a gyárak, ha jól megy az ipar, óránként több 10 milliós profitot termelnek. Az iváncsai gyárhoz a kormány 80 milliárdos támogatást adott, a kapcsolódó közúti és vasúti fejlesztéseket Mészáros Lőrinc cégei végezték.
Magyar tudomása szerint most február 21-én is volt egy tűz a gyárban, de a tűzjelző rendszerek nem jeleztek, mert ki voltak kapcsolva, és a gyár saját tűzoltóbrigádja is csak órákkal később ért ki, mert nem kaptak semmilyen jelzést. Erről nem találtunk beszámolót. (A komáromi SK Battery-vel kapcsolatban került nyilvánosságra egy ilyen videó februárban, de a gyár állítása szerint semmilyen szabálytalanság nem történt, tesztet végeztek, a felvétel pedig évekkel ezelőtt készült.)

Az általánosságok mellett Komáromban is mondott több konkrét példát a gyárból. Ezeket a baleseteket kormánypárti jegyzőkönyvek alapján a hvg360 rekonstruálta. Ezekből ismertetett a Tisza párt elnöke néhány esetet:
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!