Szijjártó 2030-ra üzembe helyezné az új paksi atomerőművet

Az új kormányban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként már a nemzetközi energiaügyekért, energiabiztonságért és a paksi bővítésért is felel. (Közben a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalt és az Eximbankot elvették tőle.)

A parlamenti meghallgatásán szerda reggel a külügyminiszter azt mondta, azért kapta ő az energiaügyeket, mert

„az energiapolitika mint olyan megszűnt szakmai kérdésnek lenni, az egy kőkemény politikai és sajnos külpolitikai kérdéssé vált”.

Elmondta, hogy szűkülnek az energiaforrások, hiszen van egy európai törekvés a keleti energiaforrások kiiktatására, ezért újak után kell nézni. A paksi bővítésről azt mondta, hogy az EU mentesítette a nukleáris energia polgári célú felhasználását.

Legutóbb Isztambulban a fővállalkozó Roszatom vezetői arról biztosították, hogy technológiailag és pénzügyileg is képesek végigvinni a projektet. Szijjártónak az lesz a feladata, hogy gyorsítsa fel a beruházást, hogy 2030-ban a kereskedelmi üzembe helyezés reális legyen. Ezen a feladaton az eddigi atomminiszter, Süli János a külügyminisztérium államtitkáraként dolgozik tovább.

Szijjártó Péter kapott kérdéseket a befagyasztott uniós pénzek megszerzéséről is, de erről csak annyit mondott, hogy politikai kérdésnek tartja. Szerinte ezt a magyarázatot erősíti, hogy az Európai Bizottság a magyar választások után két nappal indította meg a jogállamisági eljárást.

Szijjártó nem bánja, hogy elvették tőle az Eximbankot. Jó döntésnek tartja, hogy minden állami pénzintézet egyetlen minisztériumnál lesz.