Pénteken közölték a leendő kormánytagok hivatalos listáját, a nemsokára felálló új minisztériumok neveit, illetve azt, hogy néhány kulcsfontosságú terület kihez fog kerülni. Emellett benyújtották az új szerkezet felállításához szükséges törvénymódosításokat. Ezek alapján a töredékes, mégis érdemi információmorzsák alapján - egy rakás kulcsterület gazdája még nem ismert! - ezeket várhatjuk az V. Orbán-kormánytól:
A ma tudható információk alapján Rogán Antal lehet a kormány egyik erős embere, ha nem maga Az Erős Ember. Sőt talán az sem túlzás, hogy a NER-Világ Legerősebb Embere Orbán Után. Nála marad ugyanis az orbáni kormányzásban kulcsszerepet játszó propaganda + kommunikáció és emellé megkapja az összes polgári nemzetbiztonsági szolgálat, vagyis az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felügyeletét is. Ezek némelyikének ezzel egyidőben még növelik is a befolyását.
Az Információs Hivatal eddig Szijjártóé volt, a többi pedig Pintér belügyminisztertől kerül át a propagandaminiszter alá. Ennek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni: ilyen típusú titkosszolgálati hatalomkoncentráció példátlan az újkori magyar történelemben.
Rogán erősödése belülről nézve nem óriási meglepetés, hiszen eddig is erős volt, viszont kifelé - mármint Európa és a világ felé - valószínűleg ennek lesz a legkomolyabb visszhangja. Rogán ugyanis a kormány promimens moszkovitáinak egyike, hiszen évek óta ő adoptálja magyarországi viszonyokra a putyini propaganda konkrét elemeit és üzeneteit. Az a tény, hogy éppen ő fér ezentúl hozzá minden, magyar polgári szolgálatoknál keletkező információhoz, alapjaiban határozhatja meg például azt is, hogy a papíron szövetséges országok milyen adatokat lesznek hajlandóak megosztani a Moszkva-szövetséges által felügyelt hazai szolgálatokkal.
A kör ezen a fronton szinte hibátlanul zárul, hiszen a Rogán által ellenőrzötteken kívül két szervezet foglalkozik még Magyarországon hírszerzéssel és elhárítással: a továbbra is Pintér Sándor alá tartozó, a rendőrség szervezetébe tagozódó Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve az eddig NATO-elkötelezettként számon tartott Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
A Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ) - amely például korrupciós ügyek leleplezésében járt el, mivel ez hallgathatta le a kormánytisztviselőket - most alaposan meggyengítik, feladatköröket átadva a Rogán által irányított polgári szervezeteknek. A legárulkodóbb friss változás - egyfajta Lex Völner - az, hogy az összes, nem a belügyminiszter alá tartozó kormánytisztviselő, illetve a NAV-osok megfigyelése átkerül a Rogán-féle Információs Hivatalhoz. Minden bizonnyal azért, hogy ne ismétlődhessen meg a Schadl-Völner ügy. Völner Pál azért bukhatott meg, mert a Pintér felügyelte NVSZ lehallgatott egy korrupt NAV-ost, Pintér pedig nem állíttatta le a nyomozást, így eljutottak előbb Schadl-hoz majd Völnerhez.
A másik nem polgári, vagyis nem Rogánhoz kerülő szervezet a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Csakhogy az új honvédelmi miniszter a Rogán-Habony-körbe tartozó, markánsan jó orosz kapcsolatokkal rendelkező Szalay-Bobrovniczky Kristóf lesz. Aki újoncként eleve nem erős kormánytag.
Rogán új titkosszolgálati feladatköreit klasszikus Orbán-féle félcsavarral kapta meg: ő a végső főnök ugyan, de polgári szolgálatokat formailag nem ő, hanem Papp Károly felügyeli majd. Papp korábban volt országos rendőrfőkapitány, legutóbb pedig a BM belbiztonsági államtitkáraként dolgozott, vagyis igazi Pintér-káderről van szó, akinek azonban Rogán lesz a felettese.
Mielőtt továbbmennénk, a pénteki információdömping értelmezéséhez fontos tudni valamit, ami nem szerepel a megjelent rendeletekben és törvénymódosításokban. A kormányközelből érkező háttérinformációk és pletykák szerint Orbán kétszintű kormányzásra készül az előttünk álló ciklusban. Ami annyit tesz, hogy a passzátszelet állítólag egy néhány tagú, természetesen Orbán vezette kemény mag, egyfajta Belső Kormány fogja fújni, aminek a tagjai között emlegetik Rogánt, a kormányújonc, de eddig is Orbán legbelső köréhez tartozó Nagy Mártont és - talán sokak meglepetésére - az egyébként nem erős Gulyás Gergelyt is. Így értelmet nyer például, hogy végül miért nem kapott minisztériumot Nagy Márton, aki a korábbi hírek szerint nagyjából azt a portfoliót kapta volna, ami végül az építési és beruházási miniszterként visszatérő Lázár Jánosnak jutott. A Belső Kormány így csupa olyan tagból állhat, akik közvetlenül - még a többieknél is közvetlenebbül! - függnek Orbán Viktortól és még elméletben sem merülhet fel, hogy a kárára erősítenék a pozícióikat.
Az elképzelt működési rend az általunk halott pletykák szerint olyasmi, hogy a fentiek kitalálják, mi legyen, a többi miniszter pedig megvalósítja a projekteket. Ezzel abszolúte összhangban van G. Fodor friss interjújának ezen részlete:
„A politikai személyiségnek, azaz a miniszterelnöknek irányító szerepe van, a kormány pedig jó bürokrataként intézi az ügyeket, végrehajtó szerepbe kerül, és meghagyja a kezdeményezést annak a politikai kreativitásnak, amellyel egy politikai vezető rendelkezhet.”
Ez elég világos - és feltehetőleg nem véletlenül éppen a pénteki napra időzített - üzenet minden érintett felé, hiszen a cikk a NER belső köréhez tartozó Vaszily Miklós részben Mészáros Lőrinc által finanszírozott lapjában, az Indexben jelent meg.
Friss, Index-beli interjújában az Orbán-tanácsadó G. Fodor Gábor is megemlíti, hogy a kormánytagok feladatköreinek nem világos kijelölése a miniszterelnök egyik „érdekes hatalomgyakorlási megoldása”, vagyis nyilvánvalóan nem véletlen, hanem tudatos gyakorlat. Orbán ezzel versenyhelyzetet teremt és olyan konfliktust szül az alárendeltjei között, amit csak ő tud feloldani, ha éppen ez a célja és nem az ellenkezője.
Most is az a helyzet, hogy - első látásra legalábbis - több miniszterhez kerültek hasonlónak tűnő feladatkörök. Lázár János például Építési és Beruházási miniszter lesz, miközben Navracsics Tibor tárca nélkül felel a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért és Nagy Márton feladatköre is a fentiekkel minimum átfedést sugalló gazdaságfejlesztés. De a Rogán alá tartozó, de Pintérhez bekötött Papp Károly államtitkár titkosszolgálati kinevezése is hasonló tészta.
Lázár János visszatérése némi izgalomba hozta a politikai iránt érdeklődőket, de ebben a fázisban még nem látni, hogy mennyire lesz erős kormánytag. Figyelmeztető jel lehet, hogy pont az ő területein vannak ekkora átfedések. Paks és más óriásberuházások felügyelete viszont izmos játékost sugall. Ránézésre inkább úgy néz ki, hogy erősen kell kepeckednie, ha tényleg erőt akar mutatni, de az ilyesmi tényleg csak idővel kezd érzékelhetővé válni.
Az utóbbi Orbán-kormányok jellegzetessége volt, hogy egyes minisztériumok tevékenységében eléggé összefolyt az állami érdek képviselete a NER-es kör egyedi bizniszeinek képviseletével. Ilyen tárca volt például a külgazdasági és külügyi. Ezt a vonalat erősíti az eleve a kormányközeli szürke bizniszzónából érkező Szalay-Bobrovniczky hadügyminiszteri kinevezése, hiszen neki olyan cseh fegyvergyára van, amelyiknek a magyar honvédség is megrendelője. Az ő kinevezése akkor is egyértelmű üzenet, ha a közeljövőben - formálisan legalábbis - megválik a hadiipari érdekeltségétől.
Azt, hogy a kormány legbefolyásosabbnak tippelt tagjai közül ketten is inkább moszkoviták, mint nem, az igazságügyi miniszter pedig a legvérmesebb unió-ekézők egyike, Orbán két nyugatosabb orientációjú - de legalábbis nem nyíltan antiatlantista - kinevezéssel próbálja kiegyensúlyozni, amit sokan értelmeztek az EU-felé irányuló gesztusnak. De sokat elárul, hogy a duóból Csák János totál outsider és első ránézésre lepkesúlyú minisztériumot kapott a kultúrával és innovációval, Navracsics Tibornak meg tárca sem jutott, kapott viszont a nyakába egy rakás konkurenst.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!