Kína négy válsága

• A héten akkorát hullámzott a kínai tőzsde, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.
• A kínai gazdaság több évtizednyi nagyon intenzív növekedés után egy sor strukturális problémával kéne megküzdjön.
• És ebben az eleve nehéz helyzetben robbant be az orosz-ukrán háború okozta összes bizonytalanság és tört be az országba az omikron.

Szerdán Kína legbefolyásosabb gazdasági vezetője, Liu Ho olyat tett, amire ritkán van példa: személyesen igyekezett nyugtatni a befektetőket, hogy nincs baj a kínai gazdaság kilátásaival. Liu miniszterelnök-helyettes és Hszi Csin-ping legfontosabb gazdasági tanácsadója, és szerdai bejelentése szerint a kormány lépéseket fog tenni, hogy már az első negyedében felpörgesse a gazdaságot, illetve olyan intézkedéseket fognak bevezetni, melyek kedveznek majd a piac működésének.

Hogy mik ezek a tervezett intézkedések, az nem derült ki Liu megszólalásából, amit a Államtanács pénzügyi bizottságának munkaülése után tett, de a hírre így is jól reagált a kínai tőzsde, és a hét elején tapasztalt, 2008 óta nem látott mélyrepüléshez képest jelentősen erősödtek az árfolyamok. Igaz, azóta már jelezték a befektetők, hogy szép dolog, ahogy Peking kiáll a piac stabilitása mellett, de szeretnének már bizonyítékot is látni erről.

Azt pedig tényleg senki nem gondolja, hogy Peking túl lenne a nehezén: évek óta hallani a kínai gazdaságban rejlő strukturális problémákról, és a közelmúltban ezek már a gazdaság teljesítményében is éreztették hatásukat: míg a koronavírus utáni visszaesés után 18,3 százalékos bővülést hozott 2021 első negyedéve, addig az év utolsó negyedére ez 4 százalékra csökkent. Emiatt írta a napokban a Wall Street Journal vezető Kína-ügyi tudósítója, Vej Lingling, hogy pekingi tisztviselők már korrekciós intézkedéseket emlegetnek, melyek részben éppen az elmúlt évek gazdasági lépéseit ellensúlyoznák.