Egy szankciókkal sújtott orosz oligarcha elmesélte, milyen az élet

Mihail Fridman, a két olyan orosz oligarcha egyike, aki eddig nyilvánosan szót emelt Putyin háborúja ellen, most megnyílt a Bloomberg újságírójának arról, hogy mit jelent a mindennapokban az EU személyes szankcióival sújtott orosz milliárdosnak lenni.

Ebben az esetben érdekesek voltak már a beszélgetés létrejöttének körülményei is. Az újságíró ugyanis azt javasolta, hogy Fridman lakhelyén, a londoni Athlone House-ban beszélgessnek, de ő erre nam volt hajlandó és ragaszkodott egy észak-londoni kávézóhoz.

Ha megnézzük az Athlone-t, a dolog PR-szempontból egyből érthetővé válik: a viktoriánus palotát és birtokot 2016-ban 65 millió fontért (mai áron 28,5 milliárd forintért) vette meg az üzletember és így néz ki:

Fridman először is arról mesélt, hogy nem hitte volna, hogy Putyin totális háborút indít Ukrajna ellen. Napokkal a háború kitörése előtt még arról beszélt luxemburgi székhelyű befektetőcége, a LetterOne munkatársainak, hogy el nem tudja képzelni, hogy oroszok harcoljanak ukránok ellen.

Fridman maga mindkét országhoz kötődik: a most 57 éves üzletember a Szovjetunión belül az ukrajnai Lvivben született és nőtt fel, a szülei a legutóbbi időkig ott éltek. Lviv az ukrán nacionalizmus egyik központja. Lviviként Fridman azt mondja, hogy “biztos voltam benne, hogy Ukrajna ellen fog állni.”

Első generációs oligarcha már Oroszországban lett a bank- és energiaszektorból. Első generációs, vagyis ő már Putyin hatalomra kerülése előtt dúsgazdag és befolyásos volt, hasonlóan például Abramovicshoz.

Ismerd meg a szemibankirscsinát!

A későbbiek szempontjából kifejezetten érdekes ezen a ponton nagy vonalakban megismerkedni az orosz oligarchák két alapvető generációjával. Fridman az “alapító atyák”, vagyis a Szovjetunió szétesésekor meggazdagodott hét ősoligarcha, az úgynevezett “szemibankirscsina” egyike. A kifejezés nagyjából annyit jelent, hogy “hét bankár uralma”, egy “hét bojár uralmának” nevezett orosz történelmi korszakra utalva. A nevet magát az egyik ősoligarcha, Borisz Berejzovszkij találta ki. Ez a hét mágnás megfelelt az oligarcha kifejezés klasszikus definíciójának, vagyis az államhatalommal szimbiózisban üzletelő, nagy politikai hatalommal bíró üzletemberek voltak. Testületileg támogatták Borisz Jelcin elnöki újraválasztását és cserébe nagy befolyással bírtak a Kremlben.

Putyin 2000-es hatalomra kerülésével új korszak kezdődött. A későbbi diktátor a klasszikus oligacháknak alkut ajánlott. Ha kimaradnak a politikából és lojálisak hozzá, tovább üzletelhetnek. Aki ebbe nem bent vele, azt kíméletlenül és szó szerint kicsinálta. Mihail Hodorkoviszkij be akart szállni a politikába, 10 évre börtönbe záratta.

A nagy öregek betörésével és kiherélésével párhuzamosan Putyin létrehozta a saját oligarcha-csapatát, akik csak tőle függnek és állami megrendelések révén, illetve állami cégeket vezetve lettek milliárdosok. Ők azonban nem Putyin hatalmának fenntartói, hanem épp fordítva, tőle függnek. Orbán Viktor lényegében a putyini modellt valósította meg Magyarországon 2010-től kezdve.

Fridman érvelése lényegében az, hogy a putyini korszakban ő már semmiképp se politikai hatóerő.

De térjünk vissza a konkrét szakciókhoz!

A leginkább Londonban élő milliárdos az orosz invázió napján éppen Moszkvában járt üzleti úton. A hír hallatán azonnal visszarepült Londonba és intézkedni kezdett. Az ő résztulajdonában áll ugyanis többek között az egyik legnagyobb ukrán bank és a legnagyobb telekommunikációs cég, a KyivStar.

Utasította a cégvezetést, hogy a vállalati kasszát az alkalmazottak biztonságára fordítsák, majd február 25-én, az invázió másnapján körlevelet küldött a LetterOne összes alkalmazottjának, amit aztán nyilvánosságra is hozatott. Ebben az orosz-ukrán konfliktust “tragédiának” nevezte és leszögezte, hogy “a háború sosem lehet megoldás”. Bár közvetlenül nem szólította meg Putyint, ez is ritka politikai kiállásnak számított Oroszországban. Ahová Fridman szerint veszélyes is lenne ezek után visszatérnie. A zsidó származású üzletember jótékonysági szervezete 3 nappal később 10 millió dollárt adományozott Ukrajnában tevékenykedő zsidó menekültsegítő szervezeteknek.

De ezek sem mentették meg a személyes szankcióktól. Az ügyvédje február 28-án azzal hívta ki egy tárgyalásról, hogy az EU szakciókat vetett ki rá és régi üzlettársára, Petr Avenre, aki a Fridman Alfa Groupjához tartozó Alfa-Bank elnöke.

Mit tesz egy szinte mindenhatónak hitt milliárdos, amikor meghallja, hogy befagyasztották a számláit és nem utazhat?

“Le voltam sokkolva. Alig értettem, hogy mit mond.”

- idézte fel Fridman az első pillanatokat.

Az oligarcha szerint az EU nem érti, hogyan működik a hatalom Oroszországban. Ha a szankciók célja az, hogy a hozzá hasonló figurákat arra ösztönözze, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra, akkor ez teljesen irreális várakozás.

“Soha nem voltam állami cégnél vagy állami pozícióban”

- magyarázta a Bloombergnek.

Fridman vagyonát a háború előtt 14 milliárd dollárra becsülték, most papíron 10 milliárd körüli lehet. Az állítja, hogy készpénze ennek ellenére effektíve nincs semmi. Amikor Nagy-Britannia az EU-t követve március 15-én őt is szakciókkal sújtotta, letiltották az egyetlen működő brit bankkártyáját. Engedélyt kell kérnie ahhoz, hogy költhessen a számlájáról és egy kormányszerv fogja eldönteni, hogy melyik költése indokolható. Várhatóan havi 2500 fontos keretet állapítanak meg neki. Sajnáltatni legalább nem próbálta magát, “A problémáim eltörpülnek az ukránokéihoz képest” - mondta a Bloombergnek.

Fridman azt állítja, hogy csak 3 ingatlanja van. A londoni háza - alant látható egy videó a kastélyszerű birtokról a méregdrága London egyik legdrágább részén, a Hampstead Heath közelében - a moszkvai háza és a szülei lakása Lettortszágban. És azt is állítja, hogy nincs se lefoglalható jachtja, se magánrepülője.

Az EU azzal az indokkal vetett ki szankciókat a Fridman-Aven duróra, hogy utóbbi “a Putyinhoz egyik legközelebb álló oligarcha”, előbbi pedig bankján keresztül “Putyin belső körének egyik fő finanszírozója.” Az Unió személyes kapcsolódásokról is tud, Putyin legidősebb lánya, Marija szerepet vitt az Alfa-bank egyik jótékonysági projektjében, az Alfa-Endóban.

A régóta főleg Londonban élő, Nyugaton több vállalkozást is gründoló Fridman most hatalmas PR-kampányt indított a személyét ért szankciók ellen. Nem kérdés, hogy haszonélvezője a Putyin-rendszernek, de még egy Bloombergnek nyilatkozó szakértő, a Washingtoni Kennan Instutute-nál tanácsadó Sergey Parhomenko is úgy vélte, hogy sok sokkal rosszabb oligarchát ismer Fridmannál. Az amerikai kormánynak 2010-től 15-ig hasonló szakciók ügyében tanácsokat adó Adam Smith ügyvéd szerint az USA 2014-ben és 18-ban vetett ki szankciókat orosz milliárdosokra és az akciók sikeressége vegyes, ha a siker mércéje az, hogy az érintettek elfordultak-e Putyintól és okoztak-e nekik igazi kárt a büntető lépések.

A nyugati szövetségesek utóbbi hetekben hozott lépései nem mindig következetesek: az USA egyáltalán nem szankcionálta Fridmant és Avent, az EU magánemberként igen. Az Alfa-Bankra viszont mind az Egyesült Államok, mind az EU csak enyhe korlátozásokat vezetett be.