Amatőr IT-nyomozóknak köszönhetően követhetjük sokkal pontosabban az Ukrajna elleni háborút

Több mint 220 ezer követőjével oszt meg az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos információkat az alabamai egyetem diákja, Justin Peden. Az Intel Crab néven futó 20 éves amerikai TikTok-videókat, műholdképeket és rengeteg más forrást vizsgál, amelyek alapján néha meglepően pontos elemzéseket készít a csapatmozgásokról, a hadszíntér eseményeiről. Peden nyílt információs források alapján dolgozik, a háború miatt követői száma az elmúlt napokban 50 ezerrel nőtt.

A Rest of World arról ír, hogy Peden ma az egyik legprominensebb figurája a nyílt forrású hírszerzésnek (open-source intelligence, rövidítése: OSINT) Twitteren. Az OSINT amatőr kutatói nagyjából 2014 óta végeznek olyan munkát, amilyet a zárt ajtók mögött dolgozó titkosszolgálatok. Olyan szabadon elérhető eszközökkel dolgoznak, mint a Google Maps vagy a Maxar Technologies űrtechnológiai vállalat műholdkép-szolgáltatása.

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója most felnagyította a szerepüket.

Az olyan Twitter-fiókok, mint Pedené, lehetővé teszik követőik számára, hogy elemzéseket nézhessenek a csapatok olyan kulcsfontosságú tevékenységéről, mint például az oroszok feltételezett mozgása az ukrán határ mentén.

A Calibre Obscura néven futó amatőr kutató azt mondta a Rest of Worldnek, könnyű ebben a szituációban túlértékelni a saját fontosságukat. A több mint 100 ezer követővel rendelkező kutatót NGO-k (nem kormányzati szervezetek) keresik meg a fegyvereket követő elemzései miatt. Az ukrán helyzetbőől adódóan nyilván neki is jelentősen megnőtt a követőtábora az elmúlt hetekben, el is indított egy új, Ukrajnára fókuszáló fiókot egy másik amatőr OSINT-kutatóval közösen. Az Ukraine Weapon Trackerst kevesebb mint egy hónap alatt több mint 190 ezer ember követte be. (Róluk részletesebben írt a Vice, a cikk itt olvasható.)

Vannak olyan OSINT-kutatók, akik szakemberek, és ezt tanulták, Peden szerint az ő munkájukat egészítik ki az amatőrök. Számukra is naprakész információval szolgálhatnak a nyílt információs forrásoknak, a közösségi oldalak nyilvánosságának és nagy elérésének köszönhetően. Persze az amatőrök jelenléte több konfliktust szült már, de Peden úgy véli, a háború köde (a helyzetfelismerés bizonytalansága) mindig létezni fog, de „a mostani a legvékonyabb”.

Ciarán O’Connor, a londoni székhelyű Institute for Strategic Dialogue kutatószervezet elemzője azt mondta, sok OSINT-amatőr 2011 körül, a szíriai háború elején vágott bele a munkába, majd a 2014-es ukrajnai konfliktus tovább fokozta az érdeklődést a téma iránt.

Az OSINT kutatói olyan forrásokat is felhasználnak, mint például a szabadon elérhető biztonsági kamerák felvételei, vagy a műholdképek. A közösség tippekkel segíti egymás munkáját, és eredményeiket a Twitter mellett közzéteszik olyan csatornákon is, mint a Discord vagy a Facebook.

A közösségen belül szakadék alakult ki az olyan profik, mint például a Bellingcat, és az olyan amatőrök, mint Peden között, ugyanakkor a Bellingcat felhasználja nyomozó munkája során az amatőrök eredményeit is.

Peden már 13 éves korában kezdte mindezt, még a Krím orosz megszállása után. Akkor hozott létre egy fiókot, amivel úgy tett, mintha a Donbaszban élne, és kapcsolatba lépett a környékbeli ukránokkal, akikkel a Google Translate segítségével kommunikált. Utána teljesen elmerült a konfliktusokat amatőr módszerekkel elemző kutatók világában, akik olyan Discord-szervereken gyűltek össze, mint a Project Owl, ami csaknem 30 ezer tagot számlál.

A Rest of World négy amatőr OSINT-kutatóval készített interjút, ezekből kiderült, egymással beszélik meg, melyek a legjobb módszerek például a repülőgépek követésére, vagy milyen rövidhullámú rádióadásokat érdemes figyelni Gázától Szírián át Ukrajnáig.

A Calibre Obsura néven futó kutató azt mondta, egyszerűen érdekesnek találta a témát, és volt is ideje foglalkozni vele. Viszont sok más amatőrhöz hasonlóan ő sem szeretné felfedni a valódi személyazonosságát, csupán annyit lehet róla tudni, hogy Nagy-Britanniában dolgozik az IT-szektorban. Ő 2017-ben kezdte, mert bosszantotta, hogy a szíriai háború, illetve más konfliktusövezetek nem kapnak elég figyelmet a mainstream sajtóban. A fiókja elsősorban fegyverek beazonosítására, mozgására és eredetük nyomon követésére fókuszál, elsősorban a Közel-Keleten. A valós életében gyakorlatilag senki nem tud róla, hogy szabadidejében ezzel foglalkozik.

A többi kutató, akikkel a Rest of World beszélt, sokkal inkább egy közösség részének érzi magát. „Mindenkinek megvan a maga egyedi felfogása a világról… mindenki összejön, és mindenki fontos szerepet játszik az együttműködésen alapuló OSINT-környezet működésében” – mondta a főként Közel-Keletre összpontosító Aurora Intel mögött álló három kutató egyike. Ők nemrég kezdtek Ukrajnával foglalkozni.

Az Aurora Intel kutatója számára az OSINT folyamata gyakran fontosabb, mint az, hogy mit talál. Ők kitweetelnek mindent, amit találnak, aztán törlik az olyan bejegyzéseket, amikről később úgy találják, fals információt tartalmaznak.

El Parece a mexikói drogkartellek tevékenységét figyeli és elemzi. Tudja, hogy mindazt az információt, amihez hozzáfér, gyakran bűnüldöző szervek vagy mások szivárogtatják ki hátsó szándékból. Szerinte az embereket azért érdeklik az elemzései, mert sokakat vonz bármi, amiben fegyverek szerepelnek.

O’Connor, az Institute for Strategic Dialogue elemzője szerint rengeteg felvétel áll rendelkezésre a hadsereg mozgásáról, és az OSINT közösség fontos szerepet játszott abban, hogy ezek szélesebb közönség elé kerüljenek, és beférjenek az olvasottabb újságokba. Más elemzők úgy vélik, az OSINT kutatóinak eredményeit az ukrán hadsereg is felhasználja.

O’Connor látja a közösség munkájának hátulütőjét is: mivel egymással versenyeznek, és nagyon sok emberhez eljutnak, könnyebben terjednek el a fals információk is.