Egyre távolabb az eurótól, a végtelenségig gyengülhet a forint

Amikor március 2-án arról írtunk, hogy hamarosan jó eséllyel 400 forint lesz egy euró, akkor a cikkhez érkező néhány vélemény szerint riogatást követtünk el. Március 2-án 383 forint volt az euró. Március 7-én délelőtt pedig a forint árfolyama elérte a 400-as szintet az euróval szemben. Délutánra szokás szerint bekövetkezett némi korrekció, amikor írni kezdtem ezt a cikket, éppen 393 forintos szinten állt.

Miért gyengül a forint?

Erre a kérdésre az elmúlt években számos elemzői válasz érkezett. "A forintgyengülés hátterében a háború okozta bizonytalanság áll, sok befektető szabadul a kockázatosabbnak tartott eszközöktől, így a régiós devizáktól is" - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A forint az év eleji szintekhez 9 százalékkal gyengült az euróval szemben. A dollárhoz képest pedig 13 százalékot veszített az értékéből. Nem csak a forint gyengül a régióban, hanem a lengyel zloty és a cseh korona is, de például a Bankmonitor elemzése szerint Magyarország esetében a külpolitikai pozíciók megítélésének kérdésessége indokolja az erősebb gyengülést.

Tehát most éppen a háború okozza a gyengülést. "A forint gyengül, és nemcsak az elmúlt hetekben, hanem most már évek óta. Kisebb-nagyobb ingásokkal, de tendenciaszerűen csökken az értéke az euróval szemben" - írta elemzésében a bank360.hu 2020. áprilisában. A forint gyengülésének egyik okát akkor éppen a magas inflációban látták: az infláció miatt a befektetők eladják a forintot, ami pedig még tovább gyengíti a magyar fizetőeszközt. Tavaly tavasszal pedig a járvány miatti újabb korlátozások miatt kezdték eladni a forintot a befektetők.

"A helyzet paradoxona az, hogy az elmúlt években a forint rohamos és drámai leértékelődését éppen az a gazdaságpolitikai igyekezet eredményezi, amelyik a gyors felzárkózást, a versenyképesség javítását és az érjük el az osztrák fejlettséget 2030-ra szlogent tűzi ki a zászlajára. Vagyis a szuper alacsony forintkamat, ami nem védi meg a forintot a leértékelődéstől akkor, amikor helyzet van a globális tőkepiacokon. Vagyis amikor a pénzügyi spekulánsok kockázatvállalási hajlandósága csökken, amikor szabadulnak a kevésbé biztonságos befektetésektől" - ez pedig már Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzőjének 2020-as írása a G7.hu-ról. Tehát a jegybankot hibáztatta a gyengülő forintért. A rekord gyenge forintárfolyamhoz kellett még a nagyon laza költségvetési politika is.

Már ekkor arról írt az elemző, hogy ha az a kormány célja, hogy alacsony kamatokkal támogassa a beruházásokat, miközben stabil gazdálkodási környezetet biztosít, akkor jobb lenne bevezetni az eurót még azelőtt, hogy 4-essel kezdődne az átváltási árfolyam.

Az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben nem törte magát azért, hogy Magyarországon euró legyen. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly augusztusban éppen azt mondta, hogy a 2022-26-os parlamenti ciklusban még korai lenne dönteni az euróbevezetés időpontjáról. Korábban is úgy nyilatkozott, hogy az eurót nem tartja csodaszernek. Matolcsy György MNB-elnök pedig szintén tavaly augusztusban egyenes úgy fogalmazott, hogy szerinte az euró több kudarcot hozott, mint sikert. Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban azzal magyarázta, hogy nincs céldátuma az euró bevezetésének, nem látják egyértelműen az euró jövőjét, valamint szerinte a mostani eurózóna már nem ugyanaz, mint az az eurózóna, amihez eredetileg akartak csatlakozni.

Most abban biztosak az elemzők, hogy amíg tart az orosz-ukrán háború, addig garantáltan tovább gyengül a forint, de utána is tartósan gyenge marad. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke múlt kedden, miután a forint nagyon gyors ütemben gyengült, azt közölte a Reutersszel, hogy a jegybank bármire kész, hogy megállítsa a forint árfolyamának esését. Az biztos, hogy a forint gyengülése gyorsan átmegy majd az árakba is, vagyis tovább gyorsulhat az infláció.

"Fontos kiemelni, hogy a régiós gazdaságokat nézve a Magyar Nemzeti Banknak a legkisebb a devizatartaléka" - mondta Németh Dávid. A csehek rendelkeznek messze a legmagasabb összeggel, de a lengyeleké is számottevően meghaladja a magyar szintet. Németh Dávid szerint ez azért fontos, mert a devizatartalék segítségével tudja tompítani a deviza leértékelődését.

Az szembetűnő, hogy nem sír túl hangosan a kormány a gyenge forint miatt, pedig a gyenge forint magas inflációt eredményez. A televíziótól a banánig minden import, ezért az importőrnek a gyenge forintból kell behoznia a terméket. A költséget áremeléssel a fogyasztóra hárítja tovább. A fogyasztás viszont még nem esett vissza, ezért az állam áfabevételei szépen gyarapodnak.

Varga Mihály pénzügyminiszter most is úgy látja, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem tehet a gyenge forintról. Ellenben szerinte a magyar forint is a brüsszeli szankciók áldozata.