Az olajembargó körüli bizonytalanság eddig nagyon jól jött Moszkvának

Nemcsak a forint lett minden eddiginél gyengébb hétfőn, hanem az energiaárak is rekordokat döntenek, Magyarországon és az egész világon egyaránt.

Brutálisan drága az áram Magyarországon

A magyar áramtőzsdén megtörtént az, ami eddig elképzelhetetlennek számított: volt olyan óra március 8-i szállítási napra, amikorra már csak 700 euróért lehetett áramot venni (ennyibe került 1 MWh a keddre, 20 órára). Ez a napon belül is hatalmas kiugrás, de jól mutatja, hogy mennyire elszálltak az árak.

Múlt szerda óta a következő napra vásárolható zsinóráram elszámoló ára így ment az egekbe a magyar áramtőzsdén (az árak euróban, 1 MWh-ra vonatkoznak):

• március 2.: 278.76
• március 3.: 338.20
• március 4.: 379.16
• március 5.: 350.30
• március 6.: 340.80
• március 7.: 436.30
• március 8.: 544.73

Tavaly márciusban 35 - 65 euró/MWh között mozogtak az árak. A magyar áramtőzsdén hétfőn 7,5-szer annyiért lehetett keddi áramot venni, mint amennyibe a lakossági (úgynevezett rezsicsökkentett) tarifa kerül. A vállalkozások jó része ennyivel drágábban jut most áramhoz Magyarországon, ami mindenképpen a termékeik árának emelkedéséhez kell vezessen, tovább növelve az egyébként is kiugróan magas hazai inflációt.

Közben a lakossági ár alacsonyan tartása hatalmas terhet ró az állami MVM-re, amelyik a lakossági tarifa és a piaci ár közti különbözet egy részét finanszírozza. (Az MVM Pakstól nyomott áron vesz áramot, és a lakossági szolgáltatást jórészt innen biztosítja, de ez nem mindig elegendő.)

Drágul a gáz is

Ugyanilyen árrobbanás tapasztalható a gáz- és olajpiacon is, Magyarországon és Európában is.

A földgáz ára az Európában irányadó holland tőzsdén hétfőn 75 százalékot emelkedett, és 270 euró / MWh árszint körül folyt a kereskedés - utána némileg csökkent az ár, de az árszint továbbra is rendkívül magas.

Ez előbb-utóbb begyűrűzik majd az oroszoktól vett magyarországi gáz árába is, mert azt egy árképlethez kötötték, amelyik néhány hónapos csúszással, de követi az európai gáztőzsdék árait. A lakossági rezsiár és a gáz beszerzési ára között egyre csak nő a különbség, ami szintén az MVM veszteségeként jelenik meg, és a céget végső soron a magyar adófizetők finanszírozzák.

Jól mutatja, hogy mennyire nagy anyagi teher nehezedik az MVM-re, hogy a cég jegyzett tőkéjét tavaly karácsony és szilveszter között 200 milliárd forinttal emelte meg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

Megy fel az olaj ára

A BRENT olaj hordónkénti ára (ez a nyugat-európai irányadó olajár) hétfőn járt 139 dollár felett is, később valamennyit csökkent, 120 körülre, de a tavaly március elejihez képest még mindig 85 százalékkal drágább.

Ezek az árak együtt mozognak: ha az olaj drágul, akkor általában drágul a gáz is, és ha drágul a gáz, akkor drágul az áram is.

Energiahiánytól félnek

Az árak a háború kitörése óta emelkednek, mert Oroszország nagyon jelentős olaj- és gázexportőr, és a piaci szereplők aggódni kezdtek, hogy mi lesz, ha valamiért az orosz beszerzés ellehetetlenül. Eddig egyébként nem lehetetlenült el, sőt, a háború kitörése óta Oroszország jelentősen növelte az EU-ba szállított gáz mennyiségét. Ennek az lehet az oka, hogy a háború előtt kifejezetten keveset szállítottak, vélhetően hogy felnyomják az európai energiaárakat, és ezzel is eltántorítsák a szankciók kivetésétől az európai országok vezetőit. Most azonban szükségük van a pénzre a háború finanszírozására és a szankciók miatt is.

Ugyanígy az oroszok rengeteg olajat is piacra dobtak, kedvezményes áron ráadásul. A Shell a hétvégén nagy tételben el is kezdett orosz olajat venni, majd amikor nemzetközi kampány indult a cég ellen emiatt, bejelentették, hogy a hasznukat az ukrán menekültek segítésére fordítják. De a Shellen kívül több más energiakereskedő is kihasználja a helyzetet.

Hétfőn aztán hatalmasat lódított az energiaárakon, hogy az amerikai külügyminiszter bejelentette, intenzív tárgyalást folytat a világ többi országával, hogy ne vegyenek több orosz olajat. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, az olajának legalább a felét ráadásul a NATO tagállamai vásárolják fel, ezért az orosz olaj kiesése megrázná a piacot, nagyon gyorsan nagyon sok olajat kellene máshonnan vásárolni.

A legrosszabb, amikor nem tudnak dönteni

Hétfőn az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy kedden a brüsszeli szervezet előáll egy javaslatcsomaggal, hogyan lehetne oldani az európai energiafüggést Oroszországtól. A lehetőségeket csütörtökön a tagállamok miniszterelnökei Versailles-ban vitatják majd meg. Elvben nem kizárt, hogy az olajtermekékre bojkottot hirdetnek, bár vannak tagállamok, amelyek ezt nagyon ellenzik. Utóbbiak közé tartozik Magyarország, amelynek külügyminisztere hétfőn így kommentálta a bojkottra vonatkozó javaslatot:

"A magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék. Nyilvánvaló, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel, Magyarországgal akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háborúnak az árát. A kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását."

Korábban Szijjártó arról beszélt, hogy Magyarország egyedül semmilyen szankciót sem vétóz meg az EU-ban. Erre várhatóan most sem lesz szükség, mert hétfő délután a német kancellár közleményben jelezte, hogy Berlin sem ért egyet az energetikai szankciókkal, mert Európa leállna az orosz olaj és gáz nélkül.

Amíg nem dől el, hogy lesz-e olajembargó, addig maradnak a magas árak a piaci elemzők szerint, és ezzel Oroszország jár csak jól. A nyugatiaknak többet kell fizetniük, míg az orosz állam bevételei jelentősen növekednek - egyes számítások szerint ha a mostani árak tartósan fennmaradnak, de nem lesz embargó, akkor az év végére Oroszország visszanyerhet annyi pénzt, amennyit elveszített a központi bankja nyugati letétjeinek zárolásával.