A parlament megkezdte a sorosozásba rejtett bírósági megregulázás és a gyülekezési jog korlátozásának megvitatását

• Megkezdte a parlament a civil szervezetek befenyítését lehetővé tevő törvénymódosítások tárgyalását. 
• A mostani csomag nem az, amivel kampányolt a Fidesz tavasszal, 
• Kihagytak belőle több védhetetlen pontot.
• A mostani javaslat még így is börtönnel fenyegeti azokat, akik a menedékkérőknek próbálnak segíteni.
  
• Miközben a Fidesz teli szájjal sorosozik, fű alatt a bíróságok megregulázását és a gyülekezési jog korlátozását is belecsempészte a csomagba

Másfél éve a Fidesz már nekifutott annak, hogy az alkotmányba emelje a betelepítés elutasítását, de az előző ciklusban elveszített kétharmad híján ez nem sikerült. Most az első intézkedéseik között nyúltak bele újra az alaptörvénybe, hetedszer. Ahogy az a kormánynál megszokott, a sorosozás közben mást is belecsempésznek a módosításba, most például amellett, hogy alaptörvénybe emelnék, hogy

• „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, 
• Valahogy az is belekerült, hogy a kormány korlátozza a gyülekezési jogot, mert „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében”, vagyis meg lehet tiltani majd tüntetéseket. 
• És létrehoznák a közigazgatási bíróságokat is. Ennek a rendszernek kiépítéséről elsőként a 444-en írtunk,  és az Országos Bírói Hivatal számára egyből világos is volt, hogy mi a terv: a kényes politikai ügyek kiszervezése egy párhuzamos bírósági rendszerbe, amit aztán a kormányzatból érkező bírákkal töltenek fel. Az elképzelés az előző ciklus közepén megbicsaklott, de most hogy újra megvan a kétharmados többség, nincs akadálya.
  

A kormány az első körül kelt akkora füstöt, hogy abban hátha nem jut figyelem a másik két témára. 

Trócsányi László igazságügyi miniszter az újabb, hetedik alkotmánymódosítást azzal indokolta, hogy az alkotmánynak stabilitást kell hordoznia, de képesnek kell lennie a új kihívásokra adott válaszokra is. Ezzel rögtön rá is tért a kormány kedvenc témájára, ez pedig az Európát érő migrációs hullám. Szerinte az EU komoly kihívásokkal küzd az unió és tagállamok viszonyában. Az egyik oldal a nemzetállamok ellenében Egyesült Európát hozna létre, a másik oldal védené a tagállamok szuverenitását. A magyar kormány az utóbbihoz sorolja magát. 

Hosszú levezetés után arra jutott, hogy az alaptörvénybe bele kell írni a  „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. 

Trócsányi szerint a menedékjog alapvető jog, de csak azok számára, akik közvetlenül olyan területről érkeznek, ahol valóban üldözik a kérvényezőt, vagy annak közvetlen veszélye fent áll. Ha ez nincs így, az adott ország szabadon dönthet, hogy megadja-e a menedékjogot. 

A miniszter azzal tért át a bíróságokat érintő módosításra, hogy a szuverenitáshoz hatékony bíróságokra is szükség van, de ezt a laza átkötést aztán nem is erősítette tovább. Ez az a módosítás, amit erős bírálatok érnek amiatt, hogy a kormány hadat üzent a független igazságszolgáltatásnak. 

Trócsányi szerint a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, de nem jelenti azt, hogy ne lehetne a szervezeti keretekhez hozzányúlni. Utalt történelmi előzményekre és uniós gyakorlatra is, mert több országban is van ilyen. A közigazgatási bíróságok felállítása szerint azért fontos, mert ezekben az ügyekben a polgárral szemben az államhatalom áll, ezt az erőfölényt pedig a speciális szakismerettel rendelkező bírák tudnak kiegyenlíteni. 

A TASZ ezt másként látja, szerintük egy ilyen párhuzamos, kifejezetten közigazgatási bírósági rendszer önmagában valóban nem újdonság egy jogállamban,az igazságügyi tárca korábbi előterjesztéséből azonban tudható, hogy nem az ügyek gyorsítása céljából tervezik ennek felállítását, hanem mert 

a kormány itt szeretné tárgyaltatni az állami intézményeket, baráti cégeket és az információszabadságot érintő ügyeket, 

és megbuherálnák a közigazgatási bírók kinevezésének rendszerét is. Novemberben írtuk, hogy épp a menekültügy lehet az első olyan jogi-politikai terület, amit az új bírósági rendszerhez utalna a kormány.

„A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”  

A véleménynyilvánítás szabadságát és gyülekezési jog gyakorlatának aztán már meg sem próbálták a kormány kedvenc vesszőparipájához, a migrációhoz kötni, amivel indokolják az alaptörvénymódosítást. Itt ugye arról van szó, hogy tüntetéseket lehet majd betiltani, ha az zavar valakit az otthonában (ha sérül a magán- és családi élete, valamint otthona sérelme). Potenciálisan ezek politikusok vagy családtagjaik lehetnek, esetleg a szomszédaik. Trócsányi miniszter szerint a zavartalan magánélethez való jog egyidős az emberiséggel, a magánszférát nemzetközi dokumentumokban is védik. (Ahogy egyébként a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot is.)  Trócsányi arra hivatozott, hogy az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a magánélet és a gyülekezési jog ütközik, egyszerű törvényhozással ez nem orvosolható, ezért az alaptörvényben kell rendezni. Szerinte a technikai fejlődésre is reagálni kell, mert megjelentek a drónok is. 

Trócsányira elsőként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője reagált. Elég egyértelmű volt, hogy ő is a migrációra húzta volna fel az egész alkotmánymódosítást, ebben új érve nem volt. A bíróságokat érintő változtatások szerinte nem érintik az igazságszolgáltatás függetlenségét, „a függetlenség fenntartása megoldható úgy is, hogy szervezetei módosításokat eszközölnek".  A szándék szerinte nem új, mert már két éve megkezdődtek a szakmai és több párti egyeztetések, amin néhány ellenzéki párt nem vett részt, így kiváncsiak arra, hogy milyen álláspontot képviselnek. (Kissé cinikus megállapítás, hiszen az ellenzéki pártok nyilvánvalóvá tették, hogy féltik a bírói függetlenséget. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője éppen napirend előtt mondta el, hogy a módosítás merénylet a jogállam ellen, ezért nem fogják támogatni ezt a módosítást.) 

Kocsis a magánszféra védelméről némileg meglepően azt mondta, hogy arra nem kell sok szót vesztegetni, hiszen teljesen világossá vált, hogy az alaptörvényben rögzíteni szükséges, hogy mindenkit megillet a magánélet és otthon védelme a véleménynyivlánítással szemben. 

Aztán jóelőre jelezte a Fidesz várható reakcióját, hogy ha bírálatok érik a   véleménynyilvánítás szabadságát és gyülekezési jogot korlátozó módosítást, vagy a bírósági rendszer átalakítását, azt úgy értékelik majd, hogy az ellenzéki pártok nem akarják megvédeni Magyarországot, a keresztény kultúrát. 

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szerint ha igazán fontosnak tartotta volna a kormány a migráció elleni küzdelemet, akkor nem salátatörvényt nyújt be, amiben minden egyebet is rendezni akarnak. Gyöngyösi Márton azt jelezte, hogy örülnek, hogy kikerültek a civil szervezeteket megbélyegző pontok az eredeti javaslatból.