Ilyen dögös tacskó- és kutyaruhákat varrnak saját kézzel a 444 olvasói

Minden azzal kezdődött, hogy pár napja írtam egy posztot egy Adidas-mackó szárából varrott tacskóruháról: 

Majd megkértem az olvasókat, hogy aki saját kezűleg gyártott ruhát a kutyájának, az mutassa meg és mesélje el. Olyan sok csodás alkotás érkezett - főleg, de nem kizárólag tacskótulajdonosoktól - , hogy valódi divatlaphoz illően az alábbiakban trendeket fogunk felvázolni.

Vegyünk előre a tacskókat és tacskószerűeket, mert ők alkotják a vizsgált sokaság legnépesebb és leghosszabb testű csoportját! Utóbbi ténynek több következménye van, a legfontosabb az, hogy a legtöbb kézműves dakszliruha valamilyen ruhadarab ujjának levágásával előállított, félig-meddig ready made alkotás. Ennek a stílusnak van egy alkategóriája is, a sálból szerkesztett tacskóruha.  Kaptunk ezen kívül kötött modelleket, míg a harmadik csoportot a textilből szabott-varrott kabátszerűségek alkotják.

YMCA, diszkó, őrület, ráadásul a Tescóból

A ready made kategória hasvillantós-vastagfukszos, a nyolcvanas évek amerikai diszkó- és klasszikuspornó-hangulatát, illetve a magyar használtautópiacokat  egyszerre felidéző királya Mitch. 

Gazdája és szabója, Ádám így vallotta az alkotó folyamatról:

Mitch-et nevezném a házi tacskóruha versenyen. Tesco-s csősál, a mellső lábaknál kisollóval kivágva, mellkasnál testre szűkítve. Hosszra sajnos egy kicsit rövid lett, de legalább a pisilés sem hagyott nyomot.

Ezért éri meg egyetemre járni

Kitti tacskó egészen hasonló, csak kicsivel hosszabb dzsekit visel, ami szabója, Zita vallomása szerint

Az egyetemi kapucnis pulóver ujjából készült a kis hurkatestre.

Lujza, a kölyök, akit vicces rajzfilmkutyává változtat egy női futónadrág szára

Dóri nyugodtan használhatja a Queen of the Ready Made címet, hiszen az alig több, mint féléves Lujzának azonnal két mesterdarabot tervezett. Az első ráadásul igazából két ruha, hiszen

A szürke kötött ruhát egy Calzedoniában vásárolt lábszármelegítőből alakítottam. Két lyuk a lábaknak elől. Ennyi. Be sem szegtem, mert van még egy tartalék is! (egy párból egyből két ruha)

A másik, sportosabb fazon egy Tchibo női futónadrág szárából lett hasonlóan ollóval kialakítva. Itt ügyeltem, hogy a fényvisszaverő felület is értelmet nyerjen. Eléggé tapad a kis henger testére, viszont kb vízhatlan és mégis "lélegzik" az anyag (a termékleírás szerint)

Nekem ez utóbbi az egyik kedvencem, Lujza tökéletesen néz ki a kígyóuborkakutya szerepében.

Egy jó kabátujj igazi dizájterméknek tud kinézni

Ki mondaná meg ránézésre, hogy Bernadett kutyája nem 200 eurós dizájnterméket, hanem egy gondos munkával lefejtett, majd két helyen kilyukasztott kabátujjat visel?

Hódító brit stílus

Az elegáns, ugyanakkor érett, brites hangulatú tacskóvonalon nemsokára megismerhetitek Fionát, de előbb  következzen Füles.  Füles nem ruha- vagy pulcsiujjba, hanem sálba öltözött, ami igen jól áll neki, nem függetlenül a remekül pozícionált gombtól, amit természetesen az alkotó-gazda Juci helyezett el éppen oda:

Íme Füles, a 13 éves tacskó mix. Sajna csak ilyen haszonálhatatlan képem van, a szembeszéltől felállt az öregur füle, nomeg a ruha sem látszik rendesen...az mindenesetre megfigyelhető, hogy nagyon csinos lett. :D Nokérem, a zakót én varrtam neki egy öreg gyapjúsál és régi zakógombok felhasználásával. Már nem szeretett sétálni, ha hidegebbre fordult az idő (fiatalabb korában a hóban is szokott fetrengeni) a mozgásra meg szükség van idős korban is, úgyhogy megoldás után kellett nézni. Erre jutottam. :) 

Pirike és a lazacszínű garbó

A 12 éves Pirike vagy Csámpás Piró ruhája egy kinőtt garbó ujja. Igazán áramvonalas és lezseren elegáns, úgyhogy nincs más hátra, mint jó patkányozást kívánjunk a csinos foxihölgynek.

Most pedig jöjjenek a varrottak és a kötöttek!

Gedeon és a metroszexuális otthonka

Régi problémám, hogy amikor egy boltban meglátok valami végre életigenlően színes ruhadarabot vagy cipőt, szinte mindig az derül ki, hogy női. Gedeonnak nincsenek ilyen problémái. Egysrészt mert őt nem buzizták le áltiban az osztálytársai, amiért rózsaszín inget vett föl. Másrészt mert tacskó, akinek a magát csak "Gedeon személyzetének" nevező Anonim Szabómester varrt metroszeuális plüssálmot:

Fiona, a kötöttáruk királynője

A horgolt tacskóruhákban fura módon van valami arisztokratikus. Hát még egy olyan modellben, amit egy igazi angol lady - egyben Bea gazda barátnője - horgolt össze a magyar származású gazdasági migránsnak, Fionának:

Nekem Fiona outfitje tetszik a legjobban a kötött-horgolt kategóriából, igazából bármikor fölvenném.

Ilona olyan ügyesen varr, mint egy kínai szalagmunkás

Ha nem írta volna meg, hogy hogyan készült, biztosan azt hinném, hogy Ilona félpuli kutyája, Csuti valami bejáratott outdoor álladivatcég egyik csúcsmodelljét hordja. Pedig:

Ősszel készítettem egy nem túl vastag, de vízálló dzsekit a kutyánknak, Csutinak. Mivel ő félig puli, ezért  télen sincs szüksége vastag ruházatra, de nedves időben, séta közben jól jön a vízálló réteg. A kabátot varrógéppel varrtam, és valószínűleg a későbbiekben egy kapucnival fog kiegészülni.  

Kötöttben is divat a mélyen dekoltált

Barka kutya kis gazdáinak nagymamája érthető módon nem jól vette le a méretet a majdnem mindig izgó-mozgó tacskóról, de pont emiatt sikerült ilyen magnumos értelemben vett szexire a mélyen dekoltált végeredmény. Igaz ilyen szőrös mellkassal minden könnyebb:

A Fény utcai ázsiaifűszeres szabóként is megállja a helyét

Az sem kis vállalkozás, ha az ember csak úgy simán megpróbál 4-5 lyukat vágni egy pulcsi ujjába, de fogni egy darab textilt és abból kutyaruhát szabni, majd azt összevarrni igazi Everest-mászásba oltott vakrepülés. Az egész problémahalmaz ott kezdődik, hogy először is kéne valami szabásminta. Erre talált pofonegyszerű, de annál rafkósabb megoldást S.:

Mellékelt képen a modell:Sasa a.k.a. pauder erzsébet a.k.a. sasa roth
Ruha: saját tervezés ( a modell papírra fektetése és körberajzolása által)
Anyaga: polár pokrócnak való (Röltex)

Pavlov utálja

Akad kutya, akinek a velőscsont is keserű. Pavlovnak olyan klassz pulcsit varrt Lídia, hogy az csak na, de ő, a gazdája szavaival

mélyen rangon alulinak tartja ez a mesés darabot

A megoldás?

Nagyon úgy néz ki, hogy a ruha megy Szekszárdra a Kutyamenhelyre, azok meg pont ma reggel kèrték meg a fészen a kötni-varrni tudókat, h küldjenek nekik ruhát, mert fáznak a mentett kiskutyák.

Kötött, reciklált, csinos

Zsuzsanna igazán környezet- és hulladéktudatos gazda, az elkopott férfipulóvert ugyanis nem vágta ki a szemétbe, hanem visszabontotta, és a fonal egy részéből Heki kutyának kötött egy  

Garbónyakú, hason gombolós és farkincatartós remek darabot 

És most jöjjön az extra-vegyes kategória. Van itt ragasztott kutyajelmez, buldoghálóing és végül egy igazi irodalmi alkotás!

Ismerd meg a kézműveskutyajelmez-ragasztás királynőjét!

A ready made és a kézzel szabott-varott kategóriák metszetében helyezkednek el Szandra egészen szürreális, de igen vidám alkotásai. Ő ugyanis jelmezeket szokott csinálni Iringónak, a drótszőrű vizslalánynak. Eezeket elvileg varrna, de csak elvileg, mert nem tud varrni, ezért ragaszt:

Csatolnám az eddig elkövetett merényleteimet a saját kutyám ellen. Gyűjteményünk ékköve az 2 évvel ezelőtti kutyafarsangra (!) készített szárnyas unikornis jelmez: 

Magát az alkotói folyamatot sűrű káromkodások, valamint szénné égetett ujjak jellemezték. Mivel varrni nem tudok, a jelmezt több kg ragasztó tartja össze, valamint a Szentlélek. 

A következő évben komondornak öltözött (szintén Szentlélek és ragasztó). 

Idén már nem indulunk, mert még egyszer senki kedvéért nem égetem össze/le magamat. A hétköznapokon pedig egyszerű szláv zöldségárusnak szokott öltözni (mackófelső).  

Ezen a ponton vitába szállnék Szandrával: Iringó a hétköznapi viseletében nem egyszerű szláv zöldségárus, hanem a leglazább gördeszkás arc.

Nem mind outdoor, ami ruha

Az eddigi ruhák mind kinti használatra készültek, de akad olyan gazda, mint Eliza, aki a szobában is felöltözteti a haverját. Mondjuk estére:

Ő Mangó, és ez az ő hálóingje. A alkotói folyamat az volt, hogy vettem egy hálóinget és ráhúztam a kutyára.  

A végére pedig itt egy irodalmi koktélcseresznye

És akkor a végére egy igazi novella. Vagy, ha szőrözni (!) akarunk, egy tárca. Zoltán írta, és pár sorban olyan szépen felvillan egy csomó emberi és kutyasors, hogy jobban nem is zárhatnánk le ezt a csináld magad-divatcikket:

Annyi plusz muníció van Borsó kutya téli szettjének sztorijában, hogy ő már a harmadfelhasználó. A pulóver, amelynek ujjából a pompás hacuka készült, ugyanis édesapámé volt. Mi a bátyámmal csak Latinovits-pulóvernek neveztük, mivel a neves színészről láttunk egy képet, ahol valami hasonló, garbónyakú (ennek még lesz jelentősége) fölsőben volt látható. Aztán egyetemista koromban jó ötletnek tűnt a 60-as évek, e dizájnosnak gondolt darabkáját magamra ölteni - hordtam is, amikor nem akartam, hogy sál nélkül fázzon a nyakam. Másodvirágzásának feleségem tévedése vetett véget, amikoris a véletlenül 60 C fokra állított mosógépben, eredeti méretének mintegy felére higienizálta a becses ruhadarabot. Filces is lett az anyag, úgyhogy ha nem örökségem része  lett volna, biztosan a kukában végzi. De nem.  Közben elváltam, költöztem, megint költöztem. Őrizgettem a már semmiresemjó holmit még vagy másfél évtizedig. 

Aztán 2010. tavaszán került hozzám a pöttöm yorkshire terrier. Kicsivel később megérkezett a tél is. Bohócot nem akartam csinálni szegény ebből, de olyan szívszorítóan tudott vacogni, hogy kénytelen voltam valamit kitalálni. És akkor jutott eszembe a L.-pulcsi. Méretre tökéletesnek látszott az ujja fele. A gondolatot tett követte: megszületett a pulóver mini me-je. S hogy a stílus is megőrződjék: az ujjvégi rész pont úgy, garbószerűen visszahajtható, mint az eredeti ruhadarab nyaka.

Több, mint 60 év elteltével tehát a szürke pulcsi még mindig szolgál - ha nem is úgy, ahogy azt a Budapest Kötő H.T.Sz.-nél egykor megálmodták.