Ezeken az intenzív osztályokon többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak

• 2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon. 2021-ben 18 ezren.
• A budapesti Nyírőben, a tatabányai, a kisvárdai és a gyöngyösi kórházban a súlyos betegek több mint 60 százalékát elvesztették a koronavírus-járvány második évében.
• Ehhez képest szinte eltörpülnek a 40-50 százalékos halálozási számok Szombathelytől Berettyóújfaluig.
• Ha folyamatosan közölték volna ezeket az adatokat, talán a kórházak is jobban felkészülhettek volna az újabb és újabb járványhullámokra.
• Cikksorozatunk első része itt olvasható.

„Amikor egy évtizede először elkezdtem dolgozni, akkor minden halott nagyon megrázott, aztán megszoktam, hogy az emberek néha meghalnak az osztályokon. De az, hogy most felveszünk nálam fiatalabbakat, vagy az, hogy akit négy hete a műtőben gépre raktam, aztán kivittem lélegeztetve az intenzívre, tegnap meghalt, az azért engem is kicsit fejbe vág, hogy te jó ég.”

Egy intenzív terápiás szakorvos mondatai ezek tavaly áprilisból, amikor példátlan teher nehezedett a kórházakra a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt. Abban az időben világcsúcsot döntött az ápolást igénylő covidos betegek száma. A túlterhelődő intenzíveken, ahol nemcsak a covidosokat, hanem más súlyos betegeket is el kellett látni, az egekbe szöktek a halálozási számok.

2021-ben minden harmadik beteg meghalt a magyar intenzív ellátásban,derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég nyilvánosságra hozott adataiból. 2020-ban, a járvány első évében minden negyedik beteget vesztettek el, 2019-ben, a vírus előtt pedig csak minden ötödiket.

Tavaly 18 ezren, két éve 12 ezren, azelőtt pedig 9500-an haltak meg az intenzív osztályokon, beleértve a fertőzötteket és mindenki mást is. (Fontos lenne külön ismerni a covidosok halálozási arányát, de a kórházakat fenntartó állami hivatal, az Országos Kórházi Főigazgatóság azt állítja, fogalma sincs róla.)

2021-ben 37 intenzív osztályon haladta meg a halálozás a 40 százalékot. Egy évvel korábban 17, azelőtt pedig csak 6 ilyen kórházat lehetett találni.

Nagyon másképp fest a helyzet az ország különböző pontjain. A szabolcsi, a borsodi és a Komárom-Esztergom megyei intenzív osztályokon több mint 50 százalékos volt a halálozás, durván minden második beteg meghalt. Más megyék nagyságrendekkel elmaradtak ettől a szinttől.

Ha összevonjuk a két koronavírusos évet, kiderül, hogy a járvány alatt összességében Szabolcsban és Komárom-Esztergomban volt a legmagasabb az intenzíves halálozás. Itt minden második beteget elvesztettek, ami egyetlen másik megyére sem igaz. A nógrádi és hevesi intenzív osztályok halálozásán nem látszik a járvány hatása, de ennek pusztán az az oka, hogy ezekben a megyékben a felül- és alulteljesítő intézmények kiegyenlítették egymást.

Egyes kórházak különösen kilógnak a sorból: jóval több intenzíves beteget vesztettek el 2021-ben, mint ahányat meggyógyítottak.A kisvárdai, a tatabányai és a gyöngyösi kórházban, illetve a budapesti Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több mint 60 százalékos volt a halálozási arány.

Pápán, Nyíregyházán, Miskolcon, Berettyóújfaluban, Vácon, Törökbálinton, Mosonmagyaróváron, a budapesti Jahn Ferencben és a Budai Irgalmasrendi Kórházban is meghaladta az 50-et.

Ehhez képest Pécsen vagy a Semmelweis Egyetemen 20 százalék körül maradt a halálozás, ami a járvány előtti országos szintnek felel meg.

Ideális esetben nem most ismernénk meg ezeket a számokat, hanem folyamatosan közzétették volna őket a járvány idején. Nemcsak a széles nyilvánosság, az orvosok sem láttak ilyen adatokat, így nem tudták összevetni, mely módszerek hatékonyak, és melyek kevésbé, az ellátás során „a sötétben tapogatóztak”, írta 2020 novemberi cikkében Lovas András intenzív terápiás szakorvos.

Az intenzív osztályokon látják el a legsúlyosabb állapotú covidosokat, jelentős részben, de nem kizárólag olyanokat, akiknek gépi lélegeztetésre van szükségük. Ágyból, műszerből mindig volt elég, de a betegek túlélési esélyeit nagyban befolyásolja, mennyire tudnak figyelni rájuk speciálisan képzett, intenzív terápiás szakápolók.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára már tavaly március elején, a harmadik hullám felfutásakor úgy látta, néhány intenzív osztályon 6-8 beteg jut egy-egy szakápolóra, ami nagyon rossz arány az ideális 1-2-höz képest. „Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyetlen ember gondoskodik ennyi betegről, hanem, hogy akik segíteni próbálnak neki, nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képzettséggel. Ők inkább a gyorsan betanítható feladatokra alkalmasak, ennek megfelelően nagyobb is a hibalehetőség.”

Nem tudjuk, hogy Tatabányán vagy Kisvárdán az átlagnál rosszabb volt-e az ápoló-beteg-arány. Nem is fogjuk megtudni, mivel az Országos Kórházi Főigazgatóság utólag sem gyűjtött erről adatokat, ismerte el bíróság előtt Takács Péter főigazgató-helyettes, akit azóta egészségügyi államtitkárrá neveztek ki.

Hiába kérdeztük a hivatalt, miért lehetnek ekkora eltérések a kórházak halálozási számai közt, nem kaptunk választ.

A teljes járványidőszakot, tehát 2020-at és 2021-et együtt vizsgálva, összesen hét kórházat találunk, ahol 50 százaléknál nagyobb volt az intenzív osztályos halálozás:

• a tatabányai Szent Borbála Kórház: 59 százalék
• a gyöngyösi Bugát Pál Kórház: 57 százalék
• a kisvárdai kórház (Felső-Szabolcsi Kórház, majd Szent Damján Görögkatolikus Kórház): 56 százalék
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház: 52 százalék
• a pápai Gróf Esterházy Kórház: 52 százalék
• Törökbálinti Tüdőgyógyintézet: 51 százalék
• a ceglédi Toldy Ferenc Kórház: 51 százalék

A 2020-as kórházi adatok elemzésekor már láttuk, hogy a járvány első évében jellemzően azokon az intenzív osztályokon haltak meg sokan, ahol korábban is. Ez nagyrészt 2021-ben is igaz volt, különösen a tatabányai Szent Borbála kórházban, ahol a 2020-as, 52 százalékos halálozás a következő évben 63 százalékra nőtt.

Kiskunhalason viszont, ahol külön járványkórházat hoztak létre, 2020-hoz képest csökkent a halálozás. Az intenzív osztály vezetője tavaly áprilisban kitüntetést is kapott a Magyar Kórházszövetségtől, amiért sikerült javítani az adatokat. Akkor annyit árultak el, hogy 82-ről 54 százalékra csökkentették a lélegeztetett betegek halálozási arányát.

A kormánypárti újságok sorra készíthettek interjút az orvossal - a mi megkeresésünkre nem érkezett válasz -, aki egy speciális módszerrel indokolta az országosnál jobb eredményeket. Ezt leszámítva a járvány során egyszer sem tették közzé, hol képesek több életet megmenteni, és hol kevesebbet. Pedig szakértők, intenzív terápiás orvosok sokszor elmondták, hogy a hiányzó adatok alapján lehetne elemezni, melyik ellátási módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé.

Az ábrán minden pötty egy-egy kórházat jelöl. A vonal feletti kórházakban az országosnál nagyobb mértékben nőtt a halálozás 2021-ben, a vonal alattiaknál pedig kevésbé, vagy még csökkent is. Az intenzív osztályokat nem egyszerre vonták be a covidos ellátásba, ha bevonták egyáltalán. Valószínűleg ez is befolyásolja az eredményeket.

Tavaly márciusban volt olyan nap, amikor 1800 fertőzött feküdt intenzív osztályon, ami egyértelműen mutatja, hogy legalább a kórházak egy részében súlyos gondok lehettek az ellátással. Gulyás Gergely miniszter nem sokkal korábban valótlanságnak nevezte, hogy kapacitásproblémák lennének a kórházakban, az ellenkezőjéről nyilatkozó MOK-ot pedig álhírterjesztéssel vádolta.

Mivel áprilisban tovább romlottak a járványadatok, minden bizonnyal növekedett az intenzíves terhelés is, de ezeket a számokat még mindig nem ismerjük teljeskörűen. Miután tavaly pert indítottunk az OKFŐ ellen a statisztikák nyilvánossága érdekében, idén májusban elküldték, mikor, mennyi covidos beteg feküdt intenzíven 2020 novemberétől 2021 márciusáig (részletek korábbi cikkünkben). A bíróság szerint a harmadik hullám további szakaszaira is ki kell adniuk az adatokat, de egyelőre nem tették meg.

Miközben rekordot döntöttek a kórházi járványmutatók, a kormány áprilisban lazítani kezdte a korlátozásokat, ami a MOK szerint szakmailag megalapozatlan volt. Idén februárban a szakdolgozói kamarával közösen azt írták: „A politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket. Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya.”

Nemcsak az intenzív osztályokon, más részlegeken is nőtt a halálozás a járvány alatt. Az infektológiai, vagyis a fertőző betegségekkel foglalkozó osztályokon - ahol nagyrészt értelemszerűen covidosokat ápoltak - 8500-an haltak meg 2021-ben. Egy évvel korábban ötezren, 2019-ben pedig csak ezren. Tavaly 13 százalékos volt a halálozási arány, szemben a két évvel ezelőtti 4,3 százalékkal.

Itt is jelentős eltéréseket látunk megyénként. Győr-Moson-Sopronban minden ötödik ember meghalt ezeken az osztályokon, de sok helyen 10 százalék alatt maradt a halálozás.

Az egyes kórházak eredményei itt sokszor egybeesnek a megyei adatokkal, mivel jellemzően csak egy-egy intézményben van infektológiai osztály. Ezért lehetséges, hogy egyedül a győri Petz Aladár Kórház hozta össze a Győr-Moson-Sopron megyei 20 százalékos halálozást.

Általában itt is igaz, hogy a 2020-ban rosszabbul teljesítő kórházakban haltak meg többen 2021-ben is. Látványos kivétel például a Szent János Kórház, ahol tavaly 16,5 százalékos volt a halálozás, azelőtt viszont csak 3.

Hasonló következtetésekre juthatunk a pulmonológiai (tüdőgyógyászati) osztályoknál, bár itt kisebbek voltak az évenkénti ugrások. Az országos halálozási arány két év alatt 7,7-ről 12 százalékra nőtt. Tavaly Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb (12 százalék), Somogyban és Békésben is kimagasló volt a járvány mindkét évében.

Címlapkép: Kiss Bence