Szurovecz Illés

„Star Wars-os pólóban akartam jönni, csak az asszony nem engedte” - viccelődött Takács Péter, a Szent János Kórház akkori főigazgatója a kormánypárti PestiTV stúdiójában. 2020 novemberében jártunk, közelítettük a koronavírus-járvány második hullámának csúcsát. Több mint hétezer fertőzöttet ápoltak kórházban, ami Magyarországon addig példátlanul soknak számított, és halálozásban is egyre rosszabbul álltunk, lassan elértük az európai élmezőnyt.

Takács a vírussal kapcsolatos általánosságokon túl „politikailag motivált” álhírekről beszélgetett a műsorvezetőkkel, és azt is elmondta, hogy szeptember-októberben nagyon jó arányban tudták meggyógyítani a betegeket a János Kórházban. Ezt a fejlődő ellátásra és arra vezette vissza, hogy a korlátozásokkal elfojtott első hullámmal ellentétben ősszel inkább fiatalok és középkorúak kapták el a vírust.

Konkrét számokat is megosztott: a megelőző két hónapban 535 súlyos és középsúlyos beteg feküdt bent náluk, közülük 44-en haltak meg.

Ritka közlékeny pillanata volt ez.

A műsor felvételén már tudni lehetett, hogy Takács főigazgató-helyettesnek szegődik az új állami kórházfenntartóhoz, az OKFŐ-höz. Ennek többek közt az a dolga, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön az egészségügyi intézményektől, aztán elemezze őket, segítve a döntéshozatalt. Orbán Viktor a kinevezési okiratok ünnepélyes átadásán az egészségügy-irányítási munka csúcsának nevezte a főigazgatóra és helyetteseire bízott munkát.

Csaknem egy évvel később, 2021 októberében Takácsot tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék egy közérdekűadat-perben, amit azért indítottunk, mert az OKFŐ-n keresztül nem volt hajlandó kiadni a járvánnyal kapcsolatos kórházi statisztikákat.

Aligha maguktól döntöttek így. A kérdésektől és szakmai kritikáktól elzárkózó, titkolózásra és tiltásra építő, közvéleményt méricskélő járványkormányzás nem lehet barátja a nyilvános adatoknak. A politikai üzenetekkel teli koronavírus oldalon nem férhetnek el grafikonok vagy táblázatok, legfeljebb hevenyészett, naponta törlődő térképek és a tévében robotszerűen beolvasott közlemények „többségében idős, krónikus betegekről”.

A több mint egy évig tartó pereskedés csekély eredményt hozott. Az eredetileg kért adatoknak végül csak töredékét kaptuk meg (részletek itt), de az OKFŐ eljárása és Takács szereplése sok mindent megmutatott a rendszer természetéből.

Fogalmuk sincs

Az első közérdekű adatigénylésünknél addig húzták a válaszadást, amíg lehetett, majd másfél hónap után azt írták „az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt”.

Ott persze semmi sem volt fent abból, amit kértünk, hiszen a kórházi helyzetről mindvégig csak annyit lehetett tudni, hány covidost ápolnak éppen, és mennyien vannak lélegeztetőn. Az intenzív osztályon ápoltak száma, vagy hogy mit értenek egyáltalán lélegeztetés alatt, pláne, hogy milyen ezeknek a betegeknek a túlélési aránya, és hogyan teljesítenek a különböző kórházak - ezekről fogalmunk sem lehetett.

Megdöbbentő, de nagyrészt nekik sem volt.

Az OKFŐ először még a bíróságra benyújtott ellenkérelmében is azt állította, hogy az általunk kért adatok egy része fent van a kormányzati oldalon, ami továbbra sem volt igaz. A többiről azt írták, nincs meg nekik.

A perfelvételi tárgyaláson már azt mondták, egyáltalán nem rendelkeznek az általunk kért adatokkal, nem is dolguk ilyeneket gyűjteni. Takács végül a meghallgatásán elismerte, hogy egy része megvolt, de a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, azóta akár törölhették is őket. (A bírósági ítélet szerint „megengedhetetlen mértékű jogalkalmazási bizonytalanságot takar”, hogy a hivatal még abban sem volt egyértelmű és következetes, rendelkezik-e az adatokkal.)

Az egészségügy egyik csúcsvezetője tehát három járványhullám és 30 ezer halott után azt mondta: szerinte már nincs meg, mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzív osztályon.Valójában megvolt, hiszen ezt azóta ki is tudták adni. A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozniuk a nem intenzív osztályon ápolt covidosok számát is, de az OKFŐ erről továbbra is azt állítja, nincs meg.

A főigazgató-helyettes azt is hosszan magyarázta a bírónak, miért nem tudják, hogy a kórházban ápolt covidosok milyen arányban haltak meg. Állítása szerint ilyen számokat nem is gyűjtöttek a kórházaktól, csak arra voltak kíváncsiak, mennyien fekszenek bent épp összesen, mert az alapján osztották szét a betegeket.

Meglepő, hogy ilyen alapvető mutatóra nem kíváncsiak abban az állami hivatalban, amit a járvány közepén hoztak létre, részben pont azért, hogy adatokat elemezzen. Takács szavaiból az következik: minimális erőfeszítést sem tettek azért, hogy összehasonlítsák, milyen eredményeket érnek el a kórházak a covidosok kezelésében.

Intenzív terápiás szakorvosok sokszor elmondták, mennyire fontos lenne ismerni a kórházi adatokat, mert abból lehetne tanulni, fejleszteni az ellátást. Még az Orvosi Kamara vezetői is csak ismerős kollégáktól tájékozódhattak, fű alatt gyűjtve a tapasztalatokat. Konkrét számokról, akár csak saját munkahelyükről nem nyilatkozhattak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium külön felhívást adott ki arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A Kásler Miklós miniszter által kiadott kommunikációs rend pedig világossá tette, hogy még közérdekű adatigénylés esetén sem szabad kiadni térségi vagy kórházankénti covid-adatokat.

2021 áprilisában, a harmadik hullám legnehezebb időszakában Takács mégis csak elmondta a Hír TV-ben, hogy a lélegeztetett fertőzöttek 80 százalékát nem tudják megmenteni, ami négyszeres halálozási arány a szokásoshoz képest. A bíróságon kiderült, ő is csak személyes tapasztalataiból indult ki, mivel napi kapcsolatban állt korábbi munkahelye, a János Kórház intenzív osztályának vezetőjével.

Tehát az állami hivatal képviselője sem adatok, elemzések, hanem hallomások alapján beszélt a tévében a kórházi halálozásról.

Ma már legalább annyit tudunk, milyen halálozási arányokkal dolgoztak a különböző intenzív osztályok. Vannak kórházak, ahol 2020-ban és 2021-ben többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak, máshol viszont csak minden ötödik beteget vesztettek el, beleértve a fertőzötteket és mindenki mást is. Nem tudjuk pontosan, mi magyarázza ezeket a különbségeket, és az OKFŐ-t is hiába kérdeztük.

Az intenzíves betegek túlélési esélyét nagyban befolyásolja, mennyi speciálisan képzett szakápoló dolgozik az osztályon. Sokkal jobb, ha egy ápolóra csak 1-2 beteg jut, mintha 6-8, ami az Orvosi Kamara egyik vezetője szerint is bőven előfordult. Nem véletlenül mondták szakértők, hogy nem ágyból vagy lélegeztetőgépből, hanem dolgozóból van kevés, emiatt nincsenek végtelen kapacitásaink.

Takács állítása szerint erről a kulcsfontosságú mutatóról, az ápoló-beteg arányról sem tájékozódtak.Tudták ugyan, mennyi kórházi ágy és dolgozó van a különböző ellátóhelyeken, de ebből nem lehet kiszámolni, hány beteg jut egy-egy ápolóra. Szerinte ezt olyan sok speciális körülmény befolyásolja, hogy nincs is értelme országosan ilyen adatokat gyűjteni.

Ha valahogy mégis utánajártak volna, talán ezek a számok is segítettek volna javítani a kórházi járványkezelést. Más, szintén ismeretlen statisztikákból lehetett volna elemzéseket készíteni, levonni a tanulságokat, és lehetőség szerint minél jobban felkészülni a következő hullámra.

Takács a bíróságon azt mondta, utólag sem mérték fel az ápoló-beteg arány alakulását. Tehát sosem tudhatjuk meg, hogyan befolyásolta az ápolók száma a halálozást, egyáltalán mekkora különbség volt ebben az ország különböző pontjain.

Nyugaton kevesebben haltak meg, mint keleten

„(...) csak a sötétben tapogatózunk, a »sikeres védekezés« csak egy üres frázis marad. A hiányzó adatok nélkül nemzetközi viszonylatban sem tudjuk értékelni teljesítményünket” - írta az Átlátszón 2020 novemberében Lovas András intenzív terápiás szakorvos.

Egy februárban közzétett, nem reprezentatív kutatás valamelyest mégis lehetőséget ad az összevetésre. A tanulmányhoz tizenegy kelet-európai, köztük két magyar kórháztól gyűjtötték be, milyen arányban haltak meg az intenzív osztályon ápolt covidos betegek. (Ez önmagában bizonyítja, hogy az OKFŐ-t nem érdeklő adatok ott voltak a kórházaknál.)

Ezekben a horvát, cseh, magyar, lengyel, szlovák és szlovén intézményekben a súlyos beteg fertőzöttek 55 százaléka halt meg 2020 márciusa és 2021 februárja között. Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem és a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház vett részt a vizsgálatban, de a magyar betegek csak 7, illetve 5 százalékát tették ki a teljes mintának, ráadásul nem tudni, hogy intézményenként mekkora volt a halálozás.

Azt viszont tudjuk, hogy Nyugat-Európában ennél kedvezőbbek voltak a számok, sőt akár javítani is sikerült. Az Egyesült Királyságban például az első hullámban még 51 százalékos volt a halálozás, egy évvel később pedig csak 35. Írországban vagy Spanyolországban végig 30 százalék körül maradt, Németországban viszont nem sikerült 50 százalék alá szorítani a járvány első évében.

A tanulmány szerint nincs elég adat ahhoz, hogy megmagyarázzuk ezeket a különbségeket, de számíthat például, hogy mennyit vártak egy-egy betegnél a gépi lélegeztetéssel, hogy mekkora a szakemberhiány, vagy hogy mennyit költenek általában az egészségügyre.

„Nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok”

Néhány hete Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató beszédet mondott az Orvosi Kamara kongresszusán. A járvánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, „hihetetlen nagy arányban tudtunk életeket megmenteni (...) még akkor is, ha túl sok embert vesztettünk el különféle, nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok miatt”.

Szerinte a járvány idején szembesültek az egészségügy szervezési, kommunikációs gondjaival, amik „jelentős része talán irányítási, döntéshozatali kérdésekre vezethető vissza, egy része pedig a humán erőforrás területén elmaradt döntésekre”. Nem részletezte, mit ért ez alatt pontosan.

Május óta Takács Péter az ország egészségügyi államtitkára.

„A Jobbik elnöksége tudomásul vette és elfogadta Jakab Péter lemondását” - írják a párt csütörtök esti közleményében. A párt vezetése délután döntött arról, hogy a közeljövőben tisztújítást írnak, ahol új elnököt választanak, de ennek még nincs nyilvános időpontja.

Addig is Potocskáné Kőrösi Anita lesz az ügyvezető elnök, Lukács László György, Kvárik Anita, Ander Balázs, Z. Kárpát Dániel, Dudás Róbert és Magyar Zoltán pedig maradnak alelnökök.

„A Jobbik belső ügyeinek rendezéséről a tisztújításig nem kívánunk további nyilatkozatot tenni, tisztelettel kérjük a sajtó munkatársait ennek tudomásul vételét.”

Jakab Pétert ugyan 70 százalékos többséggel választották újra egy hónappal ezelőtt, szerdán mégis lemondott, mert szerinte „az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni”, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számára a többséget, és ezzel kivették a kezéből a Jobbik irányítását.

Csütörtökön levelet kaptak a Ryanair utasai, akik júliusra vagy későbbi időpontra foglaltak jegyet. Ebből kiderül, hogy a légitársaság mindenkire ráterhel még 3900 forintot (10 eurót), mert utasonként ennyi a kormány által bevezetett extraprofit-adó.

Akinek ez nem elfogadható, június 16-ig lemondhatja a foglalást, máskülönben automatikusan levonják a bankszámlájáról az összeget. Lemondás után a teljes, korábban kifizetett összeg visszajár.

A Ryanair szerdán közleményben szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az adót. A cég szerint a járvány, az ukrajnai háború és az egekbe szökő olajárak miatt az iparágban jelenleg nem létezik nyereség, éppen ezért „több mint ostobaság”, hogy különadót vetnek ki rájuk.

Korábban a Wizz Air elnöke is azt mondta, ebben a helyzetben nincs értelme extraprofitról beszélni, azóta pedig kiderült, hogy a cég hatalmas veszteséggel zárta az előző pénzügyi évet.

Amíg fideszes politikusok és influenszerek a Facebookon küldték Isten áldását Orbán Viktornak 59. születésnapja alkalmából, az esztergomi tévé riportere járókelőket kérdezett, tudják-e, kit ünneplünk május 31-én.

Bár senki sem vágta rá a miniszterelnök nevét, így is mindnyájan értesülhettek róla, ki védi éppen Brüsszelben a magyar rezsicsökkentést.

„De jó! Hát, akkor megérdemli, nem? Csak hát dolgozik közben. Jaj, de aranyosak, igen” - vélekedett az utca egyik embere, miközben a háttérben szólt a Happy Birthday to You.

Az utca másik embere inkább úgy látta: „Az jó. Jó neki. Jó, hogy meg tudta élni. Eddig. Ennyi.”

Egy harmadik utcaembere pedig felvetette: „Isten éltesse, örülök neki, hogy ma tartja a születésnapját”.

Mint minden rendes születésnapon, felmerült az ajándék kérdése is.

• „Bármi ajándékkal megtisztelné, ha megtehetné, vagy hogy áll a jelenlegi miniszterelnökhöz?
• Hát... Nem.

Terrorizmus vádjával halálra ítéltek két brit és egy marokkói férfit Donyeckben. Az orosz hadsereg Mariupolban ejtette foglyul őket, mindnyájan az ukránok oldalán harcoltak a háborúban. A tárgyalás a szakadár „népköztársaság” területén zajlott.

A britek állításuk szerint nem zsoldosok, hanem az ukrán haditengerészet tagjai voltak, ezért rájuk is vonatkozik a hadifoglyokról szóló genfi megállapodás. A 28 éves Aiden Aslin családja szerint a férfi 2018-ban költözött Mikolajivba, ott ismerkedett meg a barátnőjével, és jelentkezett az ukrán hadseregbe.

Az orosz állami média mégis zsoldosokként mutatta be őket, akiket akár halálra is lehet ítélni.

Bár kérdéses, hogy mennyire beszélhettek szabadon, a brit foglyok az egyik felvételen arra kérték Boris Johnson miniszterelnököt, segítsen nekik hazajutni, cserébe pedig engedjék szabadon az Ukrajnában fogva tartott oroszpárti ukrán oligarchát, Viktor Medvedcsukot.

Szerdán az orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy Sean Pinner, Aiden Aslin és Szaadum Brahim is elismerték bűnösségüket.

Aslin parlamenti képviselője, Robert Jenrick szerint az eljárás sérti a nemzetközi jogot, és az oroszok példát akarnak statuálni a két brit férfi halálra ítélésével.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy London nem vette fel a kapcsolatot Moszkvával a fogságba esett britek ügyében. Hozzátette, ha a brit fél meg kívánja fellebbezni az ellenük meghozandó ítéletet, akkor azzal gyakorlatilag elismeri a donyecki „népköztársaságot”. (Guardian)

Hatmillió forintot adtak össze követői Hadházy Ákos független képviselőnek, aki kedden kezdett gyűjtésbe, mert Kövér László házelnök még mindig nem engedte, hogy letegye a parlamenti esküt. Ennek híján nem kapja meg a képviselőknek járó pénzt sem.

Hadházy azt írja, az adományokból nyár végéig tudja fizetni a stábját. „Ez a siker is azt mutatja, hogy egyrészt igény a munkánkra, másrészt sokan értik, miért is fontos anyagilag is az emberekre támaszkodni: ha ugyanis nem függünk a rendszertől, nem tudnak minket a pénzcsappal zsarolni! Ez lehet, sőt ez kell legyen az új ellenzéki politika egyik alapvetése!”

Hadházy nem ment el a parlament alakuló ülésére, mert ezzel akarta jelezni, hogy nem tartja tisztességesnek a választásokat. Előre közölte, hogy később sem fog részt venni a „parlamenti színházban”, inkább azon kívül fogja ellátni képviselői feladatait.

Kövér László egy hónapja azt mondta az állami rádióban: Hadházy leteheti majd az esküt, de még nem tudja, mikor. „Méltatlannak tartom, hogy ennek az embernek a személyes problémái egyáltalán szóba jönnek. És, hogy bárkinek foglalkoznia kelljen vele.” A házelnök úgy beszélt a témáról, hogy egyszer sem mondta ki Hadházy nevét.

Akár kerítést is építhetne Finnország az orosz határra a kormány által előterjesztett javaslat szerint. A törvénymódosítás lehetővé tenné azt is, hogy a finn oldalon új utakat építsenek a hatékonyabb határvédelem érdekében. Ennek részleteit csak később dolgozzák ki.

Az erdők által borított, 1300 kilométer hosszú határszakaszon most nagyrészt csak műanyag jelzések mutatják, hol kezdődik az egyik, és hol végződik a másik ország.

A NATO-csatlakozásra készülő finn kormány attól tart, Oroszország menedékkérőket küldene a határra, ahogy az Európai Unió szerint Belarusz tette tavaly Lengyelországgal. Akkor közel-keleti, afganisztáni és afrikai emberek tömegei ragadtak a határon.

Az új javaslat alapján előírhatnák azt is, hogy a finn-orosz határnak csak meghatározott pontjain lehessen menedékkérelmet benyújtani. (Reuters)

„Gyerekek, elnézést a felfordulásért, próbáltuk megmenteni az iskolát, de bombázás volt. Éljetek békében, vigyázzatok magatokra, és ne kövessétek el az elődeitek hibáit. Ukrajna és Oroszország egy nép!!! Béke veletek, testvérek!”

Ezt a feliratot találták a katyuzsankai iskola egyik osztálytermében, miután kivonultak a faluból az orosz katonák. Egy másik tábla azt hirdette: békét akarnak az egész világon.

A CNN-en megjelent képek alapján az épületet katasztrofális állapotban hagyták. A berendezés egy részét ellopták, a maradékot elpusztították, az udvarra holttesteket temettek, a focipályán pedig mély árkokat ástak. Az iskolában három páncéltörő aknát, több villanógránátot és géppuskatárakat találtak, töltényekkel együtt. A nemrég felújított menzát teljesen lerombolták.

Az iskolaigazgató elmondása szerint undort érzett, amikor meglátta a feliratokat. Barbárságnak és képmutatásnak nevezte, hogy testvérnépekről írnak, miközben tönkretették és kifosztották az iskolát.

Az orosz katonák más Kijev-környéki iskolákban is üzeneteket hagytak. Az egyik helyen például azt írták: „Ne haragudjatok, nem akartuk ezt a háborút”. Máshol épp ellenkezőleg: „Putyin a ti elnökötök. Gyerekek, tanuljatok szorgalmasan, Oroszországnak tanult emberekre van szüksége”.

Születésének századik évfordulója alkalmából válogatáskötetet adnak ki Nemes Nagy Ágnes verseiből és prózaműveiből. A Jelenkor Kiadó és a Libri ingyen kínálja a könyvet a középiskolásoknak és az egyetemistáknak, elég bemutatni a diákigazolványt a pénteken kezdődő Ünnepi Könyvhéten, vagy valamelyik Libri könyvesboltban.

A kötetet Ferencz Győző szerkesztette, tízezer példányban jelenik meg, és nem kerül kereskedelmi forgalomba.

• 2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon. 2021-ben 18 ezren.
• A budapesti Nyírőben, a tatabányai, a kisvárdai és a gyöngyösi kórházban a súlyos betegek több mint 60 százalékát elvesztették a koronavírus-járvány második évében.
• Ehhez képest szinte eltörpülnek a 40-50 százalékos halálozási számok Szombathelytől Berettyóújfaluig.
• Ha folyamatosan közölték volna ezeket az adatokat, talán a kórházak is jobban felkészülhettek volna az újabb és újabb járványhullámokra.
• Cikksorozatunk első része itt olvasható.

„Amikor egy évtizede először elkezdtem dolgozni, akkor minden halott nagyon megrázott, aztán megszoktam, hogy az emberek néha meghalnak az osztályokon. De az, hogy most felveszünk nálam fiatalabbakat, vagy az, hogy akit négy hete a műtőben gépre raktam, aztán kivittem lélegeztetve az intenzívre, tegnap meghalt, az azért engem is kicsit fejbe vág, hogy te jó ég.”

Egy intenzív terápiás szakorvos mondatai ezek tavaly áprilisból, amikor példátlan teher nehezedett a kórházakra a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt. Abban az időben világcsúcsot döntött az ápolást igénylő covidos betegek száma. A túlterhelődő intenzíveken, ahol nemcsak a covidosokat, hanem más súlyos betegeket is el kellett látni, az egekbe szöktek a halálozási számok.

2021-ben minden harmadik beteg meghalt a magyar intenzív ellátásban,derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég nyilvánosságra hozott adataiból. 2020-ban, a járvány első évében minden negyedik beteget vesztettek el, 2019-ben, a vírus előtt pedig csak minden ötödiket.

Tavaly 18 ezren, két éve 12 ezren, azelőtt pedig 9500-an haltak meg az intenzív osztályokon, beleértve a fertőzötteket és mindenki mást is. (Fontos lenne külön ismerni a covidosok halálozási arányát, de a kórházakat fenntartó állami hivatal, az Országos Kórházi Főigazgatóság azt állítja, fogalma sincs róla.)

2021-ben 37 intenzív osztályon haladta meg a halálozás a 40 százalékot. Egy évvel korábban 17, azelőtt pedig csak 6 ilyen kórházat lehetett találni.

Nagyon másképp fest a helyzet az ország különböző pontjain. A szabolcsi, a borsodi és a Komárom-Esztergom megyei intenzív osztályokon több mint 50 százalékos volt a halálozás, durván minden második beteg meghalt. Más megyék nagyságrendekkel elmaradtak ettől a szinttől.

Ha összevonjuk a két koronavírusos évet, kiderül, hogy a járvány alatt összességében Szabolcsban és Komárom-Esztergomban volt a legmagasabb az intenzíves halálozás. Itt minden második beteget elvesztettek, ami egyetlen másik megyére sem igaz. A nógrádi és hevesi intenzív osztályok halálozásán nem látszik a járvány hatása, de ennek pusztán az az oka, hogy ezekben a megyékben a felül- és alulteljesítő intézmények kiegyenlítették egymást.

Egyes kórházak különösen kilógnak a sorból: jóval több intenzíves beteget vesztettek el 2021-ben, mint ahányat meggyógyítottak.A kisvárdai, a tatabányai és a gyöngyösi kórházban, illetve a budapesti Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több mint 60 százalékos volt a halálozási arány.

Pápán, Nyíregyházán, Miskolcon, Berettyóújfaluban, Vácon, Törökbálinton, Mosonmagyaróváron, a budapesti Jahn Ferencben és a Budai Irgalmasrendi Kórházban is meghaladta az 50-et.

Ehhez képest Pécsen vagy a Semmelweis Egyetemen 20 százalék körül maradt a halálozás, ami a járvány előtti országos szintnek felel meg.

Ideális esetben nem most ismernénk meg ezeket a számokat, hanem folyamatosan közzétették volna őket a járvány idején. Nemcsak a széles nyilvánosság, az orvosok sem láttak ilyen adatokat, így nem tudták összevetni, mely módszerek hatékonyak, és melyek kevésbé, az ellátás során „a sötétben tapogatóztak”, írta 2020 novemberi cikkében Lovas András intenzív terápiás szakorvos.

Az intenzív osztályokon látják el a legsúlyosabb állapotú covidosokat, jelentős részben, de nem kizárólag olyanokat, akiknek gépi lélegeztetésre van szükségük. Ágyból, műszerből mindig volt elég, de a betegek túlélési esélyeit nagyban befolyásolja, mennyire tudnak figyelni rájuk speciálisan képzett, intenzív terápiás szakápolók.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára már tavaly március elején, a harmadik hullám felfutásakor úgy látta, néhány intenzív osztályon 6-8 beteg jut egy-egy szakápolóra, ami nagyon rossz arány az ideális 1-2-höz képest. „Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyetlen ember gondoskodik ennyi betegről, hanem, hogy akik segíteni próbálnak neki, nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képzettséggel. Ők inkább a gyorsan betanítható feladatokra alkalmasak, ennek megfelelően nagyobb is a hibalehetőség.”

Nem tudjuk, hogy Tatabányán vagy Kisvárdán az átlagnál rosszabb volt-e az ápoló-beteg-arány. Nem is fogjuk megtudni, mivel az Országos Kórházi Főigazgatóság utólag sem gyűjtött erről adatokat, ismerte el bíróság előtt Takács Péter főigazgató-helyettes, akit azóta egészségügyi államtitkárrá neveztek ki.

Hiába kérdeztük a hivatalt, miért lehetnek ekkora eltérések a kórházak halálozási számai közt, nem kaptunk választ.

A teljes járványidőszakot, tehát 2020-at és 2021-et együtt vizsgálva, összesen hét kórházat találunk, ahol 50 százaléknál nagyobb volt az intenzív osztályos halálozás:

• a tatabányai Szent Borbála Kórház: 59 százalék
• a gyöngyösi Bugát Pál Kórház: 57 százalék
• a kisvárdai kórház (Felső-Szabolcsi Kórház, majd Szent Damján Görögkatolikus Kórház): 56 százalék
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház: 52 százalék
• a pápai Gróf Esterházy Kórház: 52 százalék
• Törökbálinti Tüdőgyógyintézet: 51 százalék
• a ceglédi Toldy Ferenc Kórház: 51 százalék

A 2020-as kórházi adatok elemzésekor már láttuk, hogy a járvány első évében jellemzően azokon az intenzív osztályokon haltak meg sokan, ahol korábban is. Ez nagyrészt 2021-ben is igaz volt, különösen a tatabányai Szent Borbála kórházban, ahol a 2020-as, 52 százalékos halálozás a következő évben 63 százalékra nőtt.

Kiskunhalason viszont, ahol külön járványkórházat hoztak létre, 2020-hoz képest csökkent a halálozás. Az intenzív osztály vezetője tavaly áprilisban kitüntetést is kapott a Magyar Kórházszövetségtől, amiért sikerült javítani az adatokat. Akkor annyit árultak el, hogy 82-ről 54 százalékra csökkentették a lélegeztetett betegek halálozási arányát.

A kormánypárti újságok sorra készíthettek interjút az orvossal - a mi megkeresésünkre nem érkezett válasz -, aki egy speciális módszerrel indokolta az országosnál jobb eredményeket. Ezt leszámítva a járvány során egyszer sem tették közzé, hol képesek több életet megmenteni, és hol kevesebbet. Pedig szakértők, intenzív terápiás orvosok sokszor elmondták, hogy a hiányzó adatok alapján lehetne elemezni, melyik ellátási módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé.

Az ábrán minden pötty egy-egy kórházat jelöl. A vonal feletti kórházakban az országosnál nagyobb mértékben nőtt a halálozás 2021-ben, a vonal alattiaknál pedig kevésbé, vagy még csökkent is. Az intenzív osztályokat nem egyszerre vonták be a covidos ellátásba, ha bevonták egyáltalán. Valószínűleg ez is befolyásolja az eredményeket.

Tavaly márciusban volt olyan nap, amikor 1800 fertőzött feküdt intenzív osztályon, ami egyértelműen mutatja, hogy legalább a kórházak egy részében súlyos gondok lehettek az ellátással. Gulyás Gergely miniszter nem sokkal korábban valótlanságnak nevezte, hogy kapacitásproblémák lennének a kórházakban, az ellenkezőjéről nyilatkozó MOK-ot pedig álhírterjesztéssel vádolta.

Mivel áprilisban tovább romlottak a járványadatok, minden bizonnyal növekedett az intenzíves terhelés is, de ezeket a számokat még mindig nem ismerjük teljeskörűen. Miután tavaly pert indítottunk az OKFŐ ellen a statisztikák nyilvánossága érdekében, idén májusban elküldték, mikor, mennyi covidos beteg feküdt intenzíven 2020 novemberétől 2021 márciusáig (részletek korábbi cikkünkben). A bíróság szerint a harmadik hullám további szakaszaira is ki kell adniuk az adatokat, de egyelőre nem tették meg.

Miközben rekordot döntöttek a kórházi járványmutatók, a kormány áprilisban lazítani kezdte a korlátozásokat, ami a MOK szerint szakmailag megalapozatlan volt. Idén februárban a szakdolgozói kamarával közösen azt írták: „A politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket. Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya.”

Nemcsak az intenzív osztályokon, más részlegeken is nőtt a halálozás a járvány alatt. Az infektológiai, vagyis a fertőző betegségekkel foglalkozó osztályokon - ahol nagyrészt értelemszerűen covidosokat ápoltak - 8500-an haltak meg 2021-ben. Egy évvel korábban ötezren, 2019-ben pedig csak ezren. Tavaly 13 százalékos volt a halálozási arány, szemben a két évvel ezelőtti 4,3 százalékkal.

Itt is jelentős eltéréseket látunk megyénként. Győr-Moson-Sopronban minden ötödik ember meghalt ezeken az osztályokon, de sok helyen 10 százalék alatt maradt a halálozás.

Az egyes kórházak eredményei itt sokszor egybeesnek a megyei adatokkal, mivel jellemzően csak egy-egy intézményben van infektológiai osztály. Ezért lehetséges, hogy egyedül a győri Petz Aladár Kórház hozta össze a Győr-Moson-Sopron megyei 20 százalékos halálozást.

Általában itt is igaz, hogy a 2020-ban rosszabbul teljesítő kórházakban haltak meg többen 2021-ben is. Látványos kivétel például a Szent János Kórház, ahol tavaly 16,5 százalékos volt a halálozás, azelőtt viszont csak 3.

Hasonló következtetésekre juthatunk a pulmonológiai (tüdőgyógyászati) osztályoknál, bár itt kisebbek voltak az évenkénti ugrások. Az országos halálozási arány két év alatt 7,7-ről 12 százalékra nőtt. Tavaly Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb (12 százalék), Somogyban és Békésben is kimagasló volt a járvány mindkét évében.

Címlapkép: Kiss Bence

• A járvány első évében jóval többen haltak meg intenzív osztályon, mint előtte.
• Óriási különbségeket találunk a kórházak közt egy nyilvános, eddig feldolgozatlan adatbázisban. Van, ahol minden második beteget elvesztettek, máshol csak minden tizediket.
• Az okokról hiába érdeklődünk.
• Bemutatjuk azokat a kórházi covid-számokat is, amiket sikeresen pereltünk ki az állami fenntartótól.
• De talán ennél is tanulságosabb, mi az, amiről fogalma sincs a hivatalnak.

Majdnem minden negyedik beteg meghalt 2020-ban a magyar intenzív osztályokon, összesen 11 700-an. Egy évvel korábban, amikor még nem volt koronavírus-járvány, minden ötödik embert vesztettek el, összesen 9400-at.

Voltak egészen kiugró megyék is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 50 százalékot közelítette a halálozási arány 2020-ban, de Komárom-Esztergomban és Pest megyében is meghaladta a 40-et. A járvány előtti utolsó évben sehol sem fordult elő ilyen.

Egyes kórházak intenzív osztályán minden második beteg meghalt.Ilyen a törökbálinti tüdőgyógyintézet, a budapesti Szent Margit Kórház, a ceglédi, a pápai, a nyíregyházi és a tatabányai kórház. (Ebben a statisztikában mindenki szerepel, aki intenzív osztályon halt meg, nemcsak a covidosok. Fontos lenne ismerni a fertőzöttek halálozását is, de mint látni fogjuk, az illetékes állami hivatal bíróság előtt állította, hogy fogalma sincs róla.)

A tatabányai kórház azért is emlékezetes, mert hetekre be kellett zárni, olyan sok dolgozó és beteg kapta el a koronavírust. Müller Cecília tisztifőorvos súlyos hibákat rótt fel az intézménynek 2020 áprilisában, az első járványhullám idején: nem különítették el időben a covidos betegeket, nem használták megfelelően a védőfelszereléseket, többen a tüneteik ellenére is dolgoztak. A kórház azóta leváltott főigazgatója létszámhiányra panaszkodott, de nem kapott helyettesítést.

A Szent Borbálában már 2019-ben is elég magas, 45 százalékos volt az intenzíves halálozási arány. A törökbálinti, a ceglédi és a pápai kórház szintén az élmezőnyben volt a járvány előtt, akárcsak a Szent Margit Kórház.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint általában azokon az intenzív osztályokon haltak meg sokan a járvány első évében, ahol korábban is magas volt a halálozás. Ez fordítva is igaz: a Semmelweis Egyetemen a koronavírus felbukkanása után is tartották a korábbi, jóval alacsonyabb szintet, akárcsak a Honvédban vagy a Péterfyben.

Az ábrán minden pötty egy-egy kórházat jelöl. A vonal feletti kórházakban az országosnál nagyobb mértékben nőtt a halálozás, a vonal alattiaknál pedig kevésbé, vagy még csökkent is.

A Korányi Kórházban majdnem duplájára nőtt az intenzíves halálozás egyik évről a másikra, feltehetően azért is, mert az első és a második járványhullámban is kiemelt ellátóhelyként működött. A Dél-pesti Centrumkórház is hasonló szerepet töltött be, ott 30 százalékos volt az emelkedés.

A második hullám elején, 2020 szeptemberében arról szóltak a hírek, hogy ebben a két kórházban elfogyott a lélegeztetős kapacitás. (A lélegeztetett betegeket intenzív osztályokon ápolják.) Orbán Viktor személyesen látogatott el a Korányiba, ahol elmondása szerint meggyőződött arról, hogy minden rendben van. A Facebookjára feltöltött videón viszont látszott, hogyan szakított félbe egy orvost, aki azt magyarázta volna neki, nem lélegeztetőgépből, hanem szakemberből van kevés.

Balassagyarmaton is jelentős mértékben, 23-ról 42 százalékra ugrott a halálozási arány. A Kenessey Kórház kiemelt covid-ellátóhely volt a második hullámban, vagyis amíg lehetett, ide koncentrálták a környékbeli betegeket és az egészségügyi dolgozókat. A közeli salgótarjáni kórház nem kapott ilyen státuszt, ez is magyarázhatja, hogy ott miért javult a statisztika.

Az észak-magyarországi régió másik kiemelt kórházában, a miskolciban kisebb mértékben romlott a halálozási arány, igaz, ott már 2019-ben 33 százalékos volt.

A fertőzéshelyzettől függően a kormány egyre több kórházat vont be a covidos ellátásba, még 2020 októberében is bővítette a listát. Van, ahol szinte egész évben, máshol csak az utolsó hetekben ápoltak fertőzötteket, ami bizonyára befolyásolta a halálozási arányt.

Ideális esetben azt is meg tudnánk mondani, mitől ilyen szélsőségesek a különbségek.

Hogy lehet ennyivel jobb a Semmelweis halálozási mutatója, mint a törökbálinti vagy a tatabányai kórházé?Miért magasabb a halálozás a Szent Margit Kórházban, mint a Korányiban vagy a Dél-pesti Centrumkórházban, ahol kezdettől fogva nagy volt a covidos terhelés?

Más módszereket használtak? Nem mindenhol dolgoztak ugyanolyan alaposan? Van, ahol túl sok beteg jutott egy-egy ápolóra, nem tudtak mindenkire eléggé figyelni? Vagy túl kevesen rendelkeztek speciális, intenzív terápiás végzettséggel, az odavezényelt dolgozók pedig idegenül mozogtak a bonyolult gépek közt? Netán a kórtermek elosztásán, az épület struktúráján múlt? Ahol egyszerre több beteget tudtak szemmel tartani, kevésbé hibáztak? Vagy a nagyobb szobákban könnyebben terjedtek egyéb kórokozók, növelve a kórházi fertőzések számát?

Ez mind egyszerre igaz lehet. Nem véletlenül mondták intenzíves szakorvosok a járvány idején, hogy fontos lenne ismerni a kórházakra lebontott adatokat, mert abból lehetne tanulni, fejleszteni az ellátást. Ehhez képest az egyszerű halálozási arányszámokat is jókora csúszással, éves összesítésben teszik közzé.

2020 novemberében a pécsi Transzlációs Medicina Intézet munkatársa hét nagy kórházból gyűjtött be adatokat, többek közt a betegek és intenzíves orvosok, ápolók arányáról és a halálozási számokról. Már majdnem nyilvánosságra hozta őket, amikor megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium felhívását arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A számok homályban maradtak.

Ehhez a cikkhez megkerestük a legrosszabb intenzíves halálozási mutatóval rendelkező kórházakat és az állami fenntartót is, hogyan magyarázzák az adatokat. Csak a kiskunhalasi kórháztól kaptunk választ, Szepesvári Szabolcs főigazgató azt írta:

„Egy intenzív osztály halálozási mutatóit nagyban befolyásolja annak ellátási jellege. Országunkban és a világon is számos, speciális ellátással foglalkozó intenzív osztály létezik, úgy mint kardiológiai, traumatológiai, szívsebészeti profilú. Kórházunk intenzív osztálya általános profilú, így vegyesen lát el operáltakat, traumás sérülteket, kardiológiai eseteket, szeptikus betegeket, mérgezetteket... Önmagában a halálozási mutató nem ad lehetőséget az osztályok közötti összehasonlításra, mivel azt nagyban befolyásolja, hogy oda milyen profilú betegek érkeznek, azok átlagéletkora mennyi, és milyen állapotsúlyosságban veszik fel őket.”

Ezekről nincsenek nyilvános adatok.

Extra terhelés

Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől idén márciusig szinte folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. Az ábrán a fekete vonal azt mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra. Látszik, hogy a járvány alatt végig extra terhelés hárult az intenzívekre, legfeljebb nyáron jött némi fellélegzés.

Vajon a különösen zsúfolt kórházakban, ahol az intenzív ágyak jelentős részét feltöltötték, nagyobb arányban haltak meg a betegek? Logikusnak hangzik, de 2020-ban nem látszik összefüggés a két dolog között (ábra).

Az országos ágyszámokat ugyan havi bontásban teszik közzé, kórházakra már csak éves szinten bontják le. Ezért nem tudjuk, egy-egy hónapban esetleg mégis összefüggött-e a kettő, és egyelőre azt sem, hogy alakult ez 2021-ben.

Töröltük-e a covid-adatokat? Azt a titkárnőmtől kellene megkérdezni

Egy évvel ezelőtt pert indítottunk az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ellen, miután hónapokon keresztül hiába kértünk adatokat a kórházi járványhelyzetről. Ezek a számok megmutathatták volna, milyen viszonyok uralkodnak valójában az intézmények falai között, ahová egyetlen független újságot sem engedtek be a járvány alatt, és amiről orvosok sem beszélhettek engedély nélkül. (A Magyar Orvosi Kamara vezetői ugyan rendszeresen megszólaltak, de saját munkahelyükről ők sem nyilatkozhattak, és legfeljebb hallomásból ismertek statisztikákat.)

Megpróbáltuk megtudni, hogy a második hullám kezdetétől fogva mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzíven és sima covid-osztályon. Kikértük a halálozási számokat is, mindezt napokra és az összes kórházra lebontva. Kíváncsiak voltunk, hogy alakult az ápoló-beteg arány, mivel ez kulcsfontosságú a covidos betegek túlélési esélye szempontjából: hiába a végtelen ágy és lélegeztetőgép, ha nincs, aki figyeljen a betegekre.

A hivatal addig húzta a válaszadást, ameddig lehetett, végül másfél hónap után azt írták, keressük fel a koronavirus.gov.hu-t, ahol ezek közül semmilyen adat nem volt elérhető.

A bíróságon továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy az adatok egy része ott van a honlapon, miközben ez nyilvánvalóan nem volt igaz. A többiről ekkor már azt állították, nincs is meg nekik.Takács Péter, a hivatal főigazgató-helyettese később elismerte a tárgyaláson, hogy az adatok egy része rendelkezésre áll. „(...) más kérdés, hogy tároltuk-e azokat, az én vezetésem alatt álló szervezeti egységben biztosan nem”.

Elmondása szerint a jelentések emailben érkeztek be a kórházaktól, és bár a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, a tavaly áprilisi-májusi adatokról azt mondta, szerinte már nincsenek meg. A bíró később „teljesen súlytalannak” nevezte ezt az érvet. (Takácsot azóta egészségügyi államtitkárrá nevezték ki.)

Végül újabb bírósági forduló után, idén májusban kaptuk meg az adatok egy részét. Van, amiről lemondtunk, mert nem lehetett bizonyítani, hogy megvan az OKFŐ-nél, és van, amit a bíróság szerint ugyan ki kell adni, de a hivatal továbbra is azt állítja, hogy nincs meg.

Hosszas pereskedés után sikerült megtudnunk, hogy mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzív osztályon 2020 novemberétől 2021 márciusáig, mindezt kórházakra lebontva.Más országok nap mint nap közölték ezeket a számokat a járvány alatt, ha nem is intézményenként, de összesítésben mindenképp. Itthon a lélegeztetett betegek számát tették közzé, ami csak közelítésre jó, mert az intenzív osztályon sem lélegeztetnek mindenkit.

A második hullámban háromszor ismerhettük meg az intenzíven fekvő covidosok számát, amikor éppen beolvasták a kérdésünket az internetre költözött kormányinfón. Hónapokkal később, a harmadik hullámban aztán úgy tettek, mintha ez meg sem történt volna. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a nagy érdeklődésre való tekintettel megpróbálják létrehozni ezt az adatot, de amúgy sincs nagy különbség az intenzíves és a lélegeztetős számok közt.

Utóbbit ő maga cáfolta meg korábban, és a kiperelt adatok is azt mutatják, hogy ebben az időszakban az intenzíves fertőzötteknek átlagosan csak 60 százalékát lélegeztették.

A Portfolio korábbi számításai szerint a még vállalható színvonalú intenzíves ellátás felső határa 1800 beteg körül lehet. Ezt úgy számolták ki, hogy a szakdolgozói kamara korábbi közlése alapján nagyjából 2000 intenzív terápiás szakápoló dolgozik az országban három műszakban. Ennél több intenzíves beteg esetén jobban megoszlik a dolgozók figyelme, ami rontja a túlélési esélyeket. Ráadásul itt nem vették figyelembe azokat, akik időközben eltűntek az egészségügyből, mert nem írták alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

Ha ebből indulunk ki, 2020-ban még viszonylag messze voltunk a kapacitások felső határától. Az év legrosszabb napján, december 5-én 1029 covidost ápoltak intenzíven országszerte, de persze a nem fertőzötteket is ugyanúgy el kellett látni, és fogalmunk sincs, hogy ők mennyien lehettek.

2021 tavaszán, a harmadik hullámban volt olyan nap, amikor csak az intenzív covidos betegek száma majdnem elérte az 1800-at, és később még tovább romlott a helyzet. Erre az időszakra még nem kaptuk meg az adatokat az OKFŐ-től, de így is állíthatjuk:

biztosan voltak kórházak, ahol súlyos hiányosságokkal működött az intenzív ellátás, és ez feltehetően meglátszott a halálozáson is.Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ.

Takács a tárgyaláson azt mondta, utólag sem gyűjtöttek ilyen adatokat, vagyis esély sincs rá, hogy az állami hivatalok levonják a tanulságokat. Pedig az ilyen elemzések segíthették volna a felkészülést két járványhullám között.

A perben érintett időszakban - tehát a második hullám közepétől-végétől a harmadik hullám elejéig - szinte végig a Semmelweis Egyetem intenzív osztályán ápolták a legtöbb covidos beteget. 2020. december 5-én itt feküdt az összes beteg 6,4 százaléka, márciusban pedig a 7 százalékot közelítette ez az arány.

Nyolc kórház van még, ahol ezekben a hónapokban legalább egyszer elérte a 40-et az intenzíven ápolt covidosok száma.

Átlagosan a covidos és nem covidos betegek 28 százaléka halt meg ezeken az intenzív osztályokon 2020-ban, míg országosan ez 24 százalék volt. A legtöbb súlyos covidost ellátó Semmelweis kilóg a sorból, ott 12 százalékos volt a 2020-as halálozási arány. Viszonylag alacsony volt még Székesfehérváron (23) és Szolnokon (29) is. Mindebből nem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni, mivel két különböző időszakról beszélünk, amik csak részben fedik egymást.

Ha megyénként nézzük ugyanezt, kiderül, hogy Budapest mellett lakosságarányosan Nógrád megyében volt kimagasló az intenzív ápolást igénylő fertőzöttek száma.

Nógrádban két kisebb kórházban, a salgótarjániban és a balassagyarmatiban kezeltek covidosokat. Ahogy láttuk, Balassagyarmaton országosan is magas, 42 százalékos volt az intenzív osztályos halálozás 2020-ban.

Ötször annyi halott az infektológiákon

A bíróság szerint a hivatalnak ki kellene adnia azt is, hány covidos beteget ápoltak a különböző kórházakban nem intenzív osztályon. Az OKFŐ azonban továbbra is azt állítja, nem rendelkezik ezekkel az adatokkal.

Vagyis a kórházakat fenntartó állami hivatal nem tudja, hol, mennyi középsúlyos covidos esetet kellett ellátni.A főigazgató-helyettes a tárgyaláson erre is azt mondta, a kórházak emailben küldték be a számokat, de utólag talán törölhették őket. Ez azért is megdöbbentő, mert adatok híján az állami szervek sem tudnak elemzéseket végezni.

Takács Péter állítása szerint azt nem is gyűjtötték, mennyi covidos halt meg a különböző kórházakban, akár intenzív osztályon, akár máshol. Csak azt tekintették relevánsnak, hogy éppen hol, mennyi ágy foglalt, mert ez alapján szervezték az elosztást. A covidos halálozás mérése, az ellátás minőségi értékelése ezek szerint nem merült fel szempontként.

A nyilvános adatokból mindenesetre látszik, hogy 2020-ban az infektológiai és a pulmonológiai osztályokon is megugrott a halálozási arány az utolsó járvány előtti évhez képest. Az infektológiákon, vagyis a fertőző betegségeket kezelő osztályokon 4-ről 12 százalékra, a tüdőgyógyászattal foglalkozó pulmonológiákon pedig 8-ról 10 százalékra nőtt a halálozás (beleértve a covidosokat és a nem covidosokat is).

2020-ban majdnem ötezren haltak meg infektológiákon, míg 2019-ben csak ezren.Az egri és a szekszárdi infektológián minden ötödik beteget elvesztettek, vagyis 20 százalék körüli volt a halálozás, de Tatabányán, Gyulán, Dunaújvárosban és Szentesen sem volt sokkal jobb a helyzet (17-18 százalék).

A pulmonológiákra is igaz, amit az intenzív osztályoknál láttunk: főleg azokban a kórházakban magas halálozás, ahol korábban is az volt. Ilyen például a győri, a szombathelyi, a gyulai és a kaposvári kórház. Utóbbiban, vagyis a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban volt a legmagasabb, 20 százalékos a halálozás 2020-ban, vagyis minden ötödik embert elvesztettek ezen az osztályon.

Címlapkép: Kiss Bence

„Magyarország természetesen betartja azt a megállapodást, amit az Európai Tanács ülésén az EU állam- és kormányfői kötöttek egymással; ezek a döntések mindenkire kötelezőek” - írja közleményében Orbán Viktor, amit Havasi Bertalan juttatott el az MTI-nek.

„Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették. Az Európai Tanács hétfő-keddi rendkívüli ülésén senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen”.

Délelőtti hírek szerint uniós diplomaták felháborodtak azon, hogy Orbán Viktor egyszer sem hozta szóba a hétfő-keddi tanácskozáson Kirill pátriárka ügyét, szerdán mégis a tervezett szankciók miatt nem támogatta a hatodik uniós szankciós csomagot. Ennek fényében nehezen értelmezhető Orbán mostani nyilatkozatának első fele, ami a hét elején kötött megállapodás tiszteletben tartásáról szól.

Kirill pátriárka Putyin feltétlen támogatója és tanácsadója, a háborúról pedig olyanokat mondott szentbeszédeiben, hogy az orosz invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult, és hogy ennek a konfliktusnak metafizikai jelentősége van.

Egyetlen évben sem mértek akkora kerékpáros forgalmat májusban Budapesten, mint idén. A Kerékpárosklub összegzése szerint a tavalyi év azonos időszakához képest 38 százalékkal többen ültek biciklire.

Ezt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) öt nyilvános forgalomszámlálója alapján állítják.

• A Bem rakparton 45%-kal nőtt a forgalom a tavaly májushoz képest. Itt a tavalyi 110081 után 159925 elhaladást számoltak.
• A Hungária körúton mintegy 40%-kal nőtt a forgalom a tavaly májushoz képest. Itt a tavalyi 33524 után 46922 elhaladást számoltak.
• A Múzeum körúton 37%-kal nőtt a forgalom a tavaly májushoz képest. Itt a tavalyi 44607 után 61294 elhaladást számoltak.
• Az Árpád hídon majdnem 35%-kal nőtt a forgalom a tavaly májushoz képest. Itt a tavalyi 62511 után 84104 elhaladást számoltak.
• A Weiss Manfréd úton pedig szinte 15%-kal nőtt a forgalom tavaly májushoz képest. Itt a tavalyi 25222 után 28940 elhaladást számoltak.

Új problémákat hozott felszínre a járvány az egészségügyben, írja közleményében a Magyar Kórházszövetség, amely Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökévé a csütörtöki tisztújító közgyűlésen.

A szervezet szerint a betegek visszatérő panaszai közt szerepel, hogy „nehezen tájékozódnak a rendszerben, sokat kell várni a vizsgálatokra és a műtétekre, az őket ellátó kevés ápoló elkeseredett”.

Azt írják, „az egészségügyben dolgozók az elmúlt két és fél év gyors alkalmazkodást és önfeláldozást igénylő munkájában elfáradtak, sokan kiégtek. A hátrányos helyzetű térségekben az alapellátás meggyengült, és a kórházakban is kevés az orvos. A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem”.

Bár a hálapénz megszüntetése átláthatóbbá és etikusabbá tette a kórházi viszonyokat, a Kórházszövetség szerint most nem díjazzák a több és jobb munkát, sem az intézmények, sem az orvosok szintjén. Ezt a legális anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozásának hiányára és a rögzített összegű, teljesítményt és minőséget nem értékelő intézményi finanszírozásra vezetik vissza.„A súlyos betegeket ellátó kórházak pénze az infláció- és árfolyamkövetés hiányában kevés a gyógyszerekre, műszerekre, kötszerekre és a rezsire. Az egészségügy irányítása az elmúlt években több minisztériumból történt, és a kórházak vezetési szerkezetének átalakítása is megkezdődött, ezért bizonytalanok lettek az igazodási pontok”- írják. A közlemény végén a Kórházszövetség felajánlja, hogy szívesen megosztja tapasztalatait az átalakítási és fejlesztési elképzelésekről, az irányítási rendszerről, az egészségpolitikai tervekről. (MTI)

A szlovák védelmi minisztérium alá tartozó Konštrukta Defence állami vállalat szerdán aláírta a szerződést, amely szerint nyolc darab Zuzana 2 típusú önjáró tarackot küldenek Ukrajnába.

A kormány szerint ez a szlovák hadiipar nagy sikere, és a vállalat vezetője is azt mondta, „fontos megállapodásról van szó, amivel bizonyítjuk képességünket, szakmaiságunkat és professzionalizmusunkat a katonai technika gyártása terén”. (parameter.sk)

Cikkünk frissül.

Hetvenegy éves korában meghalt Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos, írja a Telex az elhunyt fia, Falus Dániel tájékoztatása alapján. A lap szerint Falus múlt pénteken kapott szívinfarktust, a budapesti Szent János Kórházban kezelték, és most csütötökre virradóra, álmában érte a halál.

Úgy tűnt, minden adott a hatodik szankciós csomag elfogadásához az Európai Unióban, miután Orbán Viktor belement a három hete már felajánlott olajalkuba. Ehhez képest szerda este Magyarország mégis vétózott, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát.

A Politico szerint számos uniós diplomatát felháborította, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban dobta be ezt az érvet, ami egyáltalán nem merült fel az Európai Tanács hétfői és keddi ülésein. A Bloomberg szerint sem volt ez téma a korábbi tanácskozásokon.

Orbán Viktor csak a Kossuth rádióban beszélt erről, még május elején: „Azt mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek föl szankciós listára, ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, és ez szent és sérthetetlen.”

Az Európai Néppárt külügyi szóvivője a szerdai vétó után azt üzente Orbánnak, szégyellje magát, és egy nap majd kiderül, hogy mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt.

Kirill pátriárka Putyin feltétlen támogatója és tanácsadója, a háborúról pedig olyanokat mondott szentbeszédeiben, hogy az orosz invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult, és hogy ennek a konfliktusnak metafizikai jelentősége van.

A Bloomberg úgy tudja, a magyar kormány az olajembargóval sem teljesen elégedett.

A megállapodás értelmében egy ideig még biztosan érkezhet orosz olaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba, de a feldolgozott orosz olajat ez a három ország nem adhatja el más országokba, hogy ne legyen túlzott versenyelőnyük. A Bloomberg szerint Orbánék szeretnék elérni, hogy mégse legyen ilyen tilalom, bár a hét elején a többi tagállam már elutasította a felvetést.

Rakétákkal felszerelhető harci drónokat készül eladni Ukrajnának az Egyesült Államok, írja a Reuters három névtelen forrásra hivatkozva.

A hírügynökség szerint a Pentagon hetek óta vizsgálja a lehetőséget, de a napokban megszülethet a végső döntés, amiről Joe Biden elnök előbb a Kongresszust, majd a nyilvánosságot fogja tájékoztatni. Előfordulhat persze, hogy az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat.

Az ukrán hadsereg eddig is használt harci drónokat az Oroszország elleni háborúban, például a híres török Bayraktart, de az MQ-1C Gray Eagle nevű drón jóval fejlettebb ezeknél. Legalább 30 órát tud a levegőben tölteni, hatékonyan használható hírszerzési-megfigyelési célokra, és nyolc Hellfire rakéta kilövésére is képes, tehát a harctéren is bevethető. Ezek a rakéták kétszer annyit nyomnak, mint amilyeneket a Bayraktarral lehet kilőni. A hírek szerint az Egyesült Államok négy ilyen drónt adna el Ukrajnának.

A Pentagon egyelőre csak annyit mondott a témában: nincs mit bejelenteni.

Az viszont már biztos, hogy az amerikai kormány újabb 700 millió dollár értékben küld fegyvereket Ukrajnának, köztük amerikai gyártmányú, HIMARS néven ismert nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszereket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre azt mondta, a fegyverszállítás növeli a kockázatát annak, hogy „egy harmadik ország” is belesodródik a háborúba.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint garanciát kaptak Ukrajnától, hogy a fegyvereket nem fogják bevetni orosz területen, csakis védekezésre fogják használni őket.

Szolidaritását fejezte ki Ukrajna felé Angela Merkel korábbi német kancellár, aki „barbárnak” nevezte az Oroszország által indított háborút.

Merkel egy szakszervezeti elnök búcsúünnepségén beszélt erről, miután többször kritizálták a nyilvánosságban, amiért nem állt ki elég határozottan az ügyben. Februárban, a háború kezdetekor ugyan kiadott egy közleményt, miszerint nincs mentség ilyen szintű nemzetközi jogsértésre, de azóta egyszer sem nyilvánított véleményt.

Most azt mondta, nem akar a partvonalról tanácsokat osztogatni, de támogatja a német kormány erőfeszítéseit, hogy véget vessenek a háborúnak.

A volt kancellár jó barátja, Ulrich Matthes korábban a Stern magazinban védte meg Merkelt, mondván, igenis aggasztják az események, de nem akar túlságosan bevonódni, és valamiféle második számú kormányfővé válni. (Reuters)

Utolsó országként Dánia is csatlakozik az Európai Unió közös védelmi politikájához. Harminc évnyi különutasság után népszavazáson döntött erről az ország lakossága, amely közel 67 százalékban támogatta a katonai együttműködés megerősítését.

Mette Frederiksen miniszterelnök azt mondta, az eredménnyel világos üzenetet küldtek NATO-s és európai szövetségeseinek, akárcsak Vlagyimir Putyinnak. „Ha Putyin lerohan egy szabad és független országot, ha Putyin veszélyezteti a békét és a stabilitást, jobban összefogunk.”

Dánia csatlakozásának inkább elvi, semmint gyakorlati jelentősége van, és illeszkedik az észak-európai országok tabutörő intézkedéseinek sorába. Ilyen az is, hogy Svédország és Finnország múlt hónapban benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

A népszavazás nyomán most már dán katonák is részt vehetnek közös uniós műveletekben, például Szomáliában, Maliban és Bosznia-Hercegovinában. (Reuters)

A német kormány nem segíti többé a vállalatok hszincsiangi befektetéseit, jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium a kínai ujgur kisebbséget érintő emberi jogi sérelmekre hivatkozva.

Leállítják azoknak a projekteknek a támogatását is, amelyek ugyan nem a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen működnek, de kapcsolatban vannak olyan szereplőkkel, amelyek igen, írja a Politico.

A korábban kiosztott támogatásokat sem hosszabbítják meg, így a Volkswagen újabb hszincsiangi befektetéseihez sem járulnak hozzá. Az autógyár 600 embert foglalkoztat a térségben, de az Adidas, a Puma, a BMW, a Bosch, a Siemens és a BASF is kötődik Hszincsianghoz.

A héten újabb nemzetközi tényfeltárás hozott bizonyítékokat arra, milyen embertelenül bánik a kínai vezetés a hszincsiangi ujgur kisebbséggel.

Nemrég készítettünk interjút Rian Thum történésszel, a téma szakértőjével, aki szerint az ujgurok elnyomásához a náci koncentrációs táborok és a maoista kulturális forradalom elemeit vegyítik a mesterséges intelligencia megfigyelési eszközeivel.

„Abban szerintem jó világosan fogalmazni, hogy ezek a tényellenőrök, ezek ma a szabadság legnagyobb ellenségei a világon” - mondta Schiffer András a Kontextus című műsorban. „Ezeknek a tényellenőröknek az a dolguk, hogy ne gondolkodj, hogy ők majd megmondják, hogy mik a tények.”

A tényellenőrzés témáját a műsorban szintén szereplő Toroczkai László vetette fel, amikor arról beszélt, hogy a közösségi médiában szerinte addig engedik megosztani az erőszakos képsorokat, amíg orosz katonák az elkövetők, és ukrán katonák az áldozatok. Toroczkai szerint azért került „a Lakmusz és a mögötte álló körök (...) célkeresztjébe”, mert megnézte, hogy „a másik oldalon vannak-e ilyenek”, és máshol talált is videókat, amiken ukránok lőnek agyon foglyul ejtett orosz katonákat.

A Lakmusz múlt héten írt arról, hogy Toroczkai rendszeresen terjeszti az orosz propagandagépezet háborús üzeneteit. Ezek időnként teljesen megegyeznek Putyin Ukrajna-ellenes, megalapozatlan állításaival, például, hogy Ukrajna törvénytelenül kapott területekből állt össze.

Miután Toroczkai megemlítette a tényellenőrzést, Schiffer hosszan folytatta a témát. Azt mondta,

„ők nemcsak, hogy tényellenőrök, ők független-objektívek (...), úgy tételezik magukat, mintha ideológiailag semlegesek lennének, ők fölötte állnának mindennek. Az ő szájukból nyilvánul meg a tudomány, a művészet, a kultúra, és minden, ami emberré teszi az embert, és ők az egyedüli igazságot birtokolják.”Szerinte ez veszélyesebb a 20. század totális rendszereinek cenzúrájánál, mert most „úgy van az egész történet maszkírozva, mintha csak az létezne, ők a tény. Csak az létezik a világban, amire rámutatnak, és ami nem az (...), az nem létezik, az hülyeség”.

„Konteó! Ezt könnyű mondani mindenre” - szólt közbe Toroczkai, mire Schiffer ismét helyeselt.

Az LMP egykori alapítója ezután a szerinte is a putyini hatalom akaratát közvetítő Russia Today európai lekapcsolását bírálta.

„Azok, akik szeretik magukat liberálisnak feltüntetni, elvitatják a jogot mindannyiunktól, hogy megfelelően mérlegelni tudjuk az orosz álláspontot és az amerikai propagandát.”

„(...) Legyünk világosak, azok, akik tényellenőrök, ez a Lakmusz meg az ördög tudja kicsoda, ezek kiskorúnak tekintenek minket. Elvitatják tőlünk a képességeket, hogy mérlegelni tudunk tényeket, információkat, adatokat. Elvitatják azt, hogy mi ugyanolyan jogon tudunk morális ítéleteket alkotni, mint ők. És meg akarják szabni nekünk, hogy mit gondolunk. (...) Amit mindannyian tehetünk: lerántjuk ezekről a leplet. Ezek nem liberálisok, ezek a szabadság ellenségei. Ma a tényellenőrök legalább akkora veszedelmet jelentenek a szabadságra és a demokráciára, mint a totalitárius rendszereknek a cenzorai.”„Ez egy szép végszó” - mondta erre a műsorvezető, Megadja Gábor, aki régóta gyakori szereplője a fideszes médiának.

Pénteken medvét láttak a Nógrád megyei Vanyarc határában, bizonyára azt, ami miatt az acsai helyhatóság szerdán medveriadót adott ki. Csütörtökön Aszódnál bukkant fel. (via 24.hu)

A MOL arra kéri a vásárlókat, mutassák be forgalmi engedélyüket a benzinkutakon, amikor fizetnek. Erre azért van szükség, mert csütörtök éjféltől csak magyar rendszámú és forgalmi engedélyű autók vásárolhatnak benzint hatósági áron.

Autónként továbbra is legfeljebb napi 100 liter benzint lehet vásárolni, és maximum 20 liter tankolható szabványos kannába.

Az útról látható tájékoztató oszlopokon továbbra is az üzemanyagok hatósági ára lesz feltüntetve.

Erődemonstrációra és háborús propagandája erősítésére használhatja Oroszország az Azovsztalnál elfogott ukrán katonákat, írja a Guardian.

A szakadár „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Gyenyisz Pusilin korábban jelezte, hogy nemzetközi bíróság elé állítanák a mariupoli acélgyár védőit, akik május közepén kapituláltak. Az 1943-as harkovi pert idézte mintaént, amikor a szovjetek három németet és egy ukránt ítéltek kötél általi halálra. Az akasztás képei bejárták a világsajtót, a Life magazinban is megjelentek.

A 2014-ben annektált Krím vezetője szerint egy hasonló per „megleckéztetné azokat, akik elfelejtették Nürnberg tanulságait”. Ezzel az 1945-46-os nürnbergi perre utalt, amelyben a náci Németország háborús bűnöseit ítélték el.

Bár egyelőre nem világos, hogy Putyin rászánta-e magát a per megrendezésére, a Guardiannek nyilatkozó történész szakértő szerint az orosz elnök „nácitlanító” narratívája alátámasztására használhatná a témát. Putyin kezdettől fogva azzal próbálta alátámasztani Ukrajna ellen indított háborúját - amit Oroszországban nem i szabad háborúnak nevezni -, hogy Ukrajna nácik irányítása alatt áll. Ráadásul a nürnbergi per évtizedek óta meghatározó eleme az orosz hazafias oktatásnak, mint ahol a szovjet hősök leszámoltak a náci németekkel.

Egy látványos bírósági eljárás talán abban is segíthetné Oroszországot, hogy kevesebb szó essen a katonáik által elkövetett háborús bűnökről és az emiatt indult nemzetközi eljárásokról.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőhelyettesének kérték fel Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) egykori igazgatóját, írja a MedicalOnline.

Cserhátit Kásler Miklós miniszter mentette fel a koronavírus-járvány első hulláma idején azzal az indokkal, hogy nem teljesítette elég tempósan az ágykiürítésre vonatkozó utasítást. Az intézkedés felháborodást váltott ki a szakmában, tüntettek az OORI dolgozói, akik petíciót is indítottak. A kormánypárti Magyar Nemzet akkoriban arról írt, „Sorosék támogatják a leváltott főigazgatót”, mivel egy „egész világot behálózó” szervezet oldalán gyűjtötték az aláírásokat.

Cserháti 2010 után államtitkár-helyettesként is dolgozott, majd miniszteri biztossá nevezték ki.

A 2021-ben létrehozott OKFŐ felel az állami kórházak fenntartásáért. Az eddigi főigazgató-helyettest, Takács Pétert egészségügyi államtitkárnak nevezték ki.

Legalább nyolcszor hívták a gyerekek a rendőrséget abból a texasi osztályteremből, ahol kedden lövöldözni kezdett egy tizennyolc éves férfi. Ekkor nagyjából húsz rendőr várakozott a folyosón, mégis majdnem egy órába telt, mire lelőtték az elkövetőt. Salvador Ramos 19 gyerekkel és két tanárral végzett.

Steven McCraw, a texasi közbiztonsági hatóság vezetője pénteken elismerte, rossz döntést hoztak a várakozással, de a helyszíni parancsnok úgy gondolta, a tettes ekkorra elbarikádozta magát odabent, és a gyerekek már nincsenek életveszélyben. Az időt felkészülésre akarta használni.

McCraw elmondása szerint nem világos, hogy a folyosón várakozó rendőrök értesültek-e a teremből érkező segélyhívásokról. Először egy kislány telefonált 12 óra 3 perckor, aki bemondta az osztályterem számát is. 12 óra 16 perckor érkezett újabb hívás, ekkor egy gyerek elmondta, hogy nyolc vagy kilenc diák még életben van. Öt perccel később egy újabb hívás közben három lövés hangját lehetett hallani.

12 óra 43 perckor ismét telefonált az első kislány, kérve, hogy küldjék azonnal a rendőrséget. Négy perccel később megismételte a hívást. McCraw szerint a rendőrök újabb három perccel később törték be a terem ajtaját.

Elismerte, hogy az általános szabályok szerint iskolai lövöldözéseknél mindig azonnal fel kell venni a harcot a támadóval, ahelyett, hogy erősítésre várnának. Szintén nagyon fontos, hogy a sebesültek egy órán belül segítséget kapjanak.

A rendőrség többször egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a mészárlás részleteiről. A pénteken közzétett idővonal alapján a tettest majdnem 80 perccel azután lőtték csak le, hogy belépett az iskolaépületbe.

Greg Abbott texasi republikánus kormányzó, a szabad fegyverviselés támogatója azt mondta, dühös a történtek miatt, de kitart amellett, hogy a fegyverekkel kapcsolatos laza szabályoknak semmi közük a vérontáshoz.

A mészárlás után egyből fellángolt a fegyvertartásról szóló vita az USA-ban, de mert a fegyvertartás joga alkotmányos kérdés, gyors megoldásra lényegében nincs semmi esély, hatékonyra még annyi sem. (via Reuters)

Joe Biden szerint Vlagyimir Putyin Európa megosztására törekedett Ukrajna elleni háborújával, de kísérlete visszafelé sült el. Az amerikai elnök a haditengerészeti akadémia 1200 frissen végzett növendéke előtt azt mondta, ahelyett, hogy Putyin „finnországizálta” volna, végül „NATO-izálta” egész Európát, utalva arra, hogy a finnek és a svédek is csatlakoznának a NATO-hoz.

Biden szerint Oroszország „nemcsak elfoglalni próbálja Ukrajnát, hanem szó szerint eltörölné az ukrán nép kultúráját és identitását. Iskolákat, óvodákat, kórházakat, múzeumokat támad egyetlen céllal, egy kultúra megsemmisítésével”.

Az oroszok egy hónap után, május utolsó hetében kezdtek érdemi eredményeket elérni keleti offenzívájukban, de már csak azután, hogy feladták kezdeti, túlzottan is ambiciózus tervüket a keleti arcvonalat védő ukrán erők széles átkarolására, és erőik javát a front egy kis szakaszára, Szeverodoneck széles környékére összpontosították.

Miután az orosz katonák be is hatoltak a városba, elképzelhető, hogy az ukrán katonáknak vissza kell vonulniuk onnan, mondta Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója. Ezzel elkerülhetnék, hogy az oroszok körbekerítsék őket. Szerinte a következő napokban tartani fogják Luhanszkot, az oroszok nem lesznek képesek elfoglalni az egész térséget. Most Luhanszk megye 95 százaléka van orosz kézen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „nagyon nehéz” helyzetben vannak a Donbászban, mivel az oroszok oda koncentrálták tüzérségi erejüket és tartalékosaikat is. Péntek éjszakai beszédében azt mondta, a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekeznek védeni az országot, és minden erejükkel azon vannak, hogy növeljék a védekező kapacitásaikat. „Növelni is fogjuk.”

„Ha a megszállók azt hiszik, hogy Liman vagy Szeverodoneck az övék lesz, tévednek. A Donbász Ukrajnáé lesz.”Zelenszkij arra kérte az európai vezetőket, segítsenek az üzemanyaghiány enyhítésében, ami azért alakult ki, mert az oroszok lebombázták a kremencsuki finomítókat, és országszerte olajtározókat semmisítettek meg.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a kelet-ukrajnai helyzet valójában annál is rosszabb, amilyennek sokan mondják, és nehézfegyverekre van szükségük, hogy fel tudják venni a harcot az oroszokkal. (Reuters, Guardian)

Kocsis Máté szerint a pártoknak is hozzá kell járulniuk a kormány által létrehozott rezsivédelmi alaphoz, „legalább azzal a három milliárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években”. A Fidesz frakcióvezetője azt írta, jövő héten javasolni is fogják a pártok megadóztatását.

A kormány csütörtökön jelentette be, hogy nyolc gazdasági ágazat „extraprofitjának” megadóztatásával 700 milliárd forintos rezsivédelmi, és 200 milliárd forintos honvédelmi alapot hoz létre.

Szűkös erőforrások közt kell javítani az egészségügyi ellátás minőségét, mondta Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője a Magyar Orvosi Kamara konferenciáján.

Rövid előadása elején visszautalt a járványra, amikor „hihetetlen nagy arányban tudtunk életeket megmenteni (...) még akkor is, ha túl sok embert vesztettünk el különféle, nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok miatt”.

Ezután nagyvonalakban felsorolta, milyen területeken kellene belenyúlni a rendszerbe, de közben hangsúlyozta, hogy ők legfeljebb javaslatokat tehetnek a kormánynak.

Jenei szerint a járvány idején szembesültek az egészségügy szervezési, kommunikációs gondjaival, amik „jelentős része talán irányítási, döntéshozatali kérdésekre vezethető vissza, egy része pedig a humán erőforrás területén elmaradt döntésekre”. Nem részletezte, mit ért ez alatt pontosan.

Felvetette, hogy ha nem lehet minden kisvárosi kórházban minden szolgáltatást ellátni, el kell gondolkodni, hogy milyen szinteken mire tudnak garanciát vállalni. Ilyen átalakításhoz először is elemzésre van szükség, fokozatosan lehet változtatni, mondta.

Arról a régi problémáról is beszélt, hogy épp azokban a térségekben vannak a legnagyobb ellátási problémák, ahol a legrosszabb az emberek egészségi állapota. Szerinte ezt a kettőt valahogy muszáj összhangba hozni.

Szerinte „nem lehet megúszni” a népegészségügyi programok fejlesztését sem, mert „nem fogja bírni az egészségügyi rendszer (...), ha a polgárok nem tesznek többet az egészségük megőrzése érdekében”. Ezen a területen akár néhány éven belül is lehet eredményeket elérni, mondta.

Jenei elismerte, hogy az orvosokkal ellentétben az ápolók nem keresnek annyit, amennyit kellene.

Addig is, szerinte fontos, hogy érezzék, megbecsült tagjai a szakmai közösségüknek, mert akkor „talán még egyet nyelnek, még egyszer összeszedik az utolsó tartalékaikat, megpróbálják túltenni magukat a pandémia időszakával együttjáró kiégést, és tesznek a betegekért”. Azt mondta, erről mindenkinek a saját közösségében, vagyis kórházában kell elgondolkodnia.

A főigazgató ezen kívül támogatja, hogy teljesítmény mentén differenciálják az orvosok fizetését, és ennek egy részét a nyilvánosság felé is kommunikálják.

A konferencián felszólalt Takács Péter új egészségügyi államtitkár is, aki a 24.hu tudósítása szerint azt mondta, megnyugtatja a tudat, hogy az egészségügy a Belügyminisztérium alá került. Szerinte Pintér Sándor személye erősíti a terület érdekérvényesítő képességét.

Takács - aki eddig Jenei helyettese volt az OKFŐ-nél - azt mondta, most az előző ciklusban meghozott egészségügyi döntéseket kell finomhangolni.

Ápolói béremelés, elemzések, nyilvános adatok

Az orvosi és a szakdolgozói kamara februárban 12 pontos javaslatcsomagot tettek közzé annak érdekében, hogy működőképes maradjon az egészségügyi ellátórendszer. Ápolói béremelést, rendes elemzéseket és nyilvános adatokat kértek, és élesen bírálták a járványkezelést.

A kamara régóta szorgalmazza azt is, hogy az elvégzett ellátások után finanszírozzák a kórházakat, ne fix összegeket adjanak. Ez szerintük segíthetne fokozni a teljesítményt és valamelyest mérsékelni a járvány okozta várólistákat. Jenei a pénteki konferencián azt mondta, hamarosan visszatérhetnek valamilyen teljesítmény alapú finanszírozásra.

Közzétették, milyen feladatokat kell ellátniuk az új kormány minisztereinek. A legfontosabb változásokról, például Rogán Antal titkosszolgálati kinevezéséről vagy Pintér Sándor oktatási feladatairól korábban beszámoltunk, ezekről most nem írunk részletesen.

Gulyás, Rogán

Megkurtítják a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely feladatait. Eddig hozzá tartozott Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, az építésügyi szabályozás, a településfejlesztés, a területrendezés. Ezeknek most már külön minisztériuma lesz Lázár János vezetésével. Az európai uniós pénzek felhasználását Navracsics Tibor új minisztériumához irányították.

Továbbra Gulyás dolga összehangolni a kormánybiztosok munkáját, ő felel a közigazgatás fejlesztéséért, és felügyeli az önkormányzatokat. Nála maradt a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program is. Gulyás új feladatként megkapta Rogán Kabinetirodájától a magyar bor kommunikációját.

A filmügy maradt Rogánnál, aki átvette a szerencsejáték szabályozását is, de új feladatai közül a már említett polgári hírszerzésnek van a legnagyobb jelentősége.

Újdonság, hogy Rogán felügyeli a Központi Statisztikai Hivatalt, ami eddig a Miniszterelnökségnél volt. Megkapta a Krományzati Ellenőrzési Hivatalt is, amit 2018-ban még közvetlenül Orbán alá rendeltek. Rogán felel többek közt a kormányzati kommunikációért, a turizmusért, az országmárkáért, a vendéglátásért és az informatikáért.

Pintér, Csák és Szalay-Bobrovniczky közt dobták szét az Emmit

Az új kormányban nem lesz már Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahonnan a közoktatást és az egészségügyet a Belügyminisztériumhoz irányították. Így tettek a szociálpolitikával és a kábítószer-megelőzéssel is.

A szakképzés és a felsőoktatás viszont Csák János kultúráért és innovációs felelős miniszterhez került, akárcsak a tudomány- és a családpolitika. Ő felel a vállalkozásfejlesztésért is. A felnőttképzés viszont továbbra is Palkovics Lászlóhoz tartozik, aki most már technológiai és ipari miniszter lesz.

A régi emmis területek közül a sport valóban a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztériumhoz került, ahogy korábban írtunk róla. Itt felelnek majd a kiemelt sporteseményekért is, ami eddig a Miniszterelnökséghez tartozott.

A környezetvédelem is az ipari miniszterhez került, eddig ez az agrártárcánál volt, ahol viszont megmaradt külön kategóriaként a természetvédelem.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megkapta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladatait, kivéve a nemzeti közműszolgáltatásokat, amik Palkovicshoz kerültek. A lakáspolitika szintén Nagy Mártoné, eddig ez a Pénzügyminisztériumhoz tartozott.

A miniszterek hatáskörei a Magyar Közlönyben böngészhetők tovább.

Két javaslattal állt elő az Európai Bizottság, amelyek Ursula von der Leyen elnök szerint segíthetnek még nagyobb nyomást helyezni Vlagyimir Putyinra és barátaira.

A Bizottság egyrészt „uniós dimenziójú bűncselekménnyé” nyilvánítaná az Oroszországgal szembeni szankciók megsértését. Alapvetően olyasmik tartoznak ide, mint a terrorizmus, az emberkereskedelem, a pénzmosás vagy a pénzhamisítás.

Úgy érvelnek, hogy a szankciók be nem tartása is különösen súlyos bűncselekménynek tekinthető, mivel veszélyezteti a békét és a biztonságot, ráadásul határokon átívelő jellege van, és a tagállamok többsége amúgy is bűncselekményként kezeli, tehát teljesülnek az uniós szerződésekben meghatározott feltételek. A javaslat szerint szankciósértésnek számítana az érintett vagyon eltitkolása is.

A második javaslat bővítené az illegálisan szerzett vagyon visszaszerzésére kijelölt hivatalok jogkörét, hogy hatékonyabban azonosíthassák a szankció alá eső vagyonokat, és gyorsabban dönthessenek a befagyasztásukról. Szeretnék, ha a szankciók megsértését is büntethetnék vagyonelkobzással.

A tagállamokban pedig új intézményeket hoznának létre, hogy a befagyasztott vagyon ne veszítse el az értékét, vagy ha túl költséges lenne megtartani, hamar eladhassák.

Az adatvédelmi hatóság felszólítására volt szükség, hogy az állami tulajdonú Szerencsjáték Zrt. leánycége elárulja, milyen alapon adott két részletben 170 millió forintot a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának.

Mint az Átlátszó cikkéből kiderült, cserébe pusztán annyit kértek, használják a szerencsejátékos logót a meghívókon és a rendezvényeken. 2018-ban tízmilliót fizettek például azért, mert 15-20 alkalommal bekerült a cég logója az alapítvány hírlevelébe. Ugyanennyi járt azért, mert évi egy eseményükön felállítottak két szerencsejátékos roll-upot. 10 milliót adtak azért is, mert kitették a Szerencsejáték Zrt. bannerjét a civilosszefogas.hu-ra és a civilek.hu-ra. 2020-ban ennél is többet fizettek a „Civil Akadémia” nevű lapban megjelent hirdetésekért, és még többet azért, mert kitették a cég logóját a mini konzerváló berendezésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatókon.

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 milliós, 2020-ban pedig 100 milliós támogatási szerződést kötött a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal (CÖKA). 2021-ben újabb 40 millió forintban állapodtak meg.

Profit nélkül értékesíti 23 szabadalommal védett termékét a Pfizer gyógyszercég a világ 45 szegény országába. A listán szerepel a koronavírus elleni vakcina, a Paxlovid nevű covid-gyógyszer és további fertőző, daganatos vagy gyulladásos betegségek kezelésére használt készítmények, oltóanyagok.

Alapesetben négy-hét évbe telik, míg az alacsony jövedelmű országokban elérhetővé válnak az új gyógyszerek, ezt az időt lehet lerövidíteni hasonló intézkedésekkel. A Pfizer vállalta, hogy a jövőben fejlesztett új gyógyszerek és vakcinák is bekerülnek ebbe a körbe, és segít a szálítás, tárolás, felhasználás megszervezésében is.

Korábban rengeteg bírálat érte a Pfizert, amiért a covid-vakcina szabadalmi jogai miatt a szegény országoknak hónapokat kellett várniuk az első adagok megérkezésére. (Reuters)

Az American Jewish Committe (AJC) szerint elfogadhatatlan, hogy Bayer Zsolt felszólalhatott az amerikai jobboldal Budapesten tartott rendezvényén, a CPAC-en (Conservative Political Action Conference).

Az 1906-ban alapított zsidó szervezet felidézte Bayer 2011-es „aljas antiszemita kijelentéseit”, amiket „Ugyanaz a bűz” című cikkében közölt. Ebben azt írta:

„Magyarországból »bűz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben.”

1919-ben az orgoványi erdőben gyilkolták meg a bukott tanácsköztársaság helyi funkcionáriusait Héjjas Iván vezetésével, aki később a fajvédő Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt képviselője volt.

Bayer 2015-ben azt mondta a 24.hu-nak, eszébe sem jutott zsidózni, „már csak azért sem mert nem zsidók voltak az áldozatok”. Szerinte az általa idézett szereplők (egy Cohen nevű brit újságíró, Daniel Cohn-Bendit politikus és Schiff András zongorista) esetében sem a zsidóságukkal volt baja, hanem azzal, amiket a magyar kormányról mondtak.

Lopás miatt indítottak eljárást egy 30 éves dunaharaszti férfi ellen, aki a rendőrség szerint februárban feltört két autót a 17. és a 18. kerületben. F. Gábor ellopott még egy motort, valamint az autókból egy masszázságyat, autósrádiót és egy bárszéket.

Egy alkalommal jókora terméskővel próbálta bedobni az autó ablakát, de pórul járt, visszapattant az arcába:

Ezt az autót végül nem is sikerült kinyitnia. (police.hu)

Derűlátó interjút adott a Portfoliónak Tiborcz István, Orbán Viktor veje, akit a BDPST Group többségi tulajdonosaként kérdeztek. Olyan lelkesítő mondatok hangzottak el a gazdasági helyzettel és saját cégével kapcsolatban, mint:

• „Megértem a pesszimizmusát, de nem teljesen osztom.”
  
• „2021-ben 280 százalékkal nőtt a BDPST Group által foglalkoztatottak létszáma a turizmus-vendéglátás szektorban.”
  
• „Valóban, alapvetően optimista vagyok. Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések nyugvóponthoz érnek, előbb-utóbb kisimulnak a dolgok.”
• „A csoportunk hitelszerkezete stabil, a hitel-tőke arányunk nagyon konzervatív, így ez aggodalomra nem ad okot.”
  
• „Azt semmiképpen sem gondolom, hogy a turisztika hosszú távon rossz befektetés lenne, hiszen az emberek élményekkel szeretnének gazdagodni, főleg egy ilyen negatívumokkal is terhelt időszak után.”

A Portfolio egy kérdés erejéig felvetette, hogy „sokan kormányközeli kapcsolataiban látják sikere kulcsát”, mire Tiborcz azt válaszolta:

„Akárki akármit akar ezzel kapcsolatban direkten, vagy más módon üzenni, ezen az úton haladunk tovább a jövőben is. A piac és az eredményeink bennünket igazolnak! A válságra pedig a válaszunk, újraszerveződés, hatékonyságnövelés, még erősebb szakembergárda. Csoportunk az eddigi legsikeresebb évét tudhatja maga mögött.„„Több mint 12 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zártuk a 2021-et. A jelentős növekedést a BDPST Zrt. mint holdingvállalat sikeres befektetési stratégiájának, a különböző részesedésein és befektetésein keresztül megtermelt eredményeinek köszönheti. Minden más csak politikai támadás!”

Tényleg hazaköltöztek

Tiborcz megerősítette, amit Orbán Ráhel bababoltjának megnyitóján már sejteni lehetett, hogy a család visszaköltözött Marbelláról Magyarországra. Tiborcz szerint eleve egy évre terveztek, így több időt tudott a családdal tölteni, a gyerekek pedig angolul és spanyolul tanultak. „A legnagyobb kislányom most szeptemberben már idehaza kezdi az iskolát. Hosszú távon Magyarországon képzeljük el az életünket.”

Tiborcz maga hozta szóba a 12. kerületi bababoltot, amit „a jövőtudatos gondolkodás” részének nevezett.

Megszaporodtak a Gránit Bank ügyfelei

A BDPST Zrt. március óta hivatalosan is legnagyobb tulajdonosa a Gránit Banknak, de nem árulták el, miből és mennyiért vásárolták meg az üzletrészt. Az interjúban nem is firtatták a kérdést, ehelyett Tiborcz arról beszélt, hogy „tiszta stratégia és vízió mentén, hosszas előkészítő munka és kutatás után esett a választás a Gránit Bankra”, ami „elsőként ismerte fel a digitális bankolás nyújtotta lehetőségeket a hazai piacon, versenyképes stratégiával, világos vízióval rendelkezik”.

A Gránit Bank ügyfelei közt vannak állami tulajdonú cégek, de ott vezetnek számlát Garancsi István kaszinói is, vagy éppen Orbán Ráhel testvérének, Orbán Sárának új cégéhez. A Sberbank márciusi megszűnése után a Gránithoz zsilipeltek át tokaji és balatoni gigaberuházások is.

A pedagógusok piaci szintű béremelése valóban elmaradt, ismerte el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor kedden a parlamentben nyilatkozott újságíróknak. A Népszava beszámolója szerint Semjén azt mondta, Pintér Sándor, az oktatásért is felelős belügyminiszter a garancia, hogy ha lesz megfelelő tárgyalópartner, akkor az orvosok után a tanárokkal is meg tudnak majd egyezni az ország teherbíró-képességéhez mérten.

A lap tudósítója megkérdezte, hogy ha a kormány amúgy is mindig a jó gazdasági mutatókat hangsúlyozza, miért nem tudják azonnal megemelni a pedagógusbéreket. Semjén erre Brüsszelt hibáztatta:

„Most jó a GDP, de a helyzet az, hogy az EU elhibázott energetikapolitikájából látható, hogy az energiaárak az égben vannak, óriási gazdasági bizonytalanság van, ennek a következményére nyilvánvaló az országnak fel kell készülni gazdaságilag. (...) Ebből kifolyólag a rendelkezésre álló pénzeszközöknek van egy prioritása és van egy végessége. Ennek az egésznek a fényében kell nézni a tanárok szempontjait, amit Magyarország kormánya - ahogy Hoffmann Rózsa idején is - figyelembe vesz és a jövőben is figyelembe fog venni”.

A tanárok jelenleg a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát kapják, vagyis szinte fele annyit, mint más, hasonló végzettségű emberek. Fideszes politikusok az elmúlt hetekben rendre elismerték, hogy jogosak a követelések, de nem tettek konkrét ígéretet a béremelésre. Pintér parlamenti meghallgatásán azt mondta: „Nem ígérek semmit, és azt betartom”.

Ugyanakkor törvényjavaslatot nyújtottak be a tanársztrájk korlátozásáról, amit februárban már rendeletbe foglaltak. Ez indította el a tanárok polgári engedetlenségi mozgalmát, amelynek kezdeményezője, Tóth Viktor a héten felmondott.

Preklinikai vizsgálatokon teszteli a Moderna gyógyszercég a majomhimlő elleni lehetséges oltóanyagokat, amelyekről egyelőre nem árultak el további részleteket. (A Moderna a Pfizerhez hasonló mRNS-vakcinát fejlesztett a koronavírus ellen.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint május 7-e óta 131 majomhimlős esetet találtak olyan országokban, ahol alapvetően nincs jelen ez a betegség. További 106 gyanús esetről tudnak, írja a Reuters.

A valaha feketehimlő ellen használt vakcina majomhimlő ellen is védett, de viszonylag súlyos mellékhatásai miatt (egymillióból egy haláleset) a 70-es évek óta nem használják ezt az oltóanyagot. A Science szerint két további vakcina létezik, ami fekete- és majomhimlő ellen is hatékony.

Az egyik ugyanazon a technológián alapul, mint a feketehimlő elleni, a másik viszont kevesebb mellékhatást okoz. Utóbbiból ezer dózis található az Egyesült Államokban, ezeket már el is kezdték felszabadítani, hogy adott esetben bevethessék majomhimlő ellen.

Eddigi ismereteink alapján nem valószínű, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló világjárványhoz vezethetne.

Tizennyolc éves férfi volt a texasi iskolai mészárlás elkövetője, aki osztályteremről osztályteremre járva végzett ki 19 gyereket. Két felnőtt is áldozatul esett, egyikük tanár volt.

A hatóságok egyelőre nem tudják, mi lehetett a tettes, Salvador Ramos indítéka, aki maga is a környéken lakott, és a hírek szerint szintén iskolába járt még. A tömeggyilkosság előtt saját nagymamájával is végzett, két olyan puskával a kezében, amiket 18. születésnapján vásárolt.

Ramos helyi idő szerint fél 12-kor érkezett az iskolához. Az intézmény egy 16 ezres kisvárosban, Uvaldéban található, nagyjából 120 kilométerre a mexikói határtól. Autójával nekiütközött valaminek, ezért egy szemtanú már ekkor értesítette a rendőröket. Mielőtt megérkeztek volna, egy határőr a lövöldözést hallva az iskolaépületbe rohant, és meg sem várva az erősítést, lelőtte a barikádok mögött bújkáló elkövetőt. A határőr megsérült, de saját lábán hagyta el az épületet. Időközben rendőrök és terrorelhárító különleges egységek is érkeztek az iskolába.

Az iskolában 600 másodikos, harmadikos és negyedikes diákot tanítanak, akik utolsó hetüket töltötték a nyári szünet előtt. Egyelőre nem árulták el, hány évesek voltak a meggyilkolt gyerekek.

Soha ennyien nem haltak meg iskolai lövöldözésben Texasban, de az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban sem fordult elő hasonló. 2018-ban tízen haltak meg egy houstoni iskolai mészárlásban.

Joe Biden elnök arra szólított fel, szálljanak szembe a fegyverlobbival. „Az Isten szerelmére, mikor fogjuk megtenni, amiről mindnyájan tudjuk, hogy meg kell tennünk?”(AP)

• Pár nap alatt többen kapták el a majomhimlőt a nyugati világban, mint az elmúlt évtizedekben összesen.
• Szerencsére úgy tűnik, ez nem azért van, mert a vírus hirtelen sokkal fertőzőképesebbé vált volna, inkább véletlenek összjátékáról lehet szó.
• Hacsak nem történik valami váratlan, valószínűleg nem a majomhimlő hozza el a következő világjárványt.
• De így is rámutat arra: a járványok korszakában élünk.

Százával vásárolt gambiai zsákospatkányokat és peleféléket egy amerikai kisállat-kereskedő 2003-ban. Ghánából vitte őket egy illionois-i telepre, ahol házikedvencként népszerű prérikutyákat is tartott. Ebből a találkozásból robbant ki az Afrikán kívüli világ első ismert majomhimlő-járványa: az egzotikus rágcsálók megfertőzték a prérikutyákat, azok meg újdonsült gazdáikat, köztük egy hároméves kislányt. Végül 70 esetet azonosítottak, mindnyájan meggyógyultak.

Közel húsz év elteltével ugyanez a kórokozó tartja lázban a világ járvány- és vírusszakértőit. Az elmúlt másfél hétben 92 majomhimlős fertőzöttet találtak nyugati országokban, többet, mint 1970 óta összesen.

Ez a helyzet sokak számára fejtörést okoz, és több mint két évvel az új típusú koronavírus elterjedése után felveti a kérdést, lehet-e ebből újabb világjárvány.

Mi ez, és hogyan terjed?

A majomhimlő a koronavírusokhoz hasonló zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő kórokozó. Becsapós a neve, mert nem majmok, hanem minden valószínűség szerint közép- és nyugat-afrikai rágcsálók a vírus természetes hordozói. Az embernél magas lázt és fájdalmas kiütéseket okoz, de a legtöbben néhány hét alatt felépülnek.

A fertőző betegségekkel foglalkozó brit kormányzati szerv a kezdeti tünetek közé sorolja a láz mellett a fej- és hátfájást, az izomfájdalmat, a duzzadt nyirokcsomókat, a hidegrázást és a kimerültséget is. A kiütések jellemzően először az ember arcán tűnnek fel, aztán más testtájakont is megjelennek, beleértve a nemi szerveket is. Az első napokban könnyű összekeverni a bárányhimlővel vagy a szifilisszel.

Emberről emberre szoros kontaktus útján, testnedveken, például nyálon keresztül terjed. Egy majomhimlős fertőzött tehát jóval kevesebb embernek adja tovább a vírust, mint a SARS-CoV-2-nél láttuk, amit a levegőben levő, mikrométeresnél kisebb cseppeken keresztül is el lehet kapni.

A majomhimlőnek két, egymástól jelentősen különböző változata van. A Kongó-medencei variáns súlyosabb betegséget okoz, és jobban terjed, míg a nyugat-afrikai enyhébb lefolyású, és kevésbé terjed hatékonyan emberről emberre. Előbbi az esetek 10 százalékában okoz halált, utóbbinál ez csak 1 százalék a szegény, elmaradott térségekben élő emberek körében, írja a Nature. Úgy tűnik, most az enyhébb változat ütötte fel a fejét a nyugati országokban.

A majomhimlő rokona a rettegett feketehimlőnek, ami évszázadokon át tizedelte újabb és újabb hullámokban az emberiséget. Az 1960-as, 70-es évek oltási kampánya sikeresen visszaszorította a feketehimlőt, de a vakcina viszonylag súlyos mellékhatásai miatt (egymillióból egy haláleset) úgy döntöttek, nem használják tovább. Az oltóanyag majomhimlő ellen is védett, de mivel évtizedeken át senkinek sem adták be, kutatók jó ideje tartottak tőle, hogy a társadalmi védettség csökkenése előbb-utóbb az esetszámok növekedéséhez vezet.

A Science szerint két további vakcina létezik, ami fekete- és majomhimlő ellen is hatékony. Az egyik ugyanazon a technológián alapul, mint a 60-as években használt, a másik viszont kevesebb mellékhatást okoz.

A jelek szerint nem mutálódott

A majomhimlő mostanáig csak afrikai országokban terjedt el szélesebb körben, nem számítva persze az amerikai, prérikutyás példát. A Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta küzdenek vele, és az elmúlt években Nigériában is több százan kapták el.

Európában és Amerikában eddig inkább elszigetelt esetekről lehetett hallani, amikor valaki afrikai utazása során fertőződött meg. A mostani majomhimlősök többsége viszont egyáltalán nem járt arrafelé.

Adódik az aggasztó következtetés, hogy a vírus rossz irányba mutálódhatott, ezért terjed hatékonyabban, de szerencsére úgy tűnik, nem erről van szó. Egy portugál fertőzött mintájának elemzéséből arra jutottak, hogy a most felbukkant vírus nagyrészt megegyezik azzal, amit már 2018-ban és 2019-ben is behurcoltak Nigériából az Egyesült Királyságba, Izraelbe és Szingapúrba. Ez biztató, de ahhoz, hogy teljesen biztosak legyünk benne, meg kell várnunk a további vizsgálatok eredményeit.

Nem önmagában a melegszex jelenti a kockázatot

Az esetszámok hirtelen megugrásán és a földrajzi kiterjedtségen túl az is meglepő, hogy az eddig azonosított fertőzöttek többsége 20-50 év közötti férfi, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot.

Ez nem jelenti azt, hogy a majomhimlő szexuális úton terjedne, vagy kifejezetten a homoszexuális kapcsolathoz lenne köze, a korábbi kutatások sem utaltak ilyesmire.Inkább arról lehet szó, hogy a vírus egyszerű véletlenek folytán, szuperterjesztő eseményeken kezdett sebesen terjedni ebben a körben, mondta Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

Erről is többet fogunk tudni a fertőzési láncok alaposabb feltárása után, mindenesetre a belgiumi eseteket részben egy fétisfesztiválhoz kötik, a spanyolországiakat pedig egy felnőttszaunához. Ide akár egészen különböző helyszínekről utazhatnak emberek, akik aztán szoros testi kapcsolatba kerülnek egymással, megkönnyítve a fertőzés terjedését.

Az ENSZ HIV/AIDS-re vonatkozó Közös Programja (UNAIDS) figyelmeztetett, hogy a melegek érintettsége miatt máris megjelent a homofóbia a majomhimlőről szóló beszámolókban, pedig a megbélyegzés csak akadályozza a hatékony fellépést.

Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza, hogy mindenki veszélyeztetett, aki majomhimlős beteggel érintkezik, nemcsak azok, akik homoszexuális kapcsolatot létesítenek velük.

Aligha lesz világjárvány

Kemenesi szerint az eddigi ismereteink alapján nem kell attól tartanunk, hogy a majomhimlő „pandémia 2.0-t” fog okozni. A hatékonyabb terjedéshez az kellene, hogy a vírus valami „extrát mutasson”, de egyelőre úgy tűnik, inkább csak talált magának egy pályát, ahol egyszerre a szokásosnál több embert tudott elérni a nyugati világban.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfői közleménye szerint az eddig azonosított fertőzöttek többsége enyhe tüneteket mutat, és „nagyon alacsony a valószínűsége”, hogy a vírus a szélesebb körben is elterjed. Viszont „a majomhimlő súlyos betegséget okozhat bizonyos csoportokban, például gyerekeknél, gyermeket váró nőknél és immunbeteg embereknél”

A hivatal szerint előfordulhat, hogy egy fertőzött átadja a vírust egy állatnak, így a majomhimlő akár hosszabb távon is megragadhat az európai állatpopulációban. Ezért fontos megakadályozni, hogy a fertőzött háziállatok vadállatokkal kerüljenek kapcsolatba.

Idő kérdése volt

Ha nem is fenyeget világjárvány, Kemenesi szerint a majomhimlő elterjedése is bizonyítja, hogy „a járványok korát éljük”.

„Számos tényező vezetett idáig és míg sokan csak pislognak, mégsem vesszük észre, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeket is – hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek” - írta pénteki posztjában.

„Idő kérdése volt, hogy a »kit érdekel, úgyis csak Afrikában van« hozzáállás miatt most a majomhimlőtől is olyat láthatunk, amit még nem.”Jakab Ferenc, a pécsi virológucsoport vezetője korábbi előadásában arról beszélt, a humán fertőzések közel 60 százaléka most is gerinces állatoktól származik (zoonózis-betegségek). A globális turizmus korában különösen fontos kutatni ezeket a vírusokat, hiszen minél előbb felfedeznek egy kórokozót, annál könnyebben megakadályozható a terjedése.

A veszedelmes, állati eredetű vírusok megjelenése a természet pusztításának is egyenes következménye. A fokozott élelmiszertermelés és az urbanizáció erdőirtásokhoz vezet, így a vadállatok könnyebben kerülnek kapcsolatba az emberrel, és adják át sajátságos kórokozóikat.

A globális élelmiszerkereskedelem, az ázsiai és afrikai élőállatpiacok szintén súlyos kockázatokkal járnak. A klímaváltozás hatására pedig számos állatfaj tűnik fel olyan térségekben, ahol korábban ismeretlenek voltak.

Az Alkotmánybíróság tagjainak többsége a két népszavazási kezdeményezést elkaszáló mai döntésével nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette. Úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle” - írta Karácsony Gergely főpolgármester, miután az Alkotmánybíróság elkaszálta a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló népszavazási kezdeményezéseket.

„Az Alkotmánybíróság, amely az erkölcsi integritására egykor minden magyar büszkesége lehetett, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve mára zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett. Az utókor ítél majd felettük is. Korom Mihályra, az államszocialista Alkotmányjogi Tanács elnökére is biztosan büszkék ma a dédunokái.”Karácsony szerint most meg kell találni annak a módját, hogy „legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben”.

A két kérdés ez lett volna:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

Karácsony Gergely tavaly júliusban kezdeményezett népszavazást öt kérdésben, amik közül a Nemzeti Választási Bizottság csak ezt a kettőt engedte át. Mivel a kérdéseket minden létező fórumon megtámadták, csak decemberben indulhatott meg az aláírásgyűjtés, miután a Kúria is jóváhagyta őket.

Nyilvánvaló háborús bűncselekményekről ír Ukrajnáról szóló jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet.

Összesen 22 kivégzésről, 9 egyéb jogellenes gyilkosságról, 6 feltételezhetően erőszakos elhurcolásról és 7 kínzásról számolnak be, amiket orosz katonák követtek el. További 21 civil lakos értesítette a szervezetet arról, hogy jogtalanul tartották fogva őket embertelen és megalázó körülmények között. A szervezet európai és közép-ázsiai igazgatója visszataszító, törvénytelen és kegyetlen bűncselekményekről beszélt.

A HRW munkatársai egy hónapon keresztül vizsgállódtak Kijev és Csernyihiv környéki falvakban, miután az orosz csapatok kivonultak a térségből. 65 emberrel készítettek interjút, köztük korábbi fogva tartottakkal, túlélőkkel, áldozatok hozzátartózóival és más szemtanúkkal. A beszélgetések mellett fizikai bizonyítékokat gyűjtöttek a bűncselekmények helyszínén, illetve képeket, videókat gyűjtöttek.

Egy édesanya beszámolója szerint például az orosz katonák március 19-én vitték el otthonról 45 éves fiát, miután megtalálták régi katonai dzsekijét. A visszavonulás után, március végén bukkant rá fia holttestére egy pajtában, nagyjából száz méterre a házuktól.

Sokakat koszos, levegőtlen helyiségekben tartottak fogva napokon, heteken keresztül, megfelelő víz- és élelmiszerellátás nélkül. Csernyihiv közelében legalább 70 gyerek és további több száz felnőtt ragadt egy iskola pincéjében, ahol 28 napot töltöttek. Alig volt helyük lefeküdni, és kénytelenek voltak vödröt használni vécének, mivel rövid időre sem engedték ki őket a szabadba. Egy hét után már mindenki köhögött, a gyerekek belázasodtak és hánytak. A beszámolók szerint néhányan felfekvésesek lettek az állandó üléstől. Végül tízen haltak meg.

Egy másik, Kijev környéki településen több tucatnyi embert zártak be egy ablakgyár 40 négyzetméteres termébe. A férfiakat megbilincselték, és bekötötték a szemüket.

Az orosz katonák több esetben elektrosokkal és más kínzásokkal igyekeztek információkat szerezni a fogvatartottaktól. „Puskát nyomtak a fejemhez, megtöltötték, és három lövést hallottam„ - mondta egy férfi, akinek bekötötték a szemét. „Hallottam a földre hulló töltényhüvelyeket is, azt hittem, ennyi volt.”

Kilenc esetben bármiféle indok nélkül öltek meg embereket, például március 14-én lelőtték egy 17 éves ikerpár tagjait, valamint 18 éves barátjukat.

A főpolgármester-helyettes megerősítette a Magyar Hang értesülését. Mostanáig egyedül Hajnal Miklós jelentette be, hogy elindul a nyári tisztújításon. Donáth Anna, a párt jelenlegi elnöke gyereket vár, ezért nem száll be a versenybe.

Hotelszéfből lopott egy karbantartó Budapest belvárosában, írja a rendőrség közleménye. A gyanú szerint a szálloda alkalmazottja 30 ezer dollárt, vagyis nagyjából 11 millió forintot vitt el, amit egy vendég felejtett ott a távozásakor.

A gyanúsított vallomásában azt mondta, hogy elcsábult és kísértésbe esett, mert életében még nem látott ennyi pénzt.

Az V. kerületi rendőrök a férfitől 22 500 dollárt, valamint 200 ezer forintot lefoglaltak, és május 11-én átadták jogos tulajdonosának. (MTI)

„Balogh Csaba, Göd polgármestere a mai naptól függetlenként folytatja politikai munkáját. Pártból való kilépésének oka, hogy úgy véli, városvezetői feladatait független polgármesterként jobban fogja tudni ellátni” - írja a Momentum közleménye.

„A Momentum és Balogh Csaba ügyek mentén továbbra is együtt fognak dolgozni, a két fél a jövőben is szövetségesként tekint egymásra.”

A kormány 2020-ban, a járvány kirobbanása után egyeztetés nélkül elvette a gödi önkormányzattól a Samsung gyár területét (a város 20 százalékát), különleges gazdasági övezetnek minősítette, és a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak adta, ami azt jelenti, hogy azóta ez a testület oszthatja el az onnan származó adóbevételeket is. Azóta rekord állami pénzt fizettek a Samsungnak egy-egy munkahelyért, nem beszélve az infrastrukturális fejlesztésekről.

Vissza kell adnia bronzérmét, és egy évig nem indulhat nemzetközi versenyeken Ivan Kulijak orosz tornász, miután márciusban Z betűs szimbólummal állt dobogóra a dohai világkupán. Az ukrajnai háború kezdete óta ez az orosz agresszió támogatását jelképezi, ráadásul Kulijak épp egy ukrán sportoló mellett állt az eredményhirdetésen. Kulijak utólag azt mondta, szerinte helyesen cselekedett.

Az ügyet a Nemzetközi Torna Szövetség vizsgálta, majd a versenyek igazságos lebonyolításáért felelős alapítvány döntött a büntetésről.

Kulijaknak vissza kell fizetnie a bronzéremmel járó pénzjutalmat (közel 200 ezer forintnyi svájci frankot), és további kétezer svájci frankot (több mint 700 ezer forintot) kérnek tőle az eljárás költségeire. (BBC)

„Két évig kormányzati tiltás volt új adók kivetésére. Ez hamarosan lejár. A lakhatási válság megoldására pedig forrást kell találnunk” - mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Válasz Online-nak, amikor arról kérdezték, bevezeti-e a 2019-es kampányban beígért Tiborcz-adót.

„Első lépésként készítünk egy tervezetet a Margit-szigetre, amelyen gyakorlatilag mi vagyunk a kerületi önkormányzat. Mintaszabályozást alkotunk tehát, aztán tárgyalást kezdeményezünk a kerületekkel és figyelmükbe ajánljuk.”

A tervek szerint a Tiborcz-adót az 500 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra vetették volna ki, és ha a Margitszigeten nem is lakik senki, „de ingatlanok vannak. Mondjuk ha jól tudom Mészáros Lőrinc érdekeltségében” - mondta Karácsony, de nem konkretizálta, milyen érdekeltségekre gondol.

A Tiborcz-adót a miniszterelnök vejéről nevezték el, aki erre beperelte Karácsonyt. Az elsőfokú bíróság néhány napja a főpolgármester javára döntött az ügyben.

Tabudöntőnek nevezte az Európai Bizottság névtelenséget kérő képviselője azt a készülő javaslatot, amely összehangolná az uniós országok fegyvervásárlásait. A Politico szerint az előterjesztés, amit szerdán mutatnak be hivatalosan, lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy közösen lépjenek fel ezen a piacon, erősebb pozíciót kialakítva maguk számára. Korábban sosem csináltak ilyet az Európai Unióban.

Az ötlet a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanács márciusi, versailles-i ülésén született meg, és kedden a védelmi miniszterek találkozóján is napirenden volt. A lap által idézett uniós diplomaták szerint azért is sürgető a kérdés, mert számos tagállamban újra kell tölteni a raktárakat, miután kétmilliárd euró értékben küldtek fegyvereket Ukrajnának. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, Európának közösen, jobban és többet kell költenie ezen a területen.

A Politico szerint a katonai kiadások koordinálása jogi kérdéseket is felvet, mivel a közös uniós költségvetésből elvileg nem lehetne fegyvereket vásárolni. Egyesek ezért új pénzügyi alap létrehozását javasolják.

Az Ukrajnának szállított fegyvereket sem az EU vásárolta hivatalosan, hanem egy EPF (European Peace Facility) nevű, tavaly ősszel felállított szervezet, ami kormányközi alapon működik. Az Európai Bizottságra bízták az adminisztráció intézését, de jogilag nem EU-s intézményről van szó. A holland védelmi miniszter szerint ilyen megoldás is szóba jöhetne a fegyvervásárlások összehangolására.

Az EPF-ben a magyar kormány is megszavazta március elején a fegyverszállításokat, szembemenve saját kommunikációjával, de elvileg akár kiköthette, hogy magyar pénzből csak olyan eszközöket vegyenek, ameyek nem alkalmasak élet kioltására.

„Ha ilyen magasra teszik a lécet, hol lesz a középút? Mindannyian megoldást akarunk találni Magyarország gazdasági problémáira, de ilyen összegekről szó sem lehet” - idézi egy uniós diplomata véleményét a Politico, miután Szijjártó Péter hétfőn azt mondta, 15-18 milliárd euróból lehetne modernizálni a magyar energiaszerkezetet, hogy vállalható legyen az orosz olajembargó.

A lap szerint a magyar kormány hajthatatlansága miatt egyre többen kételkednek az Európai Unióban, leállítják-e valaha az Oroszországból érkező olajszállítást, amivel jelenleg is hozzájárulnak az ukrajnai háború költségeihez. Egy másik diplomata erkölcstelennek nevezte Szijjártó nyilatkozatát, szerinte háború idején nem ilyen típusú alkudozásokra van szükség.

Szijjártó hétfőn azt mondta az uniós külügyminiszteri csúcs után:

„Az Európai Bizottság okozott egy problémát egy javaslattal, jogos az elvárása a magyar embereknek, hogy adjanak egy megoldási javaslatot is a beruházások finanszírozására és az áremelkedés kompenzációjára, vagy megelőzésére, amelyhez egy teljes magyar energiaszerkezeti modernizáció lenne szükséges, mintegy 15-18 milliárd eurós nagyságrendben.”

Néhány mondattal később úgy folytatta, nem valószínű, hogy ilyen támogatásra tenne javaslatot az Európai Bizottság, ezért „ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra”.

15-18 milliárd euró nagyon sok pénz ahhoz képest, hogy Szijjártó néhány nappal korábban arról beszélt az El Paísnak: összesen 700-750 millió euróra lenne szükség az orosz olaj magyarországi kiváltására.

Az Európai Bizottság április 4-én nyújtotta be az új szankciókról a javaslatot, de továbbra sincs megegyezés róla. Több ország is hosszabb átmenetet akart, Szlovákia, Csehország és Magyarország jelentős kedvezményeket ki is harcoltak már maguknak - Magyarország például egészen 2025 elejéig vehetne orosz olajat, szemben a tagállamok nagy többségével, amelyek már jövőre sem vásárolhatnának belőle. Ez hatalmas üzleti lehetőség lenne a MOL-nak is.

Hétfőre nyilvánvalóvá vált, hogy csak Magyarország elégedetlen a felajánlott kedvezménnyel, és egyedüliként blokkolja a szankció kivetését. Az Orbán-kormány eddig egyetlen szankciót sem vétózott egyedül.

Josep Borell uniós külügyi főképviselő szerint egy-két hétre lehet szükség, mire olyan ajánlatot tesznek a magyaroknak, amit a többi tagállam is elfogad.