„Most már az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy azért vették meg azt a szép, aranyozott csaptelepes-szalonos villát a meghirdetett áron felül a Matolcsy György és a Bogár László-féle eszmék propagálására, mert Matolcsy György maga gyakran elhalad a szóban forgó épület mellett, és megtetszett neki”
- írta 2015 augusztusában Kasnyik Márton a 444-en, és még nem is sejthette, néhány évvel később milyen pontosan fején találja a tízkarátos aranyszöget.
Az MNB 28 milliárd forintos tőkéjéből működő Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) eredetileg ahhoz keresett ingatlant, hogy megfelelő helyen kezdhesse meg oktatási-kutatási tevékenységét. 2015 nyarán vették meg a villaépületet, ami a Gereben utca és a Mátyás Király útja között áll, és oldalról az Alkony út határolja. Kasnyik és olvasói azt hihették, hogy Matolcsynak nincs kedve a reggeli dugóban rostokolni, és munkahelynek szánja a patinás villaépületet.
Az épületet végül nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ezt az ingatlanhasznosító céget 70-30 arányban két magántőkealap tulajdonolja.
A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét 2014-ben a kormánytöbbség úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson. Ebben az esetben így is nagyon egy irányba mutatnak a jelek. A két tőkealapot kezelő Quartz Alapkezelő éveken keresztül Száraz István, Matolcsy Ádám közeli barátjának tulajdona volt, a Dry Immo Zrt.-n ill. DryCom Kft. nevű vállalatain keresztül. A villa adás-vétele előtt Száraz kiszállt a Dry Immóból és annak többségi tulajdonjogát az ingatlant vásárló egyik magántőkealapra (Felis) ruházta át. Ezzel sajátos módon a magántőkealap saját alapkezelőjének tulajdonosa lett.
A Dry Immo azon a Wesselényi utcai címén székel, ahova Száraz maga is be van jelentve, a cég vezérigazgatója továbbra is ő, az alapkezelő kisebbségi tulajdonosa pedig másik cége, a DryCom Kft. maradt. A magántőkealap, a Quartz, egy DryCom-cég és a Seven House Kft. ráadásul mind ugyanazon a Lövőház utcai címen vannak bejegyezve, a Millenáris Irodaházban. A Quartz egyértelműen Száraz érdekeltsége.
Ugyan az ingatlanárak legalább 20 százalékkal mentek fel 2015 és 2019 között Budapesten, a közvetlen tulajdonos - Seven House Kft. - könyvelésében bruttó 1.1 milliárd értéken szerepel az ingatlan, azaz a jegybanki alapítványnak a vételi árnál nagyjából 200 millióval sikerült olcsóbban eladni az épületet. Azt az épületet, aminek értéke ez idő alatt konzervatív becslések szerint is 200-300 millióval emelkedhetett.
Matolcsy Ádám az RTL-nek február közepén azt nyilatkozta, hogy korábban lakott az ingatlanban, de jelenleg nem lakik ott. Az épületet a riport szerint épp felújítják. A jegybankelnök fia azt is elújságolta a tévének, hogy a tulajdonos rugalmas, akár néhány hónapra és rendezvényekhez is szívesen kiadja neki az épületet, ezért lehet, hogy még visszaköltözik.
A 444 kérdésére Matolcsy azt mondta, nem Szárazzal tárgyalt az árról, és nincs is tudomása arról, hogy barátjának, Száraz Istvánnak bármilyen befolyása lenne az ingatlan kezelése felett. Tájékoztattuk róla, hogy van.

Matolcsy Ádám saját elmondása szerint már 18 évesen bizniszelt: informatikus bátyjával állítólag tíz-húsz fős irodák informatikai rendszereit rakták össze, mielőtt figyelme a szépségipari bútorok piaca felé fordult, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdett. Egyik első interjújában - a néhai Magyar Időkben -, már-már self-made manként adta elő magát.
Ez nem áll rettenetesen közel a valósághoz. Ifjabb Matolcsy 1986-ban született, a NER első éveiben csak húszas évei derekán járt, apja jegybankelnöki kinevezésekor - 2013-ban - még megilletődött ábrázattal sorakozott Áder János hivatalában. Korábban, amíg apja nemzetgazdasági miniszterként a kormány tagja volt, nemigen lehetett hallani a nevét. 2015 telén aztán váratlanul egy milliárdos forgalmú bútorgyár - a Balaton Bútor - tulajdonosa lett. A vétel nem véletlenül keltett feltűnést: az ifjabb Matolcsy tulajdonában álló Glamorous Kft. nála tízszer nagyobb vállalatot vett meg a Fotextől.
A vevő egy későbbi PR-interjújában azt állította, hogy a tulajdonos maga kereste meg a pénzügyi válság után alaposan megtépázott céget, amit akkor Várszegi Gábor fia, Várszegi Dávid menedzselt. Az üzletet Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitelbank hitelezte (NHB), a forrást pedig Matolcsy György emblematikus programja, a Növekedési Hitelprogram (NHP) biztosította.
Szemerey 2014-ben vette meg a piacon elérhető legkisebb bankot, az Evobankot, amit szinte azonnal NHB-ra keresztelt át. Az új tulajdonos ezzel világosan kijelölte, hogy csak NHP-hitelekkel foglalkoznak majd, jóllehet a fókusz valójában ennél is szűkebb volt: 30-40 milliárd forintosra becsült betéti- és állampapír állományuk szinte egészében MNB-alapítványoktól származott. Azoktól az MNB-alapítványoktól, amiket a jegybank a devizahitelek forintosításából keletkezett több tízmilliárdos árfolyamnyereségből hozott létre. A minibank a befolyt néhány tízmilliárdból aztán olyan cégeket kezdett el hitelezni, amik személyesen a tulajhoz kötődtek. Többnyire családi cégeket.
Így nem csoda, hogy a másod-nagybácsi kitartóan támogatta az ifjú Matolcsy szárnypróbálgatásait: 2016-ban - akkori áron - 200 milliós loftlakást kapott a rokon használatra a pesti rakparton, aminek 50 milliót költött felújítására az akkor még Szemerey tulajdonában lévő Raw Development ingatlanfejlesztő Kft. Ugyanez a cég működött közre annak a gazdasági épületnek a felújításában is, amit az ifjú Matolcsy néhány évvel korábban vásárolt Balatonfüreden.
Matolcsy Ádámot ismerői fesztelen, baráti környezetben olykor kellemetlenül harsány figuraként írják le, aki tisztában van kivételes helyzetével, és nem szégyenlős, ha befolyását és hatalmát érzékeltetni kell. Fontos számára a jókedv, de legalább ennyire fontos, hogy környezete előtt világosak legyenek a társaságon belüli erőviszonyok. Sokáig barátai szélárnyékában gyarapodott, a pénzügyekben és papírmunkában pedig nagy súllyal támaszkodott régi cimborájára, Száraz Istvánra, akivel kamaszkoruk óta egyazon baráti társaság tagjai, és rendszeresen nyaralnak közösen a világ legkülönbözőbb pontjain.
„Istvánnal sok átfedés van baráti társaságaink között, közel tíz éve ismerjük egymást, és régóta figyelemmel kísérem a sikereit. Sok közös van bennünk, a kapcsolatunk barátinak mondható, de nem vagyunk napi kapcsolatban”
- mesélt Matolcsy Szárazról egy 2017-es interjúban, pedig a lényeget tekintve kettejük háttere igen eltérő, és a közöttük lévő viszony ebből adódóan erősen hierarchizált. "Ha Ádám kér valamit Pistától, arra nem mondhat nemet. Időtől és helytől függetlenül" - mondta egy közös ismerősük.

Száraznak sosem voltak olyan erős családi-politikai kapcsolatai mint Matolcsynak, saját projektekkel próbálkozott elérni barátai életszínvonalát - húszévesen parfümökkel üzletelt, idegenvezetőként dolgozott, kereste a lehetőségeket, főleg a vendéglátás területén, és építgette kapcsolatait generációja befolyásos arcaival. Nagyobb összegeket fektetett a We love Budapest magyar és angol nyelvű programajánló oldalba, de a "We Love" 2010-es évek elején gyors felfutás után jelentős hiányt halmozott fel, és az összeomlás szélére sodródott, Száraznak kérnie kellett attól, akinek volt, és ezzel egyre inkább kiszolgáltatottá vált a befolyásos havernak.
A New Wave Media kiadó és a VS.hu híroldal elindítása közös ötlet volt. Szárazt a pénz és a befolyás mellett a tartalom is vonzotta; tényleges ambíciója volt, hogy érdekes lapot csináljon, legyen szakmai tekintélye is a médiapiacon. A projektet kezdettől fogva támogatta a háttérből a családnak lekötelezett Szemerey Tamás, miután az ifjú Matolcsy lehetőséget látott abban, hogy állami és piaci oldalról egyszerre gyűjtsenek hirdetési pénzeket. Száraz vitte a boltot a sajtó és a kollégák előtt. Egy-két évig mindenki boldog volt, csak azt kellett valahogy titokban tartani, hogy az MNB alapítványok „pályázatok” útján 600 millió forintnál is többet csatornáztak be a VS-hez. Egy darabig úgy tűnt, ez is menni fog, miután a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot, ami titkosította volna a jegybanki költéseket.
Az Orbán-Simicska-háború nyomán a kormánypárt felsővezetése megüzente a NER haszonélvezőinek, hogy akinek ambíciói vannak a rendszerben, annak a média területén kell bizonyítania: fel kell vásárolni mindent amit lehet Simicska elől. Az ígéret úgy szólt, hogy a hatalom refinanszírozza az erőfeszítéseket - állami hitelekkel, reklámokkal, hirdetésekkel. Ez az irány nem csak politikailag, de pénzügyileg is kifizetődőnek látszott. Matolcsyék köre meglátta a lehetőséget a szintlépéshez.
Száraz és a New Wave Media ajánlatot tett a Magyar Telekom pályázatán, és el is hódította az Origo.hu-t. Nem csak pénzt, de sok követ meg kellett mozgatni ehhez, mert több - lojalitását bizonyítani igyekvő - szereplő is ebben az üzletben látta hosszútávú érvényesülésének garanciáit. Érdeklődött az akkor Köves Slomóhoz és egyházához kötődő Brit Média, a Gattyán György-féle Docler és Schmidt Mária, sőt, állítólag Spéder Zoltán is. A Telekom nem akart frontot nyitni, nekik olyan vevő kellett, akire Orbán is rábólint.
Csak a megfelelő hátszéllel juthatott milliárdos nagyságrendű hitelhez Száraz cége az akkor állami felügyelet alatt álló MKB-től. Enélkül aligha tudtak volna kiköhögni 4,2 milliárdot az Origo jogaiért, de mint később kiderült, az MNB növekedési hitelprogramjának forrásaiból kapott 500 millió forint hitelt az Origót megvásároló New Wave Media Kft. testvércége is. Reklámszerződésekkel tömte a VS.hu kiadóját az MNB, és Száraz frissen alakult médiaügynöksége, a Frank Digital is egymás után kapta a jegybanki megbízásokat. Érkezett meló a - Tarlós István által felügyelt - Budapest Városarculati Kft.-től, népszerűsítették a később bedőlt olimpiai pályázatot, és jött 230 millió az ’56-os emlékév költségvetéséből is.
Minden nagyon jól alakult, mígnem hirtelen a szélárnyék odalett. 2016 márciusában az Alkotmánybíróság és a Kúria elmeszelte a közpénzjelleg elvesztéséről ismertté vált fideszes törvényjavaslatot, és nyilvánosságra kellett hozni az MNB-alapítványok költéseit. Köztük a VS.hu 600 millióját. Ekkor a sajtóban már régóta találgatták, vajon milyen forrásokból küzdötte fel magát a közéleti lapok középmezőnyébe a VS.hu; nagy balhé is lett a sztoriból, a pajzsként frontvonalba tolt Száraz pedig valósággal megsemmisült a médiában. Különösen azok után, hogy a lap összes újságírója felmondott, a tulajdonos pedig előbb bezárkózott irodájába, és megszólalni is alig tudott, amikor a történtekről kérdeztük:
Mire a VS-ügy kirobbant, az Origo már birtokon belül volt, Száraznak pedig - bármilyen fojtogató helyzetbe került is - működtetni kellett az újságot. Ő vitte a laphoz a Matolcsy-féle társaság szépfiújaként emlegetett, húszas évei közepét taposó Somlai Bálintot, aki korábban nem dolgozott a médiában, de régóta nagy odaadással hízelgett az ifjú Matolcsynak. Somlait egy volt munkatársa szerint jobban érdekelték a külsőségek: a névjegykártya és a szép öltöny, mint a rábízott Ozone és Life TV-csatornák, de valójában mozgástere sem igen volt: az Origónál ugyanis első pillanattól Habony Árpád és körei határozták meg a tartalmi kérdéseket. Szárazéknak kezdettől korlátozott beleszólásuk volt az újság tényleges működtetésébe, ami feszültségeket szült, miután az egyre agresszívabb propaganda miatt a lap megítélése meredeken zuhant. Matolcsy Ádám 2017 első hónapjaiban időpontot kért a miniszterelnöknél, hogy megpróbálja rendezni a helyzetet. Orbán fogadta, meghallgatta, és azzal a lendülettel haza is zavarta.
Mégis, ahogy szép lassan elült a VS körüli botrány, úgy bátorodtak fel a fiúk. A Simicska-háború hevületében nem kellett óvatoskodni - elég volt demonstrálni a lojalitást, sokáig minden mást elnézett a hatalom.
Valósággal berobbantak a vendéglátásba. Ebben nagy szerepe volt a társaság oszlopos tagjának, Pintér Máténak, akinek volt már tapasztalata éttermek és bisztrók üzemeltetésében.
Pintér és Száraz közösen szálltak be a Macesz Huszár (később Macesz Bisztró) belvárosi étterembe, amit aztán a Covid ledöntött lábáról, de sokáig a bulinegyed emblematikus éttermének számított. 2016-ban közösen indították el a Raqpart nyári szórakozóhelyet működtető Harang Kft.-t is, ahova később társult egy másik haver, DJ Dévényi Dániel is. A Harang az Opten.hu szerint 2019-ig a belvárosi Hercegprímás utca 18. alatt volt bejegyezve, itt üzemelt a fiúk egykori törzshelye, a Trafiq, amit később Zeller Bistróra kereszteltek át. Ez se volt egy sikersztori: hiába reklámozta őket minden erejével a We Love és az Origo, épp úgy bezárt mint később a Pintér-féle Cupákos a Dob utcában.
A környék érezhetően megtetszett a srácoknak. Somlai Bálint nevére vett egy 723 négyzetméteres műemlék jellegű ingatlant a Klauzál utcában, a Doboz szórakozóhely szomszédságában, az NHB 950 millió forintos jelzáloghitelével megterhelve. Száraz István egyik cége, az S. Plissken Kft. a szomszédban kezdett üzemeltetni exkluzív hangulatú koktélbárt Black Swan néven, ahol exkluzív társaságuk sűrűn múlatta exkluzív idejét az exkluzív emeleti különteremben. Ha jó buli volt kilátásban, a maghoz csatlakozott a rokon Szemerey Bertalan is, aki az NHB-felügyelőbizottsági tagja is volt ebben az időben.
Pintérék sörfőzdét nyithattak 350 milliós uniós támogatásból. Ma már sokaknak ismerős lehet a név: a Hübris Projekt Kft.-ről van szó, ami azóta a kézműves sörpiac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A céget a baráti társasághoz tartozó Pintér Máté feleségének családja tulajdonolja F-Trans Kft. nevű cégen keresztül. És úgy alakult, hogy Pintérék is kaptak hitelt a NHB-tól 891 millió forint értékben, méghozzá luxuslakások kialakítására a Vörösmarty téri Kasselik-ház épületében.

A Matolcsy névre mindenki felkapja a fejét. Nem csoda, ha a jegybank elnök fia sokáig óvatosan közlekedett a cégvilágban. Míg barátai belakták a bulinegyedet, Matolcsy a vendéglátást mindvégig kerülte, névvel, címmel csak ott bukkant fel, ahol muszáj volt.
2017 nyarán Matolcsy Ádám váratlanul mégis úgy döntött, kijön a fényre, és átveszi Száraztól az Origót, hitelállományával együtt. Ennek több párhuzamos oka volt. Egyrészt a VS-ügyben megtört Száraz mindenképp szabadulni akart a médiától. Megviselte a lebukás, és ami azzal járt, egészsége is leromlott. Matolcsy viszont előre ment volna, nem hátra.
2018 és a választások közeledtével versengés vette kezdetét a fideszes oligarchiában: a különböző erőcsoportok mind Simicska egykori pozícióját nézték ki maguknak, és mindenki pontosan értette, hogy a médián keresztül vezet az út az érvényesüléshez. A politikailag átállított Origo egyébként is jó üzletnek látszott. Állami hátszél mellett a New Wave elkezdett nyereséget termelni: az árbevétel 5,3 milliárdról 5,65 milliárdra nőtt, és megduplázta a profitot: a 2016 végi 517 millióhoz képest 2017-ben már 903 milliós pluszban zárt. A TV2 után az Origo élén Matolcsy lehetett a második legnagyobb kormánypárti médium feje, és ez pontosan kifejezte ambícióit. A vezérigazgatói székbe is beült, és beleállt a történetbe, arccal, névvel, Figyelő- és Magyar Idők-interjúval:
„(...) az Origót vállalkozásaim által termelt jövedelemből tudtam megvásárolni. Pénzügyileg ez a vételár kifizetésével, de főként nagymértékű hitelek átvállalásából áll. A hitel átvállalásánál nemcsak a termék a fedezet, hanem eddigi életem munkája, az összes cégem, ingatlanaim, szóval minden.”
Matolcsy Ádám valósággal kivágtatott a napra, és élete nyara vette kezdetét. Ömleni kezdett a pénz az Origóba. 340 millió forintot kaptak a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól, hogy sikerre vigyék az „Email 2.0” koncepcióját, az Onbox nevű alkalmazást, amit aztán néhány száz kalandvágyó useren kívül senki nem használt. Állami szervek és cégek a Kantar Média kimutatás szerint egy év alatt 2 milliárd forintot hirdettek el az oldalon, és a New Wave kezdte értékesíteni a közmédia online felületeit is.
Bútorgyára a coming outot követő első hónapban rögtön beleszaladt egy 350 milliós közbeszerzésbe, nem sokra rá egy 500 millió forint uniós támogatás is beesett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemhez és a Balaton Bútorhoz "okosiroda kialakítására", így év végén ifjabb Matolcsy ki is tudott venni a cégből 270 milliót. A Sziget VIP-ben Somlai Bálint, Szivek Norbert és Dirk Gerkens már egymást váltva hordták neki az Aperolokat.

Matolcsy Ádám ebben az időben politikailag teljesen érinthetetlennek látszott. 2018 márciusában elég nagy botrány kerekedett abból, hogy egyik cége NHB hitelből vett egy háromszintes, 500 négyzetméteres, 430 milliót érő budai villát, amibe apja gyorsan be is költözött. Ekkor derült ki az is, hogy testvére, Matolcsy Máté egy korábban 150 millióért árult villát vett innen nem messze, 90 milliós NHB-hiteléből. Kampányidőszakban ilyen ügyeket a Fideszben is csak a legbefolyásosabbaknak néznek el. És nagyon úgy tűnik, hogy Matolcsyéknak elnézték.

Orbán és a Fidesz harmadik kétharmados győzelme le is lazította a fiúkat. A csapat már nem a Trafiq-ban vagy a Black Swan-ben töltötte a hétvégéket, hanem amikor tehették, külföldön buliztak: Milánóban vagy Párizsban nem kell tartani attól, hogy egy újságíró kiszúrja az embert. Már korábban jelentek meg cikkek arról, hogy a társaság Dél-Amerikában, a Tomorrowland fesztiválon és Las Vegasban múlatja az időt, ha épp nincs itthon fontosabb teendő (és általában nincs). Így is történtek olykor kellemetlenségek: a társaság egy-két tagja a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon összetalálkozott Csányi Sándorral és Orbán Viktorral egy exkluzív lounge-ban, de már annyira jól voltak, hogy az MLSZ-elnök többeknek szóvá tette harsány viselkedésüket, és jelét adta, hogy nem szeretne többet találkozni velük.
Az NHB nem sokkal később csődközelbe került. 2018 végén az MNB a kilátástalan pénzügyi helyzetére hivatkozva befagyasztotta a 7 millió forintosnál nagyobb betétek kifizetését, és felszólították a bankvezetést a likviditási helyzet rendezésére. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy Matolcsy György és Szemerey összevesztek, mert a jegybankelnök nem örült, hogy unokatestvére időközben beszállt az MKB-ba. Mindenesetre az NHB kilenc vidéki fiókját bezárták, néhány héten belül pedig az MNB visszavonta az NHB engedélyeit és elrendelte végelszámolását. 49 betétes közel 20 milliárd forintja ragadt benn a végelszámolás során.
Matolcsy Ádám és társai pont nem voltak a pechesek között, mert még egy-két héttel korábban átvitték a számláikat a Gránit Bankhoz. A Szemerey-Matolcsy kör 17 cége lépett le a banktól a csőd előtt. A szemfülességük többeknek gyanús lett: nem csak a Demokratikus Koalíció tett feljelentést, de egy anonim forrás is, akit a végelszámolás elrendelése előtt néhány órával tájékoztatott egy MNB-s munkatárs, hogy ha van eszköze a bankban, vegye ki onnét. Bennfentes információval való visszaélésért 5 év börtön jár a magyar törvények szerint. Ebben az ügyben nyomozás sem indult.
Hogy ezek az NHB-ból kivett pénzek hol landoltak, biztosan nem tudhatjuk. Amit viszont igen, hogy ebben az időszakban - 2019 elején - kezdtek gombamód szaporodni a fideszes felvilágban a magántőkealapok, nagy segítséget nyújtva az oligarchiának, hogy eldugja szem elől a milliárdokat. Termettek ilyenek Matolcsy környezetében is. A két Száraz-cég, a Dry Immo és a DryCom tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. egymás után vette kezelésbe a különböző tőkealapokat - köztük a Felis Magántőkealapot is. A G7 összesítéséből tudhatjuk, hogy a Quartz nagyjából 110 milliárd forint értékű eszköz felett gyakorol irányítást.
Mintha a fiúk ráunták volna a bulinegyed pezsgésére, átcuccoltak Budára. A Quartz-alapok, a Frank Digital és a Seven House mind abban a Millenáris Irodaházban leltek új otthonra, ami történetesen jegybanki alapítványi tulajdonban volt korábban. A szomszédos mélygarázsban bukkant rá az Átlátszó olvasója egy mutatós, négy darabos Porsche-gyűjteményre, amiről az oknyomozó lap ki is derítette, hogy Matolcsy Ádám tulajdona. Pintér Máté luxuséttermet nyitott a Várkert Kaszinó közpénzből felújított épületében - és a Félix étterem exkluzív emeleti helyisége fontos találkozóhely lett a fiúk éjszakai életében. Több más luxusingatlan mellett pedig a Quartz egyik alapkezelője lett a tulajdonosa néhány hónappal később a svábhegyi villának Matolcsy György szomszédságában.
Ez az átrendeződés összefüggött azzal, hogy Matolcsy Ádám gyorsan letett hirtelen támadt ambícióiról, és visszahúzódott a színfalak mögé. Orbán Viktor 2018 végén úgy döntött, hogy az összes tulajdonosnak fel kell ajánlania termékeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány - a KESMA - részére, így az Origo is odalett. A jegybanki alapítványok vagyona közben apadni kezdett, az NHB bedőlésével pedig a jegybank közbeszerzései és pályázatai körül bukkantak fel az ismerős arcok. Semmi nem változott, egy dolgot leszámítva: a nagyságrendet.
A százmilliós összegek helyett milliárdok kezdtek repkedni. 2019 októberében a Száraz-féle Frank Digital valódi verseny nélkül nyerte el az MNB kommunikációs feladataira kiírt 1,95 milliárdos pályázatát. A kommunikációs piac ismerői már ettől az ártól is hátrahőköltek, ehhez képest következő nyáron - a járványra hivatkozva (!) - megtoldották a megállapodást további 1 milliárddal.
Az sem világos, miért van szüksége egy jegybanknak ekkora kommunikációs keretre, pláne pandémia idején, de a munkát ráadásul egy olyan cég kapta, aminek érdemi piaci reputációja nem volt. A Frank Digital tényleges piaci jelenlétéről sokat elárul, hogy nincs működő honlapja, évek óta inaktív Facebook-oldalukon csak régi állami megrendelők promói sorakoznak.
A társaság régi-új sztárcége a Raw Development lett, az a vállalat, amivel annak idején az öreg Matolcsy unokatestvére felújította az unokaöccse által használt lakását és nyaralóját. A Raw a korábbi kültag és ügyvezető Schiff György érintésével 2018-ban Somlai Bálinthoz került át, egész pontosan a Fény utcába - a Millenáris Avantgarde Irodaházba, egy percre a Quartz-központtól. Mint azt a Telex bemutatta, már ezt megelőzően kivételes pályára állt a cég, és 2015 óta minden évben duplázta árbevételét. Ez sokáig csak néhány tízmilliós nagyságrendet jelentett, de aztán Somlai érkezésével megsokasodtak a nullák.

Projektmenedzserként a Raw felügyelte a Széll Kálmán téri egykori Postapalota több éven át tartó felújítását és átalakítását, aminek kivitelezője a Garancsi István-féle Market Zrt. volt. Az épületet 2016-ban vásárolta meg a jegybanki alapítványok vagyonkezelője, hogy itt alakítsa ki az MNB Felügyeleti Központját és a Pénzmúzeumot, új összevont nevén a Buda Palotát. Az épület tulajdonjoga végül 2018-ban átkerült a jegybank ingatlankezelőjéhez, az MNB Ingatlan Kft.-hez.
Somlai érkezésével valósággal kilőtt a Raw: 2019-ben az előző évi néhány százmillióshoz képest 1,8 milliárdos, 2020-ban már 16 milliárdos forgalmat bonyolított. Fővállalkozóként ők vállalták a nagyobb beruházásokhoz felvett bankgaranciákat is: a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint, ahogy azt a 24.hu megírta, abban az évben két állami hátterű pénzintézet, a Gránit Bank és az MFB Zrt. is jegyeztetett be jelzálogjogot a Rawnál, előbbi 4,3 milliárd, utóbbi 21,8 milliárd forint értékben.

Édesapja, Somlai Tibor neves formatervező és belsőépítész, Somlai Bálintot ellenben épp úgy érdemi szakmai tapasztalat nélkül küldték az ingatlanfejlesztés területére, ahogy korábban a tévés bizniszbe, amit ismerői szerint magyarázhat, hogy simulékony és rugalmas természet, akit szakmai kihívások helyett inkább a divatos napszemüvegek, órák, és a 7 millió forintos titán kerékcsavarokkal rögzített, szénszálas felnik hoznak lázba.
Az összes jelentősebb megbízás a jegybank környékéről érkezik a Rawhoz, nem is nagyon tudni olyan komolyabb megbízásról, ami máshonnét érkezne a céghez. A Somlaihoz került vállalatot bízták meg a Pénzmúzeum bejáratát a Széll Kálmán térrel összekötő betonátjáró kialakításával; ezt a projektet a Fővárostól vette át az MNB Ingatlan Kft. és 1 milliárd forintot fizetett a fővállalkozónak és a generálkivitelező Market Zrt.-nek. A jegybank a hvg.hu kérdésére nem árulta el, hogy a versenyeztetési eljáráson hány cég vett részt és mi alapján döntöttek.
Az MNB Ingatlan Kft. szintén Somlai cégét bízta meg a Buda Palota bebútorozásával is, méghozzá 2,484 milliárd forint értékben, amiből a Népszava szerint a Balaton Bútor Kft. is kivette a részét - a lap birtokába került felvételek szerint legalábbis Matolcsy Ádám cége is szállíthatott bútort a Széll Kálmán téri épületbe. Ifjabb Matolcsy nem cáfolta ezt, mégis tartotta magát ahhoz, hogy nem indultak jegybanki közbeszerzésen, arról pedig nem tehet, hogy „partnerei közt is szerepel kereskedő, viszonteladó, aki tovább értékesítheti a termékeiket.” A Raw volt továbbá a fővállalkozó annak a Budai Várnegyedben, az Úri utca 72. szám alatt található sarokháznak a rekonstrukciója során is, amit a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vásárolt meg 2016-ban.
Az igazán nagy dobásra 2021 tavaszáig kellett várni, amikor is a Raw elnyerte a jegybank Szabadság téri épületének felújítási munkálatait - csillagászati 54 milliárd forintért. Az épület Alpár Ignác tervei alapján épült 1905-ben, neobarokk stílusban, de azóta átfogó felújításon sosem esett át. Most egyszerre tervezik helyreállítani a műemlék épület eredeti állapotát, és - ahogy a jegybank írja - kialakítani „egy korszerű, energiatakarékos irodaépületet, amellyel a jegybank nem csak az ikonikus épület hosszútávú felhasználását biztosítja, hanem a kor kihívásainak megfelelően karbonlábnyomát is csökkenti.” A beruházást nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségűnek minősítették, elvileg még idén elkezdik, és 2024-ben fejezik be - a jegybank alapításának századik évfordulóján.
A Telex már tavaly nyáron furcsának találta, hogy az ország legjelentősebb műemléki beruházására készülő, 49 főt foglalkoztató ingatlanfejlesztő cég egy működő honlapot sem volt még képes összehozni. Ezt az akadályt azóta sem sikerült megugrani, igaz egy olyan cégnek, ami jegybank körüli megbízásokból él, nem szükséges reklámoznia magát. Így azt is csak a sajtóból tudni, hogy a Raw lesz a kivitelezője a Szentháromság téri egykori diplomataház helyére tervezett - a jegybanki PADME-alapítvány beruházásában megvalósuló - épületnek.

A 444 csak úgy tudott információhoz jutni a cégtől, hogy ellátogattunk a Fény utcai irodájukba, ahol a portán sikerült egy email-címet szerezni. A Somlai nevében választ küldő ügyvezető nem árulta el, hogy kikkel dolgoznak együtt, csak azt, hogy a Szabadság téri épület rekonstrukciójára „olyan versenyképes ajánlatot tettek, ami minden feltételnek megfelelt”, és a felújítási munkálatok jelenleg az organizációs, feltárási, műemlék restaurálási és bontási fázisban járnak.
A jegybank tavaly novemberben jelentette be, hogy a Somlai-féle Raw egyik testvércége, a Raw Facility Management Kft. végezheti el 16 milliárd forint értékben a jegybanki ingatlanállomány teljes gépészeti, fűtési-hűtési, légtechnikai hálózatának valamint épületvillamossági rendszereinek üzemeltetését, a közműcsatlakozások felügyeletét és az épületek teljeskörű karbantartását.
A jegybanknál tehát ma a kommunikációt, az épületek átépítését, felújítását, karbantartását és működtetését mind a jegybank-elnök fiának haverjai végzik. Összességében sok tízmilliárd forintos értékben. Amikor 2015-ben az első milliókra szert tettek, Matolcsy és barátai óvatosan lépkedtek előre, kerülték a hírverést és a feltűnést. Mára ez alaposan megváltozott. Challenger 601-es magánrepülőgéppel járnak hétvégézni Míkonoszra, Olaszországba és Franciaországba. Száraz, akit az elmúlt pár évben a Tiborcz-Orbán házaspárral is bizalmi viszonyba került, megvette a Culinarist, az ország első számú delikát-bolthálózatát. Matolcsy Ádám a sajtó előtt sem szégyelli, hogy Porschékat gyűjt. Ha az RTL megkérdezi, tényleg lakott-e a milliárdos palotában, az a válasza, hogy még egy körre talán vissza is megyek. Somlai Bálint 160 milliós SF90 Stradale Ferrarit használ. És mindketten legalább több tízmilliós értékű órákat hordanak.
Matolcsy Ádám nem ért egyet azzal, hogy állami megrendelések, kapcsolatok és befolyás miatt tart ott, ahol tart. A 444-nek azt írta, hogy a Balaton Bútor nagyon megy, már közel 300 munkavállalójuk van. Felvetettük neki, hogy a - járványra hivatkozva - még a bútorcége is kapott 300 milliót a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztériumtól „versenyképességi program támogatásaként”. Szerinte ezt a pénzt azért utalták nekik, mert vállalták, hogy nem bocsátanak el embereket, és állítása szerint el is indítottak egy közel 600 millió forintos beruházást amivel munkahelyeket teremtettek.
Matolcsy Ádám tartja magát ahhoz, hogy a Balaton Bútornál a megrendeléseknek csak 10-15 százalék belföldi, és 3-5 százalék az államhoz kapcsolódó közbeszerzés: „Erre nagyon büszke vagyok, mert a sajtó negatív híreszteléseivel ellentétben nem közbeszerzések vagy MNB-közeli megrendelések teszik ki a megrendelés állományunkat, hanem export vagy eleve külföldi értékesítés”.
Címlapi grafika: Kiss Bence.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!