Az utóbbi napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump közötti feszültség fokozódott, miután Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott egy "energetikai tűzszünetben". Zelenszkij meglepődött a híren, és jelezte, hogy Ukrajna is beleegyezne a tűzszünetbe, ha Oroszország valóban elfogadja azt. Az orosz fél azonban elutasította a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tette volna az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, de Putyin jelezte, hogy a választás napján esetleg felfüggeszti a támadásokat.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem mond le az orosz olajfinomítók elleni támadásokról, amíg Oroszország nem tartja be a tűzszünetet. Az ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna leállítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ha Oroszország is abbahagyja az ukrán energetikai infrastruktúra támadásait. Eközben Trump arra szólította fel Ukrajnát, hogy váltsa le Zelenszkijt, amit az ukrán elnök kedvezőtlen helyzetnek tartott a harctéren.
A közelmúltban Oroszország hat ukrán energetikai létesítményt támadott meg, amely következtében 33 ember sérült meg. Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem támadott, míg Oroszország folytatta a támadásokat. A helyzet tovább bonyolódik, mivel Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, ami Zelenszkij szerint súlyosan veszélyezteti Ukrajna helyzetét a háborúban.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Oroszország hat ukrán energetikai létesítményt támadott meg, néhány órával Donald Trump tűzszünetre vonatkozó bejelentése után. Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapások során 33 ember sérült meg, és kijelentette, hogy Ukrajna nem támadott, míg Oroszország folytatta a támadásokat. Az orosz fél eddig nem kommentálta a helyzetet, de jelezték, hogy nem támogatják a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán választások megtartását.
Oroszország elutasította a 60 napos tűzszünetet, amely lehetővé tenné az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, de elképzelhetőnek tartja, hogy a választás napján felfüggeszti a támadásokat. Zelenszkij javasolta, hogy Trump közvetítsen Putyin felé a tűzszünet érdekében, mivel szerinte ez szükséges a választásokhoz.
Zelenszkij a Varsói Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le az orosz olajfinomítók elleni támadásokról, amíg Oroszország nem tartja be a tűzszünetet. Donald Trump legutóbbi bejelentése, miszerint energetikai tűzszünet lépne életbe, meglepte Kijevet, és Zelenszkij arra vár, hogy Washington részletezze a megállapodás tartalmát és a tűzszünet betartásának kikényszerítésére vonatkozó lépéseket.
Donald Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott egy „energetikai tűzszünetben”, de a részletek nem ismertek, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meglepődött a híren. Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna is beleegyezne a tűzszünetbe, ha Oroszország valóban elfogadja azt, míg Oroszország eddig nem kommentálta Trump bejelentését. Emmanuel Macron francia elnök támogatásáról biztosította a valódi energetikai fegyvernyugvást, de Oroszország továbbra is támadja az ukrán infrastruktúrát.
Ukrán dróncsapás érte a Yandex egyik moszkva környéki adatközpontját, ami miatt a cég leállította tevékenységeit, és több szolgáltatása elérhetetlenné vált. Ez már a harmadik támadás a Yandex létesítményei ellen a héten, és a cég hangsúlyozta, hogy a helyreállítás időpontja még bizonytalan. Donald Trump korábban felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, de Zelenszkij azt válaszolta, hogy a deeszkaláció kölcsönös lépéseket igényel.
Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna leállítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ha Oroszország is abbahagyja az ukrán energetikai infrastruktúra támadásait. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a konfliktus enyhítése kölcsönös lépéseket igényel, miközben Donald Trump arra szólította fel Ukrajnát, hogy váltsa le Zelenszkijt. Eközben a Zaporizzsja városában történt orosz támadás következtében 23 halálos áldozatot regisztráltak, köztük négy gyermeket.
Donald Trump kijelentette, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki képes megállapodást kötni Oroszországgal, és javasolta, hogy Volodimir Zelenszkij hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal. Zelenszkij hevesen reagált Trump bejelentésére, amely szerinte kedvező helyzetet teremt Putyin számára a harctéren, és hangsúlyozta, hogy az orosz olajfinomítók támadása elengedhetetlen a háború finanszírozásának megakadályozásához.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, lehetővé téve Oroszország számára, hogy jelentős mennyiségű üzemanyagot exportáljon, ami Zelenszkij ukrán elnök szerint súlyosan veszélyezteti Ukrajna helyzetét a háborúban. Zelenszkij "teljesen szörnyűnek" nevezte a megállapodást, és figyelmeztetett, hogy ez Oroszország további agresszióját segíti elő. A NATO-n belül is feszültség várható, mivel Németország továbbra is elkötelezett az orosz szankciók mellett, míg az amerikai lépés ellentétes lehet a szövetségesek politikájával.
Zelenszkij ukrán elnök bírálta Trump és Putyin megállapodását, amely lehetővé teszi Oroszország gázolajának szállítását az Egyesült Államokba, mondván, hogy ez a háború finanszírozását szolgálja. Az ukrán vezető nyilvánvaló gyengeségnek minősítette az orosz szankciók enyhítését, figyelmeztetve, hogy ez csökkentheti Washington befolyását Moszkvára. Energetikai szakértők szerint a bejelentett szállítás csak kis részesedést képvisel a globális gázolajkeresletben.
Két egymást követő ukrán dróntámadás érte a Yandex orosz technológiai vállalat adatközpontjait, amelyek következtében több szolgáltatásban fennakadások várhatóak. Az egyik támadás a kalugai, míg a másik a rjazany megyei létesítményt érintette, utóbbiban tűz is keletkezett. A támadások miatt a Yandex részvényei 4%-ot estek, és a cég még nem tudja, mikor állhat helyre a működés.
Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint legalább 32 ember halt meg és 100 megsebesült az orosz csapások következtében, amelyek Vlagyimir Putyin születésnapján történtek. A legnagyobb veszteség Prilukiban történt, ahol egy lakóépületet talált el egy rakéta. Az ukrán elnök szerint Oroszország összesen 70 rakétát lőtt ki, míg az orosz hadsereg közleménye szerint a támadások célpontjai hadiipari létesítmények voltak.
Kigyulladt egy olajszállító tanker Szocsi közelében, valószínűleg ukrán dróntámadás következtében, miközben Kijevben orosz bombázások halálos áldozatokat követeltek. Az indiai legénységet kimentették, a helyi lakosokat pedig arra kérték, hogy ne menjenek az utcára és zárják be az ablakokat. A kölcsönös támadások miatt a hajóforgalom jelentősen leállt a Fekete-tengeren, miközben az orosz légitámadások Kijev és más ukrán városok infrastruktúráját célozzák.
Oroszország júliusban és augusztusban több mint 176 ezer tonna kőolajterméket importált Dél-Koreából, ami segített enyhíteni az ukrán dróntámadások következményeit. Az ukrán elnöki tanácsadó, Vladiszlav Vlaszjuk szerint a dél-koreai beszerzések az orosz üzemanyagimport 31 százalékát tették ki augusztusban, és értesülések szerint szankciós listán szereplő tankereket is használtak a szállításokhoz. Dél-Korea hangsúlyozta, hogy betartja az Oroszország elleni szankciókat, miközben diplomáciai feszültségek alakultak ki Kijev és Szöul között.
Két ember meghalt, és tizenegy tengerészt kimentettek, miután az orosz drónok által eltalált török gabonaszállító hajó, a Royad Mammadov elsüllyedt a Fekete-tengeren. Zelenszkij ukrán elnök szerint a hajó semleges vizeken haladt, és az eset újabb feszültséget okoz a fekete-tengeri hajózás biztonságával kapcsolatban, miközben Törökország és az ENSZ tárgyalásokat próbálnak kezdeményezni a helyzet enyhítésére.
Ukrán erők támadásokat hajtottak végre Oroszország szamarai és volgográdi olajfinomítóira, valamint más katonai létesítményekre. Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz támadások fokozódása összefüggésben állhat az amerikai félidős választásokkal, és figyelmeztette az Egyesült Államokat a polgári lakosság elleni lehetséges támadásokra.
Li Dzse Mjong dél-koreai elnök nyilvános bocsánatkérést követel Ukrajnától az észak-koreai hadifoglyok ügyében, miután Volodimir Zelenszkij nyilvánosságra hozta a két hadifogoly átadását. Szöul „további lépéseket” helyezett kilátásba, ha Kijev nem kér bocsánatot, míg az ukrán külügyminiszter diplomáciai félreértésnek nevezte a helyzetet. A két ország közötti feszültség fokozódik, mivel Dél-Korea bekérette az ukrán nagykövetet is.
Oroszország szerdára virradóra a legnagyobb intenzitású légitámadást intézte Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, különösen Kijevet célozva, ami legalább 6 halálos áldozatot és 33 sérültet eredményezett. Az ukrán légvédelem több rakétát és drónt megsemmisített, de a támadások folytatásával a kritikus infrastruktúra védelme továbbra is komoly kihívást jelent.
Dél-Korea bekérette Ukrajna szöuli nagykövetét, miután Kijev egyoldalúan bejelentette két észak-koreai hadifogoly átadását, megsértve egy titoktartási megállapodást. Szöul bocsánatkérést és magyarázatot követelt, mivel az ukrán lépés aláásta a két ország közötti bizalmat és veszélybe sodorta a katonákat. Ukrajna tagadja a titoktartási megállapodás létezését, míg Dél-Korea hangsúlyozza, hogy a megállapodás a hadifoglyok biztonsága érdekében jött létre.
Donald Trump arra biztatta Volodimir Zelenszkijt, hogy utazzon Moszkvába, de az ukrán elnök elutasította az ajánlatot, és az ukrán hivatal hamisnak minősítette a Bloomberg értesülését. Trump és Zelenszkij találkozója New Yorkban zajlott, ahol a légvédelem támogatásáról is tárgyaltak, de a konkrét döntések még nem születtek meg. Közben Washington nyitottabbá válik Moszkva felé, ami éles reakciókat váltott ki európai politikai körökben.
Egy 14 éves izraeli fiú meghalt a Kijev ellen indított orosz dróntámadások során, amikor egy drón lakóházba csapódott. Az incidens következtében húszan megsérültek, köztük az áldozat édesanyja. A támadások során összesen legalább öt ember vesztette életét, és 31-en sérültek meg.
Li Dzse Mjong dél-koreai elnök bírálta Ukrajnát, amiért nyilvánosságra hozta két észak-koreai hadifogoly Dél-Koreának történő átadását, mondván, hogy ezzel megsértették a titoktartási megállapodást. Az elnök hangsúlyozta, hogy az ilyen érzékeny információk nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot és diplomáciai kapcsolatokat. Ukrajna válaszában azt állította, hogy az esemény titokban tartása furcsa lett volna.
Kijevben Ivan Mazepa kozák vezérnek emelnek szobrot a ledöntött Lenin helyén, ezzel kifejezve az Oroszországgal szembeni ellenállást. Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy a szobor a belváros egyik fontos kereszteződésében áll majd, ahol korábban a Lenin-szobor volt látható. Az új emlékmű a történelmi események és a politikai változások szimbólumaként jelenik meg.
Az orosz légvédelem éjszaka mintegy 50 drónt semmisített meg, de egy ukrán dróntámadás megrongálta a Novosahtyinszki olajfinomítót, amely emiatt felfüggesztette működését. A támadások célpontjai között szerepeltek további olajfinomítók és elektronikai üzemek is Oroszország különböző területein. Zelenszkij figyelmeztette Moszkvát, hogy Ukrajna vissza fog vágni, ha nem születik megállapodás az energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetéséről.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a Fekete-tengeren véget kell vetni az ukrán és orosz támadásoknak, amelyek kereskedelmi hajókat céloznak. Törökország eddig mindkét féllel fenntartotta a kapcsolatokat, és javaslatokat tett a támadások leállítására, mivel azok súlyosan befolyásolják a búzaellátást és a globális árakat.
Putyin orosz elnök meghívást kapott a decemberi G20-csúcstalálkozóra Floridában, ahol lehetősége nyílhat Donald Trump amerikai elnökkel való találkozóra is. Az amerikai külügyminiszter szerint a találkozók lehetőséget adnak a problémák megoldására, még ha az érintettek nem is értenek egyet. Zelenszkij ukrán elnök szintén érdeklődik a hármas megbeszélés iránt, de Oroszország eddig elutasította ezt a javaslatot.
Zelenszkij és Trump megbeszélésén a háború befejezéséről tárgyaltak, és Zelenszkij javasolta a kölcsönös támadások leállítását az energetikai létesítmények ellen. Az ukrán elnök biztos abban, hogy Trump segíthet a konfliktus mielőbbi lezárásában, még a tél beállta előtt. Zelenszkij egy háromoldalú egyeztetésre is nyitott Putyinnal, de az orosz fél eddig elutasította ezt a lehetőséget.
Zelenszkij ukrán elnök az írországi Shannon repülőtéren informálisan találkozott John Ratcliffe CIA igazgatóval, miközben mindketten repülőgépeik üzemanyag-feltöltésére vártak. A találkozó figyelemre méltó, mivel Ratcliffe kevesebb mint egy hónappal korábban Moszkvában tárgyalt az orosz hírszerzés vezetőivel, ahol Ukrajna helyzetéről és a békekötés szükségességéről beszélt.
Donald Trump elismerte, hogy az ukrán csapások súlyos károkat okoztak Oroszország olajfinomító iparában, és szerinte Oroszország elvesztette az irányítást a dízelipara felett. A volt elnök a háború befejezésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy a konfliktus következtében sok ember életét veszti el. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij reagált Trump megjegyzéseire, jelezve, hogy kész diplomáciai javaslatokat tenni a helyzet enyhítésére.
Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a Kárpáti Nyolcak (C8) létrehozását, amely Ukrajnát és hét európai országot, köztük Magyarországot tömörít. Az új együttműködési formátum célja a regionális kapcsolatok erősítése, különös figyelmet fordítva a biztonsági, energia- és gazdasági együttműködésre. Az első csúcstalálkozót szeptember 18-án tartották az ukrajnai Kárpátokban.
Az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország elleni új szankciós törvényjavaslatot, amelyet Donald Trump elnök elé terjesztenek aláírásra. A jogszabály célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Moszkvára, újabb szankciókat vezetve be az orosz vezetés és energiaszektor ellen, de viták övezik a vámkivetési jogkör kiterjesztését. A törvény támogatói és ellenzői között megosztottság alakult ki a Demokrata Párton belül, de a javaslat végül 262-159 arányban került elfogadásra.
Donald Trump bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott az energiai infrastruktúrák kölcsönös kíméléséről, azonban a részletek és a megállapodás érvényessége nem világos. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan reagált, hangsúlyozva, hogy Ukrajna csak akkor tartózkodik az orosz célpontok támadásától, ha partnerei garanciákat tudnak adni Oroszország ígéreteinek betartására. Az energetikai célpontok védelme a béke felé vezető lehetséges első lépésként van említve, de konkrét megállapodás még nem született.
Ruszlan Kravcsenko, az ukrán legfőbb ügyész, aki lemondott, korrupcióval vádolja Szemen Krivonoszt, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vezetőjét, aki állítólag hamisított okiratokat használt jogtalan előny megszerzésére. A NABU tagadja a vádemelést Krivonosz ellen, és a vádakat a korrupcióellenes szervek függetlensége elleni támadásnak minősíti. Volodimir Zelenszkij elnök a legfőbb ügyész leváltását kérte a parlamenttől.
Donald Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy ne támadják az orosz dízelinfrastruktúrát, mivel ez globális üzemanyaghiányt okoz. Az ukrán támadások csökkentették az orosz üzemanyag-termelést, és Trump szerint a helyzet súlyosbítja a világ energiaellátási problémáit. Ukrajna viszont legitim katonai célpontnak tekinti a finomítókat.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint „lehetetlen”, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij Miamiban találkozzon a decemberi G20-csúcstalálkozón, mivel Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a találkozót Oroszországban tartsák. Zelenszkij korábban jelezte, hogy kész a találkozóra, de Kijev biztonsági okokból nem tartja elfogadhatónak, hogy az ukrán elnök Moszkvába utazzon.
Legalább három ember meghalt az orosz hadsereg péntek éjszakai támadásaiban Ukrajnában, köztük két áldozat Zaporizzsjában és egy Dnyipropetrovszk megyében. A támadások során legalább 28 ember megsebesült, köztük egy csecsemő is, és több lakóépület is megrongálódott. Zelenszkij ukrán elnök kész találkozni Putyinnal a közelgő G20-csúcstalálkozón, míg Putyin tagadta, hogy Oroszország fenyegetést jelentene Európára.
Ukrán erők csapást mértek Oroszországban a szaratovi olajfinomítóra, amely fontos szerepet játszik az orosz fegyveres erők üzemanyag-ellátásában. A támadás következtében tüzek keletkeztek, és a helyi logisztikai központ is drónos támadás áldozatául esett, ami miatt felfüggesztették a rendeléseket. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a cél a háborús potenciál csökkentése Oroszországban.
Öt ember meghalt és 67 megsebesült egy orosz dróncsapás következtében a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban, ahol egy bevásárlóközpontot támadtak meg. A támadás idején sok ember tartózkodott az utcákon, és a sérültek között nyolc gyermek is van. Ukrajna vezetése "kényszerítő taktikának" nevezte az orosz támadásokat, amelyek célja a civilek megölése és a lakosság demoralizálása.
Zelenszkij gépe késlekedett Kisinyovból Oslóba orosz drónok miatt, amelyek miatt Moldova légterét lezárták. Korábbi hírek merényletkísérlet lehetőségéről szóltak, de az ukrán elnöki hivatal és más források ezt túlzásnak minősítették. Maia Sandu moldovai államfő elítélte a drónbehatolásokat, amelyek súlyos fenyegetést jelentenek az emberek életére.
Egy orosz Shahed drón veszélyesen közel került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépéhez, amikor az szeptember 8-án felszállt Moldovából. A moldovai hadsereg a drónt követte, és az incidens miatt légtereket zártak le, valamint NATO-vadászgépeket emeltek a levegőbe. A drón kifejezett célpontjaként Zelenszkij gépe nem került hivatalos nyilvánosságra, de az időzítés merényletkísérlet gyanúját vet fel.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump egy órás telefonbeszélgetést folytattak, amely során pozitívan értékelték a közelmúltbeli orosz-amerikai közvetítést az ukrajnai válság rendezésében, de érdemi megállapodás nem született. Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Európával szemben, míg a két elnök egyetértett a fogolycserék folytatásában és a jövőbeni kapcsolattartásban.
Ruszlan Kravcsenko, Ukrajna legfőbb ügyésze lemondott, miután a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal házkutatást tartott az ügyészségen, és őrizetbe vették a hivatal nemzetközi együttműködési osztályának vezetőjét, Szerhij Kropivát, aki telefonos csalásokkal gyanúsított. Kravcsenko korábban elutasította a lemondást, de végül politikai döntésként távozott, elkerülve, hogy pozícióját politikai konfliktusok eszközeként használják. Az ukrán kormányban az utóbbi időszakban több magas rangú tisztségviselő is korrupciós botrányok miatt távozott.
Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államok a tél előtt próbálja újraindítani az orosz–ukrán tárgyalásokat, mivel Putyin nem akar konfliktusba kerülni Trump amerikai politikai helyzetével. Az ukrán vezető szkeptikus a deeszkalációval kapcsolatban, de lehetőséget lát a diplomáciai folyamatok folytatására, miközben Ukrajna katonai erejét is meg kell őriznie. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a téli hónapok kihívásai mindkét fél számára kockázatokat rejtenek, és sürgette az amerikai szankciók bevezetését Oroszország ellen.
Donald Trump küldöttei, Jared Kushner és Steve Witkoff, Moszkvából Kijevbe utaztak, hogy béketárgyalásokat folytassanak az ukrajnai háború befejezéséről, de áttörést nem sikerült elérniük. Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a jövőbeli megállapodásoknak biztosítaniuk kell a tartós békét és a biztonsági garanciákat, míg az amerikai delegáció biztatónak találta a megbeszéléseket. A tárgyalások célja a háború lezárása és Ukrajna fejlődésének elősegítése volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán hadsereg beszünteti a légicsapásokat Donald Trump különleges küldötteinek Moszkvába és Kijevbe érkezése alatt, és arra kérte Oroszországot, hogy ők is hasonló lépéseket tegyenek. A cél a tárgyalók biztonságának garantálása, amely már korábban is működött a nyugati delegációk látogatása során.
Orosz drón csapódott be az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kijevi központjába, ami legalább hét sebesültet eredményezett. Volodimir Zelenszkij elnök utasította az SZBU vezetőjét, hogy megfelelő választ adjanak a támadásra, miközben Andrij Szibiha külügyminiszter a helyzet súlyosbodásáról beszélt és a szövetségesek segítségét kérte Oroszország nyomás alá helyezésére.
Oroszország szeptember 3-án csapást mért Ukrajna legnagyobb gyógyszeripari raktárára, a Biocon logisztikai komplexumra, amely jelentős anyagi kárt szenvedett. A támadások Kijevet már hetedik éjszakája érintik, és a legutóbbi dróncsapás Dnyipropetrovszk megyében négy halálos áldozatot követelt, míg több más megyében is sérültek vannak. Az ukrán elnök új légiriadó-rendszert vezetett be a fenyegetések kezelésére.
Kijev belvárosában tűzharc tört ki az ukrán katonai hírszerzés és a belbiztonsági szolgálat emberei között, ami komoly kínos helyzetet teremtett a kijevi vezetés számára. Volodimir Zelenszkij este bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az incidens körülményeinek feltárására, és személyi változtatásokat is kilátásba helyezett.
Zelenszkij figyelmeztette a légitársaságokat és az orosz repülőtereket, hogy az orosz légtér egyre veszélyesebbé válik az ukrán dróntámadások miatt, és felkészülésre szólította fel őket. Ukrajna hivatalosan is jelezte a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, hogy az orosz légtér nem biztonságos, mivel fokozódik a katonai tevékenység a térségben. A bejelentés után máris fennakadások történtek az orosz légi közlekedésben, például a Pegasus légitársaság törölte egyik Moszkvába tartó járatát.
Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország célpontjai az ukrán energialétesítmények lesznek, és ha Zelenszkij valóban azt mondta, hogy véget értek az Oroszország feletti biztonságos repülés napjai, akkor az állami terrorizmus. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy terroristákkal nem tárgyalnak, és reagálni fognak a tragédiákra. Putyin a német kormány Orosz Ház bezárására tett javaslatát is a német belpolitikai helyzet következményeként értékelte.
Zelenszkij figyelmeztette a légitársaságokat, hogy az Oroszország feletti repülés egyre veszélyesebbé válik az ukrán dróntámadások miatt, amelyek már a polgári légiközlekedést is érinthetik. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem célba veszi a civil repülőgépeket, de a konfliktus eszkalációja miatt a légitársaságoknak fel kell készülniük a drónok megjelenésére az orosz légtérben. A helyzet diplomáciai figyelmeztetéseket is igényel, mivel a háború hatásai már átlépték Ukrajna határait.
Az ukrán iskolák a folyamatos orosz légitámadások miatt a tanévet már az óvóhelyeken kezdik, így a diákok biztonságban maradhatnak az órák alatt. Kijevben az elmúlt napokban 60 alkalommal rendeltek el légiriadót, és a háború már az ötödik tanévet befolyásolja az országban, ahol a gyerekek többsége soha nem tapasztalt békeidőt. Az oktatási minisztérium adatai szerint a diákok száma is csökkent, idén 243 ezer elsős kezdte meg az iskolát, míg 2021-ben még 400 ezer volt.
Oroszország az utóbbi négy napban közel 800 Sahed drónt indított Ukrajna ellen, köztük új, gyorsabb sugárhajtású modelleket, amelyek nehezítik az ukrán védekezést. A légitámadások napközben is órákon át tartanak, és a legutóbbi támadások során 38 ember életét vesztette egy lőszerraktár elleni támadás következtében. Az ukrán mérnökök sürgősen dolgoznak a drónok elfogására alkalmas új technológiák kifejlesztésén.
Harminchét halálos áldozata van az orosz dróntámadásnak, amely péntek este történt Kijev közelében, Bucsa térségében. A támadás egy lőszerraktárt ért, ami robbanássorozatot és tűzvészt okozott, több lakóház és közintézmény megrongálódott. Az ukrán hatóságok vizsgálatot indítottak a robbanóanyagok jogszerű tárolásának körülményeiről.
Zelenszkij ukrán elnök a Szabadság Rend kitüntetést adományozza Elon Musknak, aki a Starlink műholdas internet szolgáltatást üzemelteti. Az ukrán hadsereg a Starlinket használja az oroszok által megszállt területeken, hogy támadásokat koordináljon, de Musk még nem engedélyezte a rendszer katonai célú használatát. Az oroszok próbálják megzavarni a Starlink működését zavarórendszerek telepítésével.
Mihajlo Fedorov, a leváltott ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna lassan elveszíti az Oroszország elleni háborút, és sürgős döntésekre van szükség a helyzet megfordításához. Fedorov a korrupciót és az innováció hiányát emelte ki, mint a háború megnyerését hátráltató tényezőket, míg az ukrán elnöki hivatal reagálásában megjegyezte, hogy Fedorov korábban pozitívan nyilatkozott a háború menetéről. Az új miniszter, Jevhen Hmara, a védelmi tárca élére került, míg Fedorov elutasította az elnök által felajánlott más pozíciókat.
Andy Burnham ukrajnai látogatása során hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság továbbra is támogatja Ukrajna ellenállását Oroszországgal szemben, amelyet a második világháborús brit harcokhoz hasonlított. A találkozón Zelenszkijjel közösen elítélték az orosz támadásokat, és bejelentették a brit-ukrán katonai technológiai partnerséget. Burnham arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság folytatja a gazdasági nyomás fokozását Oroszországra.
Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában, és készen állnak segíteni a nyomozásban. Az ügyben egy ukrán férfit, Volodimir Zsuravljovot fogták el, akit a robbanásokkal kapcsolatos gyanúval vádolnak, míg a német hatóságok potenciális háborús bűncselekményként kezelik az esetet.
Zelenszkij szerint a háború alatt tartott választások súlyosan megosztanák Ukrajnát, és óriási veszélyt jelentenének az országra. A volt védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov, aki a választások visszaállításáról beszélt, nem zárta ki, hogy a jövőben elnökjelöltként induljon. Jelenleg Ukrajnában hadiállapot van érvényben, ami megakadályozza a választások megtartását, és a közvélemény is ellenzi azok mielőbbi lebonyolítását.
Mihajlo Fedorov volt ukrán védelmi miniszter sürgette Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy tisztázza, mennyit tudott a környezetét érintő korrupciós ügyekről, miközben hangsúlyozta, hogy nincs bizonyítéka Zelenszkij korruptságára. Fedorov a választások visszaállításának szükségességét is felvetette, arra figyelmeztetve, hogy a demokrácia nem válhat Putyin túszává, míg Zelenszkij a háborús helyzet miatt túl veszélyesnek tartja a választások lebonyolítását.
Orosz dróntámadás érte Volodimir Zelenszkij szülővárosát, Krivij Rih-t, ahol egy bevásárlóközpontot támadtak meg, legalább hat ember meghalt, és több mint százan megsebesültek, köztük hat gyermek. Az ukrán elnök cinikusnak és aljasnak nevezte a támadást, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vonja felelősségre Oroszországot. A támadás két hullámban zajlott, a második csapás a mentőszolgálatokat célozta.
Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója ellen, miután provokatív kérdést tett fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy belgrádi sajtótájékoztatón. Martens kijelentései gyűlölet vagy ellenségeskedés szításával kapcsolatos vádakat vonhatnak maguk után, és akár hat év börtönbüntetést is eredményezhetnek. A FAZ védelmébe vette újságíróját, de sajnálatát fejezte ki a kérdés kétértelmű megfogalmazása miatt.
Zelenszkij ukrán elnök meghívta Magyar Péter miniszterelnököt Kijevbe, hogy erősítsék az ukrán-magyar kapcsolatokat és együttműködést, különösen a háborúval kapcsolatos szolidaritás jegyében. A levélben Zelenszkij hangsúlyozta a két ország közötti jószomszédi viszonyt és a közös küzdelmet, valamint a magyar kormány eddigi támogatását Ukrajna szuverenitása érdekében. A közelmúltban a két fél között már zajlottak tárgyalások a kárpátaljai magyarok jogainak garantálásáról is.
Legalább tizenketten haltak meg Kijevben az orosz légicsapások következtében, és a sebesültek száma harminc fölé emelkedett. Az orosz rakétatámadások több lakóházat, középületet, iskolát és gyerekkórházat rongáltak meg, míg Ukrajna igyekszik megerősíteni légvédelmét a folyamatos támadások ellen. Augusztus 21-ét gyásznapnak nyilvánították a halálos áldozatok emlékére.