Megint egymásnak ugrik Trump és Zelenszkij a semmiből jött amerikai–orosz dízelmegállapodás miatt, de a NATO-n belül is lehet még baj ebből

Az emlékezetes fehér házi összefeszülés óta javuló pályán lévő viszony Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök között a jelek szerint újra durván elmérgesedhet.

Donald Trump pénteken jelentette be, hogy Oroszország több százezer – hosszabb távon több millió – tonna dízel üzemanyagot szállíthat a világpiacra, hogy így mérsékeljék az árakat az amerikai félidős választások előtt (november 3-án a Képviselőházba és a Szenátusba is új tagokat választanak az államok többségében, és a republikánusok vesztésre állnak). Az amerikai kormány ennek érdekében átmenetileg, 2027 áprilisáig felfüggesztette az orosz dízelre vonatkozó, évek óta életben lévő szankciókat. A Kreml megerősítette: valóban létrejött a megállapodás.

A szállításokat Oroszország saját exporttilalma és az ukrán támadások miatt megrongálódott olajfinomítók körüli problémák ugyan nehezíthetik, de a legfrissebb hírek szerint Putyinnak vannak piacra dobható tartalékai. Ide tartozik, hogy Trump korábban többször felszólította Zelenszkijt, állítsa le az orosz olajipari létesítmények elleni csapásokat, ez azonban nem történt meg.

Zelenszkij hevesen reagált Trump bejelentésére, „teljesen szörnyűnek” nevezte a megállapodást, amely szerinte „nem fair és nem őszinte”.

Az ukrán elnök szerint az orosz vezetővel kötött „háttéralkuk” segítenek Putyinnak a harctéren. Szombat reggel sok civil, köztük gyerekek is életüket vesztették a Zaporizzsja városát ért orosz légitámadásban.

„Oroszország további terrort és gazságot fog finanszírozni a gázolaj árából. Megengedni Oroszországnak, hogy kőolajipari termékeket adjon el, nem más, mint befektetés a háborúba, aminek véget kell vetni, nem pedig folytatni. Amire szükség van, az az Oroszországgal folyó konfliktus kölcsönös alapon történő enyhítése”

– írta az ukrán elnök a Telegramon. Zelenszkij nyilvánvaló gyengeségnek minősítette az Oroszország elleni szankciók könnyítését, és figyelmeztetett, hogy Moszkva ezután még kevésbé fogja komolyan venni Washingtont.

Ráadásul egy ukrán tárgyalódelegáció épp Miamiban találkozott Trump képviselőivel, amikor az orosz–amerikai megállapodást bejelentette az elnök.

Az ukránokat teljesen váratlanul érte a hír, nem is maradtak a városban a tárgyalások második körére, inkább hazautaztak.

A Financial Times forrásai szerint a találkozó során Trump küldöttei, Steve Witkoff és Jared Kushner felvetették annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok megvonhat Ukrajnától létfontosságú hírszerzési információkat, ha tovább lövik az orosz finomítókat. Ilyen egyszer történt már Trump második elnöksége alatt, és a háborús esélyeket alapjaiban megváltoztató húzás lenne.

Miért történik ez az egész, és miért lett drága a dízel?

Ukrajna azért lövi az orosz olajfinomítókat, hogy Oroszország ne tudjon dízelt exportálni, és így finanszírozni a háborút. Ez olyan jól sikerült az elmúlt hónapokban, hogy Oroszország egy időre importőr lett, pedig korábban a világ egyik legnagyobb ellátója volt.

Viszont az iráni háború miatt egyébként is visszaesett a világpiacon lévő dízel mennyisége, aminek így felment az ára, a dupla sokk (orosz piaci gondok, plusz hormuzi válság) miatt még jobban, mint az olajé.

Amerikában 2025 januárjához képest kétszer annyiba kerül a dízel, és erre az szavazók nagyon kényesek. A dízelár változása ráadásul kihat az élelmiszerek árára is, mert a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek jellemzően olajjal mennek.

Feszkó a NATO-n belül

A NATO-n belül is lehet feszültség a megállapodás miatt. A német kormány például már megerősítette, hogy továbbra is teljes mértékben elkötelezettek az Oroszország elleni szankciók mellett, és változatlanul támogatják Ukrajnát a védekezésben.

Németország 2023 óta nem importál orosz olajat és olajtermékeket. Az ország energiaellátása több forrásra támaszkodik, így független az orosz olajtól, és az ellátásbiztonság azóta is garantált.

Friedrich Merz német kancellár legutóbb október elején vállalatvezetők kíséretében járt Kijevben.

Németország most Ukrajna legnagyobb európai pénzügyi és katonai támogatója.

(via FT, Axios, Guardian, MTI)