Fürcht Pál volt főügyész októberben a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt azt állította, hogy a Schadl–Völner-ügy nyomozásának leállítására vonatkozó, „fentről” érkező kérést közvetítették neki, de az eljárás végül ügyészi feljelentéssel elindult. Azt is mondta, hogy az ismert információk szerint Varga Judit nem tudott a végrehajtói korrupcióról. A bizottság zárt ülésen is meg kívánta hallgatni, minősített adatokról is kérdezve; Toroczkai László jelezte, hogy beidézteti Tomin Szilviát, akit Fürcht az utasítás közvetítőjeként nevezett meg.
Fürcht korábban az aranykonvoj-ügy nyomozásának politikai befolyásolásáról beszélt, és azt állította, hogy Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak. Szeptemberben lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről, majd a Legfőbb Ügyészség visszautasította állításait, és fegyelmi eljárás indult ellene. Október 15-én felfüggesztették ügyészi állásából, mert a legfőbb ügyész helyettese szerint ellenőrizhetetlen információkat hozott nyilvánosságra egy folyamatban lévő büntetőügyről. Hadházy Ákos az állításai alapján feljelentést tett hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja miatt.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Napi összefoglalók a témáról: nov. 4. · okt. 28. · okt. 23. · okt. 22. · okt. 21. · okt. 17. · okt. 16.
Polt Péter szerint a korábban elakadt ügyek azért indultak meg, mert „most jött el az idejük”; tagadta, hogy politikai okból befolyásolta volna a nyomozásokat, és nem tartja hihetőnek a felülről érkező utasításokról szóló állításokat. A volt főügyész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Alkotmánybíróság éléről való eltávolítása miatt, Fejes Péter legfőbb ügyészi kinevezését pedig jó választásnak nevezte.
Előzetes fegyelmi vizsgálat indult Horváth Lóránt ügyvéd ellen, miután a legfőbb ügyész helyettese bejelentést tett a nyilatkozatai és feltételezett összeférhetetlen ügyvállalása miatt. Horváth szerint az eljárás példátlan, és összefügghet azzal, hogy a kamarai elnökválasztáson ő is indul.
Fejes Pétert 139 igen szavazattal választotta meg az Országgyűlés legfőbb ügyésznek; a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak, és nem szavaztak. Fejes az ügyészi szervezet nevében bocsánatot kért a társadalomtól a közbizalmat sértő döntésekért és mulasztásokért, míg Baka András az ügyészség függetlenségének és a közbizalom helyreállításának fontosságát hangsúlyozta. A kinevezés az ügyészségen kialakult válság és több vezető távozása után új kezdetet jelenthet.
A 25 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást érintő korrupciós perben két újabb vádlott tagadta bűnösségét. A fővádlott ismét összetűzésbe került a bíróval, politikai és titkosszolgálati dokumentumokra utaló kijelentései után kivezették a tárgyalóteremből.
Toroczkai László parlamenti vizsgálóbizottsága beidézi Tomin Szilviát, miután Fürcht Pál volt főügyész azt állította: Tomin közölte vele, hogy „fentről” a Schadl–Völner-ügy nyomozásának leállítására utasították. Fürcht szerint végül nem állították le az eljárást, amelyben Völner Pál több mint 80 millió forintot fogadott el Schadl Györgytől, aki cserébe végrehajtói kinevezéseket intéztetett.
Fürcht Pál volt főügyész a parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt állította, hogy felettesétől kapott politikailag befolyásolt utasítást. Elmondása szerint Tomin Szilvia tábornok azt közölte vele, hogy „fentről” azt kérték: állítsák le a Völner-ügyet, ám végül ügyészi feljelentéssel indult el a nyomozás.
Fürcht Pál volt főügyész meghallgatása a Völner–Schadl-ügy és más nagy horderejű esetek kapcsán a NER működésének részleteire világíthat rá. A Tisza bemutatta 2027-es költségvetési terveit, miközben egyházi vezetőknek is szembe kell nézniük a korrupció és a gyermekbántalmazások megelőzésének kérdésével. Külföldön az ukrajnai háború és az európai megélhetési válság miatti tüntetések kerültek fókuszba.
Soron kívül hallgatja meg a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága Fürcht Pál volt főügyészt, aki a Schadl–Völner-ügy idején vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget. A meghallgatáson új részletek derülhetnek ki az ügyről és az ügyészség működéséről, miután Fürcht korábban a Legfőbb Ügyészségen keresztüli nyomásgyakorlásról írt felmondólevelében.
Fürcht Pál volt főügyész szerdán soron kívül jelenik meg a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság előtt, miután jelentkezett a meghallgatásra. A testület a Schadl–Völner-ügyben és a nyomozások esetleges politikai befolyásolásáról kérdezheti; Fürcht korábban azt állította, hogy felettesei egy másik ügyben utasításokat adtak a nyomozás irányára.
Hadházy Ákos hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja miatt tett feljelentést, miután Fürcht Pál volt főügyész azt állította, hogy felettesei befolyásolták az aranykonvoj ügyében folyó nyomozást. A képviselő többek között Fürcht kihallgatását, az ügyészségi utasítások feltárását és Orbán Viktor, valamint több korábbi tisztviselő szerepének vizsgálatát kéri. Fürchtöt közben felfüggesztették ügyészi állásából, és újabb fegyelmi eljárás indult ellene.
Felfüggesztették ügyészi állásából Fürcht Pált, és újabb fegyelmi eljárást indítottak ellene, mert a legfőbb ügyész helyettese szerint ellenőrizhetetlen információkat hozott nyilvánosságra egy folyamatban lévő büntetőügyről. Fürcht korábban azt állította, hogy Orbán Viktor adott utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására, és a legfőbb ügyészség akadályozta az ügy teljes körű feltárását.
A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság hat volt igazságügyi miniszter, valamint Répássy Róbert és Kiss Ferenc meghallgatásáról vagy írásbeli nyilatkoztatásáról döntött. A személyes meghallgatásokat október 28-ra és november 13-ra tervezik, Dávid Ibolya és Vastagh Pál nyilatkozatát november 9-ig várják; Fürcht Pál meghallgatásáról egyelőre nem született döntés.
A parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága nem tervezte Orbán Viktor beidézését a kezdeti 65 fős névsorban, mivel a bizottság tagjai úgy vélik, hogy a volt miniszterelnök nem tud érdemben hozzájárulni a munkához. Fürcht Pál volt főügyész meghallgatása viszont terítéken van, és a bizottság nyitott a jövőbeni beidézésekre, ha szükségesnek látják.
Magyar Péter a parlamentben figyelmeztette az "Orbán-bábokat", hogy tanuljanak elődeik hibáiból, és ne várják meg a "dicstelen véget". Beszélt az új költségvetésről, amely az igazságosságra és fejlődésre összpontosít, míg a Fidesz-KDNP képviselői bingózással mulatták az időt a beszéde alatt. Magyar említette, hogy a közpénzek védelmére létrehozott szervek nem végezték el feladatukat, és az Orbán-kormány gazdasági csődbe sodorta az országot.
Magyar Péter parlamenti felszólalásában bejelentette, hogy Fürcht Pál volt főügyész tanúvallomásban megerősítette, hogy politikai utasításra hamisították meg a „telefon-ügyet” ellene. Magyar szerint Fürcht azt állította, hogy a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit pletykákat terjesztett, és hogy a Völner-Schadl-ügyben is tanúskodni fog. Az ügyész, aki nemrégiben felmondott, a politikai nyomásgyakorlásról beszélt, és Magyar hangsúlyozta, hogy az igazság végül kiderül.
Magyar Péter Facebook-posztban támadta Fürcht Pált, a lemondott főügyészt, akit azzal vádolt, hogy a Fidesz megbízásából próbált politikai indíttatású bűncselekményt kreálni ellene. Fürcht reagált, jelezve, hogy kész vallomást tenni, míg Magyar szerint az ügyészség manipulálta az eljárásokat, hogy megakadályozza választási indulását. Az ügyészség végül kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a parlament egyhangúlag megszavazott.
A Központi Nyomozó Főügyészség átvette az aranykonvojügy nyomozását, amely jogellenes fogvatartás miatt indult. Az ügyben Orbán Viktor volt miniszterelnök és más magas rangú tisztviselők büntetőjogi felelőssége is vizsgálat tárgyát képezi, mivel felmerült a gyanú, hogy politikai döntések befolyásolták a hatóságok eljárását. Az ügy hátterében diplomáciai botrány és politikai manipulációs vádak állnak.
Két volt fideszes minisztert őrizetbe vettek, miután mentelmi jogukat kiadták, és a nyilvánosság figyelemmel kísérte az eseményeket. Orbán Viktor miniszterelnök titkosszolgálati feladatot adott az aranykonvojügyben, míg a Fidesz politikai támadásokkal reagált a történtekre. A Mol-vezér Hernádi Zsolt helyzete is kérdésessé vált, miközben a kormány titkos kampányfinanszírozás gyanújával néz szembe.
A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a politikai nyomásgyakorlásra, hangsúlyozva, hogy független és önálló alkotmányos szervként nem tűri a fenyegetéseket. Az ügyészség válasza összefügg a közelmúltban történt lemondásokkal és politikai vádakkal, amelyek a büntető igazságszolgáltatás működését érintik. A közleményben kiemelik, hogy a politikai nyilatkozatok nem befolyásolhatják a munkájukat, és elítélik a megfélemlítési kísérleteket.
Magyar Péter felvetette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kihallgatására lenne szükség az aranykonvoj ügyében, miután Fürcht Pál lemondott főügyész nyílt levélben azt állította, hogy Orbán utasította a titkosszolgálatokat a törvénytelen akcióra. Az ügyészségi dokumentumok szerint a nyomozás a volt miniszterelnök és más magas rangú tisztviselők büntetőjogi felelősségére összpontosít.
A Fidesz reagált Fürcht Pál nyílt levelére, amelyben az aranykonvoj-ügy politikai manipulációját állította. A párt szerint az ukrán maffia emberei beépültek az állami szervekbe, és a magyar hatóságok lépései elismerést érdemelnek, nem vádaskodást. Az ügyben a magyar rendőrség korábban fegyveres biztosítást nyújtott az ukrán szállítmányok számára, ami ellentmond a maffiatevékenység vádjának.
Fürcht Pál, a júniusban lemondott főügyész, nyílt levélben állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 3-án utasította a titkosszolgálatot egy nyomozás lefolytatására, amely a politikai befolyásolásra utal. Fürcht szerint az aranykonvoj-ügy egy politikai kreálmány, és a nyomozás során tapasztalt anomáliák miatt fegyelmi vizsgálat indult ellene. A levélben hangsúlyozza, hogy a jog mindenkire vonatkozik, beleértve a hatalmon lévőket is.
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez érkeztek a feljelentések az aranykonvojügy és a Gundalf-ügy kapcsán, valamint Fürcht Pál volt főügyész állításai alapján. Fürcht lemondása előtt azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség befolyásolta a nyomozásokat, és feljelentést tett a hatóság félrevezetése miatt is. A nyomozás során Fürcht tanúkénti meghallgatását is indítványozták.
A Legfőbb Ügyészséghez intézett üzenetében Magyar Péter a mentelmi jog eltörlését kezdeményezi közvádas bűncselekmények esetén. A Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az Alapjogokért Központ háttércégénél, míg a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság beidézné a Rogán házaspárt és más politikai szereplőket. Gazdasági hírek között Ursula Von der Leyen javaslata szerepel, amely 4,2 milliárd euró EU-pénz felszabadítását célozza Magyarország számára.
Feljelentést tett az ukrán pénzszállítók képviselője az aranykonvoj-ügyben, miután Fürcht Pál volt főügyész állításai alapján hamis vád és bűnpártolás minősített esete merült fel. A feljelentés részben Fürcht nyilatkozatán alapul, amelyben politikai befolyásolásokról beszélt, míg a Legfőbb Ügyészség cáfolta a valótlan állításokat, de nem tudtak részletezni, mivel az ügyek folyamatban vannak.
A Legfőbb Ügyészség visszautasította Magyar Péter miniszterelnök bíráló kijelentéseit, amelyek az ügyészi szervezet munkáját érintették. A közlemény hangsúlyozza, hogy az ügyészség munkája a törvényesség és pártatlanság elvein alapul, és eljárásaik politikai befolyástól mentesek. Az ügyészek a törvényi kötelezettségeik teljesítése során nem engednek a külső nyomásnak, és a kritikákat határozottan elutasítják.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, lemondását politikai befolyásolásra utaló jelekre hivatkozva indokolta, állítva, hogy a Legfőbb Ügyészség több ügyben megkerülte őt, és nyomásgyakorlással próbálta irányítani a nyomozásokat. A Legfőbb Ügyészség cáfolta Fürcht állításait, de nem tudta bizonyítani azokat, mivel az ügyek folyamatban vannak. Fürcht szerint a nyomozóknak függetlenül kellene dolgozniuk, és a fegyelmi eljárás, amelyet ellene indítottak, a lemondása előtt történt eseményekkel összefüggésben áll.
A hét legfontosabb eseményei között szerepel a Tisza kampányának belső konfliktusai, Jellinek Dániel és Szivek Norbert letartóztatása, valamint a kormány autópálya-koncesszióval kapcsolatos döntése. A gyermekvédelemről folytatott parlamenti viták mellett a Rogán minisztérium bútorvásárlásának költségei is felmerültek, míg a nyomdapiac beszűkülése miatt a ferencvárosi önkormányzati lapot a NER nyomdája fogja nyomni. A világban Szaúd-Arábia olajpiaci helyzete és az orosz választások előkészületei kaptak hangsúlyt, míg a mesterséges intelligencia terén a lassítás szükségességéről folyt a diskurzus.
A Legfőbb Ügyészség visszautasította Fürcht Pál lemondásában tett állításait, amelyek szerint politikai befolyásolás történt az ügyészségen. Közleményükben hazugsággal vádolják a volt főügyészt, és hangsúlyozzák, hogy az általa megfogalmazott vádak valótlanok, miközben fegyelmi eljárás folyik ellene. Az ügyészség szerint Fürcht a saját szubjektív meggyőződését próbálta érvényesíteni, nem pedig a valós tényeken alapuló szakmai iránymutatást követte.
Dr. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, lemondott, miután súlyos vádakat fogalmazott meg a Legfőbb Ügyészség nyomozásainak politikai befolyásolásáról, különösen az aranykonvoj- és Gundalf-Henry-ügyek kapcsán. Állítása szerint informális nyomásgyakorlással próbálták elérni, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után, és a nyomozások irányítását is manipulálták. Lemondása után alacsonyabb beosztásban folytatta munkáját az ügyészségen.