Meghallgathatja Fürcht Pált a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága, de Orbán Viktor beidézése sincs kizárva

Informális megbeszélések során döntöttek úgy a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának tagjai, hogy a testület által beidézendők első, 65 fős névsorába nem veszik fel Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet és egyetlen más korábbi miniszterelnököt sem. Molnár Zoltán, a bizottság tiszás tagja ezt a döntést úgy magyarázta a 444-nek: a lista ezen verzióján „azért nincs rajta Orbán Viktor, mert jelen pillanatban nem látjuk úgy, hogy az ő személye – azon kívül, hogy mondjuk Toroczkai úr tudna politikai cirkuszt csinálni ebből – érdemlegesen hozzáadna a bizottság munkájához.”

A bizottság elnöke, a Molnár által is említett Toroczkai László azt mondta lapunknak: A Tisza Párt álláspontja az volt, hogy szakmailag nem indokolt [a miniszterelnökök beidézése], mert nem tudnak érdemben hozzátenni, az illetékes igazságügyi miniszterek azok, akik érdemben tudják a vizsgálóbizottság munkáját segíteni.”

Viszont egyikőjük sem zárta ki, hogy a jövőben a bizottság elé kerüljön a volt miniszterelnök. Toroczkai azt is elmondta: Fürcht Pál volt főügyész nevét viszont tervezi hozzáadni a listához. Molnár pedig arról beszélt, hogy a bizottság tiszás tagjai is nyitottak a volt főügyész meghallgatására.

Ki nem hívott be kit nem?

A kérdésnek azért is van súlya, mert a bizottság idézése kötelező érvényű, tehát jogellenes kibújni alóla. Az Orbán Viktor beidézésének elmaradásáról szóló vita még hétfőn kezdődött, amikor napirend előtti csörte kerekedett a Mi Hazánk és a Tisza képviselői között a parlamentben: a két párt politikusai egymást vádolták azzal, hogy egyes parlamenti bizottságokban megakadályozták a volt miniszterelnök berendelését. Kedden hosszabb cikkben foglalkoztam az esettel, amikor is nekiláttam kibogozni, hogy pontosan milyen döntéseket hoztak a bizottságok a behívásról. Kiderült, hogy a háromból kettő esetében annyira nem is volt bonyolult a helyzet:

• a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottságban valóban Novák Előd ellenszavazata kellett (a két fideszes tagé mellett) ahhoz, hogy elutasítsák Orbán berendelését,
• a gyerekvédelem válságát vizsgáló bizottságban pedig a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nagyon is egyetértettek abban, hogy egyelőre halasztani kell a volt miniszterelnök beidézéséről szóló döntést.

Némileg nehezebben lehetett kibogozni, hogy mi is volt a helyzet a Toroczkai László által elnökölt, a végrehajtói rendszert vizsgáló bizottságban. A Mi Hazánk elnöke hétfőn azzal vádolta meg a Tisza ebben ülő képviselőit, hogy ők „szavazták le” Orbán beidézését. Az ülések jegyzőkönyveiben keresgélve azonban ennek a szavazásnak sehol sem találtam nyomát: a tagok a szeptember 23-ai ülésen ugyan név szerint rábólintottak 65 személy, köztük Rogán Antal és Schadl György beidézésére, ám szó sem volt Orbánról.

Toroczkai ekkor azt mondta, a végső névsor a tagok közötti kompromisszum által született meg. Viszont a korábbi ülésnapokon még többször is beszélt egy saját maga által készített, 59 nevet tartalmazó listáról, amin állítása szerint szerepelt Orbán Viktor neve – sőt Gyurcsány Ferencé is. Egy ponton azzal vádolta meg a tiszásokat, hogy ezeket a javaslatokat figyelmen kívül hagyják – ám szavazni egyáltalán nem szavaztak külön erről a névsorról, valamint a volt miniszterelnök beidézéséről (vagy az erről szóló döntés elhalasztásáról) sem született jegyzőkönyvezett voksolás.

A bizottság tagjai válaszolnak

Az ügyben megkerestem a Mi Hazánk sajtóirodáját, valamint a bizottság sajtónyilvános címét, és megkértem őket, hogy tisztázzák a helyzetet. Végül a Mi Hazánk részéről Toroczkai emailben, Molnár Zoltán képviselő a Tisza részéről telefonon válaszolt a kérdéseimre.

Toroczkai azt írta: „július 7-én készítettem el a vizsgálóbizottság munkarendjére vonatkozó javaslatomat, amelyben a miniszterelnökök (közöttük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc) meghallgatását is kezdeményeztem. Ezt a munkarendemet július 8-án reggel megküldtem a bizottság tagjainak, akik nem támogatták a neveket is tartalmazó munkarendjavaslatomat. Akkor az álláspontjuk az volt, hogy olyan munkarendet fogadjunk el, amely nem tartalmaz neveket.

Ezután informális üléseinken formálódott a Tisza Párt névlistája, amely jelentős részben tartalmazta az én munkarendemben szereplő neveket, de a miniszterelnökök nem voltak közöttük. A Tisza Párt álláspontja az volt, hogy szakmailag nem indokolt, mert nem tudnak érdemben hozzátenni, az illetékes igazságügyminiszterek azok, akik érdemben tudják a vizsgálóbizottság munkáját segíteni.”

Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a lista bármikor bővíthető, illetve „most is éppen erre készülünk, mert például Fürcht Pált is szeretnénk meghallgatni”.

Molnár arról beszélt, hogy a 65 fős névsor konszenzusos lista volt, és ők egyetlen adott pillanatban sem zárkóztak el a volt miniszterelnök beidézésétől. Külön felidézte, hogy a bizottság nyitó ülésén azt mondta a fideszes Balla Györgynek: „Annyiszor fogunk behívni egy embert, ahányszor a bizottság ezt szükségesnek látja. Nem lesz olyan politikai aktor a múltból, aki ez alól felmentést élvezne, és nyilván élhet az állampolgári jogával, hogy önmagára nem fog terhelő vallomást tenni, de azt gondolom, ha valaki itt hallgatni fog ennek a vizsgálóbizottságnak a kérdéseire, az a politikai következményeit fogja ennek viselni a jövőben, illetve az a közösség is, akit ő képvisel, vagy képviselt a múltban.”

A 65-ös listán szerinte azért „nincs rajta Orbán Viktor, mert jelen pillanatban nem látjuk úgy, hogy az ő személye – azon kívül, hogy mondjuk Toroczkai úr tudna ebből politikai cirkuszt csinálni – érdemlegesen hozzáadna a bizottság munkájához. Ezzel egyetértettünk mindannyian, tehát nemcsak mi, hanem ő is egyetértett. Ő nem is terjesztett föl olyan listát bizottsági ülésen, amiben ezek a nevek benne lettek volna, mert pontosan az volt a munkamegbeszélések lényege, hogy alakítsunk ki olyan konszenzusos listát, ami a tényleges munkavégzést fogja segíteni, nem egy esetleges cirkuszt.” Hozzátette:

„Egyelőre úgy éreztük, hogy itt először az ügy szakmai részét kell megvizsgálnunk, és azokat az igazságügyi minisztereket, különböző államtitkárokat kell először meghallgatnunk, akik ennek a rendszernek a kialakításában részt vettek. És hogyha majd úgy látjuk, hogy bármelyik volt miniszterelnöknek a meghallgatása indokolt lenne, akkor természetesen meg fogjuk hallgatni.”

A hétfői parlamenti perpatvarra azzal reagált: „Én értem, hogy Toroczkai úr most Novák Előd miatt kicsit beszorult. Mert például abban a bizottságban, ahol Novák Előd azt leszavazta, ott igenis szerintem indokolt lett volna a volt miniszterelnöknek az idézése. De nyilván most ők szeretnék ezt átkeretezni, és a többi bizottságra is ráhúzni az ő párttársának a – szerintem – hibás döntését.” Viszont abban ő is egyetért Toroczkaival, hogy Fürcht beidézése reális lépés lenne ezen a ponton. Erről azt mondta:

„Azt gondolom, hogy Fürcht Pál személye érdekes lehet az érdemi munkával kapcsolatban, főleg annak a fényében, amiket nyilatkozott az elmúlt napokban. Én azt gondolom, hogy ő napirenden lehet az idézéseikben. Tehát hogyha felvetődik az, hogy ő legyen beidézve, akkor mi ettől egyáltalán nem fogunk elzárkózni.”

Kérdés a vitához: Milyen hatással lehet a bizottság munkájára, ha a volt miniszterelnökök beidézése elmarad?