Politikailag befolyásolt legfőbb ügyészségi utasításokról és titkosszolgálati kavarásokról beszélt a volt főügyész a parlament előtt

„Kapott-e ön valaha felettesétől politikailag befolyásolt utasítást?” – kérdezte Molnár Zoltán tiszás képviselő a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén Fürcht Páltól, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetőjétől. „Igen” – szólt a válasz, és ezzel a már több mint két és fél órás meghallgatás lényegében véget is ért.

Fürcht felettesei a Legfőbb Ügyészség vezetőségét takarja, az élén Polt Péter egykori legfőbb ügyésszel, de mivel a vizsgálóbizottság csak a végrehajtási ügyekben kérdezhetett, illetve Fürcht egyébként sem tűnt hajlandónak részletekbe menően nyilatkozni, azt nem tudtuk meg, hogy ki és milyen utasítást adhatott neki. A kijelentés előtti órákban megtudtunk viszont egy rakás másik érdekes dolgot.

Emlékeztetőül: Fürcht vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) egy sor politikailag érzékeny ügyben folyó nyomozás idején, mint például az MNB-alapítványok ügye, Orbán Viktor öccsének vízumügyes botránya, zuglói és újbudai parkolási korrupciós ügyek, valamint – és jelen pillanatban ez a legfontosabb – a Völner–Schadl-ügy idején. Lemondásának körülményeiről, az aranykonvojügy körüli állítólagos nyomásgyakorlásról korábban több cikkben írtunk.

I. Tábornok asszony közölte, hogy fentről utasították, a Völner-ügyből nem lehet semmi

„Tomin Szilvia, azt hiszem tábornok volt a rendfokozata akkoriban. Fölhívott, és találkozót kért tőlem. Találkoztunk, beültünk a gépjárművének a hátsó ülésére, és azt közölte tábornok asszony, hogy ő nagyon régóta ismer engem, és hogy nem szeretné a tiszteletemet meg a megbecsülésemet elveszíteni, de ő fentről egy olyan utasítást, parancsot, instrukciót kapott – vagy nem tudom, hogy fejezte ki – hogy ebből az ügyből nem lehet semmi, tehát hogy Völner Pállal kapcsolatos ügyet le kell zárni, meg kell szüntetni” – mondta a meghallgatás egy pontján Fürcht, majd ezzel folytatta:

„Dühöngtünk egy kicsit, beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy nyilván nem lehet megszüntetni ezt az ügyet. (...) Végül is arra jutottunk, hogy Tomin Szilvia tábornok asszony és én is külön-külön fölhívjuk Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyészt, és megbeszéljük, hogy mit kéne ezzel tenni” – folytatta a történetet Fürcht, hozzátéve, hogy Végh Tamást is bevonták az agyalásba, aki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője volt. Fürcht elmondása szerint

„az lett a megoldás, hogy Végh Tamás fog feljelentést tenni, tehát ügyész fog ügyésznél feljelentést tenni a Központi Nyomozó Főügyészségen. Így indult el ez az egész eljárás.”

Mármint a később Völner-Schadl-ügyként ismertté vált nyomozás. A háttérsztori röviden: a Völner Pál egykori igazságügyiminiszter-helyettes éveken át pénzt – összesen több mint 80 millió forintot – fogadott el Schadl György egykori végrehajtói kari elnöktől, hogy elintézze a Schadl által ajánlott végrehajtók kinevezését, akik cserébe Schadlnek fizettek – összesen nagyjából 900 millió forintot.

Az egész ügy teljesen véletlenül indult be, úgy, hogy egy egészen más ügyben lehallgattak egy harmadik embert. Ezt a lehallgatást a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vitte, ami a rendőrség egyik részlege – ezt vezette Tomin Szilvia. A harmadik ember elleni előkészítő eljárásban jelent meg Schadl, a végrehajtói kar elnöke, végül pedig Völner, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese. És ez volt az az előkészítő eljárás, amit Fürcht szerint valaki „fentről” le akart állítani Tominon keresztül.

II. Akit Polt Péter bevédett, a helyettes államtitkár számon kért, az új főügyész pedig leváltott

Kérdés a vitához: Milyen kérdéseket lenne fontos tisztázni a Völner–Schadl-ügy indulásáról és az állítólagos utasításokról?