Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, a fideszes igazságszolgáltatás korszakos vezetője

Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal éléről a bírói karral való konfliktusai miatt 2019-ben az Alkotmánybíróságra menekített bíró, Szájer József felesége. Handó lemondása a hétfői Magyar Közlönyből derül ki, eszerint a köztársasági elnök október 14-i hatállyal ment fel.

Handó alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad. Ő eleve azért lehetett egyszerre alkotmánybíró és – szünetelő szolgálati viszonyban – rendes bíró, mert a kinevezésekor egy olyan törvénymódosítást hoztak, ami lehetővé tette, hogy az AB-be kerülő bírák megtartsák bírói tisztségüket, majd alkotmánybírói mandátumuk lejárta után a Kúriára kerüljenek. Handó most erről az – április 12. után inkább csak elvi – lehetőségről is lemond.

Handó Tünde 2011 és 2019 között vezette az Országos Bírósági Hivatalt, és bár eleinte a bírói kar jelentős részének támogatását élvezte, a ciklusa végére súlyos konfliktusba került az őt ellenőrző Országos Bírói Tanáccsal. A 2018-ban megválasztott új OBT több esetben törvénysértőnek találta Handó kinevezési gyakorlatát: vezetői pályázatokat nyilvánított eredménytelennek megfelelő indoklás nélkül, majd átmeneti megbízásokkal töltött be vezetői posztokat.

2019 májusában a tanács odáig jutott, hogy kezdeményezte Handó elmozdítását, de ezt a fideszes parlamenti többség 120–54 arányban leszavazta. Néhány hónappal később viszont maga a Fidesz jelölte Handót alkotmánybírónak. Ez akkor kényelmes menekülőutat jelenthetett a kormánynak is: eltűnhetett az OBH éléről az addigra komoly hazai és nemzetközi jogállamisági kritikák középpontjába került vezető, miközben Stumpf István helyére az AB-ra egy politikailag irányíthatóbbnak tartott szereplő kerülhetett. Handó távozását az OBH-ból 24 bírósági vezető olyan, az „aranykort” és a magyar igazságszolgáltatás „templomait” emlegető, ötvenes éveket idéző levéllel ünnepelte, amelyről több bíró is azt mondta, szégyellte magát, amikor elolvasta.

Handó az elmúlt hetekben is azok közé tartozott az Alkotmánybíróságon, akik a Fidesz beadványának adtak volna nagyobb teret. Augusztus 14-én a testület visszautasította a Fidesz–KDNP indítványát, amellyel a kekvák vagyonának visszavételét lehetővé tévő törvényt támadták, majd pedig az alaptörvény-módosítást is helyben hagyták. A 15 tagú testületből csak Handó Tünde és Polt Péter írt a Fidesznek kedves különvéleményt: szerinte a testületnek érdemben vizsgálnia kellett volna az alaptörvény-módosítást - noha korábban Handó is amellett volt, hogy az Alkotmánybíróságnak nem lehet dolga magával az alaptörvénnyel.

Handót egyelőre az új alkotmánybírói korhatár sem teszi ki a testületből. A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás visszaállította a 70 éves felső korhatárt, és azt a már hivatalban lévő tagokra is kiterjesztette; emiatt szeptember 1-jén Polt Péter és három másik alkotmánybíró mandátuma megszűnik. Handó nincs köztük, így ő kitöltheti a még öt évig tartó megbízatását.