Vég Márton

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint mostanáig a pedagógusok mintegy 90 százaléka élt a koronavírus elleni oltás lehetőségével. Ez azt is jelenti, hogy 10 százalékuk viszont nem. Miután valamivel kevesebb, mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan - írta a Népszava.

A cikk szerint ráadásul ezen pedagógusok aránya nem csökkent számottevően az elmúlt hetekben, annak ellenére sem, hogy az állami oktatási-nevelési intézményekben kötelezővé tették az oltást, melynek felvételére december 15-ig van idejük az érintetteknek. Ha nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter az Indexnek azt mondta, januártól a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet a rendszerből, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást.

A szaktárca ugyanakkor nem aggódik, a Népszava kérdésére azt írták: a gyermekek oktatása eddig is, ezután is biztosított.

Az mfor.hu pedig arról ír, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tud olyan művészeti gimnáziumról, ahol az összes, művészeti tárgyat oktató tanár elmegy, márpedig ott a diákok érettségire való felkészülése forog veszélyben. Mivel csak az állami iskolákban kötelező a vakcináció, már most megindult az elvándorlás az egyházi és magánintézményekbe, ahol a fenntartóra bízták, hogy kötelezővé teszik-e az oltást vagy sem (többnyire nem).

A kis hal most valóban megeheti a nagy halat. A kormányközeli 4iG a tervek szerint 232 milliárd forintért átveszi a Digit, előbbi 2020-as 57 milliárd forintos árbevétele jóval kisebb, mint a hazai Digi cégek 70 milliárdos mutatója. Miből lesz erre fedezete a nem is kimagaslóan jövedelmező tőzsdei csodacégnek? - erről szól a G7.hu remek elemző cikke.

Emlékeztetnek: a Jászai Gellért 59 százalékos tulajdonában lévő tőzsdei NER-cég 2019-ben már majdnem megvette a Deutsche Telekom hazai leánycégét, de végül visszaléptek. Most viszont példátlan potenciális tőke áll a 4iG mögött: a német hadiipari Rheinmteall AG ugyanis 120 milliárd forintos tőkeemeléssel száll be a NER zászlóshajójába.

"Eddig is bevett gyakorlat volt, hogy hadiipari megállapodásokért cserébe ellentételezésként az adott ország gazdaságába kell befektetni a szállító cégeknek – ennek egyik példája, hogy Zalaegerszegen épít tankgyárat a Rheinmetall" - írja a G7. Magyarország viszont ennél jóval nagyobb összeget költ el a Rheinmetallnál: 2019-ben 300 millió euróért 44 Leopard 2 tankot és 24 darab PzH 2000 tarackágyút, 2020-ban pedig 218 darab Lynx harckocsit vettünk tőlük 2 milliárd euróért.

Ugyanakkor a G7 számításai szerint a németek kétszer annyi pénzzel akarnak beszállni a 4iG-be, mint amennyit a tőzsdei ára alapján a nyáron ért. Ráadásul a 4iG nem a piacról, hanem állami közbeszerzésekből nőtt 4 év alatt 17 milliárdos árbevételű cégből 57 milliárdos piacvezetővé. A cikk becslése szerint négy éven át évi 36 milliárd forint megbízást jelenthet a 4iG-nek csupán két állami keretszerződés.

András herceget, Bill Clintont, Donald Trumpot és Kevin Spaceyt is megnevezte Jeffrey Epstein pilótája, mint olyan VIP-vendégeket, akiket luxus helyszínekre szállított - hangzott el Ghislaine Maxwell perének második napján. A most 59 éves Ghislaine Maxwell a szeretője és üzlettársa volt Epsteinnek, akit 2019-ben tartóztattak le szexkereskedelem vádjával.

Larry Visoski volt az első tanú, aki 25 évig dolgozott Epsteinnek, az ügyész kérdésére pedig Ghislaine Maxwellt a második legfontosabb szereplőnek nevezte Epstein műveleteiben. A legfontosabb persze maga a milliárdos üzletember volt. Vallomása szerint a repülőutak alatt soha nem látott semmilyen szexuális aktivitást, bár a piltótafülke többnyire zárva volt. A járatokat amúgy Lolita Expressnek becézték.

Visoski emlékezett Virginia Roberts Giuffre-re is, aki azt állítja: 2001-ben Erzsébet királynő fia többször is megerőszakolta őt.

A védelem arra építi a maga álláspontját, hogy Epstein volt az egész szexkereskedelmi hálózat szervezője és első számú haszonélvezője. Minthogy ő meghalt, ezért az ügyészség mindennel Ghislaine Maxwellt vádolja – jobb híján. A védelem szerint Robert Maxwell sajtómágnás lánya csak belekeveredett az ügybe, mint Epstein alkalmi kapcsolata, de semmiképp sem vett részt a szexkereskedelemben. A védőügyvéd szerint a tanúk szép pénzt kapnak azért, hogy besározzák Ghislaine Maxwellt. (BBC)

Magyarország is csatlakozik a dél-afrikai régióból érkező légiközlekedés korlátozásához - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Hozzátették: az Európai Unió Tanácsa november 26-án megvitatta az újonnan azonosított, B.1.1.529-es dél-afrikai variánsára adható lehetséges uniós válaszlépéseket. Az ülésen megszületett javaslat szerint a dél-afrikai régióból érkező személyek esetében a nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló tanácsi ajánlás szerinti vészfék mechanizmust lenne érdemes alkalmazni. A tagállamok egyetértettek abban, hogy szükség van a korlátozások bevezetésére.

Az ülés résztvevői fontosnak találták, hogy a Botswanából, Szváziföldről, Lesothoból, Mozambikból, Namíbiából, a Dél-Afrikai Köztársaságból és Zimbabwéből érkező utasok esetében a tagállamok vezessenek be tesztelési és karanténkötelezettséget. A hazai intézkedések előkészítése megkezdődött, a módosított kormányrendelet megjelenése a mai napon várható - írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Egységesen lemondásra szólította fel az ellenzék Kövér Lászlót, amiért a házelnök arról beszélt tavaly egy zárt rendezvényen titkosszolgálati vezetőknek, hogy a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt, és közölte, hogy számít ennek kezelésében a szolgálatok munkájára.

Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés és a Fidesz választmányi elnöke a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői előtt a törvényes rend, a szolgálatok alkotmányos kötelességének megszegésére buzdít, amikor a legsúlyosabb nemzetbiztonsági veszélyként azonosítja az ellenzéket, tőlük várva annak „elhárítását”. Kövér szavai a Pegasus-gate közvetett bizonyítékát is jelenthetik, amikor a magyar állam által megvásárolt, terror- és bűncselekmények elhárítására kifejlesztett izraeli kémszoftvert az ellenzéki tér szereplőinek – politikusok, újságírók, médiatulajdonosok, civilek, aktivisták – megfigyelésére használta fel. Legyen világos: beszédével Kövér László több millió, az Orbán-rezsimmel szemben álló magyar polgár ellen is uszít.

- közölte egységesen a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, az MMM és a Jobbik.

Szerintük az elmúlt 30 év legmocskosabb hazai botránya, a Pegasus-gate eddig nyilvánosságra került ténysorai alapján Orbán Viktor és kormánya méltatlan Magyarország polgárainak képviseletére, ahogyan Kövér Lászlónak sincs helye a magyar közéletben.

Sorra jelentik be az európai országok, hogy náluk is találtak omikron-gyanús eseteket. Ez a koronavírus új szupervariánsa. Hollandia után ezúttal Németországból érkeztek aggasztó hírek: Kai Klose hesseni (itt van a frankfurti nemzetközi reptér) tartományi miniszter szerint nagyon valószínű, hogy az omikron megérkezett Németországba. Egy Dél-Afrikából hazatérő utazó szervezetében találtak több omikron típusú mutációt. A variáns szekvenálása jelenleg is tart, az utazót az otthonában izolálták.

A cseh közegészségügyi hatóság is szombaton közölte, hogy omikron-gyanús esetet találtak. A fertőzött Namíbiából érkezett. Közben Sir Andrew Pollard, az Oxford Vaccine Group (OVG) vezetője arról beszélt a BBC-nek, hogy óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az Astra Zeneca vakcina hatékony lehet az omikronnal szemben, megelőzheti a súlyos betegséget, ezért szerinte valószínűtlen, hogy emiatt újra fellángol a járvány. (The Guardian)

Kékestetőn és Sopron térségében is esett, és meg is maradt a hó, de várhatóan olvadni fog - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szombati adataiból. A legvastagabb hóvastagságot a Soproni-hegységben fekvő, Sopronhoz tartozó Brennbergbányán rögzítették, ott 8 centiméteres a hó.

A Dunántúlon többfelé is kialakultak hófoltok, hólepel. A Dunántúl északnyugati területein, például Sopron sík területein és Kőszegen mértek még 2 centiméteres hóvastagságot. Az ország keleti felében, Kékestetőn 1 centiméter körüli a hótakaró.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán azt írta: az Alpokalján délelőtt még előfordulhat havas eső, valamint kevés vizes, tapadó hó is hullhat, másutt eső formájában érkezik a csapadék, délután pedig elszórtan valószínű záporeső. A lehullott hóréteg napközben fokozatosan olvadni fog. Az ország nagyobb részén szakadozottá válik a felhőtakaró, dél felé haladva van nagyobb esély hosszabb napos időszakokra, és magasabb maximumokra. A délkeleti szelet helyenként kísérhetik élénk lökések.

Az idei őszi-téli szezonban nem ez az első havazás. A hegyekben már október 13-án is hullott hó. A Bükkben például másnapra több mint tíz centiméternyi hó esett, Bánkúton pedig 20-22 centiméteres hóvastagságot is mértek.

Az Időkép beszámolója szerint pedig egy mediterrán ciklon vonul át felettünk, az ország északnyugati területein, valamint a Bakonyban az eső fokozatosan havas esőbe, majd havazásba váltott, a Kendig-csúcson 10 centis hóréteget mértek. (MTI/Időkép)

Miközben az európai kormányok újabb és újabb módszerekkel próbálnák rávenni az embereket a Covid elleni oltakozásra, egy kis szicíliai falu egészen furcsa oltási statisztikával rendelkezik. Palazzo Adrianoban ugyanis 104 százalékos az átoltottság - írja a londoni The Guardian.

Nicolò Grana polgármester nagyon büszke a furcsa adatra, pedig annak csak az az oka, hogy a faluban sok nem hivatalosan bejelentett lakos is él, de őket is beoltották. Valamint a környező településekről is érkeztek oltakozók. A falu veszélyeztetett volt, mert a fiatalok elköltöztek, így nagyon sok idős lakik a településen.

Magyarország két újabb országgal, Egyiptommal és a Maldív-szigetekkel állapodott meg a vakcinaigazolások kölcsönös elismeréséről, így a koronavírus ellen legalább kétszer beoltottak szabadon utazhatnak ezen országokba - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Karmelita kolostorban, a Gazdasági Kabinet ülése előtt.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett videofelvételen úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány sajnos nem enged a szorításából, újabb és újabb variánsok jelennek meg szinte havi rendszerességgel.

Kiemelte, ettől függetlenül mindenki egyetért abban, hogy oltással lehet a legjobban védekezni, ezért is örül a kormány, hogy sikeres az oltási akcióhét. Ez a felelősségteljes viselkedés, a kormány pedig segít az oltást felvevőknek abban, hogy vissza tudják kapni a korábbi életüket - mondta a miniszter. Eddig 22 országgal kötöttek megállapodást a vakcinaigazolások kölcsönös elfogadásáról és ennek alapján a szabad utazásról.

A tárcavezető közölte, Egyiptommal kedden lép életbe az megállapodás, az ide utazók közül csak a 6 és 18 év közötti, nem beoltott gyerekeknek kell tesztet vinniük magukkal, míg az oltással rendelkezők szabadon utazhatnak. A Maldív-szigetekkel szerdán lép életbe a megállapodás, amelynek alapján 18 év felett vakcinaigazolással, az alatt pedig szabadon lehet utazni - mondta Szijjártó Péter. (MTI)

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság - adta hírül a Magyar Nemzet. A beszámoló szerint a Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő.

Ezt a díjat 2019-ben Szakács Árpád, a MediaWorks Hungary Zrt. központi nyomtatott szerkesztőségének volt főszerkesztője kapta, aki legutóbb a Mi Hazánk Mozgalom oltásellenes tüntetésén mondott tanulságos beszédet.

Öt Pest megyei ember ellen indított kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt eljárást a rendőrség; egyiküktől 15 millió forint értékű drogot foglaltak le - tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság szombaton a police.hu oldalon.

A közlemény szerint a többhónapnyi információgyűjtés után szervezett akcióban, két nap alatt tíz helyszínen fogtak el tizenegy embert. Közülük ötöt kábítószer-kereskedelemmel, hatot fogyasztással gyanúsítanak.

A Készenléti Rendőrség műveleti egységei és a megyei főkapitányság 25 autóval, 50 rendőrrel vettek részt az akcióban Dunaharasztiban, Dunavarsányban, Taksonyban és Ráckevén. Azt írták, a 49 éves A. Ferenc K. Zoltántól és J. Balázstól szerezte be "illegális raktárkészletét". A. Ferenctől 5,4 kilogramm speedet, 350 gramm marihuánát, 10 gramm kokaint, 170 gramm hasisgyantát foglaltak le, valamint gáz- és riasztófegyvereket is találtak nála. Mint ismertették, a rendőrök társaitól dohányőrlőket, simítózáras tasakokat, növényi származékokat, massza állagú kábítószergyanús anyagokat foglaltak le.

A zúzós akció videója itt tekinthető meg:

A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről - olvasható a 24.hu riportjában.

A cikk szerint miután kiderült, hogy Magyarország végleg lemondhat a Norvég Alap forrásairól, a helyére állított, a Miniszterelnökség által biztosított támogatásból meghirdették a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot. Ez az összeg a magyar adófizetők pénzéből van, és a külföldi támogatással ellentétben egyedül a kormány alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. dönthetett a kedvezményezettek köréről.

Az egyik fonyódi esten például a Pesti TV két munkatársát látták vendégül. A 24.hu beszámolója szerint Szarvas Szilveszter arról beszélt, nagy tragédia, hogy már nem Tarlós István Budapest főpolgármestere. Szerinte elég megnézni, mi történt a fővárosban, és abból már látni is, mi a jövő évi választás tétje. A beszélgetésben kész tényként kezelték, hogy Karácsonyék el akarták lopni a Városházát és zsebre tenni az abból járó összeget.

Tüntetések törtek ki pénteken Irán harmadik legnagyobb városában, Iszfahánban a vízhiány miatt, a régió legnagyobb folyójának, a Zajánderudnak a kiszáradt medrében gyülekező elégedetlenkedőket a karhatalom egyebek között könnygázzal és gumibotokkal oszlatta.

Az iráni hírügynökségek és a közösségi médián megjelent bejegyzések szerint a térséget súlytó aszály miatt a helyi földművesek megsegítését követelő aktivisták százai közül többen köveket hajigáltak a rendőrökre.

A Farsz félhivatalos hírügynökség arról számolt be, hogy a tüntetők egy rendőrségi motort és mentőautót is felgyújtottak a világhíres Hadzsu-híd közelében történt megmozduláson.

A péntekre virradó éjszaka során ismeretlenek rátámadtak a vízhiány miatt két hete békés ülősztrájkot folytató földművesekre és felgyújtották sátraikat. A helyi farmerek már évek óta tiltakoznak az ellen, hogy a Zajánderud vízét elvezetik más térségek, így például Jazd tartomány ellátására, aminek következtében földjeik kiszáradnak és megélhetésük kerül veszélybe. Az iráni sajtó szerint a jazdi csővezetéket már többször is megrongálták a múltban.

Júliusban szintén a vízhiány miatt Irán délkeleti részein voltak erőszakba torkollott megmozdulások, amelyek során több embert lelőttek a biztonságiak. A teheráni vezetés az ötven éve nem tapasztalt aszályt hibáztatja a vízhiányért, míg a rezsim bírálói a hatóságok rossz vízgazdálkodására is felhívják a figyelmet. (MTI)

Kövér László házelnök arról beszélt tavaly egy zárt rendezvényen titkosszolgálati vezetőknek, hogy a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt, és közölte, hogy számít ennek kezelésében a szolgálatok munkájára – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a birtokába került hangfelvételre hivatkozva.

Kövér 2020. február 28-án mondta a beszédet az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában, a nemzetbiztonsági szolgálatok fennállásának harmincadik évfordulójának alkalmából tartott ünnepségen.

Kövér azzal vezette fel az ellenzékről szóló gondolatmenetet, hogy szerinte a magyar politikai osztálynak „nincs egységes állam- és nemzetértelmezése”. Helyette szerinte „két, egymást gyakorlatilag kizáró állam- és nemzetkép létezik a magyar politikán belül.”

A Fideszre utalva közölte, hogy „a magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz, és ilyenért dolgozik”. Majd azzal folytatta, hogy „a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik”. Ez után kijelentette, hogy „én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot ma fenyegeti”.

A Direkt36 megjegyzi, hogy Kövértől nem szokatlan az ellenzék kemény bírálata, a most kiszivárgott beszédét különössé teszi ugyanakkor az, hogy magas rangú közjogi méltóságként, a kormányzó párt egyik legbefolyásosabb politikusaként a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezetőinek iránymutatást adva fogalmazta meg a gondolatait. A beszédében kijelentette azt is, hogy épp a „szolgálatok mai és leendő vezetőiben és munkatársaiban van” a legnagyobb bizodalma, hogy megvédik az országot az általa megfogalmazott veszélytől.

A Kövér által elmondottak annak fényében is figyelemre méltók, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény kifejezetten kimondja, hogy a szolgálatok egyik legfontosabb feladata „a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának” a védelme – írja a Direkt36.

A rendezvény nem volt nyilvános, nem jelentek meg róla beszámolók a kormánypárti sajtóban sem, és amikor a Direkt36 hetekkel ezelőtt ellenőrizte Kövér László honlapját, akkor azon sem szerepelt említés a beszédről. November 25-én csütörtökön kereste meg a szerkesztőség Kövér hivatalát, és a kérdések mellett megosztották vele a felvétel teljes átiratát. Erre nem érkezett válasz, viszont csütörtökön váratlanul közzétette a több mint másfél évvel ezelőtti beszéd leiratát a blogján Bayer Zsolt kormánypárti publicista. A beszéd szövege emellett megjelent Kövér honlapján is. A Direkt36 több nyomot is talált, amely bizonyítja, hogy a szöveget utólagos töltötték fel.

Kövér a titkosszolgálati vezetőknek elmondott beszédében nem részletezte, hogy konkrétan milyen cselekményeket vár el a szolgálatoktól. A Direkt36 ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a Pegasus kémszoftverrel valóban célba vettek magyar ellenzéki politikusokat, illetve a környezetükhöz tartozó embereket. Kövér beszéde előtt néhány hónappal tűnt fel a célpontok között például Gémesi György, Gödöllő ellenzéki polgármestere, idén tavasszal pedig egy ellenzéki híroldal kiadójának, az egykori MSZP-s Páva Zoltánnak a telefonját törték fel a Pegasusszal. Az ő megfigyelése épp akkor kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy tanácsadói munkát végez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónak.

A teljes beszéd hangfelvétele itt található:

Elhunyt 91 éves korában Stephen Sondheim zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alakja – közölte a New York Times című amerikai lap. Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas Broadway-szerző Connecticut állambeli Roxburyben lévő otthonában halt meg helyi idő szerint péntekre virradóra.

Bill de Blasio New York-i polgármester mikroblogján méltatta Sondheim tehetségét. „A Broadway egyik legfényesebb csillaga hunyt ki ma. Nyugodjék békében” – írta.

Sondheim az ötvenes években kezdte pályafutását, legismertebb darabjai között szerepel az Egy nyári éj mosolya, a Sweeney Todd, a Társaság és a Vadregény. Ő írta annak idején a Leonard Bernstein által komponált West Side Story dalszövegeit is.

Legsikeresebb musicaljeit meg is filmesítették, így például 2014-ben Meryl Streep főszereplésével a Vadregényt, 2007-ben pedig Johnny Depp főszereplésével Sweeney Toddot. A West Side Story újabb filmes adaptációja pedig decemberben kerül a mozikba. (MTI)

Ahogy idén, úgy jövőre sem fognak becsődölni az önkormányzatok attól, hogy a kormány 2022-re is megtiltotta nekik a helyi adók emelését, valamint jó eséllyel az iparűzési adó kormányzati megfelezése is hatályban marad jövőre (az erről szóló adócsomag már csak a parlamenti megszavazásra vár). Az adóstop és a kevesebb önkormányzati bevétel következménye nem lesz olyan hangzatos, mint egy csőd. Ellenben tovább csúszhatnak vagy elmaradhatnak már eddig is a kormányzati megvonások miatt halogatott fejlesztések. Nem kell nagy dolgokra gondolni: nem újítják fel a járdákat és az utakat vagy egy vizesblokkot valamelyik önkormányzati intézményben.

Miért van erre szükség, ha a kormány szerint amúgy zakatol a gazdaság? Miért kell az amúgy is megnyomorított önkormányzatoknak újabb gyomorgörcsöt okozni

- értetlenkedett lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere.

A fő problémát abban látja, hogy a kiadásaik viszont emelkednek: az infláció miatt egekben vannak az árak az energiaszektorban és az építőiparban, és a béremeléseket is ki kellene gazdálkodni valamiből. Erre jön az adóstop és a megfelezett iparűzési adó. Gémesi György szerint ez egyértelmű politikai hadüzenet és vagdalkozás. "Nem tudom, hogy mi lesz a megoldás, de az biztosan nem, amit a kormány csinál, hogy hitelből fizeti a működési költségeket" - mondta a polgármester arra a kérdésünkre, hogy mi lesz, ha itt egyszer véget ér a kötelező adóstop, akkor hirtelen - több év elmaradását rendezve - jelentősen emelni kell majd a helyi adók mértékét.

A kicsiket kompenzálták, a nagyokat nem

Annyival jobb most az önkormányzatok helyzete, mint korábban, hogy felkészültebben érhette őket a kormányzati lépés. Emlékezetes: 2020-ban csak december 2-án hirdette ki az önkormányzati adóemelés tilalmát az Orbán-kormány, és addigra már a legtöbb településnek kész költségvetése volt 2021-re. Idén, bár lehetett abban reménykedni, hogy nem hosszabbítják meg 2022-re is az adómaximálást, azért elég valószínű volt, hogy nem hagyja ki ezt a ziccert a kormány. Nem véletlen, hogy a kormánymédia cikkei szerint az ellenzéki önkormányzatok már alig várták, hogy újra megsarcolhassák a helyi vállalkozókat és a lakosságot, de a kormány ismét megvédte őket.

A lényeg persze az, hogy lesz-e kompenzáció. Idén a 25 ezer fő alatti településeknek a kormány két részletben automatikusan fizetett, de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét külön tekintették át. Mintegy 70 nagyobb önkormányzat (ebbe a fővárosi kerületek is benne vannak) közül végül csak 27 kapott kompenzációt. Nem jutott például támogatáshoz Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Siófok, Tatabánya és Budapest. Aligha meglepő, hogy a tehetős Debrecen örülhetett a legnagyobb ellentételezésnek (2,9 milliárd forint), míg például Szombathely, ahol nincs jelentősebb ipar, nem kapott egyetlen fillért sem.

Ugyanakkor tény, hogy a leghangosabban Budapest tiltakozott az iparűzési adó megfelezése miatt, mondván, ha a kormány nem kompenzálja a kieső 15-20 milliárd forintot, akkor november környékén becsődöl a főváros. Ez nem következett be, de ez nem a kormánynak köszönhető, hanem az inflációnak.

A fővárosi önkormányzat 139 milliárd forint iparűzési bevétellel számolt 2021-re. Ebből már 10 százalék kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentett volna a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A becsült kiesés jóval meghaladta ezt. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont augusztus végén már arról beszélt, hogy a tervezett 139 milliárd forintos adóbevételt tartani tudják, sőt, a 14 év alattiak számára ingyenessé tették a tömegközlekedést. A helyi iparűzési adó ugyanis árbevétel-arányos, az iparűzési adóbevétel jelentős részét kitevő nagyvállalati kör bevétele pedig a vártnál kevesebbel csökkent az infláció miatt, ezért a kkv-szektor kisebb hozzájárulása nélkül is befolyt a tervezett 139 milliárd forintos költségvetési bevétel.

Ez is azt mutatja, hogy nem a csőd fenyeget, csak a szolgáltatások színvonala stagnálhat vagy csökkenhet. A koronavírus-járvány már 2020-ban alaposan megtépázta az önkormányzati számokat, és ezeket már tisztán is lehet látni. A zárszámadási törvényből derült ki, hogy 2019-ben 788 milliárd forint származott az iparűzési adóból, 2020-ra 827 milliárd forintot reméltek, de csak 703 milliárd forint lett a vége. Ez nem okozott csődöt, de kiadási oldalon alaposan megszorultak miatta: a felújítások közel 50 milliárd forinttal, a beruházások közel 20 milliárd forinttal csökkentek, és a dologi kiadásokon is jelentősen spórolniuk kellett.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel a Városháza-ügy miatt, amelynek egyik központi szereplője a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Az önkormányzati cég tevékenységéről sok szó esik a sajtóban, de mi a helyzet a nagytestvérrel, a Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV)? Ennek néztünk utána.

Az állami vagyonkezelő sikeres időszakot tudhat maga mögött. Azt már júniusban megírta az mfor.hu, hogy az MNV-nek 14,6 milliárd forintos áron sikerült eladnia egy ingatlancsomagot, amibe például az Andrássy út 73-75. alatti MÁV-székház, a siófoki Erzsébet szálloda és a budai Várnegyedben található Táncsics Mihály utca 1. szám alatti patinás épület is beletartozott. A csomagból a MÁV-székház 6,3 milliárd forintot, míg a siófoki szálloda 2 milliárd forintot ért az MNV értékbecslése szerint. Az Andrássy úti palotára már 2019-ben is lehetett licitálni, akkor 7,9 milliárd forint volt az ára, de senkinek nem kellett. A frekventált elhelyezkedésű, kiváló adottságokkal rendelkező, hatalmas épület 5902 négyzetméteres és ötszintes, több, mint 10 éve áll üresen.

Eddig nem lehetett tudni, hogy ki lett az Andrássy úti, a balatoni és a várnegyedi értékes ingatlanoknak a közös, új tulajdonosa. Sokadik kérdésünkre az MNV végül a Magyar Nemzetben november 24-én megjelent cikk linkjét küldte el nekünk. Ebből kiderült, hogy csomagszerű értékesítés célja: az ingatlanpiac által biztosított optimista befektetői hangulatot kihasználva a kevésbé vonzó ingatlanok is befektetőre találjanak. Licitálni az állami vagyonkezelő elektronikus aukciós rendszerében lehetett. Így kelt el ez az ingatlancsomag is, a vevő pedig a ReoCo Value Added Ingatlanalap, az adásvételi szerződéseket már alá is írták.

A cikkből persze nem derült ki, hogy ez a remek hangzású ingatlanalap mégis kihez köthető. Nos, a ReoCo Value Added Ingatlanalap az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, legutóbbi beszámolója szerint 2020 végén a saját tőkéje 40,8 milliárd forint volt. Az Indotek-Investments pedig a Florange Property Kft.-én keresztül Jellinek Dániel többségi tulajdona, az ingatlanmágnás Magyarország tizedik leggazdagabb embere 107,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. Az Indotek csoportról az volt a legutóbbi hír, hogy az Orbán-kormánnyal és a Mol-lal konzorciumban a ferihegyi reptér új tulajdonosa is lehet.

Valóban optimista a befektetői hangulat az ingatlanpiacon, amit jól bizonyít, hogy az MNV idén már számos egyéb balatoni és budapesti ingatlantól megszabadult. Az elektronikus aukciós rendszerben elvileg bárki licitálhat, de az esetek jelentős részében mindig csak egy licitáló akad, aki kikiáltási áron veszi meg az állam által eladásra ítélt ingatlanokat.

Elvitték a balatoni csomagot is

Például a Bahart a koronavírus-járványra hivatkozva döntött úgy, hogy az MNV segítségével eladja három balatoni ingatlanát. Szintén az mfor.hu írta meg, hogy mindhárom vevő ismert ingatlanbefektető lett: a balatonboglári kempinget a kecskeméti Terebezd Trade Kft. szerezte meg. A cég mögött a milliárdos forgalmú, a kecskeméti focicsapatot is birtokló Horváth Építőmester Zrt. áll. A balatonszemesi kempinget a Nagygyörgy Tibor által tulajdonolt Biggeorge Property Zrt. ingatlanfejlesztő érdekkörébe tartozó ingatlanbefektetési alap szerezte meg. A siófoki Hotel Mólót megvásároló Azúr Szórakoztatóközpont Kft. is jelentős szereplője az ingatlanos piacnak. A Balatoni-csomag értékesítéséből összesen 3,5 milliárd forint folyt be az árveréseken.

Idén a második legértékesebb csomagot a Victoria Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg az MNV-től 4 milliárd forintért. Ide az orfűi akvapark és az Emmi egykori belvárosi irodaháza tartozik. A hvg.hu írta meg, hogy a Victoria tulajdonosa Schimicsek Tibor, aki már Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején aktív felvásárlója volt az V. kerületi önkormányzati ingatlanoknak.

Bevásárolt az állami liciteken a kormányközeli elitképzőnek is nevezett Mathias Corvinus Collegium alapítványa is, amelynek egyik cége, az Arrabona Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. 1,4 milliárd forintért lett a Győr belvárosában található Konferencia Hotel épületének tulajdonosa, az eladó a Rába Járműipari Holding Nyrt. volt.

Még nem ismert, hogy ki vette meg az MNV segítségével az egykori Malév irodaházat az V. kerületi Széchenyi István téren, de az biztos, hogy licitálni szeptember 17-től szeptember 24-ig lehetett az ingatlanra, tehát mindössze egy hétig, a kikiáltási ár pedig 3,8 milliárd forint volt. Nagy verseny nem alakult ki, mindössze egy ajánlat érkezett, így az egyelőre ismeretlen vevő 3,8 milliárd forintért szerezte meg a Malév irodaházat. Az irodaház gyakorlatilag egybeépült a Jellinek Dávid ingatlan-birodalmához tartozó Sofitel szállodával.

Újabb 576 ezer antigéngyorstesztet biztosít a kormány a háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak, hogy ezzel is segítse a járvány megfékezését - olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon szerdán közzétett tájékoztatásban.

A teszteket ezúttal is a kormányhivatalokon keresztül kapják meg a háziorvosok, a kiszállítás csütörtökön kezdődik és november végéig a tesztek megérkeznek a praxisokba. A háziorvosok és házi gyermekorvosok októberben is kaptak 800 ezer gyorstesztet azért, hogy kiszűrjék koronavírus-gyanús betegeket a szezonális légúti betegségek tüneteivel jelentkezők közül. A koronavírusfertőzés gyanújáról továbbra is a háziorvos dönt.

Szigorúbb járványintézkedéseket vezetnek be a karácsonyi időszakban az oltás nélküliekkel szemben, akik negatív teszttel sem használhatják a tömegközlekedési eszközöket, nem léphetnek be szállodákba, bárokba és edzőtermekbe - jelentette be az újabb korlátozásokat Mario Draghi miniszterelnök szerda este.

A szigorítás országosan egyelőre december 6-tól január 15-ig lesz érvényben. Lezárások helyett a római kormány azokkal szemben lép fel, akik eddig egyetlen adag oltást sem vettek fel. Becslések szerint több mint hétmillió, 12 év feletti olaszról van szó. Mario Draghi hangoztatta, hogy az olasz járványmutatók "lassan, de fokozatosan rosszabbodnak".

Bizonyos szolgáltatások igénybe vételéhez - a korábbi gyakorlattal ellentétben - az oltást nem lehet tovább negatív teszttel kiváltani: kötelezőnek számít a legalább egy adag vakcina felvételét bizonyító védettségi igazolás, melynek érvényessége egy évről kilenc hónapra csökkent.

Mario Draghi kijelentette, hogy Olaszországban most az egyik legjobb a járványhelyzet Európában a magas oltottságnak és a kedvező időjárásnak köszönhetően. Hozzátette, hogy a szomszédos országokban viszont súlyos a helyzet, ezért megelőzésre és kiemelt óvatosságra van szükség. A kormányfő leszögezte, hogy az óvintézkedések szigorításával az újabb zárásokat akarják elkerülni.

Mit lépnek a franciák?

A francia kormány pedig felgyorsítja és kiszélesíti a koronavírus elleni vakcina harmadik oltásának kampányát, a harmadik oltás igazolása a közeljövőben kötelező lesz a védettségi igazolás érvényességéhez - jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal kormányszóvivő.

Az intézkedés részleteit csütörtökön ismerteti Olivier Véran egészségügyi miniszter.
A kormányülésen, és azt megelőzően az egészségügyi védelmi tanács ülésén, három intézkedésről született döntés a járvány ötödik hullámának megfékezésére: a harmadik oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából a közeljövőben minden 18 éven felüli igényelheti (jelenleg csak a 65 éven felüliek, a veszélyeztettek és az egészségügyi dolgozók jogosultak rá), a védettségi igazolás érvényességét fokozatosan a harmadik oltáshoz kötik mindenki számára, és a maszkviselés szabályai szigorodnak: ezentúl nemcsak a zárt terekben, hanem kültéri rendezvényeken is viselni kell majd.
Az egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy decembertől az 50 és 64 év közöttiek is kérhetik az emlékeztető oltást, és sajtóértesülések szerint feltehetően csütörtökön bejelenti, hogy fokozatosan minden 18 éven felüli jelentkezhet az emlékeztető oltásra.

A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a kormány újranyitja a nagy oltóközpontokat, s a harmadik oltást a második után legalább öt hónappal lehet majd kérni. Az emlékeztető oltást mindenki a Pfizer/BioNTech vakcinájából kapja.

A koronavírus elleni védettséget igazoló dokumentum érvényességét december 15-től a 65 éven felüliek számára már három védőoltáshoz kötik, és ezt a szigorítást várhatóan fokozatosan a többi korosztályra is kiterjesztik.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. A maszkviselés zárt helyeken több mint egy éve érvényben van. (MTI)

Lehet, hogy Gattyán György őszintén hisz a harmadik út lehetőségében, de az is lehet, hogy ezek mögött a kezdeményezések mögött a Fidesz áll. Mindenkit arra biztatok, hogy aki a kormány leváltásában érdekelt, az mindenképpen a közös ellenzéki listára és a közös ellenzéki jelöltre szavazzon - nyilatkozta a RTL Klubnak Márki-Zay Péter.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerint nyilvánvaló, hogy a szavazatok megosztása a Fidesz érdeke, ezért minden ellenzéki szavazót arra kérte, hogy a közös ellenzéki jelölteket támogassák, ne a Mi Hazánk Mozgalmat, ne a Kutyapártot, és ne Gattyán Györgyöt. Márki-Zay szerint aki az ellenzéki előválasztás után jelentkezik, mindenféle legitimitás és múlt nélkül, az óhatatlan, hogy az ellenzéki szavazók megosztására törekszik. Azt reméli, hogy a fideszes szavazókat fogja megosztani.

Gattyán György párttá alakítaná a mozgalmát és elindulna a 2022-es parlamenti választáson - ezt jelentette be Friderikusz Sándor podcastjában a szexkamera-iparágon meggazdagodott milliárdos. Az interjút csütörtökön közli majd Friderikusz Youtube-csatornája, az előzetesből viszont már meg lehet tudni, hogy Gattyán végeztetett kutatásokat, ezek alapján pedig úgy látja, lehet esélye a választáson, mert sokan úgy gondolják, hogy "mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani". Ebből a milliárdos úgy látja, hogy papírforma szerint akár nyerni is lehet.

Harmincegy ember hajótörést szenvedett és belefulladt a La Manche-csatornába, egy eltűnt szerdán, amikor az észak-franciaországi Calais kikötővárosból megpróbáltak átjutni a szemközti brit partokra - írta az MTI. A BBC viszont 27 áldozatról tud.

Jean Castex francia miniszterelnök "tragédiának" nevezte a 2018 óta legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérletet. Boris Johnson pedig rendkívüli ülést hívott össze az eset miatt.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint délután 2 órakor egy halász jelezte, hogy mintegy 15 embert látott a vízben Calais magasságában. A haditengerészet egyik hajója több embert kimentett, közülük öten halottak, öten pedig eszméletlenek voltak.

Az észak-franciaországi Dunkerque ügyészsége bejelentette, hogy eljárást indított bűnszövetkezetben elkövetett, illegális bevándorlás segítése és gondatlanságból elkövetett súlyos emberölés gyanúja miatt. A La Manche-csatorna tengeri prefektusa és az Északi-tenger három helikoptere és három hajója jelenleg is folytatja esetleges túlélők és holttestek keresését.

A tengerparti Dover körzetének konzervatív képviselője, Natalie Elphicke pedig a tragédiával kapcsolatban arról beszélt, hogy a hajótörés ismét rávilágított arra, hogy miért kell megakadályozni, hogy a hajók kifussanak a vízre. Ahogy ugyanis jön a tél, a víz úgy lesz egyre hidegebb és durvább, így még nagyobb az esélye, hogy még többen fulladnak bele a tengerbe. (MTI/BBC)

Közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt PCR-teszt megsemmisítését rendelték el a Jelen információi szerint. A lap úgy tudta, a tesztek eltüntetése több mint 200 millió forintba kerül.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság a Telexnek küldött közleményt az ügyben, amelyben azt írták, hogy nem 200 millióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően.

Néhány órával kinevezése után lemondott Svédország első női miniszterelnöke - írja a BBC. Magdalena Andersson azután mondott le, hogy a koalíciós partner kilépett a kétpárti kisebbségi kormányból, és a költségvetési vitában vereséget szenvedett.

"Nem akarok olyan kormányt vezetni, amelynek legitimitását meg lehet kérdőjelezni" – magyarázta Andersson egy sajtótájékoztatón. Azt mondta, alkotmányos gyakorlat, hogy a koalíciós kormánynak le kell mondania, ha az egyik párt úgy dönt, hogy kilép a kormányból, de elkötelezett egy szociáldemokrata egypárti kormány vezetésében.

"Annak ellenére, hogy a parlamenti helyzet változatlan, újra meg kell próbálni" – tette hozzá a kormányalakításra utalva.

A stockholmi parlament – két hétig tartó tárgyalásokat követően – szerdán választotta meg az új kormányfőt, Magdalena Anderssont, a svéd szociáldemokraták vezetőjét. Ő lett az első női kormányfő a skandináv királyságban, az előző kormányban pénzügyminiszter volt. (BBC)

Az emberi jogok által vezérelt külpolitikára törekednek a közös kormányzásra készülő német pártok - derül ki a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós szerződéséből, amelynek dokumentumát szerdán mutatták be Berlinben. Közel két hónapig tartó egyeztetések után született meg a megállapodás a hárompárti koalíciós kormányról Németországban.

A kancellár a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz, az alkancellári tisztséget a Zöldek társelnöke, Robert Habeck kapta, aki egyúttal környezet- és éghajlatvédelmi miniszter is lett. A pénzügyi tárcát az FDP elnöke, Christian Lindner szerezte meg. A német külpolitikát pedig a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock irányítja.

Ha mindhárom párt elfogadja a szerződést, a december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz-ot, a szociáldemokraták jelöltjét, és megalakul az új német kormány. Olaf Scholz a 177 oldalas szerződést bemutató tájékoztatón elsőként azt emelte ki, hogy az ország modernizációjára készülnek, így elkezdődik "a beruházások évtizede", legelső intézkedéseik között pedig 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.

Christian Lindner, a jobbközép irányultságú FDP elnöke elmondta, hogy három, erősen különböző párt készül koalícióra, és "soha nem is titkolták" nézeteltéréseiket. Mégis együtt kormányoznak, mert egyesítik őket a fennálló viszonyok, a "status quo" meghaladásának és az ország modernizálásának szándéka.

Annalena Baerbock, a balközép irányultságú Zöldek társelnöke hangsúlyozta, hogy a három párt több "paradigmaváltásra" készül. A külpolitikában az a céljuk, hogy "visszatérjen az aktív európai külpolitika", és a "közös diplomáciát" az "értékek és az emberi jogok vezéreljék".

A három párt szerződése alapján Németország az eredetileg ütemezett és törvényben rögzített 2038 helyett már 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról.

Az eddigi 15 százalék helyett 11 százalékban maximálnák a lakbérek emelését a következő 3 évben. A koalíció évi 400 ezer új lakás építését segítené elő, ebből 100 ezer lenne az állami támogatásból épülő. Leszállítanák az általános választójog korhatárát 18 évről 16 évre, bár ehhez még alaptörvényt is kell majd módosítani az országban.

A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését. (MTI/444.hu)

November 25-től, csütörtöktől két hétig tartó lockdown lép érvénybe Szlovákiában. Az iskolákat egyelőre nem zárják be – tájékoztatott Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a kormány szerdai döntéséről. Az Új Szó cikke szerint a döntés értelmében az éttermek, valamint a nem létszükségletű boltok bezárnak.

"Mindannyian azt szeretnénk, ha a helyzet addigra javulna. Tíz nap után a döntést újraértékeljük" – tette hozzá azzal, hogy ezt követően szorgalmazni fogja, hogy az oltottak előnyöket élvezhessenek az oltatlanokkal szemben.

Zuzana Caputová szlovák államfő az országos kijárási tilalom mielőbbi bevezetését sürgette már kedden, miután a kórházak az egészségügyi ellátórendszer összeomlására figyelmeztettek a koronavírussal fertőzöttek magas száma miatt.

"Jelenleg mi vagyunk a legrosszabb helyzetben lévő ország a világon, ami az új fertőzöttek lakosságarányos számát illeti. A kórházak teljesítőképességük határán állnak, és kénytelenek az ellátást korlátozni, a kimerült egészségügyi személyzet segítséget kér." Caputová szerint "ideje végre hallgatni a szakértőkre".

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a lakosság mindössze 46,8 százaléka kapott oltást, ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a harmadik legalacsonyabb átoltottsági arány az Európai Unióban.

Az Amerikai Szerencsejáték Szövetség (AGA) szerint az országos kereskedelmi szerencsejáték-bevétel 13,89 milliárd dolláros új negyedéves rekordot ért el 2021 harmadik negyedévében - írta a Fortunaweb.hu.

Az év első kilenc hónapjában elért 38,67 milliárd dolláros tiszta játékbevétellel az iparág már túllépte a 2020-as teljes évi bevételét, és jó ütemben halad, hogy megdöntse a 2019-ben felállított 43,65 milliárd dolláros éves rekordot.

A 25, kereskedelmi kaszinóval rendelkező államból tízben negyedéves bevételi rekordok születtek, köztük 2019-ben a négy legnagyobb bevételt hozó kereskedelmi szerencsejáték-államban: Nevadában, New Jersey-ben, New York-ban és Pennsylvaniában.

Las Vegas kaszinós főutcáján, a Stripen is történelmi csúcsot ért el a tiszta játékbevétel: 2,06 milliárd dollárt. A rekordot részben a turizmus folyamatos visszatérése okozta. 2021 harmadik negyedévében 9,2 millióan keresték fel Las Vegast, ami közel 10 százalékos növekedés 2021 második negyedévéhez képest, és a legmagasabb negyedéves látogatottság a COVID-19 járvány óta.

Fekete-Győr András, a Momentum listavezetője és volt elnöke a közösségi oldalán számolt be arról, hogy harmadszor is pert nyert Mészáros Lőrinccel szemben.

Tavasszal beszéltem részletesen arról több interjúban, amivel Magyarországon mindenki tisztában van: hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja. Emiatt Mészáros engem beperelt

- ismertette a helyzetet a Momentum politikusa.

Ma a polgári per elsőfokú ítélethirdetése volt, amelyen már Mészáros ügyvédje sem jelent meg. "Az eredmény borítékolható volt: harmadjára győztük le Mészáros Lőrincet a bíróságon, harmadjára mondták ki, hogy lehet azt mondani, hogy bűnöző" - tette hozzá Fekete-Győr András.

Fekete-Győr szerint az indoklás egyértelmű: "A miniszterelnökhöz fűződő személyes kapcsolatára, a közbeszerzések során vállalkozásai által elnyert közpénzekre” is tekintettel tűrnie kell a magyar adófizetők nevében tett kijelentéseimet, azért engem nem perelhet."

"Az egész ügy persze nem rólam szól, hanem arról, hogy mit képesek megengedni maguknak a hatalom emberei: szétlopják az országunkat, és még ők vannak felháborodva, ha bűnözőnek nevezik őket" - írja posztja végén a Momentum alapítója.

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.

A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a "világ legnagyobb szexuális eseményeként" beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak.

A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után.

Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony.
A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek. (MTI)

Már nem kószál szabadon egy Afrikában honos ragadozó a Bükkben. Szombaton írtunk arról, hogy az elmúlt napokban többek is szervált észleltek Borsodnádasd határában. Annyira jó és izgalmas a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) beszámolója a szervál elkapásáról, hogy változtatás nélkül közöljük.

Íme:

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata kedden kora délután új információt kapott a napok óta Ózd környékén kóborló ragadozóról. Egy kárpáti borzdereseket tartó borsodnádasdi gazda látta az állatot a település szélén és értesítette a helyi rendőrőrsöt, ők pedig a BNPI Természetvédelmi Őrszolgálatát. Bartha Csaba és Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi területfelügyelő a szükséges felszereléssel haladéktalanul a helyszínre indult, ahol Boza László segítségével hamar megtalálták az állatot.

A szervál a házaktól 150 méterre, egy erdős területen napozott. Minthogy ismeretlen eredetű volt az állat, viselkedése pedig kiszámíthatatlan, körültekintően közelítették meg. A ragadozó a hangokra reagált, majd a magukkal vitt csalétek is felkeltette az érdeklődését. A szervál óvatosan indult feléjük, s az élelemmel centiméterről centiméterre irányították a ketrechez. Hosszabb időbe telt, míg végül sikerült figyelmét kijátszva teljesen beterelni abba és bezárni. Viselkedése alapján látszott, hogy emberhez szokott példány. Előélete miatt az elmúlt napokban önálló táplálékszerzésre csak korlátozottan lehetett lehetősége, amit rossz kondíciója is sejtetett. A szervált az esti órákban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság átadta a Fővárosi Állat- és Növénykertnek - közölte a BNPI.

A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel a kormányt, hogy a lejárathoz közeledő PCR-teszteket tegye ingyenesen elérhetővé az emberek számára. Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja szerdai, online sajtótájékoztatóján azt mondta, kiderült, hogy a kormány mintegy ötmilliárd forint értékben semmisít meg PCR-teszteket, mert lejárt a szavatossági idejük. Hozzátette, magára a megsemmisítésre újabb kétszáz millió forintot költenek el.

Kálmán Olga úgy fogalmazott: míg a nyugat-európai országokban egyszer sem kell fizetni a tesztelésért, addig Magyarországon az emberek háromszor is fizetnek a tesztekért: fizetnek a kormány által beszerzett tesztekért, azok megsemmisítéséért és "fizetnek azokért a tesztekért is, amikre nekik van szükségük, és ki kell fizetniük a magánegészségügyben".

Magyarország a járvány kezdete óta az egyik legkevesebbet tesztelő ország - jelentette ki a DK-s politikus, hozzátéve: nem véletlen, hogy arányaiban itt az egyik legmagasabb a pozitív tesztek száma.

A Jelen írta meg, hogy csaknem 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben, idén tavasszal lejárt PCR-tesztet selejtez le az állam, a lejárt készlet megsemmisítése ráadásul mintegy 200 millió forint pluszköltséget jelent. (MTI/444.hu)

Ismét igaz lett a mondás: ha Zalacsány, akkor Széles Gábor. A zalai falu sem maradt ki a kormány Magyar Falu programjából, a kistelepülési üzletek támogatása néven futó pályázat egyik nyertese ugyanis az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. lett: a cég 62 millió forint állami támogatást kapott egy kisboltra – derül ki a kormany.hu egyik elrejtett szegletében elérhető nyerteslistát böngészve.

Az SGHTHERMÁL Kft. tulajdonosa az SGH Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, Magyarország nyolcadik leggazdagabb embere 156,6 milliárd forintos becsült vagyonnal. Széles Gábornak ez a cége korábban is sikeresen pályázott állami támogatásra, de akkor nem kisboltra, hanem a zalacsányi Batthány Kúria és Kastélyszálló fejlesztésére kapott 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

Ebben a cikkünkben korábban megírtuk, a kormányzati Magyar Falu program kisboltos nyertesei és a korábbi botrányos trafikpályázatok győztesei között is jelentős átfedés mutatkozik.

Amikor írni kezdtem ezt a cikket, 371,5 forintos szinten állt az euró árfolyama, és gyengülőben volt. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem lehet megjósolni, hogy hol lehet az árfolyam teteje.

Talán 375 forintnál. Egyszer csak kifullad a folyamat. A nemzetközi helyzettől függ. A dollár és a svájci frank erősödik, ilyenkor nagy a kockázatkerülés

– mondta lapunknak az elemző.

De ki örül a gyenge forintnak, és ki figyelheti aggódva a nemzetközi helyzetet?

A legnagyobb nyertesek egyike a Magyar Nemzeti Bank lehet. Tavaly 255 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank, a profit szinte teljes mértékben a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségnek, vagyis a forint gyengülésének volt köszönhető. Semmi akadálya annak, hogy ez 2021-ben is megismétlődjön. Az MNB devizatartaléka ráadásul tovább hízott 2020 óta: tavaly novemberben 32,5 milliárd euró volt, most 37,5 milliárd. Ezt bármikor leválthatja forintra, a nyereségét pedig vagy megtartja magának, vagy az államadósság csökkentésére is fordíthatja.

Nem sír túl hangosan a kormány sem. Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságban írt arról, hogy a magas inflációt a gyenge forint is okozza. A magas infláció miatt egyelőre a lakossági fogyasztás nem esett vissza érdemben, a kormány adópolitikája pedig jellemzően nem a munkát és a jövedelmeket, hanem a fogyasztást terheli. Magyarán: a gyenge forint inflációt okoz, így pedig nő az állam áfabevétele. Ez látszik is az Államkincstár kimutatásain.

Jól járnak a gyenge forinttal az exportőrök, például az autógyárak vagy a gyógyszeripari és élelmiszeripari szereplők. Ők jellemzően multik, nem a hazai kkv-szektor soraiból kerülnek ki.

Nagyon jó a gyenge forint a turizmusnak is, mert olcsó célpont Magyarország. Szállodaipari forrásunk szerint a nyár és az ősz biztató volt Budapesten, a novemberi és decemberi időszakra is relatíve sok a foglalás, tehát a gyenge forinttal jól kerestek volna a külföldieket fogadó budapesti és vidéki szállások, éttermek is, de a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt szaporodnak a lemondások, így bizonytalan lett ez a bevétel.

Kik járnak rosszul?

Alapvetően a lakosság. Mivel a televíziótól a banánig minden import, ezért az importőrnek a gyenge forintból kell behoznia a terméket. A költséget áremeléssel a fogyasztóra hárítja tovább – drágább lesz a banán –, vagy az importőr nyeresége csökken.

Aggódhatnak a változó kamatozású forinthitelesek százezrei is. Mivel a gyenge forint is okozza a magas inflációt, ezért a jegybank töretlen kamatemelési ciklusa drágítja a hiteleket. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ez fél éven belül látszódni fog a törlesztőrészletekben is, éves szinten akár 70-100 ezer forint pluszkiadást okozva a lakáshiteleseknek.

A koronavírus-járvány miatt eleve nem túl jó ötlet most utazgatni, de a gyenge forint következtében még drágább lenne egy nyugat-európai kiruccanás.

Jó hír viszont, hogy a török líra a forintnál is jobban gyengül, így egy törökországi utazás most kifejezetten jutányos.

A Magyar Falu programnak köszönhetően Felcsúton is megszépülhet a kisbolt, a kistelepülési üzletek támogatása néven futó pályázat egyik nyertese ugyanis a Falusi Bolt Kft., amely 44,9 millió forintot nyert a felcsúti Fő utcán található bolt fejlesztésére. A kormany.hu egyik jól elrejtett szegletében elérhető nyertesek listája szerint a környező falvakban is ez a cég örülhet: Vértesacsán, Tabajdon és Tésen is az ő megszépült kisboltjukban vásárolhatnak majd az emberek.

A Falusi Bolt Kft.-nek három tulajdonosa van: Noll Adolf, Szenttamási Egon és Hoffmann Ottó. A környező településeken, mint például Vál, Alcsútdoboz vagy Bicske, náluk lehet cigarettát is venni, hiszen az általuk tulajdonolt Falusi-Adolf Bt.-nek vagy a Falusi-Ottó Bt.-nek több nemzeti dohánybolt működtetésére is van állami engedélye.

Csak ez az egy példa is jól mutatja, hogy a kormányzati Magyar Falu program kisboltos nyertesei és a korábbi, botrányos trafik-pályázatok nyertesei között jelentős átfedés mutatkozik. A falusi kisboltok felújítására vagy építésére két körben lehetett pályázni. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa október közepén jelentette be, hogy az első körben kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt. Az igazi nagy eresztés azonban a második kör volt, itt mintegy két hete tudták meg az érintettek, hogy nyertek-e. Sokan örülnek most az állami támogatásnak, hiszen 1413 falusi kisbolt szerepel a győztesek listáján: 2-70 millió forint közötti összegeket lehet bezsebelni. A pénzosztás aligha független attól, hogy a Fidesz szavazótáborának jelentős része falusi.

Például a Somogy megyei Szóládon is hamarosan egy sokkal modernebb boltban vehetnek majd tojást a helyiek. A Rózsás B.H.L. Kft. 58,7 millió forint közpénz segítségével építhet új üzletet a mintegy 500 fős faluba. Hogy a Magyar Falu program sem éppen a szegények felkarolásáról szól, azt jól mutatja, hogy a Rózsás Kft. tulajdonosa Rózsás Elemér, Szólád polgármestere.

A jelenlegi bolt egy bérlemény, túl kicsi és nincs elegendő raktára, de amúgy teljesen működőképes. Minden kapható a tojástól az alkoholig. A támogatásból egy teljesen új boltot tudok építeni, raktárral és kávézóval

- vázolta fel terveit lapunknak Rózsás Elemér, aki ugyan a település polgármestere, de elmondása szerint vállalkozásai jövedelméből él. Szintén ő a helyi trafikos, hiszen a Rózsás Kft. szerepel a pályázat nélkül kijelölt nemzeti dohányboltok listáján. A telket önerőből vásárolta a bolthoz, valamint 50 millió forint körüli összegű jelzáloggal terhelte meg a házát. "Nem mindenkinek van 53 millió forintos ingatlana, mi szerencsére ezt meg tudtuk oldani" - fogalmazott a nyertes polgármester. A kisbolt építése talán február környékén indulhat. Szóládon amúgy korábban három bolt volt, most már csak Rózsás Elemérhez térhetnek be a vásárlók. A cégének évi mintegy 100-110 millió forintos forgalma van, tehát a támogatásként megkapott 58,7 millió forint az éves bevétel felét is meghaladja.

Szóládtól csak néhány kilométer Balatonszemes, a faluban a nyári szezonon kívül három bolt közül választhatnak a helyiek. Nyáron még a pályaudvarnál is kinyit egy nagyobb egység. A három kisbolt közül kettő nyert el állami támogatást. A harmadik boltos lapunknak elmondta: szerettek volna pályázni, de végül nem is tudtak elindulni, így ők a versenytársaikkal ellentétben nem szépülhetnek meg közpénzből. Ők is bérlik az ingatlant és a tulajdonossal nem sikerült megállapodni, ezért nem adtak be pályázatot. "Lehet, hogy a másik két bolt szebb lesz, de attól még nem lesz több a lakos, és ugyanazt áruljuk, így abban reménykedem, hogy nem pártolnak el tőlünk az emberek" - mondta lapunknak a támogatás nélkül maradt kereskedő.

Kilobbizta magának a Coop

Az is tökéletesen látszik a nyertesek listájából, hogy a vidéki kisboltok támogatását a Coop lánc lobbizta ki a kormánynál. Bár eleve a Coop az ország legnagyobb lefedettséggel rendelkező élelmiszerlánca, így nem meglepő, hogy a bolthálózat üzemeltetői közül került ki legalább 300 nyertes. Pekó László, a Coop Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke még 2019-ben beszélt arról, a csoport tárgyalásokat folytat a kormánnyal, hogy milyen formában lehetne támogatással – üzemeltetőtől függetlenül – fenntartani a kereskedelmet a kisebb lélekszámú és gyakorta alacsonyabb vásárlóerejű falvakban, és ezzel megtartani a kistelepülési üzleteket.

Pekó László a Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop Zrt. többségi tulajdonosa, a Nyírzem pedig a lánc legnagyobb forgalmú tagja: 2020-ban 22,3 milliárd forintos forgalom mellett 925,8 millió forintos nyereséggel zártak. Most mintegy 330 millió forint állami támogatást kaptak 11 falusi kisboltra. De a Nyírzem a tulajdonosa a MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Zrt.-nek, amely tavaly 50,7 milliárd forintos árbevételnek és 999 millió forintos profitnak örülhetett. Nos, a Mecsek Zrt. 15 boltja szintén 330 millió forintot kapott a kormánytól a Magyar Falu programon átfolyatva.

A hvg.hu írta meg, hogy Szeged Coop Zrt. hat kistelepülési boltjával jelentkezett a pályázatra, ezekben a falvakban szerintük elérhető egy olyan forgalom, amely mellett hosszútávon működhet az üzlet, három helyen még a postai szolgáltatást is bevállalták. Nos, mind a hat faluban nyertek Pusztamérgestől Kübekházáig. A Coop-lánc amúgy számos településen a kijelölt dohányboltos is.

Gyorsan megtalálta új székhelyét az Orbán-kormány és a Mol által idén közösen alapított Mol-Új Európa Alapítvány. Az esztergomi képviselő-testület ugyanis csütörtök délelőtti ülésén megszavazta, hogy az önkormányzat eladhatja két ingatlanát a vagyonkezelő alapítványnak összesen 105,3 millió forintért. Konkrétan a Jókai Mór utca 1. és 3. szám alatti, eddig önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokról van szó. A Jókai Mór utca 1. a Sándor-palota, a rendszerváltás után ide költözött volna az Alkotmánybíróság, de végül nem vették át.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlást adott ki a Merck gyógyszeripari óriásvállalat által a koronavírus ellen kifejlesztett molnupiravir nevű, szájon át szedhető gyógyszer alkalmazására.

Az amszterdami székhelyű ügynökség ajánlásában közölte, a gyógyszer azok esetében alkalmazható, akik gyógykezelésük során nem igényelnek kiegészítő oxigént, esetükben azonban fennáll a betegség súlyosbodásának kockázata.

Az ajánlás szerint pozitív koronavírus-tesztet követően a lehető leghamarabb, illetve a fertőzés tüneteinek észlelésétől számított öt napon belül kell beadni a molnupiravir (más néven MK 4482 vagy Lagevrio) nevű gyógyszert. A kapszula formájában kapható gyógyszert naponta kétszer, öt napig kell szedni.

A molnupiravir utolsó adagjának beszedését követő 14 napon belül jelentkező mellékhatások között enyhe vagy közepes hányinger, szédülés, hasmenés és fejfájás fordulhat elő. Az EMA a gyógyszer szedését nem javasolta terhesség esetén, illetve a kezelés alatt fogamzásgátlást ajánlott az aktív szexuális életet élő nőknek. Hozzátették, hogy kisgyerekes anyukáknak a szoptatást a gyógyszer alkalmazásának ideje alatt és a kezelés után 4 napig szüneteltetni kell.

Az EMA közleménye utalt arra, hogy a molnupiravir folyamatos felülvizsgálata még folyamatban van, a gyógyszer uniós alkalmazása még nem engedélyezett. A Merck a múlt hónap elején jelentette, hogy molnupiravir nevű gyógyszere felére csökkenti a halálozás vagy a kórházba kerülés kockázatát a koronavírusos pácienseknél. (MTI)

Joe Biden amerikai elnök visszavette az elnöki jogköröket, amelyeket egy óra huszonöt percre, az altatásban végzett béltükrözés idejére ruházott át Kamala Harris alelnökre - jelentette be a Fehér Ház.

Az Egyesült Államok elnöke, aki "rutin béltükrözésen esett át, közép-európai idő szerint 17 óra 35 perc tájban beszélt Kamala Harris alelnökkel és a kabinetfőnökével. Jó hangulatban volt, és ekkor vette vissza a jogköröket" - írta a Twitteren Jen Psaki fehér házi szóvivő. Hozzátette, hogy az elnök még egy rövid időre a bethesdai Walter Reed katonai kórházban maradt a rutinvizsgálatok folytatására.

Biden közép-európai idő szerint 16 óra 10 perckor ruházta át az elnöki jogköröket az amerikai alkotmány által meghatározott feltételek szerint. Így első ízben fordult elő az amerikai történelemben, hogy női politikus látta el rövid ideig az Egyesült Államok elnökének teendőit. (MTI)

Anonymus, a kormánymédia álarcos informátora újabb anyagokat közölt a Városháza-ügyről. Az ügy: Karácsonyék el akarták adni a Városházát. Vagy gondolkodtak rajta, hogy talán eladnák.

Az újabban közölt felvételeken Bajnai Gordon volt miniszterelnök hallható, amint arról beszél, hogy van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna, de a politikai támadások elkerülése miatt az ügyletet a választások utánra időzítenék.

A felvételen Bajnai Gordon, Gansperger Gyula (az első Fidesz-kormány idején a párt egyik legfontosabb gazdasági háttérembere, privatizációs szakértője volt, majd 2006-ban ő váltotta Bajnai Gordont a Wallis vezérigazgatói székében) és egy ismeretlen férfi beszélget a Városháza-projektről. A volt kormányfő péntek reggel, még az új videó megjelenése előtt azt írta az üggyel kapcsolatban: nyilvánvaló, hogy titkosszolgálati módszerekkel készültek azok a fényképfelvételek és dokumentumok, amelyek Gansperger Gyulával, és rajta keresztül a Városháza eladásával hozzák össze. Ganspergerről azt írja a volt miniszterelnök, hogy 1998-ban találkozott vele először, amikor az első Orbán-kormány állami vagyonkezelésért felelős vezetője volt, Bajnai pedig a Richter, az OTP és a MOL tőzsdei kibocsátásainak tanácsadója. Mint írja, 2003 és 2005 között együtt dolgoztak a Wallis csoportnál, azóta nem tartják a kapcsolatot.

Gansperger cége – a tegnapi Bajnai-közlemény szerint – a „leggazdagabb magyarországi befektetőcsaládot” képviseli üzleti ügyekben, és vevőként jelentkezett a fővárosnál.

Az új videóban viszont Gansperger Gyulát régi harcostársának nevezi, a hozzá fűződő kapcsolata szerinte sokszor több mint barátság, mert együtt küzdöttek a barikádokon. A videó például a Magyar Nemzet összefoglalójában hallgatható meg.

Nem kérdés számomra, hogy a titkosszolgálati módszerekkel készített, részben manipulált, részben hazug hangfelvételek mögött a Fidesz áll. A felvételek állandó szereplője Gansperger Gyula, a Fidesz volt könyvelője, a Fidesz székházbotrányának egyik kulcsfigurája, az első Orbán-kormány főprivatizőre, Habony Árpád hitelezőjének üzlettársa, akinek családi cége egyes hírek szerint az elmúlt időkig az Orbán-család adóbevallását is készítette.

- reagált Karácsony Gergely főpolgármester.

Az újdonság az ügyben szerinte az orosz szál. A főpolgármester úgy látja: egyrészt az egész történet erősen idézi a klasszikus, megtervezett, a zavarkeltést célzó orosz dezinformációs kampányok technikáját. Másrészt nehezen képzelhető el Karácsony Gergely szerint, hogy a Magyarországon élő leggazdagabb család, a Fidesz jóvoltából kiemelt beruházást megvalósító, az orosz államhoz sok szálon kötődő Rahimkulovok irodájában folytatott beszélgetésről úgy készülhetett titokban hangfelvétel, hogy az az orosz titkosszolgálat és így a Putyin-rendszer tudta nélkül vagy akarata ellenére történt.

Tudjuk, hogy az utóbbi időben rendszeresek az orosz beavatkozási kísérletek a szabad világ választásaiba a korrupt helyi politikai szereplők érdekében. Nem hiszem, hogy mással állnánk most szemben. Egy kis ízelítőt kapunk éppen abból, hogy mi vár ránk a következő pár hónap választási küzdelmei alatt. Persze ez nem fogja a kedvünket szegni: vissza fogjuk szerezni a hazánkat az orosz érdekeket kiszolgáló maffiaállamtól.

- fogalmazott a főpolgármester. Aki hozzátette: a Városházát nem eladják, hanem fejlesztik.

Megkezdték a fenyőfák kivágását. A következő hetekben folyamatosan dolgoznak Somogy és Zala megyében a favágók, ugyanis innen látják el az ország nagy részét karácsonyfával. A termelők a megnövekedett költségeik miatt abban bíznak, hogy idén pár száz forinttal drágábban tudják eladni a fákat, mint tavaly - számolt be az RTL Híradó.

A nordmann-fenyőnek hozzávetőlegesen 7 ezer forint lehet a métere, az ezüstfenyőnek 4-5, míg a lucfenyőnek 2-3 ezer forint.

Újabb halálos lakástűz történt, ezúttal Szigetszentmiklóson, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint ezen a héten ez már a hatodik épülettűz volt.

Szigetszentmiklós

Péntek délután fél ötkor érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint kigyulladt egy társasház egyik lakása Szigetszentmiklóson, a Váci Mihály utcában. Egy négyszintes társasház második emeleti lakásának hálószobájában keletkezett tűz. A tizenkét négyzetméteres hálószoba teljes terjedelmében égett. Tizenegy szigetszentmiklósi tűzoltó három járművel azonnal a helyszínre érkezett és megkezdték a tűz oltását. Beavatkozás közben az égő hálószobában egy holttestet találtak. A társasházban lakókat átmenetileg kikísérték az épületből, összesen nyolc ember hagyta el az épületet. A tűzoltók fél óra alatt megfékezték a lángokat, az épület átszellőztetése után mindenki hazatérhetett.

A héten ez a hatodik halálos épülettűz: hétfő délelőtt Érsekvadkertre riasztották a tűzoltókat, egy parasztházban volt halálos tűzeset. Szerdán Dobozon egy ház melléképületében, Rákóczifalván egy hálószobában, Kunhegyesen egy előszobában, csütörtök hajnalban Siklóson szintén egy előszobában találtak holttestet a tűzoltók.

Nagyot gyengült a forint pénteken a bankközi devizapiacon és új idei árfolyammélypontot ért el a dollárral és a svájci frankkal szemben. Az eurót a kora reggeli 363,69 forint után este hat órakor 367,94 forinton jegyezték, ami a forint 1,2 százalékos gyengülésének felel meg. Az euró jegyzése pénteken nap közben 368,56 forintnál is járt. A forint idei árfolyammélypontja a március 18-án elért 369,27 forintos eurójegyzés.

A forint péntek esti jegyzésén másfél százalékkal gyengült a dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt a kora reggeli árfolyamához képest. Nap közben azonban mindkét devizával szemben idei árfolyammélypontot ért el. A dollár idei legmagasabb jegyzése eszerint 327,19 forint, a svájci franké pedig 352,34 forint.A dollárt este hat órakor 325,13 forinton jegyezték a kora reggeli 320,29 forint után, a svájci frank jegyzése pedig a kora reggeli 345,83 forintról 350,92 forintra emelkedett estére.

A hét eleje óta a forint 1,2 százalékkal gyengült az euróval, 1,4 százalékkal a dollárral és 0,9 százalékkal a svájci frankkal szemben. A forint novemberi vesztesége eddig 2,2 százalék az euróval, 4,4 százalék a dollárral és 3,3 százalék a svájci frankkal szemben.

Megérkezett a raktárakba, így a jövő héten már a boltok polcaira is felkerül Dr. Várkonyi Andrea új könyve - értesültünk több könyvesbolttól. Eddig csak a Bookline előjegyzési sikerlistáját vezette Mészáros Lőrinc sikeres nagyvállalkozó új feleségének "És ezt lehet?" címmel, a Jaffa Kiadó gondozásában megjelenő 302 oldalas alkotása, de legkésőbb szerdáig már a kezükben is tarthatják a rajongók, bele is lehet majd szagolni.

Te is élhetsz szabadon, a saját értékeid szerint, egyenrangúként, olyan emberek között, akik építenek és támogatnak téged.

- olvasható a könyv ajánlójában. A Libri jelenleg 4749 forintot kér a vásárlóktól a könyvért cserébe.

Várkonyi Andrea nem csak könyvet írt, hanem a TV2 Média Csoport igazgatóságának tagja is lett november 2.-án.

Joe Biden amerikai elnök átmenetileg Kamala Harris alelnökre ruházta át az elnöki jogköröket, mivel az elnökön rutinjellegű, altatásos vastagbéltükrözést hajtanak végre – jelentette be pénteken a Fehér Ház.

A Fehér Ház sajtófőnöke szerint Bidenen minden évben elvégzik ezt a beavatkozást. Kamala Harris addig az épület nyugati szárnyában lévő irodájából látja el az elnöki feladatokat – közölte Jen Psaki. A beavatkozásra egy Washington melletti kórházban kerül sor, itt feküdt Donald Trump volt elnök is, amikor koronavírusos volt.

Eddig kétszer volt arra példa, hogy az elnöki jogköröket az alelnöknek adják át. Az ifjabb Bush elnök egészségügyi okokból kétszer, 2002-ben és 2007-ben adta át a vezetést alelnökének, Dick Cheney-nek.

Joe Biden szombaton lesz 79 éves. Ő eddig a legidősebb, aki az Egyesült Államok elnöke lett. (MTI/Bloomberg)

Csehországban mostantól február végéig heti rendszerességgel tesztelni fogják az általános és a középiskolák összes tanulóját - döntött pénteken a kormány.

Robert Plaga oktatásügyi miniszter a kormányülés után azt írta a Twitteren, hogy a tanulókat november 22-től kezdődően minden hétfőn antigéntesztnek vetik alá. A tesztelés költségeit az egészségbiztosítók állják. A kormány november elsejétől visszamenőleg ismét bevezette az úgynevezett válságtáppénzt azok számára, akik a járvány alatt koronavírusos betegről, illetve karanténban lévő személyről fognak gondoskodni. Ők megkapják alapkeresetük 80 százalékát, amit napi 370 koronás (5180 forintos) állami támogatás egészít ki - jelentette be Jana Malácová munkaügyi és népjóléti miniszter. Ez az intézkedés azonban csak azután lép életbe, hogy a parlament is jóváhagyta és az államfő aláírta. Malácová bízik abban, hogy mindezt gyorsított eljárásban is meg lehet tenni.

A 10,7 milliós Csehországban eddig 6,23 millióan kapták meg a vakcina mindkét adagját, 590 ezren pedig már a megerősítő, harmadik adagot is. A vakcina első adagját 250 ezren vették fel. A napi oltások száma 45-50 ezer között mozog.

A cseh kórházakban jelenleg 4750-en fekszenek koronavírusos megbetegedéssel, közülük az orvosok mintegy 600 állapotát minősítik súlyosnak. A Covid-19 betegség szövődményeiben eddig összesen 31 879-en hunytak el. (MTI)

Feloldanák Romániában a koronavírus-járvány megfékezése érdekében korábban elrendelt korlátozások egy részét a védettséggel rendelkezők számára, miután a negyedik hullám októberi tetőzése óta jelentősen visszaesett a napi esetszám, és a kórházakra nehezedő nyomás is enyhült.

Az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteki határozatában részletezi a javasolt lazításokat, amelyek akkor lépnek hatályba, ha kormányhatározattal erősítik meg őket. Egyebek mellett feloldanák a sportesemények látogatásának tilalmát: ezeken a lelátók kapacitásának 30 százalékát kihasználva vehet részt a - beoltottságot vagy a fertőzésből az utóbbi fél évben történt kigyógyulást tanúsító - zöld igazolvánnyal rendelkező közönség. Hasonló kapacitáskorlátozások mellett újraindulhatnak a tanfolyamok, kulturális előadások is, és szabadtéri rendezvényeket is lehet majd tartani legfeljebb ezer, zöld igazolvánnyal rendelkező résztvevővel.

Külön rendelkezéseket javasolt a CNSU a december elsejei nemzeti ünnepre: a katonai parádék legfeljebb egy órát tarthatnak, és a közönség létszáma Bukarestben nem haladhatja meg a 400-at, megyeszékhelyeken a 200-at.

Kiegészítették azt a rendelkezést is, amely előírta, hogy csak azokban az iskolákban járhatnak be a diákok az órákra, ahol a pedagógusok legalább 60 százaléka beoltatta magát. Hétfőtől az átoltottságtól függetlenül jelenléti oktatásra lehet áttérni azon az 1700 településen is, ahol az utóbbi két hétben a lakosság kevesebb mint 3 ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

A kórházakban ápolt fertőzöttek száma másfél hónapja először esett pénteken 12 ezer alá, míg a negyedik hullám tetőzésekor, egy hónappal korábban a 20 ezret is meghaladta. Megszűnt a helyhiány az intenzív terápián is, immár csaknem 50 szabad ágy van országszerte a covid-kórházak intenzív osztályain, ahol pénteken 1604 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget ápoltak. (MTI)

Olaszországba kell szállítani betegeket bajorországi kórházakból, mert a koronavírus-járvány negyedik hulláma egyre inkább túlterheli az ellátórendszert - mondta a német orvosok egyik fő érdekképviseletének vezetője pénteken. Michael Weber, a kórházi vezető orvosok szövetségének elnöke szerint Bajorországban mindenütt gyors ütemben süllyed a szabad kapacitások aránya, miközben a járványhelyzet egyre romlik. Így az új típusú koronavírus okozta betegség miatt intenzív ellátásra szorulók száma - a pénteki adatok szerint 871 fő - nagyjából 21-23 nap alatt megduplázódik.

Egész Németország egy egybefüggő járványkitörés, a SARS-CoV-2 sebes terjedése miatt nemzeti vészhelyzet alakult ki, ezért be kell húzni a vészféket - fogalmazott pénteki berlini tájékoztatóján Lothar Wieler, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője. Szerinte a csütörtökön elfogadott új védekezési keretrendszer eszközei, az úgynevezett 2G-szabály - amely az oltatlanok kitiltását jelenti a közösségi élet zárt tereiből - és az oltási kampány felgyorsítása már nem elég a kellően gyors irányváltáshoz.

Ezért lehetőség szerint mindenki maradjon otthon, maradjon távol a nagyobb rendezvényektől, és főleg a rosszul szellőző, szűk közösségi terektől, a bároktól és egyéb szórakozóhelyektől - mondta az RKI elnöke. (MTI)

Tüntetést szervez az Alkotmánybíróság elé szombaton 15 órától a Mi Hazánk Mozgalom a Covid-oltások kötelezővé tétele ellen. Felszólal Toroczkai László, a párt kormányfő-jelöltje és Szakács Árpád újságíró, a jobboldali kultúrharc szellemi vezetője. A Mi Hazánk szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a Covid-oltásokra kötelező kormányrendeleteket alaptörvény-ellenesség miatt.

Orbán Viktornak a múlt vasárnapi Fidesz kongresszuson elmondott beszédében összesen kilencszer bukkant fel a gazdaság szó. Néhány példa:

• gazdasági összteljesítményünk alapján Magyarország ma még csak feltörekvő ország;
  
• az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 14 ezer euró;
  
• miért ne állhatna a magyar mezőgazdaság a világ első vonalában?;
  
• a világgazdaság súlypontja Nyugatról átkerült Keletre;
  
• az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió és benne a magyarok is visszafognák a gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat Kínával.

De a legfontosabb orbáni mondat ez volt a gazdasággal kapcsolatban:

„Az elmúlt hónapokban is addig fúrtunk-faragtunk, húztuk-vontuk, osztottunk-szoroztunk, hogy végül pandémia ide, járvány oda, mégiscsak újra begyújtottuk a motorokat, és zakatol a gazdaság.”

Tehát a kormányfő szerint minden rendben. Erre hétfőn megjelent Matolcsy György jegybankelnök cikke a Magyar Nemzetben, amiben úgy fogalmazott: „a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt”. Vagyis Matolcsy szerint az a baj, hogy:

• a költségvetési hiány 2020-ban és 2021-ben a GDP 8 százaléka körül lesz;
  
• az államadósság-ráta is nagyon magas, a GDP 80 százaléka körül alakul;
  
• megszaladt az infláció.

Most akkor milyen állapotban van a magyar gazdaság? Belefér a felettébb látványos kormányzati költekezés a koronavírus-járvány sokadik hulláma közepette, a beígért 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés? Főleg annak fényében, hogy a KSH adatai szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest viszont a gazdaság teljesítménye csak 0,7 százalékkal nőtt?

„Vannak elemei a magyar gazdaságnak, ahol problémák vannak, ez egyértelmű. Az infláció például nagyon pörög. Kérdés, hogy milyen időtávban lehet ezt leszorítani normális mértékre. Tartósan velünk marad, a következő néhány hónapban tetőzhet, de még 2022-ben is 4 százalék felett lehet”

– mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte egyértelműen konfliktus van a kormánynak az inflációt tovább pörgető gazdaságpolitikai intézkedései (például: garantált bérminimum emelése, állami hitelprogramok, egyszeri nagyobb juttatások a háztartásoknak), valamint a jegybank céljai között. Az MNB éppen kedden döntött: 30 bázisponttal 2,10 százalékra emeltek a jegybanki alapkamatot, az emelési ciklus pedig addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Németh Dávid szerint erősebb forintra lenne szükség a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az infláció ellen eredményesebben lehessen küzdeni. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a bérinflációs kockázat már a koronavírus-járvány előtt jelen volt. Ez sima közgazdaságtan: a feszes munkaerőpiac miatt béremelésekre kényszerülnek a vállalatok, ez növeli a költségeiket, ez gerjeszti az inflációt, drágul az élet, ezért újra béremelés következik – és a kör bezárul, minden kezdődik elölről. A hatósági benzinár viszont lenyomja az inflációt, ennek hatása már novemberben és decemberben is látszani fog.

"A kormány részben hitelből finanszírozza a látványos költekezéseket. Csak nyugdíjügyben a következő néhány hónapban 600 milliárd forintot költ. A költségvetési hiány 7-8 százalék között lesz. A költségvetés és az államadósság kérdését egyelőre elengedték, ezt az Európai Unió is hagyja, ezért lehet ilyen bőkezű a kormány" – magyarázza az elemző.

Németh Dávid szerint a 6,1 százalékos harmadik negyedéves növekedés nem rossz, de a vártnál kisebb, aminek még nem látni a pontos okát, de az ipari lassulásnak, az alkatrészhiánynak biztosan fontos szerepe volt benne. Ugyanakkor ha a 0,7 százalékos bővülést (az előző negyedévhez képest) évesítjük, akkor csak 2,8 százalékos eredményt kapunk, ami már nem éppen robusztus. Emlékeztetett, hogy a 6,1 százalékos (egy évvel korábbi állapothoz képest) növekedésben még a covidhatás is benne van, hiszen múlt nyáron komolyabb korlátozások voltak (utazás, fesztiválok), mint idén, így alacsonyabb bázishoz mérten kell értelmezni a számokat.

Akármilyen is lesz a következő kormány, csökkenni fog a mozgástere. Nem engedhetik meg ismét az egyszeri nagy kiadásokat, mint a családi személyijövedelemadó-visszatérítés vagy a nyugdíjprémium. Szigorúbb költségvetés kell, mert most nagyon laza a pénzkiáramlás, ugyanakkor átcsoportosításokara is szükség lehet, ilyen például a pedagógusok béremelése, akik vásárlóereje sokat veszített az elmúlt években.

A Mol készen áll arra, hogy átvegye a hatósági ár miatt bajba jutott benzinkutak üzemeltetését.

A MOL stratégiai vállalat, egyik legfontosabb feladata Magyarország üzemanyagellátása. A MOL az ITM kiírását követően jelezte, hogy megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekkel a folyamatos ellátás érdekében, a veszélyhelyzet idején, átmenetileg képes a Minisztérium által kijelölt töltőállomások üzemeltetésére. Ezzel elősegíthetjük azt, hogy adott településeken, régiókban folyamatos és zavartalan legyen az üzemanyaghozzáférés

- válaszolta lapunk kérdésére az olajtársaság, amely az országban jelenleg összesen 468 kúttal rendelkezik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn közölte, hogy csütörtökig jelentkezhetnek a benzinkutak átvételére kész szolgáltatók. Az üzemanyagok hatósági árára vonatkozó részletszabályok szerint az üzemszünetet hirdető vagy ismételt jogsértésen ért benzinkutak működtetése az ellátás biztonsága érdekében átmenetileg egy nyilvántartott szolgáltatóra bízható.

Hétfőtől három hónapig hatósági árat szabott a kormány, vagyis bármilyen áron is veszik a benzinkutak a benzint, azt maximum 480 forintos áron adhatják tovább az autósoknak. A hatósági árat bevezető kormányrendelet egy kevésbé nagy figyelmet kapó része, hogy ha egy benzinkút ezt nem tartja be, és többször rajtakapják a hatóságok, vagy az üzemeltető inkább bezárná a kutat a következő három hónapban ahelyett, hogy az veszteséget termeljen, esetleg nem képes betartani az előírt feltételeket. és ezért üzemszünetet hirdet, a kormány elveheti és ideiglenesen egy másik cégnek adhatja a kutat.

Két-három hét, és azért fogunk imádkozni, ha közelít egy autó, hogy bár ne jönne be hozzánk tankolni

– mondta lapunknak egy Tolna megyei faluban benzinkutat üzemeltető vállalkozó, aki jobboldali szavazó létére ki van bukva most az Orbán-kormányra. Egyelőre közel a nulláért dolgoznak, de ha a jövőben emelkedni fog a benzin nagykereskedelmi ára, úgy fognak átfordulni veszteségbe. Szerinte olyan nincs a világon, hogy valamit 520 forintért vesz, és 480 forintért kell eladnia. (A kormány 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj árát november 15-étől három hónapra.)

"Pisztolyt tartanak a fejünkhöz, azzal, hogy kötelező árulni veszteséggel is. Csak velünk akarják lenyeletni a különbözetet" – fogalmaz a kutas dühösen. Ha lenne alkalmazottja, már az elbocsátásán gondolkodna. Kérdésünkre, hogy ki jár itt jól összességében, azonnal rávágja: az állam, amelyik ezt reklámozza. De abban is biztos, hogy senki nem fog értük tüntetni, hiszen az autósok örülnek. Arról is hallott, hogy az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetése az ellátás biztonsága érdekében átmenetileg egy nyilvántartott szolgáltatóra bízható. A kormány már várja a megfelelő felkészültséggel és engedéllyel rendelkező vállalkozások jelentkezését.

"Hozzon nekem ide valakit, aki ezt vállalja. Ez abszurd. Senki nem akarhat a mínuszért dolgozni. Se szakmabeli, se idegen. A pék se adja 150 forintért a kenyeret, ha neki 200 forintba került" – nevet a felvetésen. A benzinkutas most annak örül, hogy a földeken a gazdák már végeztek a munkával, így nem hozzá fognak járni. Korábban 497 forintért árulta a 95-ös benzint és a gázolajat, tehát 17 forintot kellett engednie az árból. A kiskereskedelmi árrés jellemzően 20-30 forint a 95-ös benzin esetében, miközben a hatósági árbefagyasztás átlagosan 25-30 forinttal vitte le az árakat a múlt hetihez képest. Az árrést tehát vagy már teljesen elvitte a döntés, vagy a nagykereskedelmi ár emelkedésével a hetekben fogja ezt megtenni.

"Három hónap nagyon hosszú idő, és ki tudja, nem fogják-e meghosszabbítani" – mondja a kereskedő. A Tolna megyei faluban 1994 óta üzemelteti a kutat, éves szinten a cégének 160 millió forint körüli a forgalma – kisbolt és gumiszerviz is van –, az éves nyereség 1-5 millió forint között ingadozott.

Ezekből a számokból is látszik, hogy az ilyen kisebb falusi-kisvárosi kutak üzemeltetésében azért nincs olyan sok pénz. Ugyanakkor a kormány egyértelműen arra számít, hogy lesz olyan, aki inkább üzemszünetet hirdet, átmeneti időre pedig egy másik, megfelelő engedéllyel rendelkező vállalkozó veheti át a kutakat. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehet a háttérben: ki kinek a kútjait akarja átvenni – átmenetileg.

A Magyar Ásványolaj Szövetség a legnagyobb cégeket tömöríti. Magyarországon közel 2000 benzinkút működik, ezek fele a négy legnagyobb piaci szereplőhöz tartozik. A Mol több mint 400 töltőállomással rendelkezik, ezek üzemeltetését a nagyvállalattal szerződő partnerek saját vállalkozásban végzik. Elő szokott fordulni, hogy néhány kút gazdát cserél: a magyar olajcég januárban adta el például az M1-es autópályánál található két benzinkútját a Lukoil-kutakat is üzemeltető Normbenz Kft.-nek. A Normbenz tulajdonosa a Norm Benzinkút Kft.-n keresztül a Normeston Group Cyprus Limited (NGC) nevű, Cipruson bejegyzett társaság. Ügyvezetője Geszti László, aki 2011-től 2013-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, de 1999-től a Mol-csoportnál töltött be felső vezetői pozíciókat. Ebből is csak annyi látszik, hogy a Mol és a Lukoil-kutak között van átjárás.

A mintegy 200-200 állomással rendelkező OMV és a Shell nagy nemzetközi háttérrel bírnak, az elmúlt években remek profittal tevékenykedtek, így aligha szeretnék feladni magyarországi pozíciójukat. Az OMV is töltőállomás-partnerekkel dolgozik: forgalomtól függően átlagosan 6 millió forint értékű bankgarancia kell az együttműködéshez. Ezenfelül – szintén forgalomtól függően – átlagosan ugyanekkora összegű készpénzre is szükség van a termékek és a forgóeszközök beszerzéséhez, biztosításához.

Sikerült beszélnünk olyan kisebb, de milliárdos forgalmú benzinkúthálózat képviselőjével, amelyik nem tagja a Magyar Ásványolaj Szövetségnek. Ők egyéb lehetőség híján kénytelenek elfogadni a hatósági árazást, de nagyon nehezményezik, hogy nem igazították hozzá ehhez a nagykereskedelmi beszerzési árakat. Értékelése szerint elvették az árrésük nagy részét, és ahogy a helyzet kinéz, a világpiaci olajár emelkedése miatt tovább fog emelkedni a nagykereskedelmi ár, ami még nehezebb helyzetbe sodorja a kisebb benzinkutakat. Csak remélni tudja, hogy három hónap után ismét visszatér az eredeti árazási szisztéma, és nem sújtják őket tovább a hatósági árral.

Bevallom, engem mindig is bosszantott, és nem is igazán értettem, hogy az miképpen fordulhat elő, hogy mondjuk megyek Budapestről a Balatonra kocsival, és az egyik autópálya melletti benzinkúton ennyi volt a 95-ös benzin literje, a következőnél pedig nem annyi, mint az előzőnél. Teljesen össze voltam zavarodva. Most akkor én hol tankoljak? Hallottam olyan drámai esetről is, hogy valakinek néha Balatonszemesről megérte Székesfehérvárig menni egy tankolásért. Na, hétfőtől ennek a bábeli zűrzavarnak vége.

A balatonszemesiek tankolhatnak Balatonszemesen (ha lenne benzinkút), a nyékládháziak pedig Nyékládházán, mert az Orbán-kormány hosszas számolgatás, mérlegelés és tipródás után meglépte, amitől oly sokáig ódzkodott: 480 forintban maximálták a 95-ös benzin és a gázolaj árát november 15-től három hónapig. A magyar családok biztonsága érdekében. Ezek most nagy napok: a nyugdíjasok megkapták a nyugdíjprémiumot, Orbán Viktort tizenhetedszer is megválasztották a Fidesz elnökének, a benzin pedig hatósági áras lett.

Végre nem kell számolgatni és nézni, hogy hol éri meg tankolni, hiszen szinte valamennyi benzinkúton 480 forint a benzin (olcsóbb lehet, de drágább nem). Lehetnek-e ennél nagyobb biztonságban a magyar családok? Aligha. Viszont a Gazdasági Versenyhivatal munkatársait kicsit sajnálom, a benzinkutasok kormányzati parancsra fényes nappal kartelleznek, de nem tehetnek semmit.

Három benzinkutat kerestem fel hétfő délelőtt, megtekinteni a történelmi napot, amikor a kereslet-kínálat piaci mechanizmusainak a hatósági árral megálljt parancsoltak.

Kár lenne tagadni, hogy a magyar családok immár nem forognak veszélyben. A BAH-csomópontnál nincs roham az olcsóbb benzinért, de azért sikerült olyan autóssal beszélni, aki pénteken direkt azért tankolt kevesebbet, mert tudta, hogy hétfőn már olcsóbb lesz a dízel. Most konkrétan 42 litert tankolt 20,1 ezer forintért. Több, mint ezer forintot spórolt. A következő kuncsaft egy független taxis vállalkozó volt, aki már jól ismeri a hatósági árat, hiszen neki a fuvardíjat is központilag döntik el. Keveset tankolt, ezért keveset spórolt. Viszont tőle tudom meg, hogy az Auchan benzinkútnál csak 477 forint a benzin. Ettől megint összezavarodtam. Hát ezt szabad? Olcsóbbért adni, mint amennyit az Orbán-kormány mond? Mi ez a fene nagy szabadosság? Mi lesz ennek a vége?

Miközben villamossal a következő kúthoz igyekeztem, megnézni, hogy ott már biztonságban vannak-e a magyar családok, azon tűnődtem, hogy minek lenne még klassz, ha hatósági ára lenne. Miért csak a benzint, elvtársak? Például a lakásárakat is érdemes lenne fontolóra venni. Bosszantó, hogy a vevő és az eladó alkudozik. Az Orbán-kormány pedig ezt tétlenül nézi. A turizmusban is elszabadultak az árak, a magyar családoknak egyre többet kell fizetniük, ha egy éjszakát egy NER luxusszállodában akarnak tölteni. Nem kéne itt is megállapítani egy felső határt?

A következő benzinkútnál a Déli pályaudvar közelében konkrétan nincs senki, úgy látszik, pillanatnyilag elriaszthatta a hatósági ár a piacpárti autósokat. Nem lesz ennek csőd a vége? (Az illetékes minisztérium előrelátóan már gyűjti azokat a megfelelő felkészültséggel rendelkező vállalkozókat, akik készek átvenni a bajba jutott kutak üzemeltetését. Közel 2000 benzinkút működik, ezek fele pedig a négy legnagyobb piaci szereplőhöz tartozik. A Mol mintegy 500 kúttal messze piacvezető).

Néhány percet még várok, hátha egy bátrabb autós bemerészkedik, de semmi. A Széna térnél viszont tankolnak néhányan, szerencsére itt is 480 forint a benzin. A kutas szerint semmi értelme az egésznek, nem változott semmi. A céges számlára vásároló egyik ügyfél viszont elégedett: 40 litert tankolt 19,2 ezer forintért. Ez 20 ezer forint felett lett volna, ha az Orbán-kormány nem lép közbe még időben. Autópályán is sokat jár, ott ugye még drágább szokott lenni a benzin, most viszont végre bármelyiknél megállhat, a céges számla összege ugyanannyi lesz.

Valóban szép is így az élet. Nem is értem, eddig miért nem volt hatósági a benzinár? Remélem, hogy örökre így marad, és nem csak három hónapig. Viszont beugrottam egy közértbe is. Hogy ott mi volt! A kifli, a paprika, a felvágott még mindig elég drága. Nagyon veszélyes volt, menekültem is kifele. Lehetne mindennek hatósági ára?