Vég Márton

Összességében hangulatjavító és politikailag jól kommunikálható intézkedésként értelmezhető, hogy az Orbán-kormány 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj árát november 15-től három hónapig. Egy teletankolás pár ezer forinttal lesz olcsóbb, a fuvarozók problémáját nem oldja meg, a kenyér nem lesz tőle olcsóbb a boltokban, viszont az olajtársaságoknak sem fog összességében annyira fájni, hogy azt igazán megérezzék. Ugyanakkor tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy a benzin hatósági áras legyen, ami azért jelzi, hogy egy méretesebb gazdasági válság küszöbén állunk vagy már igazából benne is van Magyarország.

A fogyasztók oldaláról megközelítve: csütörtökön az egyik budapesti benzinkútnál 28 ezer forintba került egy 55 literes tankolás 503 forintos áron. Ha hétfőn is ott tankolnék, már a 480 forintos hatósági áron, akkor 26 400 forintot fizetnék, tehát nyernék kemény 1500 forintot. Egy Rama margarin 600 forint, tehát 2 és fél dobozzal több vajat tudnék venni a benzinkútnál megspórolt pénzből. De egy doboz cigi is nagyjából ennyiből jön ki. Persze vannak olyan kutak is az országban, ahol 550 forint körül volt egy liter 95-ös benzin, ott tehát valamivel többet lehet megtakarítani.

A legnagyobb hazai olajpiaci szereplők péntek délelőtti közleményéből is az derül ki, hogy nem is igazán a 480 forintos hatósági ár fáj nekik, inkább azt sérelmezik, hogy a kormány nem tárgyalt velük. A Magyar Ásványolaj Szövetség ugyanis csak annyit közölt, hogy a bejelentett ármaximálás megválasztott szintje hatással lehet az érintett vállalkozások éves teljesítményére. Az elszenvedett veszteségek pedig kihathatnak a tervezett beruházások megvalósítására is. Annyit azért odaszúrnak az Orbán-kormánynak, hogy ha valódi és tartósabb megoldást kerestek volna, akkor a jövedéki adót vagy az áfát is csökkenthették volna.

Mindenesetre a közlemény hangneme nem arról tanúskodik, hogy az olajpiaci szereplők a kardjukba dőltek volna. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője csütörtökön úgy számolt, hogy ennek a kormányzati bejelentésnek a Molra gyakorolt negatív hatása az olajár függvényében 120-180 millió dollár között alakul. Ez akár 40-60 milliárd forint is lehet. Ugyanakkor például még augusztusban derült ki, hogy 2021 második negyedévben is jelentősen növelte a bevételét az olajcég: az 505 milliárd forintot meghaladó első féléves EBITDA (kamat, az adók, és az értékcsökkenés előtti üzemi eredmény) több mint kétszeresen múlta felül a tavalyi azonos időszak eredményét. A két számot összehasonlítva nagyon úgy tűnik, hogy a Mol nem ettől a hatósági ártól fog becsődölni. Persze ha a most rögzített három hónapnál végül tovább érvényben marad a 480 forintos szint, akkor vélhetően az elég jelentős lobbierővel rendelkező olajipari szereplők is erélyesebb hangvételű közleményt fognak megfogalmazni.

Ami pedig a nagyfogyasztókat illeti: a fuvarozók persze apró, pozitív lépésnek tartják a hatósági áras gázolajat, de a nagyjából 30 forintos csökkenés szerintük nem kompenzálja az idei 100-200 forintos drágulást. Az árak teljes elszabadulását átmenetileg ugyan gátolja, de szintén inkább az adók mérséklésében látták volna a megoldást.

Kérdésünkre a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) azt válaszolta, hogy szerintük az üzemanyagár felső határának rögzítése átmenetileg juttatja levegőhöz a közúti fuvarozókat, de összességében nem oldja meg az ellátási lánc gerincét jelentő szállító cégek problémáit. A gázolaj ára ugyanis egy bő év alatt 200 forinttal emelkedett literenként, a 480 forintos plafon még mindig 100 forinttal haladja meg a 2021. januári árat. Mivel a közúti áruszállítás három fő költségelemének – üzemanyag, útdíj és bérek – mindegyike folyamatosan növekszik, az üzemanyagár befagyasztása az MKFE szerint inkább csak arra alkalmas, hogy rövid ideig, a most kihirdetett 3 hónapig tervezhetőbbé váljon legalább ez a költségelem, és azok a cégek, amelyek a működésképtelenség határán voltak, most megpróbálják újrarendezni a soraikat. Úgy látják, hogy a fuvardíjak 10-25 százalékos emelése elodázhatatlan, még akkor is, ha az üzemanyagár felső határa tartósan 480 forintban lenne rögzítve.

Eléggé fájni fog a Mol-nak az Orbán-kormány intézkedése, mely szerint 480 forintban maximálják a 95-ös benzin árát november 15-től három hónapig. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője ugyanis az MTI-nek úgy számolt, hogy ennek a kormányzati bejelentésnek a Mol-ra gyakorolt negatív hatása az olajár függvényében 120-180 millió dollár között alakul. Ez akár 40-60 milliárd forint is lehet.

A Mol árfolyama 128 forinttal, 4,78 százalékkal 2550 forintra csökkent a Budapesti Értéktőzsdén, 8,3 milliárd forintos forgalomban. (444.hu/MTI)

Ötvenezernél is több ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) Németországban egy nap alatt a csütörtöki adatok szerint, a napi új esetek száma így több mint tízezerrel haladta meg az előző rekordot. A járvány rohamos erősödése miatt rövidesen új szabályokat vezetnek minden tartományban.

A járvány negyedik hullámának erősödése miatt több hónap kihagyás után ismét tanácskozást tartanak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői - jelentette be a szövetségi parlamentben (Bundestag) Olaf Scholz ügyvezető alkancellár, akit a következő kormány megalakítására készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - tervei szerint december elején a parlamentben megválasztanak kancellárnak.

A szociáldemokrata politikus kiemelte, hogy a közösségi maszkviselés és a társas távolságtartás alapszabályának betartása mellett az a legfontosabb, hogy minél többen beadassák a vírus okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást, az oltással már rendelkezők pedig a frissítő oltást.

Ezért mindenütt újra megnyitják a tartományi fenntartású oltási központokat - többnyire sportcsarnokokban vagy konferenica-központokban kialakított óriás oltópontokat, amelyeken naponta több ezer adag vakcinát adnak be -, és a vírus terjedésének jobb nyomon követése érdekében ismét ingyenessé teszik az antigén gyorsteszt szolgáltatást.

Németországban a járványügyi védekezés alapja - a maszkviselés és a távolságtartás mellett - az úgynevezett 3G-szabály. Ez a szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" kifejezésből képezték - előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt lelet birtokában.

A 3G-szabály szigorított változata a 2G-szabály, amely szerint csak az oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanokat kitiltják például a vendéglőkből és a kulturális intézményekből.

Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz elmondta, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP közös törvényjavaslata szerint a munkahelyeken kötelezővé teszik a 3G-szabályt, az idősotthonokban és bentlakásos ápolási otthonokban pedig minden dolgozót minden nap tesztelni kell majd, függetlenül attól, hogy kapott-e már oltást.

A kormányzásra készülő pártok javaslatának további fontos eleme, hogy a tartományi kormányok saját hatáskörben bevezethetik a 2G-szabályt - ismertette Olaf Scholz. (MTI)

Eddig nem tartozott a turisták kedvelt látványosságai közé a Bosnyák tér, de ez változhat a jövőben, ugyanis a zuglói városvezetés csütörtökön rendkívüli testületi ülésen vázolta a térre tervezett koncepciót. A képviselő-testület pedig megszavazta, hogy elviekben egyetért a koncepciótervvel és felkérte Horváth Csaba (MSZP) polgármestert a tervpályázati kiírás előkészítésére.

A tervek szerint a Bosnyák téren egy 6-8 ezer négyzetméteres főteret építenek: innen sétálóutca nyílik, annak mentén helyezkedik majd el az új városháza, egy szakrendelő és a piac. A Bayer Construct pedig egy komplett új városnegyedet is építene parkokkal, bevásárló-utcával. Ennek a terveit a világhírű építésziroda, a Zaha Hadid Architects készítette.

Horváth Csaba ígérete szerint a korábban ide tervezett hatalmas pláza hangulata helyett egy emberléptékű, zöld városközpont születik majd. A témáról lakossági fórumot tartanak november 23-án.

Ha valaki éppen Dubajban jár, akkor most tényleg érdemes beugrani a világkiállítás Magyar Pavilonjába, ugyanis Márton-napi libanapokat tartanak - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A menü igazán jól hangzik: Márton-napi ludaskása újragondolva, bulgur rizottóval, libamájjal és rántott liba rillette-tel. Desszertként pedig egy Lúdláb tortát kóstolhatnak a bisztró vendégei.

Az Orbán-kormány amúgy nem sajnálta a pénzt a világkiállításra: nettó 10,6 milliárd forintért építhette meg a pavilont a Paár Attila többségi tulajdonában lévő WHB-Épkar Építőipari Kft. Paár Attila amúgy Tiborcz István, a kormányfő vejének üzlettársaként lett ismert, ma is van közös cégük: a BPA116 Vagyonkezelő Kft.

A balatonszemesi önkormányzatnak és Németh Kornélné polgármesternek címezve indítottak online petíciót helyi civilek, hogy tiltakozzanak az egykori orosz tábor néven emlegetett ingatlan eladása ellen - írta meg az epiteszforum.hu. Azt kérik, hogy a terület maradjon önkormányzati tulajdonban közparkként, vagy a tulajdonjog megtartásával hasznosítsák a falu javára.

A tiltakozók szerint a képviselő-testület értékesíteni kívánja befektetőknek a falu közvagyonát képező ingatlan 295-ös helyrajzi számú, 7908 négyzetméteres részét. Ez Balatonszemes egyik legszebb partszakaszához esik közel. Követelik a Helyi Építési Szabályzat módosítását, hogy az egész tábor területén az építhető ingatlanok maximális magassága 4,5 méter legyen. A civilek szerint nincs garancia arra, hogy a területen ne egy újabb giga beruházás vagy lakópark negyed jöjjön létre.

Az ingatlan ügyében az epiteszforum.hu érdeklődött a polgármesternél is, aki azt válaszolta: még csak a gondolat fogalmazódott meg a terület hasznosításáról, de konkrét koncepció még nincs. Mivel a polgármester szerint is Balatonszemes legértékesebb területéről van szó, ezért szeretnének nagyon megalapozott döntést hozni.

A tábort azért hívják orosz tábornak, mert a Kádár-rendszer alatt Magyarországon élő szovjet gyerekek nyaralhattak itt.

Mivel Magyarországnak már nincs esélye kijutni a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra, ezért Marco Rossi szövetségi kapitány szerint már a távolabbi jövőre kell készülnie az utolsó két, gyakorlatilag már tét nélküli világbajnoki selejtezőn – pénteken San Marino, majd hétfőn Lengyelország ellen.

Rossi online sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta: mindezt tükrözi a mostani keret összetétele, amelyben helyet kapott például újoncként a 20 esztendős Kiss Tamás, vagy éppen az olasz másodosztályú Parmában szereplő Balogh Botond. A kapitány megjegyezte, a világbajnoki selejtezőket követően márciusban játszik majd felkészülési meccseket a nemzeti csapat, melyekből már le lehet vonni a tanulságokat(!). Ezután pedig jön a Nemzetek Ligája, ahol az A csoportban szerepelve a kontinens legjobb válogatottjai ellen bizonyíthat, a cél pedig továbbra is az, hogy Magyarország megbecsülését növelje(!).

A lehetséges távozását firtató kérdésekről szólva Marco Rossi elmondta, folytatni szeretné munkáját a válogatott élén, nagy öröm számára, hogy élvezi a szurkolók és Csányi Sándor MLSZ-elnök bizalmát. (MTI)

Bár piacgazdaságban némileg kommunista kicsengése van a hatósági árnak, az Orbán-kormánynak mégis széles mozgástere van arra, hogy törvényesen tudja befagyasztani a benzinárat. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be: 480 forintban maximálják a 95-ös benzin árát november 15-től három hónapig. A részletek nyilván a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő rendelkezésekből derülnek majd ki, de a kormány kedve szerint válogathat, hogy milyen megoldást választ a hatósági ár bevezetésére.

Ez nem új dolog, például az első Orbán-kormány alatt, még 2000 májusában is felmerült ez a lehetőség, de akkor Járai Zsigmond pénzügyminiszter javaslatára a kabinet elvetette az ötletet, mert nem állt volna összhangban az ország uniós csatlakozási törekvéseivel. De már ebből is látszik, hogy a jogosítványa már akkor is meglett volna a kormánynak az intézkedés meglépésére.

De mi a helyzet most? Eleve a kormány kezében van egy adu ász: még szeptember végén a parlament januárig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk mérséklésére hivatkozva pedig gyakorlatilag olyan tartalmú rendelet hozhat a kormány, amilyet csak akar. A drága benzinhez pedig nagyrészt tényleg a Covid miatti turbulens nemzetközi és hazai folyamatok vezettek, így könnyű szívvel lehet a vírusra mutogatni a piacellenes szabály meghúzása közben.

Ugyanakkor más eszköz is akad az Orbán-kormány kezében. Például legutóbb az elszabaduló építőipari árak kapcsán tévedt a hatósági árak ingoványos talajára a kabinet. Akkor persze nem hatósági árnak nevezték, hanem az extra-profit megadóztatásának. Egyszerűen annyi történt, hogy - szintén a vírusra hivatkozva - a kormány írt egy rendeletet a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról. Ebben pedig megállapították a kavics és a homok tonnánkénti legmagasabb árát, az áron felüli értékesítésből befolyt árbevételt pedig 90 százalékos adóval kínálták meg.

A legegyszerűbb útnak viszont az egyik legrégebbi út tűnik. Eleve létezik egy 1990-es törvény az árak megállapításáról, illetve ebből ered számos egyéb ágazati törvény. Ez gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén jogot biztosít a kormánynak hatósági ár megállapítására. Ehhez csak a mellékletben szereplő termékek körét kell bővíteni. A MOL ugyan nincs monopol-helyzetben, de azt aligha lehet vitatni, hogy jelentős gazdasági erőfölénnyel rendelkezik az ország határain belül. A MOL és a kormány eddig viszont remek kapcsolatot ápolt egymással, így annak kimondása, hogy az olajtársaság visszaélt az erőfölényével, biztosan ártana a viszonynak.

Ugyanakkor nem is kell ennyire túlbonyolítani a dolgot, hiszen hatósági áras lett a koronavírus-teszt is tavaly szeptemberben. Akkor szimplán csak az egészségbiztosítási törvény alapján hozott rendeletbe írták bele a 17 ezer forintos maximális árat.

Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így a cég megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.

Az Elios-botrány a 2018-as választás előtt robbant ki: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében a Sistrade ellen is konkrét vádiratot fogalmazott meg. Ennek lényege, hogy Hamar Endre cége fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatoknak (például Felcsút) készített energetikai tanulmányokat a települések közvilágításának korszerűsítésére. Így gyakorlatilag előkészítették a terepet a későbbi közbeszerzésekhez, amelyekkel kivitelezőt kerestek az önkormányzatok. Rendre az Elios Zrt.-t találták meg végül a munkára, a cégben korábban Tiborcz István és Hamar Endre is résztulajdonos volt.

A Sistrade közvilágítási engedélyét már októberben visszavonta a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, így sejteni lehetett, hogy a cég végelszámolása a végéhez közeledik. A törlés pedig november 3-án be is következett.

Érdekes egybeesés, hogy szeptember 1-én derült ki: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) első fokon sikerre vitte egy gyáli civil szervezet ügyét. Az Európai Unió Törvényszékén perelték be az Európai Bizottságot az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentés kiadásáért. Az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottság ugyanis korábban megtagadta a hozzáférést. A bizottság még fellebbezhet, de van rá esély, hogy a nyilvános jelentésből eddig még nem ismert részletek derülnek ki az ügyről. A TASZ az Átlátszóval és a K-Monitorral még november 8-án nyílt levelet írt a Bizottságnak, hogy ne támadják meg a bírósági határozatot, hanem inkább hajtsák végre az ítéletet.

Az Elios közvilágítási projektjeit végül nem uniós forrásból, hanem a magyar költségvetésből finanszírozták, 13 milliárd forintból. Vagyis a kormány inkább nem adta le Brüsszelnek az eliosos számlákat, hanem az adófizetők pénzéből oldotta meg az ügyet.

Hamar Endrét azonban egyelőre nem kell félteni, hiszen maradt még cége. Például a pécsi DohányKer Kft. résztulajdonosaként milliárdos forgalmú nemzeti dohányboltokban érdekelt, de a szintén pécsi Retró Panzió is hozzá tartozik. A belvárosi panzió ráadásul közpénzből csinosodott: a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett Kisfaludy-pályázaton 5,6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a panziót működtető Vár-Gold Kft. A közpénzből a régi zuhanykabinokat lecserélték, vettek 3 ágyat, 5 hűtőt, 2 matracot (!) és 1 kanapét is.

Ami pedig az Elios Zrt.-t illeti: szeptember 28-án ez a cég is végelszámolás alá került. A Blikk szeptember 24-én írta meg, hogy Orbán Ráhel és Tiborcz István három gyerekükkel Spanyolországba költözött.

Már-már öldöklő küzdelem folyt azért, hogy ki legyen a kiadója az Áder János köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) könyveinek. A KBKA közbeszerzésére beérkező egyetlen ajánlatból kiválasztották azt az egyet: a 45 millió forintos keretösszegű szerződést a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.-vel köthetik meg - derült ki a Közbeszerzési Értesítőből.

A cég tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány. Vagyis a köztársasági elnök alapítványának könyveit a jegybank alapítványának könyvkiadója adhatja ki. A KBKA kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 10 különböző, egyenként akár 500 oldalas (!) könyv szerkesztését megrendeli.

A klímavédelmi alapítvány kuratóriumi elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, míg a jegybanki alapítványt Csizmadia Attila Norbert vezeti. Ő korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként is dolgozott, jelenleg pedig a kormány által kiprivatizált kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványát vezeti.

Maga a könyvkiadó cég tavaly 138,5 millió forintos árbevétel mellett 31,5 millió forintos profittal zárt.

A hévízi önkormányzat egyik fideszes képviselőjének koronavírus tesztelést végző cége is tulajdonosa lett a Szombathelyen épülő magánkórház mögött álló vállalkozásnak. Még a nyáron jelentették be, hogy a TritonLife csoport 2022 első felében új magánkórházat nyit a vasi megyeszékhely központjában. Lesz itt minden az ígéretek szerint: járó- és fekvőbeteg klinika, több műtő és intenzív osztály is.

Idén szeptemberben be is jegyezték a TritonLife Savaria Kft.-t, amelynek többségi tulajdonosa a budapesti Róbert magánkórházat is birtokló MedAlliance Holding Zrt., de kisebbségi érdekeltséggel a Smart Hospital Kft. is rendelkezik a cégben. Ezt a társaságot csak tavaly nyáron jegyezték be: három tulajdonosából az egyik pedig Gelencsér János, a hévízi képviselő-testület fideszes tagja, a pénzügyi és turisztikai bizottság elnöke. Ő lett a TritonLife Savaria egyik ügyvezetője is.

A Gelencsér-családot mindenki ismeri Hévízen, övék az ország egyik legnagyobb fogászata: a Gelencsér Dental Kft. a koronavírussal terhelt 2020-ban is 414 millió forintos profittal zárt. A Smart Hospital Kft. egyik fő profilja viszont a Covid tesztelés: Smart Covid Center néven végzik a tesztelést, jelenleg a következőket:

• antigén gyorsteszt 15 ezer Ft
• pcr laborteszt 19500 Ft
• ellenanyag tesztek 11 ezer-16900 Ft

Mivel Magyarországon - több országgal ellentétben - nincs széles körben elérhető, ingyenes tesztelés, ezért a Smart Hospital Kft. is pazar évet zárt 2020-ban, pedig csak a nyáron alakultak: 2,7 milliárd forint árbevétel és 786 millió forintos profit keletkezett. A három tulajdonos - köztük Gelencsér János - pedig úgy döntött, hogy 700 millió forint osztalékot ki is vesznek maguknak a cégből.

A társaságnak nem csak tesztelésből van bevétele, hiszen a Smart Hospital a filmipart piacvezető szereplőként látja el komplett egészségügyi szolgáltatással. Például az Origo Filmstúdióban van rendelőjük, ahol szakorvosi vizsgálatok, labor és szűrővizsgálatok is elérhetők.

Biztosan nem hátráltatja az üzletet, hogy a Smart Hospital a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Fájdalom Ambulancia Kft.-vel konzorciumban végzi a tesztelést. A felcsúti nagyvállalkozó tavaly decemberben vásárolta be magát az egészségügyi vállalkozásba.

A szombathelyi magánkórház viszont azt bizonyítja, hogy a koronavírus negyedik hullámára a Smart Hospital Kft.-nek sikerült tovább fejlődnie, hiszen résztulajdonos lesz a modern intézményben. De van még hova bővülni: a TritonLife csoport (a legnagyobb részvényes az Antall Györgyhöz is köthető Apelso Trust Zrt.) ugyanis további tíz vidéki magánkórház megnyitását tervezi.

A terjeszkedést minimális szinten az ellenzéki vezetés alatt álló szombathelyi önkormányzat is támogatta. A TritonLife Savaria elnevezéshez ugyanis a képviselő-testület engedélye is kellett. Gelencsér János ügyvezető még júliusban kérte, hogy a cég használhassa a Savaria nevet, amely Szombathely római kori neve. Szerencsére a testület megadta az engedélyt.

A lélegeztetőgépekkel bizniszelő kínai CECZ Közép-Európai Kft. ezúttal a csomagkézbesítésben látott fantáziát, ezért október 1.-től tulajdonos lett a Magyar Posta Zrt. által 2018-ban még nagy lelkesedéssel megalapított logisztikai cégben. Konkrétan az European Chinese Supply Chain Zrt.-ről van szó, amelyet az állami vállalat azért alapított két kínai partnerrel, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen, így pedig jelentős árbevétel-növekedést hozzon a Postának.

Mostanra viszont jelentősen átalakult a tulajdonosi szerkezet: a két kínai partner hamar távozott, így a Magyar Posta egyedüli részvényes maradt, most októbertől viszont már az European Post Service (EPS) Kft. a többségi tulajdonos, az állami vállalat pedig háttérbe szorult. Helyére az EPS két birtokosa lépett: a céget még 2019 elején a kínai hátterű CECZ Közép-Európai Kft. és a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László érdekeltségébe tartozó L.A.C. Holding Zrt. alapította és most is ők a tulajdonosok.

A vegyesvállalat (amelynek székhelye továbbra is megegyezik a Magyar Posta központjával) célja viszont aligha változott: európai logisztikai bázis kialakítása, a Kínából érkező küldemények kezelése és továbbítása a magyar, illetve európai címzettekhez. Mindez nem működne az Orbán-kormány bábáskodása nélkül. A kínai CECZ, amely tagja a Kínai Vállalatok Magyarországi Egyesületének és tevékenysége kiemelten kapcsolódik a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezéshez, kiváló kapcsolatokat ápol Magyarország Kormányával.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a CECZ tavaly összesen 11,8 milliárd forintért szerzett be COVID védőfelszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket. Például a Semmelweis Egyetem által kiírt tendert verseny nélkül nyerte el: 56 nem invazív és 140 invazív jellegű lélegeztetőgépet kellett leszállítani a ferihegyi repülőtérre 1,6 milliárd forintért. A jó kapcsolat az eredményes keleti portyázás után is megmaradt: a CECZ október végén jelentette be, hogy 27 milliárd forintért raktárbázist épít Vácon az E-kereskedelmi Logisztikai Parkban, a kormány pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a terjeszkedést.

A kínaiakkal pedig nem csak az Orbán-kormány üzletel, hanem a postai csomagkézbesítő másik új tulajdonosa, a Horváth László központi cégének számító L.A.C. Holding is. Ez a hármas már korábban összebútorozott Záhonynál: a térség óriási léptékű vasúti fejlesztésére létrehozott konzorciumnak a MÁV és a L.A.C. által közösen birtokolt MÁV-Rec Kft. mellett a kínai CECZ is tagja. Így tehát már a MÁV-nak és a Magyar Postának is partnere lett a kínai cég.

Gőzerővel dolgoznak azon, hogy a kínai áru vasúton is zökkenőmentesen befuthasson Magyarországra. Ehhez azonban az oroszokkal is jóban kell lenni. Horváth László cégbirodalmának másik fontos tagja a CER Hungary Zrt. nevű magánvasút társaság. Nos, a CER és az orosz vasút (Russian Railways Holding) október végén állapodtak meg arról Moszkvában, hogy még az idén közös vállalatot hoznak létre. A feladat: a rakományszállítás szervezése a kínai tartományokból Oroszországon át Magyarországra.

Járai Zsigmond is elérkezettnek látta az időt arra, hogy beszálljon a magánegészségügybe: az első Orbán-kormány pénzügyminisztere és volt jegybankelnök ugyanis szeptember 6-tól résztulajdonos lett a Pro Nativitate Kft.-ben, amelyben fia is alapító-tulajdonos.

A cég várandós anyáknak próbál segíteni: online formában biztosítanak szakszerű tájékoztatást. A honlapjukon elérhető bemutatkozás szerint a vállalkozást a koronavírus-járvány hívta életre tavaly nyáron, ugyanis a Covid miatt a várandós édesanyák nem látogathatták szabadon választott orvosaikat.

A cég egyelőre nem dübörög: 2020-ban 2,3 millió forint bevételük és 685 ezer forint veszteségük volt. A 69 éves Járai Zsigmond azonban csak most szeptemberben döntött úgy, hogy beszáll a cégbe. A közgazdász jelenleg is igazgatósági tag a MOL Nyrt.-ben.

Keveseknek van olyan szerencséje, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszálloda sikeres legyen. Találni azért erre remek példát, hiszen az Orbán-kormány és a tokaji önkormányzat sem sajnálja arra a közpénzt, hogy a Minaro Hotel Tokaj (a projekt korábbi elnevezése Grand Hotel Tokaj volt) felépüljön, a pihenni vágyó leendő vendégek pedig könnyen megközelíthessék az ötcsillagos épületet.

A hotel egy elhagyatott bányaterületen épül a Tokaj városhoz tartozó Csurgó-völgyben. Jól halad a munka, jó esély van arra, hogy 2022 tavaszán már becsekkoljanak az első vendégek. Ehhez néhány apró dolgot még rendbe kell rakni a Csurgó-völgy környékén. Az önkormányzat még a nyár végén írt ki közbeszerzést a csurgó-völgyi infrastruktúra építésére és tervezésére: a csapadékelvezetési és közvilágítási problémákat kellene megoldani. Például a hotel területéről érkező csapadékvizet egy zárt csatornával kötnék be egy burkolt árokba. Október végén hirdették ki a győztest: a munkát az Aktuál BAU Kft. végezheti el 298 millió forintért. Posta György független, de a kormánypárttal remek viszonyt ápoló polgármester szerint amúgy a város érdeke a hotel sikere a későbbi adóbevételek miatt.

Szintén nagy szerencse, hogy az építőipari cég már eleve a helyszínen tartózkodik, hiszen részben a luxushotelt is ők építik. A nyíregyházi székhelyű Aktuál BAU-t a Covid sem viselte meg, a Hársfalvi Gergely többségi tulajdonában lévő cég 2020-ban 19,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított, és 1,4 milliárd forintos profitnak örülhetett. Ők építhették például a nyíregyházi atlétikai centrumot is.

Na de ki az a szerencsés, aki miatt átrendezik a tokaji Csurgó-völgyet? Jellinek Dánielről, az ország kilencedik leggazdagabb emberéről van szó, bár az ő cége csak menet közben csatlakozott a beruházáshoz. Már eleve a hotel is közpénzből épül: a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatok keretében még 2018-ban 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott a Tokaj Csurgó Völgy (TCSV) Kft.-nek. A cég akkor még a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül Szepesi Richárdhoz és feleségéhez, Kante Awához tartozott. A cégcsoport a szántódi Balaland hotel építésére szintén 2,9 milliárd forintot nyert. Szepesi akkor lett ismert, amikor egy szintén tokaji hotelt eladott Mészáros Lőrincnek.

Tavaly nyáron azonban Jellinek Dániel ingatlanguru cége, az Indotek Group által 24 százalékban tulajdonolt Appeninn Holding Nyrt. (amelynek 2018-ig meghatározó tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc, majd utána, 2020-ig, Jellinek érkezéséig Tiborcz István) 75 százalékos tulajdonos lett a Dreamland Holdingban, így pedig a TCSV is a csomag része lett. Már kész helyzetet örököltek, hiszen eddigre a TCSV kiválasztotta a hotel kivitelezőjét: a már említett Aktuál Bau és a Grabarics Kft. 7,7 milliárd forintos ajánlattal diadalmaskodott.

Ha ez még nem lenne elég, akkor a Csurgó-völgyet még vonzóbbá teszik a turistáknak. Szintén a Dreamland-csomag része a TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft., amely tehát a Jellinek-birodalomhoz tartozik. A cég a kormányzati MTÜ-től 993 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott turisztikai attrakciófejlesztésre. Konkrétan a luxusszállodához kapcsolódik majd az Aktív Turisztikai Központ épülete, rendezvényteremmel és látványkonyhával. Ehhez 3 ezer négyzetméteren rendezik a tájat: magyarán a világörökségi tokaji tájba 90 tonna betonacélt építenek be. Már nyáron kiválasztotta a TATK a kivitelezőt: a Jánosik és Társai Kft. 922 millió forintból vállalta a munkát.

Ez a cég sem panaszkodhat: Jánosik Lajos vállalkozása tavaly 14,3 milliárd forint bevétellel és 710 millió forintos profittal zárt. Évek óta sorra nyerik el az állami közbeszerzéseket is, az Átlátszó cikke szerint viszont egy másik ügyben a Bács-Kiskun megyei Főügyészség költségvetési csalással vádolta a társaságot, de a cég vitatja, hogy fiktív szerződéseket kötöttek volna.

Kacifántos céghálóba gabalyodik bele a magyar állam, ha az Orbán-kormány valóban visszavásárolja a Budapest Airport (BA) Zrt.-t. A reptéri ingatlanok ma is állami tulajdonban vannak, a BA megvételével tehát csak az üzemeltetési jogot szerezné meg az állam. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint már gyakorlatilag csak csip-csup dolgok vannak hátra, hiszen a BA külföldi tulajdonosai rábólintottak az 1600 milliárd forintos árra. Ezt az eladói oldal egyelőre nem erősítette meg, sőt, piaci pletykának minősítették a kormányzati megszólalásokat.

Most nem is arról írnánk, hogy egyáltalán minek venné meg a kormány a reptéri céget, és az is külön cikket érdemel majd, hogy miből teremtenék elő az 1600 milliárd forintot. Csak jelezni szeretnénk, hogy a BA Zrt. megvételével csodálatos cégháló közepén találná magát az állam.

A BA Zrt. ugyanis a következő cégekben tulajdonos:

1. RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.

2. BUD Security Kft.

3. Magyar Duty-Free Kft.

4. Airport Facility Management Kft.

Tehát ha a magyar állam és/vagy befektetőtársként a MOL Nyrt. és az Indotek Zrt. lesz a BA Zrt. tulajdonosa, akkor ezekben a cégekben is tulajdonosok lesznek.

Jó hírt közölt a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels Zrt. a Lifestyle Hotel Mátrával kapcsolatban. Ezt a hotelt vette meg a társaságtól október végén a Tiborcz István, miniszterelnöki vő cégbirodalmának központját jelentő BDPST Zrt. A jó hír pedig az, hogy a Hunguest Hotels üzemeltetési időszakában tett foglalások az új tulajtól függetlenül érvényben maradnak. Ráadásul a BDPST 2022. január 31-ig elfogadja a Hunguest Hotels törzskártyát is.

Az pedig a Lifestyle Hotel Mátra adatvédelmi tájékoztatójából derült ki, hogy a szálloda üzemeltetője konkrétan a Montezuro Üzemeltető Kft. lett. A céget szeptember 22-én jegyezték be és a BDPST Hotel Zrt.-én keresztül kapcsolódik Tiborcz István szállodái közé.

Nem túl olcsó a szálloda: ha egy standard szobában szeretne két fő 1 éjszakát eltölteni, akkor az 49 ezer forintba kerülne. Külön érdekes élményt nyújthat, hogy a szállodára még a Hunguest nyert 819 millió forint felújítási-közpénzt vissza nem térítendő állami támogatás formájában a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

Mostantól nem lehet olyat állítani, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Kisfaludy szálláshelyfejlesztési program forrásaiból csak a kormánynak kedves vállalkozók kapnak vissza nem térítendő állami támogatást. A szerencsés nyertesek 2021-es listáján ugyanis – amelyet itt lehet végigböngészni az MTÜ oldalán – felbukkant a Trojka-Szolnok Kereskedelmi Kft.: a cég 35 millió forintot kapott szálláshely-fejlesztésre.

A Trojka-Szolnok többségi tulajdonosa Sziráki Pál, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei első választókerületben nagy fölénnyel nyerte szeptember végén az ellenzéki előválasztást. Sziráki 4092 szavazatot kapott, míg a második Tóth Áronnak (LMP) be kellett érnie 1175-tel. A politikus elvileg függetlenként indult az előválasztáson, de a DK, a Jobbik, a Liberálisok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is beállt mögé.

A 35 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem pályázati pénz – az MTÜ-nél idén olyan nincs –, hanem úgynevezett egyedi döntés alapján kiosztott támogatás. Tehát Sziráki Pál cégének egyedileg kellett kérelmeznie a támogatást, az MTÜ pedig ismeretlen kritériumok alapján odaítélte neki a 35 millió forintot.